Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

1980. február 14.. csütörtök o íz muntre Biharugra és Harsány kimozdul a holtpontról Három évtized a haza, a nép szolgálatában Beszélgetés dr. Szalay Tibor alezredessel, a polgári védelem megyei törzsparancsnokával Zárszámadó közgyűlést tartott kedden abiharugrai— körösnagyharsányi Felsza­badult Föld Termelőszövet­kezet. Az igen mostoha körül­mények között dolgozó tsz vezetői komoly gazdálkodási, pénzügyi nehézségekről ad­tak számot a tagságnak, ám ugyanakkor néhány olyan pozitívum is szóba került, ami jelzi, hogy az évek óta veszteséges tsz 1979-ben ki­mozdult a holtpontról. A nehézségeket önmagában is mutatja, hogy az elmúlt évi mérleg- és alaphiány te­temes: mintegy 15 millió fo­rint. Évek óta halmozódó gondjaik tavaly is csak rész­ben kisebbedtek a szélsősé­ges időjárás, a fagy- és bel­vízkárok miatt. Ez elsősor­ban a búza és a repceter­mésben okozott jelentős ter­més- és bevételkiesést, s nem hozott elegendő bevé­telt a szarvasmarhatartás és a juhászat sem. Joggal beszéltek azonban szívesen a tsz vezetői az előbbre lépés jeleiről is a körösnagyharsányi művelő­dési otthonban rendezett közgyűlésen. Megemlítet­ték például, hogy jól ter­mett tavaly a napraforgó (tizenöt mázsát hektáron­ként), és szépen hozott a kukorica is: negyvenegy má­zsás átlagot. Csökkent a ter­melés önköltsége, a termelé­kenység viszont növekedett. Az állattenyésztésben is akad már olyan ágazat, amelyik kezdi beváltani a hozzá fű­zött reményeket: a sertéste­nyésztésre például már nem lehet panasz. Feltétlenül a biztató jelek közé sorolandó az is, hogy a tsz mind merészebben kezd élni egyes melléküzemágak ésszerű, nyereséget hozó lehetőségeivel. Körösnagy- harsányban mintegy tíz év­vel ezelőtt hozzáfogtak már a sóderbányászathoz, de — sajnos — abbahagyták. Csak Tovább gazdagodott a mi­relit étlap: mélyhűtött ma­jonéz készítését kezdték meg a Székesfehérvári Hűtőház­ban. Az új termék házias ízű, s a felengedés után azonnal felhasználható már­tásokhoz, salátákhoz, hideg­tálakhoz. Az üzletekben elő­reláthatóan kétszáz grammos csomagolásban árusítják majd. Üj növényvédő szer nagy­üzemi gyártását kezdte meg a Fűzfői Nitrokémia. Az MG—02 jelű gyomirtó ha­tóanyagát tekintve a világon egyedülálló. Bár az aceto- klórt több országban felvet­ték a lehetőségek listájára, egyértelműen először a ma­gyar szakembereknek sike­rült bebizonyítaniuk, hogy az ebből készült szer bizton­ságosan pusztítja az iparsze­rű termesztés rendszerek­hez tartozó földeken nagy­Az ENSZ környezetvédel­mi programja keretében szovjet—mongol együttmű­ködéssel nagyszabású terv megvalósításához kezdtek hozzá Mongóliában: a góbi­sivatagi természetvédelmi re­zervátum kialakításához. A rezervátum ötmillió hek­tár kiterjedésű, és két rész­ből áll: a Zaaltáj és Jungár Góbi vidékéből. üdvözölni lehet — nemegy­szer lapunkban is szorgal­maztuk —, hogy tavaly fel­újították ezt a tevékenysé­get, úszókotrót készítettek, s tervezik, hogy betonelem- gyártó kisüzemet hoznak lét­re. Próbálkoznak más lehető­ségekkel is; elképzelésük szerint — más cégekkel együttműködve — nemes fűzt telepítenek, homokbá­nyát nyitnak „házgyári” ho­mok kitermelésére. A tsz gazdálkodásának évek óta bizonytalan pontja volt a tsz és háztáji együtt­működése. Vagy a háztáji jutott egészségtelen túlsúly­ra a közös feladatokkal szemben — ahogy ez még az önálló harsányi téeszben történt —, vagy a tsz nem igyekezett kellőképpen tá­mogatni az otthoni kisgaz­daságokat. Újabban számos jel mutat arra — és ez biz­tató —, hogy Ugrán és Har­sányban e tekintetben is kez­dik megtalálni a helyes ará­nyokat: a tsz sokféleképpen támogatja a kisüzemeket, a szívesen háztájizó gazdák pedig a közösért is megte­szik azt, amit tenni kell. Íme néhány eleme — csak felsorolásszerűen — ennek az együttműködésnek: a tsz minden lehetséges módon és eszközzel segíti a hízómarha­értékesítést, saját kezelésbe veszik a két falu tejbegyűj­tő állomásait, mezőgazda- sági takarmány- és ter­mékboltot nyitnak mind a két községben, az állatérté­kesítésekért felelős szemé­lyeket — egyúttal segítőket — jelölnek ki, több korszerű fuvareszközt biztosítanak, és így tovább. Eredményként könyvelhető el az is, hogy több mint 700 forinttal nőtt — a két évvel korábbihoz képest — a tag­ság átlagos jövedelme. So­kan elmentek: a létszám mintegy 80-nal csökkent, ám — a jelek szerint — ez nem vált a tsz kárára, mert a Céklasalátával is kísérle­teznek a székesfehérvári mi­relitüzemben: a tervek sze­rint konyhakész tisztított, szeletelt, előfőzött salátát készítenek a népszerű zöld­ségféléből. Amennyiben a próbagyártás eredményei kedvezőek lesznek, még a tavasszal megkezdik a mi­relit céklasaláta „sorozat- gyártását” is. mértékben elszaporodott amarantust, azaz disznó- paréjt. A hatóanyag gyár­tástechnológiáját a Veszpré­mi Nehézvegyipari Kutató Intézet dolgozta ki a nitro­kémia pedig új üzemet ho­zott létre az előállítására. A múlt évi sikeres nagyüzemi kipróbálást követően az idén már 1600 köbméternyi ké­szül az új gyomirtó szerből, amely a szakemberek számí­tásai szerint gazdaságos ex­portcikknek is ígérkezik. A világ legnagyobb nem­zeti parkja épül ki itt. Vé­dett, ritka állatfajok népesí­tik be: preivalszki lovak, khulanok, vadtevék, góbi­medvék, leopárdok és az ar- gal nevű vadkecske. Növény­zete is egyedülálló: terüle­tén a sivatagi táj 300 jelleg­zetes növényfélesége találha­tó meg. dolgosabbak maradtak. Szót érdemel az is, hogy sok ve­zető beosztású szakember távozott ugyan tőlük az utóbbi két évben, de csak­nem valamenyi helyett fia­talabbak és képzettebbek jöttek. Ha igyekeznek, nyil­ván megszerzik a nem nél­külözhető gyakorlatot is. Az érintett két faluban persze azt is tudják, hogy az igazi talpraálláshoz sok még a tennivaló, sőt, hogy a ne­heze még csak ezután követ­kezik. Most folynak például a tárgyalások arról, milyen mértékű támogatást — és pontosan milyen munkákra — kap a tsz az országos és megyei alapokból a már év­tizedek óta égetően szüksé­ges meliorációs munkák (vagyis a belvízmentesítés, vízrendezés és talajerő-után­pótlás) elvégzésére. Ugyanis a határt, a növénytermesz­tést, sőt a tsz egész gazdál­kodását csak azután lehet igazán „rendbe tenni”, ha ez megtörténik. Hosszabb idő kell a meg­felelő, még ütőképesebb szer­vezettség kialakításához is. A közgyűlés utáni hozzászó­lások pedig arról tanúskod­nak, hogy a közös gazdaság és a háztáji érdekeinek ösz- szehangolása sem egy csa­pásra elrendezhető, hanem folyamatos, állandó figyel­met követelő tennivaló. A közgyűlés a beszámolót és az idei terveket jóvá­hagyta. Ez minden bizony­nyal azt jelzi, hogy az ugrai és a harsányi tsz-tagságnak lesz ereje e feladatok meg­oldásához is. S a tsz talpra- állása, növekvő jövedelme — ezt is tudják Ugrán és Harsányban — kulcsa, egyik jelentős forrása a sok-sok égető községfejlesz­tési tennivaló teljesítésének Tisztújításokra kerül sor hamarosan a gyulai ÁFÉSZ- nél. A vezetőség számot ad csaknem 10 ezres tagságá­nak az utóbbi esztendők eredményéről, gondjairól. A gyulai ÁFÉSZ ezekben a napokban 38 helyen rendezi meg részközgyűléseit, ame­lyeken titkos szavazással megválasztja az igazgatóság elnökét, annak helyettesét, valamint a felügyelő bizott­ság elnökét, nyílt szavazás­sal az intéző és ellenőrző bi­zottsági tagokat, küldötte­ket. Ilyen részközgyűlést rendeztek a hét elején Gyu­lán, a zeneiskolában, ahol csaknem 500-an vettek részt. Az intéző bizottság elnöke, Steigerwald József volt az ülés levezető elnöke is, ki­nek üdvözlő szavai után Faulik János, a gyulai ÁFÉSZ igazgatóságának el­nöke adott számot a szövet­kezet fejlődéséről. Jólesően számolt be arról, hogy a je­lenlegi tervidőszak első négy évében csaknem 1300-zal gyarapodott a taglétszám és a dolgozóik csaknem egy­millió forint értékű társa­dalmi munkával járultak hozzá a szövetkezet vagyo­nának gyarapításához. Sok szó esett arról, hogy a_ szö­vetkezet keretében működő 20 szakcsoport jól szolgálja a lakosság áruellátásának bővítését. Hogy ez így van, az is bizonyítja, hogy a szö­vetkezet 52 millió forint árut vásárolt fel, ennek fe­lét a szakcsoportok adták. A kisállattenyésztők 35 vagon árut szállítottak, a zöldség- termelők több mint 7 millió forint értékű primőrt, a mé­hészek pedig 7 vagon mézet. Ebből is kitűnik, hogy mun­kájuk nélkül az áruválasz­ték szegényesebb lenne. A szövetkezet tavaly 617 millió forint árbevételt ért — Egyre bonyolultabbá vá­lik világunkban a nemzetkö­zi helyzet, az 19»0-as évek elején megkezdődött enyhü­lési folyamat, úgy tűnik, megtorpant. Milyen hatással van ez a polgári védelemre? — Valóban így van, s ez az új helyzet fokozottabb erőfeszítést igényel tőlünk is. Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága átfogó elemzést és értékelést adott a nemzetközi helyzet­ről. Állást foglalt abban, hogy együtt a Szovjetunió­val, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető erővel összefog­va, tovább küzdünk azért, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, a politikai enyhü­lés folytatódjék, és előrelé­pés történjen a fegyverkezés korlátozásában, a leszerelés­ben. Ugyancsak nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy a NATO-külügy- és hadügy­miniszterek legutóbbi ülésü­kön határozatot fogadtak el az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták gyártásáról és Nyugat-Európába történő telepítéséről. Ez — monda­nom sem kell — súlyosan ve­szélyezteti a nemzetközi eny­hülést, mert nyilvánvalóan a katonai egyensúly megbon­tására irányul. Mindezek nyilván fokozottabb felada­tokat rónak ránk is. — A nemzetközi helyzet át­tekintése után beszéljünk ar­ról, hogy mit tett megyénk­ben a polgári védelem az elmúlt évben, hogyan teljesí­tették a párt és kormány ál­tal meghatározott feladato­kat? — A polgári védelmi szer­vezetek elmúlt évi munka­terveiben előirányzott fel­adatokat az állami, gazdasá­gi szervek és a különböző társadalmi szervezetek köz­el Gyulán és a hozzá tartozó 9 községben. Az idei terv­ben pedig már csaknem 700 millió forint árbevétel sze­repel. Beszélt a fejlesztési elképzelésekről is, amelyek­nek egy része már az idén megvalósul. A beszámoló után a vá­lasztás következett. Az igaz­reműködésével alapvetően sikeresen teljesítettük. Mind­ez alapvetően annak köszön­hető, hogy a polgári véde­lem különböző szerveinél dolgozó személyi állomány az elmúlt évben is nagy oda­adással és áldozatkészséggel folytatta munkáját. — Általában a különböző gyakorlatokon lehet legin­kább lemérni, hogyan sajá­tította el a lakosság az ak­tuális polgári védelmi tud­nivalókat. — Igen, ez a leglátványo­sabb része tulajdonképpen munkánknak. Az elmúlt év tavaszán a polgári védelem országos parancsnoksága a Békés megyei és alárendelt városi, járási törzseinél komplex harckészültségi el­lenőrzést és törzsgyakorlatot tartott. A kétnapos ellenőr­zés során a különböző szintű vezetési pontok tevékenysé­gét megfelelőnek értékelték. Megnyugtató számunkra, hogy a résztvevők olyan fo­kú polgári védelmi szakis­meretről tettek tanúbizony­ságot, amellyel kiérdemel­ték az országos parancsnok­ság, a megyei parancsnok­ság, valamint a megyei pa­rancsnok elismerését. — Tudomásom szerint nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy biztosítsák a megfelelő kö­rülményeket és feltételeket a kiképzések színvonalának emelésére. — Az eredményes kikép­zéshez alapvetőnek tartjuk, hogy a korszerű kiképzéshez szükséges feltételeket bizto­sítsuk. Megkezdődött és be­fejezéséhez közele'dik a me­gyei gyakorlópálya építése. Szeptemberben adták át a gyulai járás területén, Sar­kadon, a járási kiképzőbá-» zist. Nagyarányú társadalmi gatóság elnökének ismét Paulik Jánost, helyettesének Mich Ferencet, a felügyelő bizottság elnökének Ludvig Józsefet választották. Nagy sikert aratott az ilyenkor szokásos tombolasorsolás. Csaknem 200 használati tár­gyat, háztartási eszközt sor­soltak ki a részvevők között. segítséggel és jelentős anya­gi ráfordítással gyors ütem­ben folyik az orosházi járási, városi kiképzőbázis létesíté­se. Mindezek megvalósítását a helyi társadalmi segítségen kívül az tette lehetővé, hogy az országos parancs­nokság erre a célra költség- vetésen kívül jelentős össze­get biztosított a megyénk­nek. — A megyei törzsparancs­nokság tisztjei hogyan segí­tik a kiképzéseket? — Elsősorban azzal, hogy jó együttműködést alakítot­tunk ki a megyei szakszol­gálati parancsnokságokkal, a városi, járási, községi és üze­mi polgári védelmi parancs­nokságokkal. Koordinációs értekezleteken egységesen meghatároztuk a kiképzési célokat és követelményeket. E munkában kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott Gyula, Szarvas, Orosháza, a gyulai, a mezőkovácsházi, a szeg­halmi járás, valamint a műszaki, mentő, óvóhelyi és egészségügyi szakszolgálat. Továbbfejlesztettük a szak- szolgálatok, üzemi önvédel­mi szervezetek és a munka- viszonyban levő dolgozók polgári védelmi ismereteit, gyakorlati tapasztalatait. — Ha Jól tudom, a polgári védelem nemcsak háborús körülményekre számít és ké­szül fel annak elhárítására, hanem esetleges katasztró­fákra Is. — Különösen azóta lett ez időszerű, amikor 1978 júniu­sában a békési földrengés súlyos épületkárokat okozott. Szakszolgálataink az elsők között vettek részt az épü­letkárok felmérésében. Bár az elmúlt száz év alatt nem volt komolyabb földrengés, a békési példából tanulva el­készítettünk egy katasztró­fatervet, földrengésre adap­tálva. Ám megyénkben leg­valószínűbb katasztrófahely­zet árvíz következtében ala­kulhat ki. Igaz, a veszély nagysága az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest lényegesen csökkent, mert közben a kritikus helyeken megerősítették a védőgáta­kat, emellett három nagy befogadóképességű víztározó épült. — A munkaviszonyban ál­ló dolgozók szervezett ki­képzése nem okozhat gon­dot. De mi van a háztartá­sokban dolgozókkal és a ta­nyán élőkkel? — Figyelembe véve, hogy megyénkben is jelentős a ta­nyai lakosság száma, meg­kezdtük a tanyasiak RBV- védelmi helyzetének vizsgá­latát. A háztartásokban dol­gozó lakosság képzése a tö­megkommunikációs eszközök útján folyik. — Hallhatnánk valamit az idei fontosabb feladatokról? — Tovább folytatjuk a jól bevált gyakorlatokat. A terv­ben szerepel egy nagyobb szabású módszertani bemu­tatógyakorlat. Több olyan törzsfoglalkozást tartunk, amely széleskörűen és sok­oldalúan felkészíti a pa­rancsnoki állományt az ősz­szel sorra kerülő több foko­zatú törzsvezetési gyakorlat várható feladatainak gyors és eredményes megoldására. Tovább folytatjuk a munka- viszonyban álló dolgozók fel­készítését. Ugyancsak foly­tatjuk a kiképzőbázisok épí­tését. Csak néhányat említet­tem meg az idén ránk váró fontosabb feladatokból, ösz- szegezve úgy értékelhetjük elmúlt évi tevékenységün­ket, hogy munkánk eredmé­nyes volt. Ennek részesei a polgári védelmi törzsek, a szakszolgálat-parancsnok­ságok, a tanácsi szervek és az üzemi önvédelmi törzsek. Az említettek- immár csak­nem 30 éves együttműködése az elmúlt évben is gyümöl­csöző volt, ami meggyőződé­sem szerint biztosítékot nyújt az előttünk álló nem kis feladatok sikeres végrehaj­tásához. Béla Ottó Mélyhűtött majonéz llj gyomirtó a kukorica védelmére Rezervátum a Góbi-sivatagban Részközgyűlések a gyulai ÁFÉSZ-nél Az igazgatóság elnöke, Paulik János tájékoztatta a részköz­gyűlés részvevőit a szövetkezet eredményeiről Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents