Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

1980. január 12., szombat O Megyei élelmiszergazdasági aktíva Békéscsabán Az elnökségben dr. Vágó József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyettes is helyet foglalt (Folytatás az 1. oldalról) A növekvő termelés for­rása elsősorban legnagyobb állattenyésztési ágazatunk, a sertéstenyésztés volt. Az év végére az állomány megkö­zelítette az 1,1 millió dara­bot, amely az országosnak több mint 11 százaléka. A kocalétszám mintegy 6 szá­zalékkal, a hízófelvásárlás pedig 8 százalékkal nőtt, el­éri a 900 ezer darabot. A két adat összevetése azt mu­tatja, hogy a fajlagos muta­tók — a szaporulat, az el­hullás, súlygyarapodás —ja­vulása is jelentősen hozzájá­rult az eredményekhez, A szarvasmarha-állomány évek óta tartó növekedése 1979-ben megtorpant, a te­hénállomány kissé csökkent. Ennek ellenére a termelés fajlagos mutatóinak javulása lehetővé tette a hústermelés fokozását, és különösen jó eredményt hozott a tejterme­lésben. Az egy tehénre jutó tej hozam meghaladta a 3700 litert, vagyis több mint 10 százalékkal felülmúlja az országos átlagot, és több mint az V. ötéves terv vé­gére előirányzott szint. Ez a hozamnövekedés a tejfelvá­sárlás 6 százalékos növelését tette lehetővé. A baromfitenyésztésben — az országos és megyei ter­vekkel összhangban — nem volt mennyiségi növekedés. A vágóbaromfi-termelés és -felvásárlás nagyjából az elő­ző év szintjén maradt, a to­jástermelés és -felvásárlás, a gazdaságtalan export felszá­molására irányuló törekvé­seknek megfelelően mintegy 10—12 százalékkal csökkent. A népgazdasági igények­nek és a megyei céloknak megfelelően tovább folytató­dott a juhtenyésztés fejlődé­se. Az anyaállómány az év végére 17 százalékkal nőtt. A jobb szaporulati és felne­velési eredményeket bizo­nyítja, hogy a vágójuhter- melés és -felvásárlás mint­egy 20—21 százalékkal növe­kedett. Az abraktakarmányok fel- használásában az 1978-ban kivívott országosan is kedve­ző eredményeinket 1979-ben sikerült megőrizni. Nem le­hetünk viszont még elége­dettek, főleg a sertéshizlalás­sal, takarmányhasznosítással. A gyepek és melléktermékek hasznosításában történt bi­zonyos előrelépés. Ma már mintegy 200 ezer tonna me­zőgazdasági melléktermék hasznosul az állattenyésztés­ben, de ez még mindig csak egyharmadá a felhasználha­tó mennyiségnek. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelési kedvét tö­retlenül sikerült megőrizni. Itt tartják a sertésállomány 61 százalékát, a kisállatok nagv részét, a szarvasmarha­állomány 23 százalékát. Fo­kozódott a szerepük a mun­kaigényes kultúrák — kerté­szeti termékek, cirok, vető­magvak — termesztésében. A nagyüzemek nem me­zőgazdasági tevékenysége az alaptevékenységet lényege­sen meghaladó ütemben bő­vült, és fontos szerepet tölt be több üzemben is a kiesé­sek pótlásában. A kiegészítő tevékenység növelése bizto­sította, hogy a nagyüzemek összes termelési értéke a mezőgazdasági termelést lé­nyegesen meghaladóan, közel 4 százalékkal növekedjen. #• A megye mezőgazdaságá­nak 1979. évi mérlege, és az V. ötéves terv teljesítésének helyzete pártbizottságunk ülésén pozitív értékelést ka­pott. Az eddig elmondotta­kon túl hasznosnak tartjuk még, hogy szélesedett a ked­vezőtlen adottságú üzemek­nek nyújtott segítség, az együttműködések társulá­sok köre tovább bővült, és nagymértékben segítették a gazdálkodás szűk kereszt- metszeteinek feloldását. El­ismerésre méltó ezen belül is a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés úttörő munkája. Az y gazán kedvező őszi időjárás ellenére 1979-ben is azonban több helyen indo­kolatlanul elhúzódott a be­takarítás, vannak kései, gyengének minősíthető őszi vetéseink, és a tavaszi nö­vények alá végzett előké­szítő munka is kívánnivalót hogy maga után. Az állattenyésztés dinami­kus fejlődése mögött van­nak kritikán aluli eredmé­nyek is. így például 2000 li­ter körüli tejhozam, 20 szá­zalék körüli elhullás a juhá­szaiban és baromfitenyész­tésben, a megyei átlagot kö­zel kétszeresen meghaladó takarmányfelhasználás. A mezőgazdasági termelés, főleg az állattenyésztés ered­ményiben az egyes szektorok között romlottak az arányok. A megye 1979. évi 1—1,5 százalékos termelésnöveke­dése úgy alakult ki, hogy az állami gazdaságok alig érték el az 1978-as színvonalat, a termelőszövetkezetek növe­kedése 1 százalékkal alatta van, a kisgazdaságok viszont több, mint 3 százalékkal nö­velték termelésüket. Szeret­nénk, ha az utóbbi üteme továbbra is megmaradna, de sürgősen javítani kell a nagyüzemek lehetőségeinek kihasználásán. csökkenés hatását 1980-ban fokozottabb termelésnöve­kedéssel kell ellensúlyozni. A minőségi, hatékonysági, jö­vedelmezőségi mutatók javí­tása mellett feltétlenül szük­séges a termelés volumené­nek 5 százalék körüli növelé­se. Ezt a feszített előirány­zatot elsősorban a növény- termesztés nagyobb terme­lésnövelésével kell biztosíta­ni. A növénytermelésen belül a legfontosabb feladat a ka­lászos gabonák területének és különösen átlagos hoza­mainak jelentős növelése. A búzatermelésben — a felté­telek minden oldalú bizto­sításával — az 1977. évi re­kordtermés körüli hozamot kell elérnünk. A kukorica területét, a vetetlen terület csökkentése útján, tovább kell növelni úgy, hogy az utóbbi két év hozamait ér­jük el. Az ipari növények ered­ményeit stabilizálni kell. A napraforgó területét tovább kell növelni, az átlaghoza­mot 20 mázsa körül kell biz­tosítani. A cukorrépa-terme­lés területének és termelési színvonalának fenntartása mellett csökkenteni kell a betakarítási veszteségeket. A kertészeti kultúrákat az elő­ző évivel azonos területen, kiegyensúlyozottabb hoza­mok mellett, a feldolgozó vállalatok igénye szerinti összetételben kell termelni. Az állattenyésztésben a mérsékeltebb növekedést tűzzük ki célul, elsősorban a fajlagos termelés, és csak másodsorban az állatlét­szám gyarapodásából. A szarvasmarha-tenyésztés­ben a létszám szinten tartá­sára törekszünk, a tejhozam 3—4 százalékos növelése mellett. A sertéstenyésztés­ben a telepek jobb kihaszná­lásával, a rekonstrukciók gyorsításával, a rossz sza­porulati és elhullási muta­tókkal dolgozó telepek fel­zárkóztatásával növelni kell a nagyüzemek hízó-előállítá­sát. A baromfi- és kisállat- tenyésztésben a termelésnek az exportpiachoz igazodó arányait, a jövedelmezőség fokozását kell biztosítani. A juhtenyésztésben a létszám- növelés mellett a tartási, te­nyésztési feltételek gyorsabb ütemű javításával emelni kell a termelés színvonalát. Minden ágazatnál feladat a takarmányhasznosítás javí­tása, a melléktermékek és gyepterületek fokozott hasz­nosítása. A kisgazdaságok termelési színvonalának megőrzése, sőt növelése fontos gazda- ságpblitikai feladat. Állat­tenyésztésünk külső feltéte­leit, a takarmány és te- nyészanyag ellátását, az érté­kesítést továbbra is garan­tálni kell. Jobban kell in­tegrálni a munkaigényes nö­vények — zöldség, cirok stb. — termelését. A nagyüzemi társulások segítsék elő a termelés és szolgáltatás szűk kapacitásá­nak feloldását, az elmaradó ágazatok és üzemek felzár­kóztatását. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülés fokozza a termelés- szervező, koordináló mun­kát, növelje a szolgáltatást, a fejlesztések hatékonyságát. A mezőgazdaság felada­tait az eszközhatékonyság, a munkatermelékenység javí­tásával, a veszteséges gaz­dálkodás csökkentésével kell elérni. A természeti feltéte­lekhez jobban igazodó ter­melései, a melioráció gyorsí­tásával, a társgazdaságok segítségével, szükség esetén egyedi intézkedésekkel szű­kíteni kell a pénzügyi hiá- nyosságos gazdaságok körét. Az 1980. évi cselekvési programban előirányzott mezőgazdasági feladatok fe­szítettek, de teljesíthetők. Te­kintsük át, milyen lehetősé­gei vannak a teljesítésnek: A feszített célok elérésé­hez alapvetően a meglevő munkaerővel és a meglevő eszközökkel számolhatunk. Növekedésünk forrása tehát csak a hatékonyság növelé­se lehet. Az előirányzott nö­vekedés elsősorban a mező- gazdasági termelés kéthar­madát adó szocialista mező- gazdasági nagyüzemektől várjuk. Ez 6—8 százalékos termelésnövekedést igényel a termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól. A terv teljesítéséhez összpontosí­tott, jól összefogott vezetésre, és az egész üzemi kollektíva minden energiájára szükség lesz. *' Meg kell említeni, ^hogy hosszabb’ távon, csupán a meglevő eszközök kihaszná­lásával nem lehet teljesíteni a termelésnövelés igényeit. Szükség vem beruházásokra, növekvő mennyiségű és jobb Tisztelt Aktívaülés! A termelési eredmények egyik forrása — a mezőgaz­daságban és az élelmiszer- iparban is — a szocialista munkaverseny-mozgalom. A XII. kongresszus és a fel- szabadulás 35. évfordulója tiszteletére tett vállalások­kal még jobban megnőtt a versenymozgalom jelentősé­ge. A megyében csaknem valamennyi munkabrigád csatlakozott a központi szer­vek felhívásához Kezdemé­nyező, ösztönző szerepe volt ebben azoknak a szocialista brigádoknak, amelyek a ko­rábbi években magas szintű elismerést kaptak. A dolgozók aktivitásának, kezdeményezőkészségének jobb hasznosítása az 1980. évi terv teljesítésének egyik legfőbb biztosítéka. A gazda­sági vezetők és a társadalmi szervek közös feladata, hogy a korábbi . hiányosságokat, a formalizmust felszámolva, le­hetőséget adjanak a mozgal­mak eredményes kibontako­zásához. A célok teljesítése az üze­mi kollektívákon kívül nagy feladatot jelentenek a párt- és állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek számára. összegezve a feladatokat, a kitűzött célokat, megálla­píthatjuk, hogy azok 1980- ban igen feszített munkát igényelnek tőlünk. Ebben a munkában a következő alap­elveket kell szem előtt tar­tanunk: 1980-ban is a párt gazdaságpolitikai határoza­tainak végrehajtásán kell dolgoznunk, de az eddiginél még következetesebben. El­sőrendű feladat a módosított közgazdasági szabályozó rendszer alapos megismerése, és az alkalmazkodás azok­hoz a népgazdasági köve­telményekhez, amelyeket ezek a szabályzók közvetí­tenek. Erősíteni kell a vezetés és az egész gazdasági tevékeny­ség tervszerűségét. A meg­alapozott tervek keretei kö­zött rugalmasan kell kivá­lasztani az alapvető lényegi feladatokat, folyamatokat, és minőségű ipari anyagfelhasz­nálásra. Érmek forrásait — ha 1980-ban már nem is, de — a VI. ötéves tervben már az első években biztosíta­nunk kell. Azt, hogy nagy értékű eszközök a kereske­delmi vállalatoknál, az AG- ROKER-nél rozsdásodjanak, menjenek tönkre, pazarlás­nak tartjuk. Ügy véljük, hogy ilyen esetekben illeté­kes országos szervekben gyorsabb és rugalmasabb pénzügyi intézkedésekre len­ne szükség. Az élelmiszeriparban, fi­gyelembe véve az eddigi dinamikus fejlődés eredmé­nyeit, az országos átlagnál mérsékeltebb, 3 százalék kö­rüli mennyiségi növekedést irányoztunk elő. Ennél na­gyobb növekedést várunk a gabonaiparban és a tejfel- dolgozásban. Az ágazat minden megyei üzeménél törekedni kell az export gaz­daságosságának, értékének fokozására. Ebinek feltételei a feldolgozottsági fok eme­lésével, a minőség javításá­val megteremthetők. Tovább kell javítani a mezőgazdasági üzemekkel a kapcsolatot, az együttműkö­dést. Csak ezzel biztosítható a piaci igényeknek megfe­lelő termékösszetétel és mi­nőség, a szállítás megfelelő ütemezése. Megyei üzemeink az előző években nagy értékű eszkö­zökkel gyarapodtak. Minden termelő kollektívának és fő­leg a vezetésnek alapvető feladata és felelőssége, hogy ezeket az eszközöket gazda­ságosan működtesse. A jö­vedelmezőség fokozása ál­talános követelmény. a vezetés munkáját ezekre összpontosítani. A párt- és gazdasági szer­veknél egyaránt nagyobb gondot kell fordítani a vég­rehajtásra, szervezésre, el­lenőrzésre. Nem elegendő a problémákat felismerni, na­pirendre tűzni és megtár­gyalni, hanem valóságos és pozitív változását kell el­érni. Ez az igazi mércéje a gazdasági vezetők, a kom­munisták tevékenységének. A megyei pártbizottságnak meggyőződése, hogy képesek vagyunk ezeknek a követel­ményeknek megfelelni. Ké­pesek vagyunk arra, hogy a termelési feladatok tejesíté­sével eleget tegyünk a nép- gazdasági igényeknek, hogy biztosítsuk a megye gazdál­kodó egységeinek további fejlődését, hogy megszilár­dítsuk a megye lakosságá­nak életszínvonalát. Ehhez kívánok a jelenle­vőknek, a mezőgazdaság és élelmiszeripar minden dol­gozójának sikeres, eredmé­nyes munkát az 1980-as év­ben — mondotta befejezésül Csatári Béla. A megyei aktívaértekezlet a beszédet követően a hoz­zászólásokkal folytatta mun­káját. A vitában kilencen szólaltak fel: Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára, Kovács József, a Hidasháti Állami Gazda­ság igazgatója, Ulbert István, a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgatója, Zsilinszki János, a békéscsa­bai Szabadság Tsz párttitká­ra, dr. Vágó József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának alosztályvezetője, Ba- gi János, a békésszentand- rási Tessedik Tsz elnöke, dr. Kiss Károly, az ÖKI igazga­tója, dr. Dénes Lajos MÉM- miniszterhelyettes és Duna Mihály, a KISZ Békés me­gyei bizottságának első tit­kára. (A vitát lapunk holna­pi számában ismertetjük.) Az aktívaértekezlet Csatári Bé­la vitaösszegzője után, dr. Szabó Sándor zárszavával ért véget. Feladataink feszítettek, de teljesíthetők Tisztelt - Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A következőkben az 1980- as évben elvégzendő felada­tokról kívánok szólni. A Központi Bizottság alapvető célként az egyen­súly további javítását előse­gítő folyamatok határozot­tabb kibontakoztatását je­lölte meg. A konkrét célok meghatározásánál a követ­kezőket vette figyelembe: a külkereskedelmi csereará­nyok várhatóan tovább rom­lanak; a külföldi hitelek felvételét mérsékelni szüksé­ges a meglevők terhei miatt; az 1979. évi kisebb ga­bonatermésből eredő ex­portkiesés nagyrészt az 1980. évi tőkés exportban érezteti hatását; a készlet- felhalmozás jelentős csök­kentése, és ezzel az import lefékezése nem ismételhető meg újra; a rubelelszámolá­sú behozatalt csak mérsé­kelten tudjuk növelni. Mindez elkerülhetetlenné teszi, hogy gazdasági előre-, haladásunkat a belső erőfe­szítésekre alapozzuk, hogy az egyensúly további javítá­sára most már nem az elosz­tás, hanem a termelés terü­letén tegyünk lépéseket. Ezt kell biztosítania a tervezés­nek, a gazdaságirányítás­nak és szabályozásnak. A mezőgazdaságban a ter­melés 5—5,5 százalékos nö­velését elsősorban a nagy­üzemektől várjuk, amelyek­ben folyó áron (tehát az új árakon) 10—12 százalékkal kell növekednie a termelés­nek. Ezen belül a. növény- termesztés feladata a na­gyobb, mert arányosan 16— 17 százalékos növekedést kell biztosítani. A kizgazdasá- gok termelésében az előző évi szint megtartásával szá­mol a terv. Kiemelkedő fontossággal bír a gabonatermesztés ter­vének teljesítése. Jelentős előrelépést irányoz elő az országos terv a kertészeti ágazatoknál. Az ipari növé­nyek közül meg kell tartani az olajnövények 1979-ben ki­alakult nagy területét, a cu­korrépánál kisebb csökke­nést, a többi növénynél szin­i ten tartást irányoz elő a terv. Az állattenyésztésben az 1979-bert kialakult magas színvonal megtartását irá­nyozták elő, kisebb arány- változások mellett. Az élelmiszeriparban az országos terv 5 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. Ezen belül a növényi termékeket feldolgozó ága­zatoknak kell gyorsabban növekedniük. A Központi Bizottság ha­tározatából kindulva, a me­gye gazdasági helyzetének elemzésére alapozva, a me­gyei pártbizottság 1979. de­cember 14-én elfogadta az 1980-ra szóló gazdaságpoli­tikai cselekvési programot. A határozat szerint 1980- ban a növekedési előirány­zatok mellett elsődleges a gazdaságosság javításának biztosítása. A gazdaság egészében fel­adat, hogy a termelés stra­tégiáját még következeteseb­ben, a gazdaságos, exportké­pes termékek előállítására kell építeni. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az ésszerű anyag- és energiata­karékosságra, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatá­sára. Fokozzuk a követélmé­nyeket a vezetői munka ér­tékelésben, támogatjuk a gazdasági szabályozó rend­szer követelményeit határo­zottan érvényesítő vezetői magatartást. A XII. kong­resszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny se­gítse elő az V. ötéves terv sikeres teljesítését. A sze­mélyi jövedelmek növekedé­si ütemében pedig jusson jobban kifejezésre a gazda­sági tevékenység hatékony­sága, eredményessége. A lakossági fogyasztást a múlt évinél jobb áruellátással kell biztosítani. A mezőgazdaság feladatai­nak meghatározásánál ab­ból indultunk ki, hogy a népgazdasági egyensúly ja­vítása, az általánosan érvé­nyes minőségi, hatékonysági követelmények elsőbbsége mellett ebben az ágazatban, és Békés megyében feltét­lenül szükségessé teszi a mennyiség fokozását is. Ezért az 1979. évi fejlődési ütem­Mozgósítsuk a munkaverseny ós a vezetés tartalékait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents