Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
NÉPÚJSÁG! 1980, február 2., szombat Megnyitották a mezőgazdasági Középpontban könyvhónapot a termelési rendszerek A Mezőfalvai Mezőgazda- sági Kombinátban — hazánk egyik legkorszerűbb mező- gazdasági nagyüzemében — pénteken megnyitották a hu- szonharmadik mezőgazdasági könyvhónapot. Az ünnepségen Dénes Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes méltatta a szakkönyv, a szakirodalom növekvő szerepét. Hangsúlyozta, hogy élelmiszer-termeléssel foglalkozó nagyüzemeink a jövőben csak akkor tudnak hiánytalanul eleget tenni megnövekedett feladataiknak, ha dolgozóik az eddiginél nagyobb gondot fordítanak új ismeretek megszerzésére, a legújabb tudományos eredmények megismerésére. A harmincéves Mezőgazdasági Könyvkiadó — a társkiadókkal együtt — az eddiginél színvonalasabb kivitelezésben félmillió példányban negyvennégy könyvet adott ki az idei könyvhónapra. Ezek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság feladataihoz: főleg a szarvasmarha-tenyésztés, a gyüHétfőn, február 4-én közlekedésbiztonsági fórum lesz Orosházán. A rendezvényre a megyei tanács által kezdeményezett jogpropaganda- hónap keretében kerül sor. A Békés megyei KBT is csatlakozott a rendezvény- sorozathoz, és számos előadással, versennyel, fórummal segítik a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megismerését. Februárban a megye üzemeiben, szövetkezeteiben, vállalatainál 29 jogpropaganda-előadásra kerül sor, 23 helyen rendeznek KRESZ-vetélkedőt és négy Ma, szombaton és vasárnap két kiemelkedő gyermekprogramot. rendez a bé- késcsaba—mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház. Ma délután 5 órakor ,a 12-es számú általános iskola irodalmi színpada a Prücsök című mesejátékot mutatja mölcstermesztés, valamint az élelmiszeripar korszerűsítését, fejlesztését segítik elő. Az elmúlt három évtizedben egyébként 11 ezer kiadvány látott napvilágot, több, mint harmincnégymillió példányban a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában. Az ötödik ötéves terv időszakában öt és fél millió új mezőgazdasági szakkönyv került az üzletekbe, a szakkönyvtárak és, a szakemberek polcaira. A mezőgazdasági könyvhónap pénteki megnyitóján szót kaptak azok az írók, tudósok, kutatók is, akik az elmúlt években új művekkel gazdagították a szakirodalmat. Az ünnepségen — a hagyományoknak megfelelően — kitüntették a mezőgazdásági könyvkiadás legjobbjait, a nyomdászokat, kiadói dolgozókat, ‘ terjesztőket, könyvtárosokat. Az ünnepség végeztével a részvevők megtekintették a Mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinát több üzemegységét. közlekedésbiztonsági fórumot tartanak. .Ezek közül az első a már említett orosházi, melyre a Petőfi Sándor Művelődési Központban kerül sor délután 4 órai kezdettel. A fórum vendégei a járási kapitányság, a KPM Közúti Igazgatóság, a megyei tanács ÉKV-osztály, a közlekedési ügyészség, az MKBT, az orosházi Városi Tanács és a Volán munkatársai lesznek, ők válaszolnak majd a feltett kérdésekre. Ilyen fórumra kerül sor február 11- én Szarvason, február 18-án Gyulán és február 25-én Békéscsabán is. be. Vasárnap délelőtt 10 órakor a közönség a békéscsabai Napsugár bábegyüttes előadásán vehet, részt. A műsoron Tarbay Ede: Citromka című bábjátéka szerepel Lenkefi Konrád rendezésében. A mezőgazdasági termelési rendszerek helyzetéről, fejlődésük lehetőségeiről tárgyaltak tegnap, pénteken a megyénkben működő rendszerek, felügyeleti és érdekvédelmi szervek képviselői. A tanácskozók egy; a múlt évben lefolytatott népi ellenőrzés országos tapasztalatai kapcsán beszéltek gondjaikról, s azok megoldhatóságáról. Bevezetőben Kovács József, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja ismertette az országos