Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
1980, február 2„ szombat o A cukorrépa-termesztés és -feldolgozás nem egyszer élt már át kritikus időszakot. Legutóbb akkor, amikor néhányan már arra gondoltak, a hazai termesztés és feldolgozás nem érdemel az átlagosnál nagyobb figyelmet, hiszen cukrot importból is be lehet szerezni. A közgazdasági feltételek is ezt sugallták. A világpiac áringadozásai azonban rövidesen jobb belátásra bírták az előbbi álláspont képviselőit. Gyorsan riadót fújtak. Szerencsére még időben, hiszen az évtized kezdetétől napjainkig helyreállt a termesztési kedv, s ma már a feldolgozóüzemekben annyi cukrot állítanak elő, hogy exportra is jut belőle. Mindez akkor történik, amikor a cukor világpiaci ára „felfelé kúszik”. \z Izsáki Állami Gazdaság gyümölcsöseiben télen sem szünetel a munka, tavaszig a 400 hektárnyi területen mintegy 150 ezer gyümölcsfán kell elvégezni a termőágak Újítását ét az éves vesszők levágását. A jövő évi termés egyik legfontosabb megalapozó munkájához nagy segítséget nyújt az az új berendezés, amelyet a gazdaság szakemberei szereltek össze Az újítás lényege, hogy a pneumatikus metszőberendezést hidraulikusan emelhető EB—4 pótkocsira szerelték, amely a szállítás mellett a kívánt magasságba emeli a munkásokat. \ berendezés segítségével a duplájára emelkedett a teljesítmény (MXI-fotó — Karáth Imre felvétele — KS) A szövetkezet dolgai ismét rendben mennek Lökösházán Kardinális hibák színhelye volt 1978-ban Lökösháza. A Haladás Tsz év végi alap- és bevételi hiánya majdnem elérte a 3,5 millió forintot. A tsz első számú vezetőit leváltották, mert nem teljesítették a közgyűlés és a törvényes rend követelményeit. Volt, aki hozzányúlt a szövetkezet tulajdonához. Végül is bíróság elé került az ügy. Elítélték a kötelességük teljesítéséről megfeledkezőket. így kerültek Lökösházára az élet különböző területeiről a tsz mai vezetői, akik a tagság bizalmát megnyerték, s kiváló felkészültségükkel, a szövetkezet egészének, összefogásának támogatásával 1979 végére 6 és fél millió forintnál nagyobb eredmény- javulást értek el. Tehát nyereséges lett ismét a lökösházi Haladás Tsz. A nyereségből kifizették az előző évben keletkezett adósságot, és a megmaradt 3 és fél millió forint tiszta jövedelemből 400 ezer forintot osztottak ki kiegészítő részesedés címén. A többit a közterhek kifizetése után az idei gazdasági célkitűzések elérésére fordítják. A zárszámadó közgyűlés résztvevői megtapsolták Karhel István tsz-elnököt, miután elmondta a vezetőség beszámolóját. — Régen volt ilyen jó hangulatú zárszámadási közgyűlés Lökösházán — jegyezte meg egy mellettem ülő ember, akinek tetszett a nettó eredmény, a kiegészítő részesedés és a rögtönzött házi ünnepség, amikor a törzsgárdatagok átvették a ts-z fiatal elnökétől a 20, a 15 és a 10 éves tagsággal járó elismeréseket. Tulajdonképpen ezért került címként az írás élére: A szövetkezet dolgai ismét rendben mennek Lökösházán. Egy év elteltével most itt ez a legnagyobb szenzáció. Az, márcsak azért is. mert 1979 januárjában a hiányosságok felfedése után két-há- rom évre programozták a Haladás Tsz talpra állását. Bizonyos, akik így számoltak, nem kalkulálták be a tsz-tagság odaadó, szorgalmas és lelkiismeretes munkáját. A jó eredmények eléréséhez a dolgát értő vezetés mellé ez is kellett. Külön- külön egyik sem képes gyors átütő sikerre. Lökösházán — ez a vezetés érdeme — aránylag rövid idő alatt, ösz- szeforrt az új vezetés és a tagság. Az eredményekből ítélve, mintha nem is 1979- ben kezdték volna az életet. Vozár György, a gyulai Járási Hivatal dolgozója ezt mondta: — A lökösházi eredménye^ túl szépek, és nagyon is hízelgőek. Gyóntatta is a főkönyvelőt: jól számoltak mindent? Nézzék át újra a mérleget, legyenek még jobban az elért eredmények tudatában, hiszen ha itt jó nulla szaldós a mérleg, az is nagyszerű tettnek számítana. Azután meg is magyarázza álláspontját. A tél végi, kora tavaszi belvíztől, meg a Romániából jövő vizektől a gyulai járásban e7, a szövetkezet szenvedett a legtöbbet. A tsz területének egy- harmada jóformán ,alig, vagy semmit sem termett. Május végén félezer hektárnál is nagyobb terület, volt vetetlen. A bevételek növelésére tett állathizlalási kísérletek meghiúsultak. A vásárolt süldők között fertőző betegség lépett fel, s ez madjnem 700 sertést vitt el, köztük szép számmal akadt kész hízó is. Az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottság vezetőjének felszólalása a tagság véleményét tükrözte. Az előző évekhez mérve tavaly már csak egy ember nyúlt a közös tulajdonhoz. Egy zsák tápot lopott. Rajtavesztett. A döntőbizottsághoz került ügyekben olyan színvonalon foglaltak állást, hogy azokat a bíróság is megerősítette. A nőbizottság olyan lelkesen mozgósította munkára á lányokat, asszonyokat, hogy azok a férfiakat is megszégyenítő teljesítményeket értek el. Mindezekből valójában csak arra lehet következtetni, hogy a lökösházi Haladás Tsz tagsága, vezetése 1979-ben kiköszörülte a tsz becsületén esett csorbát, s jól megalapozta a következő évek felfelé ívelő gazdálkodását. D. K. Ez persze nem azt jelenti, hogy ma a termesztés és feldolgozás ellentmohdások- tól, gondoktól mentes. Legalábbis ezt sugallja a Sarka- di Cukorgyár igazgatójával, Mátyási Jánossal folytatott beszélgetés a feldolgozási kampány tapasztalatairól. A mérleg nem készült el ugyan még teljesen, de a fontosabb adatok már ismertek. Először arról kérdeztük az igazgatót, vajon hogyan látja a nyersanyagellátás helyzetét. — Talán nem vágok túlságosan a dolgok elébe, ha elmondom, hogy a szerződéskötésekkel most sincs különösebb gondunk. Ebben az évben is mintegy 8300 hektáron termeltetünk répát a mezőgazdasági üzemekkel. Ha tehát ezt vesz- szük alapul, nyugodtan tekinthetünk az újabb feldolgozási idény elé. Vagyis egyelőre a termelési kedvvél nincs különösen baj. Nyugtalanító jelenségeket is észlelünk azonban. A gazdaságokban úgy tűnik a következő években, nem tudják biztosítani a korszerű termesztéshez nélkülözhetetlen berendezéseket, elsősorban betakarító gépeket, ha nem változnak meg azok beszerzésének feltételei. Néhány helyen már az idén is gondot okozott a répa szedése. — Hogyan hat a termelési kedvre a nyersanyag cukor- tartalom szerinti átvétele? II biztonság alapja a többsíkú gazdálkodás? Olyan jót nevetett Csirík Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag elnöke, hogy a szomszéd irodából is benyitottak. Hogy mi váltotta ki ezt a nagy derültséget ? Meséltem neki, hogy amikor jöttünk Füzesgyarmatra, a tsz-szö- vetség egyik munkatársa megjegyezte a határban álló fúrótorony láttán: a füzesgyarmatiakból még olajsejkség lesz! — Hát, ez azért túlzás, de annyi bizonyos, hogy sok mindennel megpróbálkoztunk már eddig is, és megpróbálkozunk a jövőben is, ha úgy érezzük, hasznos a szövetkezet számára. Nekem valahogy az a meggyőződésem — de ezt már az eddigi tapasztalatok is alátámasztották —, hogy nem szabad egysíkúan gazdálkodni. Szövetkezetünk sok-sok mindent megtett azért, hogy az elmúlt évi gazdálkodásunk sikeres legyen. Bár nem értük el a isitűzött 53 millió forintos tiszta nyereséget, csak 33,5 milliót, ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt gazdasági évben a sok-sok negatív körülmény ellenére is ne gyarapodott volna sző-, vetkezetünk. Csak egy adatot erre: tavaly 60 millió forinttal sikerült növelni a közös gazdaság tiszta vagyonát. Legtöbb kiesés a növény- termesztésben volt, és ez a tény is hangsúlyozza azt, és jól felfogott érdekünk, hogy egy magas genetikai értékű, nagy nyereséget biztosító állattenyésztési rendszert honosítunk meg. Jelenleg ezt kívánja a népgazdaság érdeke is. A szarvasmarha-ágazatunk például elismert, jó munkát végzett. És ami ugyancsak nem közömbös, egyre magasabb nyereséget biztosít. Tavaly 40,5 millió forintos költséggel 13,5 millió forint nyereséget hoztak. Csökkent az egy liter tej előállításához szükséges abrak mennyisége is. Tehát hatékony a gazdálkodás. Ugyancsak kitűnően dolgoztak a sertéságazatban is, ahol 17,5 millió forint nyereséget értek el. A gazdasági mutatók itt országos viszonylatban is jók. Sokat várunk a baromfi- ágazattól. Nem kis összeget fektettünk bele, 110 millió forint értékű beruházási programot valósítottunk meg. Ez nemcsak azért látszik kedvezőnek, mert megfelelő technológia alkalmazásával nyereséges, hanem azért is, mert a befektetett pénz aránylag rövid idő alatt térül meg. A tervek szerint 400 vagon baromfihúst tudunk előállítani, amelynek megközelítően 120 millió forint az árbevétele. Többször felvetődött már, hogy szükség van-e nálunk az építőiparra,. a téglagyárra? Azt hiszem, az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azokat igazolják, akik nem mondtak le ezekről. Nem tudom, mi lett volna nélkülük, hiszen nagyon jelentős beruházásokat tudunk velük megvalósítani, szárítót, baromfitelepet, utat, nem kell energiát, időt pazarolva építőipari kapacitást keresni. Arról nem is beszélve, hogy 10 millió forintos tiszta hasznot hoztak a kollektívának. Egyre inkább fontos szerep jut a takarmányágazatnak. Nem kell különösebben bizonyítani. Csak'egy adat: tavaly például az abrakköltség 100 millió forint körül alakult. Nem a nyereség vezetett elsősorban, hanem lakosságunk jobb áruellátása, hogy nagy gondot fordítsunk a kereskedelmi hálózat fejlesztésére is. Mindezeket értékelve azt lehet mondani, hogy ha az elmúlt évben nem is sikerült látványos eredményeket elérni, úgy gondoljuk, csillapítani tudtuk a terheket, és' megalapoztuk a még eredményesebb gazdálkodás feltételeit az idei évre. Ezekről is néhány szót. Növénytermelésben 151, baromfitenyésztésben 162, sertéstenyésztésben 113, takarmánykészítésben 100 millió forintos termelési értéket tűztünk ki célul, hogy csak a jelentősebbeket említsem, összesen árbevételünk meghaladja az 550 milliót, a tiszta nyereség pedig az 50 milliót. Mindezek elérése körültekintő és szorgalmas, magasszintű szakmai munkát igényel. Hát, ha nem is olajból, de azért milliomosok vagyunk! B. O. — A cukorrépa-termesztés ma az egyik legjövedelmezőbb vállalkozás az üzemekben. Már 300 mázsa hektáronkénti termés is nyereséget ad. Körzetünkben a termésátlag 357 mázsa volt, valamivel több mint egy évvel korábban. Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben például egy hektár répa árbevétele 32 ezer forint lett. Átlagos költségek mellett ez hektáronként 8—10 ezer forint nyereséget jelent. Az átvétel új módszere végül is azt eredményezte, hogy a gyár mázsánként 4,50 forinttal többet fizetett az üzemeknek, mint ahogyan azt a felvásárlás korábbi formájában hasonló cukor- tartalom mellett tette volna, így az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek jelentős többletárbevételhez jutottak. A cukortartalom szerinti átvételtől azonban mást is várunk. Azt hiszem kudarcra ítéltük a mennyiségi szemléletet. Igaz, ezután sem lesz közömbös, mennyi répa termett, ám az üzemek érdekévé válik, hogy a nyersanyag minél több cukrot tartalmazzon. — A nyersanyag biztosítása tehát a jövőben sem okoz majd különösebb gondot. Hallhatnánk a feldolgozás tapasztalatairól is? — Ebben az évben 3000 vagonnal kevesebb répát dolgoztunk fel, mint a tavalyi szezonban. Jelentős mennyiségű nyersanyagot irányítottak át ugyanis az újonnan elkészült Hajdúsági Cukorgyárba. A feldolgozást 107 nap alatt fejeztük be, 303 vagonos napi átlagfeldolgozás mellett. Ennél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb üzem a gyár történetében még nem volt. így a répa átvétele mindvégig a tervezett ütemnek megfelelően történt. Ennek ellenére két tényező együttes hatására a feldolgozás költsége nőtt. Ez érthető is, hiszen ugyanannyi nyersanyagért többet fizettünk a mezőgazdasági üzemeknek, ráadásul a karbantartási költségeink is magasabbak voltak 1979- ben. Különösebb panaszra azonban így sem lehet okunk. A répa cukortartalma 0,5 százalékkal lett magasabb a tavalyinál. A többlet 155 vagon cukrot jelent, ennek értéke csaknem 18 millió forint. — A kedvezőtlen adottságok miatt a gyár szomszédságában gazdálkodó üzemek csak igen kis mennyiségű répát termesztenek. A távolabb megtermelt nyersanyag szállítása viszont költséges? Milyen változás várható ebben? — A Sarkad környéki termelőszövetkezetekben megkezdődött meliorációs munkálatokkal párhuzamosan várható, hogy a termesztés, súlypontja újra a gyár közvetlen közelébe tevődik át. Nem lehet véletlen egyébként, hogy a gyárat annak idején éppen itt építettek fel. A gazdaságos répatermesztést a Sarkad környéki üzemekben eddig a belvíz akadályozta. Egyébként az a törekvésünk, hogy a nyersanyag egy részét a gyár közelében termeltessük meg. A sarkadi Lenin Tsz már ebben az évben mintegy 200 hektárral növeli a répa vetésterületét. — A kampány befejezését követően újból a karbantartóké a szó. Milyen feladatokat kell megoldani szeptemberig? — Ebben az évben tovább folytatjuk energiarendszerünk korszerűsítését. Erre a célra mintegy 90 millió forintot fordítunk. Abban reménykedünk, hogy a karbantartási munkálatok után újból nyugodt kampány elé nézhetünk. Kepenyes János Nők a mogyorópörkölőben A medgyesegyházi Haladás Tsz-ben a nők állandó foglalkoztatását úgy oldották meg, hogy létrehoztak egy mogyorópörkölő üzemet. Korábban időszakos munkát tudtak itt biztosítani, ez év január 1-től azonban 50 nődolgozó állandó munkahelye az üzem. Ettől az évtől csak akkor kell a növénytermesztésben meghatározott ideig dolgozniuk a nőknek, ha egy- egy mezőgazdasági termék betakarítása ezt megkívánja. A folyamatos munkához a DÉLKER szállítja az egyiptomi importból származó mogyorót, melyből ebben az évben 1350 tonnát pörkölnek és csomagolnak az asszonyok. A napi 10 órás munkaidő helyett most két műszakban dolgoznak, s véleményük alapján: jól érzik itt magukat. Gazdaságossági számítások nélkül is bizonyos, hogy jól jövedelmez a közös gazdaságnak ez a melléküzem- ág. Éppen ezért nemcsak a nődölgozók teljes foglalkoztatását kívánják megoldani, hanem ebben az évben az üzem fejlesztésére is sor kerül. Az elmúlt évben átadott öltöző- és ebédlőhelyiség után új üzemrészbe költöznek, ahol a munkakörülmények sokkal kedvezőbbek lesznek, mint a jelenlegi helyen. Kialakítanak egy kis- mama-„csapatot” is, ahol egy műszakban ugyanezt a munkát csinálják majd a kisgyermekes anyák, vagy a terhes kismamák. Továbbra sem megoldott az itt dolgozók ebédeltetése, pedig a tsz-nek saját üzemeltetésű étterme van. Mindenképpen jól jönne legalább a melegítőkonyhás ebédlő kialakítása, hiszen a két műszakos munka mellett a családanyáknak ez óriási segítség lenne. Medgyesegyházán a termelőszövetkezet melléküzem- ágán kívül még több munkahely kínálkozik a nődolgozóknak, akik azonban szívesen vállalják a két műszakot is, mert az sem elhanyagolható, hogy a háztáji megművelésre a tsz-től kapott cirok évente 25—30 ezer forint plusz jövedelmet biztosít. Sz. J.