vizsgálat eredményeit. Mint mondotta, a termelési rendszerek tevékenységének értékelése nem könnyű, hiszen nincsenek egységes elA Magyar Nemzeti Múzeum „Szabad szombat” címmel új programot hirdet a szocialista brigádoknak, valamint az ifjúsági és egyéb munkahelyi közösségeknek. A szabad szombatokon délelőtt 11 órakor kezdődő brigádsétákon a múzeum munkatársai a részvevőket megismertetik hazánk történelmével, és' az 1802-ben alapított múzeum épületével. Emellett megtekinthetik a magyar koronázási jelvények kiállítását, majd utána „történeti sétán” ismerkedhetnek meg a honfoglalástól 1849A korábbinál olcsóbb, jó hőszigetelő termékeket gyárt a magánerőből építkezők számára a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. Idén ennek jegyében növelik a termelést, és újdonságokkal is1 jelentkeznek a piacon. A folyamatos korszerűsítés eredményeként ma már a vállalat termékeinek 70 százaléka megfelel az energiatakarékosság szabta szigorúbb követelményeknek. Mivel a lakásoknak több mint a fele magánerőből épül hazánkban, mostani választék- bővítésük elsősorban a labírálási szempontok, ezek kidolgozására a jövőben kerül sor. összesen 24 rendszert tettek nagyító alá az ellenőrök, két Békés megyei közülük, a Füzesgyarmati Lucematermesztési Rendszer és a Szarvasi Rizstermesztési Rendszer. A tapasztalatok általánosíthatók, nagyjából mindegyik rendszerre jellemző a rendkívül szerteágazó tevékenység, gyakran olyan tagokat is felvesznek soraikba, akik fejlettsége nem elegendő az eredményes működéshez. Legnagyobb pozitívumuk a technológiai fegyelem megszilárdítása. A tanácskozás vitával folytatódott. ig tartó történelmünk dokumentumaival. A fegyverek, dokumentumok, arcképek felidézik a törökkori harcot és a török hódoltság, a Rákóczi-féle szabadságharc időszakát is. A kiállítás utolsó terme az 1848—49-es forradalom és szabadságharc dicső korszakát, majd az utána következő véres megtorlást mutatja be. A gazdag történeti sétán részt venni akaró közösségek levélben is jelezhetik érkezésüket a Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési csoportjánál. kossági igények kielégítését segíti. Az Alfa nevű, nagy térfogatú falazótégla lyukacsos szerkezete miatt jól szigetel. Emellett 12,30 forintos darabonkénti ára is megfelel a lakossági kívánalmaknak. Kevesebb elemből, így gyorsabban, könnyebben építkezhetnek veié a felhasználók. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, a lakosságot szolgáló valamennyi termékből felkészült arra, hogy az év során felmerülő, esetleges többletigényeket is kielégítse. Közművelődési tanácskozás Közlekedésbiztonsági férum Gyermekprogramok Mezömegyeren Csak szocialista brigádoknak! Olcsóbb hőszigetelők A rádió műsorajánlata Már február 2-án; ma délután 2 órakor a Kossuth adón ígérkezik érdekes műsor. A sorozat, melynek címe: „Kihaló mesterségek”, ezúttal a csongrádi bicskás- hoz, Csatári Lászlóhoz vezet el minket. Vasárnap délután, fél 4-kor a Petőfi adón közvetítik Kondor Katalin műsorát, amely arról szól, hogy a köz tulajdonát még valahogy nem tekintjük sajátunknak ... „Miért zsúfoltak ismét a mozik nézőterei?” címmel 4-én, hétfőn a Petőfi adón 13 óra 25 perckor Osgyáni Csaba keresi a kérdésre a választ. A Kulturális Minisztérium megbízásából egy szociológusokból, filmszakemberekből, kritikusokból álló csoport végignézte a megyei közművelődési filmtárak anyagát. Tapasztalataikról, kedden a Kossuth adón 17 óra 7 perckor, számol be, kerekasztal-vitában. A „Hangulatjelentés” című Rádai Észter-riport olyan dolgozókat szólaltat meg szerdán a Kossuth adón 12 óra 35 perctől, akik az üzemekben, szövetkezetekben, az intézményekben közvetlenül érzik a nehezebb körülményeket. Vizeink védelme közérdek. Úgy tűnik, rendelkezésre is áll olyan megfelelő magyar víztisztító berendezés, amely hatékonyan felhasználható az ipari szennyvize^ tisztítására. De, vajon miért nem terjed el az alkalmazása jobban? E kérdésre keresi a választ Vajda Zsuzsa „Áttetsző tiszta víz” című vasárnapi műsorában, amelyet a Kossuth adón hallgathatunk 15 óra 12 perckor. Megalakulásuk óta első alkalommal került sor arra, hogy a KPVDSZ-hez tartozó állami és szövetkezeti vállalatok közművelődési bizottságainak vezetői tanfo-' lyamszerűein, egész napos tanácskozást folytassanak. Ez esetben — január 29-én — a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága közös rendezésében találkoztak az említett vállalatok és szövetkezetek művelődési bizottságainak vezetői Békéscsabán, a Kakas étterem különtermében. A Hatvani Galériában Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Az alkotó negyven művét láthatják az érdeklődők (MTI-fotó— Tóth István felvétele — KS) Az egész napos tanfolyamon két előadás hangzott el. Először Telekesi Gézáné, a KPVDSZ központi vezetőségének osztályvezetője a művelődési bizottságok eddigi munkájának tapasztalatait és további feladatait összegezte, majd Bőle Dezső, a SZŐ VOSZ osztályvezetője, a közművelődési törvényből következő időszerű vállalati és szövetkezeti tennivalókat elemezte. Az előadásokat konzultáció követte, amelyben mintegy 40 művelődési bizottság vezetője vett részt. Veszett rókák Zalában A Zala megyei Állategészségügyi Állomás jelentése szerint veszett rókák tűntek fel ,a megye különböző tájain: a Keszthelyi-hegység alatti Vonyarcvashegyen, a Göcsej vidéki Bánokszent- györgy és a Zalaegerszeghez közeli Hottó községben. Az állategészségügyi szakemberek felhívják a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak a súlyos betegséget hordozó „megszelídült” rókáktól. A megye területén 10 évvel ezelőtt észleltek először veszettséget, s azóta évenként 40—50 eset fordul elő, főképpen rókáknál. Uj technika, régi eredmény egörvendeztethetne mindannyiunkat a tény, ha nem kapcsolódna egy „de” szócska hozzá. A tény az: 1970 és 1980 közötti időszakban a dollár elszámolású piacokról származó gépbehozatal több mint a tízszeresére növekedett. S itt következik a de: az eszköztár ilyesfajta gyors gyarapodása ellenére nélkülözzük a kellő kamatokat, azaz, a termelés vérkeringésébe beáramló új technika hatékonyságát. Ez még nem eléggé eredményes, kifizetődő. A befektetések megtérülésére vet fényt a következő adat: 1974 és 1979 között 120 milliárd forint — 1979- es árfolyamon számolva 3,4 milliárd dollár — értékű volt a tőkés országokból vásárolt gépmennyiség... ! Sok a panasz arra — s némely helyen, illetve iparágban teljes joggal —, menynyire elavult a termelés technikai, technológiai hátországa. Műszaki múzeumba kívánkozó gépekkel kényszerülnek előállítani a jól fizető, gond nélkül értékesíthető termékeket. Az ok: nincs kellő fedezet az eszköztár fölfrissítésére. A másik oldalon pedig az áll, hogy van pén7 is, csak éppen — ahogy ezt szakszerűen emlegetik — hiányzik a termelőhely fogadóképessége, szellemi tőkéje, technológiai fegyelme... Országos népi ellenőri vizsgálat tárta fel: az importból származó gépek és berendezések nagyobb része az előzetes terveknél kisebb teljesítménnyel — ebbp a kapacitáskihasználás és a minőségi jellemzők egyaránt beletartoznak — működik. Magyarán: a számítottnál lassabban térül meg áz ár, ha — egyáltalán megtérül. Mert olyan esetekre is rábukkantak a népi ellenőrök, amikor a dollárért vásárolt nagy értékű technikai eszközök eredeti csomagolásukban pihentek negyedik esztendeje, s erkölcsileg úgy avultak el, hogy közben egy fillémyi hasznot sem hajtottak ... ! Valamiért csak a vásárlás volt a fontos, az üzembe állítás már nem. de a luxus következményeit alig, vagy egyáltalán nem érezték az érintettek, annál inkább viselte a gondatlanság terhét a népgazdasági közös pénztár. Tervszerűtlen, csúcsokra kapaszkodó és völgyekbe zuhanó volt gyakran ,a gépimport, egyik évről a másikra háromszorosára bővült, azután az előző esztendeinek negyedére zsugorodott, majd annak a hétszeresére hízott. Meglehetősen logikátlanul válogatta a központi támogatás a különböző beszerzési források előnyben részesítését. Ezért azután nem bizonyult ritka esetnek — a már említett népi ellenőri vizsgálat állapította meg ezt is —, amikor a hazai gyártásban is rendelkezésre álló gépet, berendezést borsos áron, dollárért vették meg a „van rá valuta” alapon gondolkodó beruházók. Mindezek ismeretében már nem hat meglepőnek, hogy a három legtöbb ágazatban, majdnem tíz esztendőt figyelembe véve, csak egyben nem romlott az egységnyi erőforrásra jutó nettó termelés mutatója. Az összehasonlító árak alapjan számított növekedés az iparban az 1971 és 1975 közötti időszakban 4,9 százalék volt, az azt követő három évben viszont. — 197tí—1978 —mindössze három százalékkal bővült az egységnyi erőforrásra jutó nettó termelés. Az építőiparban mindkét szakaszban maradt a 4,1 százalék, míg a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 3,5-ről 2,5 százalékra csökkent. A legnagyobb a mérséklődés tehát az iparban, ott, ahová a legtöbb eszköz, s értékben is a legnagyobb mennyiség áramlott be. Elemzések ,azt mutatták, az élőmunka hatékonysága ugyan javult, de nem olyan mértékben, hogy képes lett volna ellensúlyozni az állóeszköz-hatékonyság — azaz, az állóeszközök kihasználtságának — romlását. Veszélyes folyamat ez, hiszen objektív tényezők miatt általában növekszik a termelő- ágazatok eszközigényessége, tehát az ilyen ráfordítások törvényszerűen emelkednek. Ha most az emelkedő ráfordításokat csökkenő eredmény kíséri, akkor... nos, akkor ,a ráfizetésből kellene megélnünk. Ez pedig nemcsak. hosszabb távon lehetetlen, hanem rövidebb időszakon belül is ... A z idén januártól érvényes szabályozók a korábbiakhoz képest növelték a vállalatok költségérzékenységét, amibe természetesen az új technika árának megtérülése is beletartozik. Remélhető, ha a munkahelyi közösségek egésze megadja az eszközök szükséges rangját, akkor a szó igaz értelmében meghatározó lesz az eszközgazdálkodás. Ennek alkotóeleme a kellő tájékozottságú vásárlás éppúgy, mint az új gépek, berendezések fogadásának előkészítése — anyagban, szerszámban, műveleti rendben, technológiai leírásokban stb. —, s a termelésbe állítás meggyorsítása. Mert konyhai bölcsesség, de nagyon igaz: nem az új technika a cél, hanem az új technika alkalmazásával elérhető többleteredmény! Mészáros Ottó lelentüs eredmények a fertőző betegségek megelűzésében (Folytatás az 1. oldalról) utaznak, ahol előfordulnak különösen veszélyes fertőző betegségek (például kolera v,agy sárgaláz), kötelező védőoltást ír elő a miniszteri utasítás. * * * Az Egészségügyi Minisztérium egyelőre ideiglenes jelleggel az ország területén felfüggesztette a 18 hónapos korú kisgyermekek himlő elleni kötelező védőoltásának végrehajtását. A himlőoltások további sorsáról az egészségügyi kormányzat a hazai és a nemzetközi adatok, valamint az illetékes szakmai testületek véleményének ismeretében fog dönteni. Az Egészségügyi Világ- szervezet szakértői bizottsága — alapos ellenőrző vizsgálatok és a biztonsági várakozási idő eltelte után — kinyilvánította a föld himlőmentességét. Ugyanis a föld korábban fertőzött területein több mint két. éve nem fordult elő emberi himlőmegbetegedés. Az Egészségügyi Minisztérium ugyanakkor felhívja a külföldre utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy néhány afrikai és ázsiai ország a beutazóktól még megköveteli a himlő elleni oltás érvényes bizonyítványát.
