Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÖCS LIIPJII 1980. JANUAR 12., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM BÉKÉS MEGYEI fl fejlődés forrása élelmiszergazdaságunkban csak a hatékonyság növekedése lehet Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktivaértekezlet Békéscsabán Az egy héttel ezelőtt lezajlott megyei ipari aktívaértekezletet követően, tegnap, január 11-én délelőtt az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a termelési rendszerek, az élelmiszeripari üzemek, a kutatóintézetek gazdasági tevékenységét és mozgalmi, társadalmi életét irányító vezetők találkoztak Békéscsabán, hogy a megye párt-, állami és társadalmi vezetésének képviselőivel aktívaértekezleten vitassák meg az ágazat 1980-as feladatait. A megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaértekezletet — amelynek munkájában részt vett dr. Vágó József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, illetve dr. Dénes Lajos, a MÉM miniszterhelyettese is — dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese .nyitotta meg, Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát kérve fel a megye élelmiszer-gazdasága teljesítményének és teendőinek elemzésére. Bz ágazat eleget tett a követelményeknek Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk teljesítményét, teendőit Csatári Béla elemezte Csatári Béla beszéde Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A jelenlevők előtt ismert, hogy a párt Központi Bizottsága 1979. december 6-án értékelte az egy évvel korábban kitűzött gazdaságpolitikai célok teljesítését, és határozatot fogadott el az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire. A megyei pártbizottság — ezt követően — december 14-i ülésén áttekintette és értékelte a megye gazdaságának 1979. évi fejlődését és határozatot hozott az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatokra — kezdte beszédét Csatári Béla, majd rövid áttekintést adva az ország gazdasági helyzetéről — különös tekintettel a mező- gazdaság és élelmiszeripar termelésének alakulására —, a következőket mondotta: A népgazdaság egészére is ható kedvezőtlen tényezők közvetlenül és közvetve éreztették hatásukat a megye gazdaságában is. A termelés mennyiségének növekedési üteme erősen lelassult, az iparban a tervezett 4 százalék helyett csak 1 százalékkal nő, a mezőgazdaságban sem éri el a tervezett 3—3,3 százalékot. A mezőgazdasági dolgozók jelentős erőfeszítése az időjárás segítségével lehetővé tette a rendkívül nagy búzatermés-kiesés pótlását, az 1980. évi termelés megalapozását. A gazdasági vezetők, a párttagság szemléletében kedvező változás van. Egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a helyi lehetőségek, kezdeményezések hasznosításának irányába. Az élelmiszeripari termelés 1979-ben a tervezett 5 százalékkal szemben 8-9 százalékkal bővült. Lényegében ebből az ágazatból származik a megye iparának teljes termelésnövekedése, illetve a csökkenő termelésű ágazatok ellensúlyozása. A növekedést 4 százalékos létszám- és 9— 10 százalékos bértömeg-emelkedéssel sikerült megvalósítani. Meghatározó szerepe volt a Gyulai Húskombinát termelésbővítésének, amely szinte a teljes mennyiségű növekedést egyedül biztosította. A központi és megyei párt- határozatoknak megfelelően az élelmiszeripar dinamikus fejlődése elősegítette a mezőgazdasági termelés és feldolgozókapacitás közötti feszültség enyhülését. Ezzel párhuzamosan tovább fejlődött — ha még nem is teljesen zavartalanul — a mező- gazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok kapcsolata, együttműködése. Az ágazat termelési értéke közel 20 százalékkal nőtt, a magasabb feldolgozottsági fokú, értékesebb termékek arányának növelése következtében. Átlagon felüli az exportértékesítés növekedése is. Sajnos mindezek ellenére, több tényező — nagyrészt külső, objektív okok — hatására a jövedelmezőség nem érte el a kívánt szintet. Ezzel együtt elismerés illeti az ágazat minden dolgozóját. összességében az ipari termelés 1979. évi alakulását a korábbinál erősebb ellentmondás jellemzi, ugyanakkor szervezettebbé, tudato- sabbá vált a Központi Bizottság 1977. október 20-i — a termelési szerkezet korszerűsítéséről és a külgazdasági kapcsolatokról szóló — határozatának végrehajtása. Erősödött a termelés exportorientációja. Az összes külkereskedelmi értékesítés a tervezettnél gyorsabban, mintegy 8 százalékkal nőtt. Része volt ebben annak, hogy a konvertálható export- árualapot növelő fejlesztések összességében elérték céljukat. Javult az export gazdaságossága és ez nagyrészt ellensúlyozta a devizaszorzók és a központi támogatások csökkentését. Meg kell itt említeni, hogy az export, különösen a tőkés export meghatározó hányadát a megye élelmiszergazdasága adta 1979-ben is. A megye mezőgazdasági termelése a súlyos elemi károk ellenére 1979-ben is növekedett, mintegy 1—1,5 százalékkal. A tervezett 3—3,5 százaléktól elmaradt, de a körülményekhez képest a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata alapján megjelölt feladatokat sikeresen teljesítettük, biztosítottuk az országos átlagot meghaladó fejlődési ütemet. Az V. ötéves tervre előirányzott 17—19 százalékos termelésnövekedésből az eltelt négy év alatt, a mostoha időjárás ellenére, 13—14 százalékát sikerült megvalósítani. A növénytermesztés lassúbb fejlődését az állattenyésztés fokozottabb fejlesztésével ellensúlyozták. így 1979-ben a megyében megtermelt mezőgazdasági termékek értéke elérte a 14 milliárd 800 millió forintot (1976. évi változatlan áron), amelynek több mint fele az állattenyésztésből származik. E helyről, a megyei párt- bizottság nevében köszönetét mondok a végzett munkáért a jelenlevőknek, és rajtuk keresztül mindazoknak, akiket képviselnek. Vizsgáljuk meg az ágazat helyzetét: A növénytermesztés termelése kevesebb lett az 1978. évinél, a vetésszerkezet a kényszerítő körülmények miatt lényegesen változott. Az’ őszi vetéseket ért elemi károk voltak a kiváltó okok. A megyében hagyományosan legnagyobb területen termelt növény, az őszi búza szenvedett leginkább a természeti csapásoktól. Közel 14 ezer hektár teljesen kipusztult és a megmaradt terület a gondos ápolás és betakarítás ellenére a korábbi éveknél jóval alacsonyabb, 3725 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést adott. A termés- kiesés értéke mintegy 500 millió forint volt. A kiesések pótlására az üzemek növelték a tavaszi vetésű növények, elsősorban a napraforgó és a kukorica területét. A belvíz miatt, majd a hirtelen jött aszály miatt így is 16—18 ezer hektár szántóterület vetetlenül maradt. A múlt évinél 5 százalékkal nagyobb területen, 118 ezer hektáron kellett a kukoricát, közel 50 százalékkal nagyobb területen, 29 ezer 500 hektáron a napraforgót betakarítani. Nagy feladatot jelentett — főleg a száraz talaj és a gyári üzemzavarok miatt — a több mint 14 ezer hektár cukorrépa betakarítása. Sok munkát adott a jó termésű őszi zöldségfélék betakarítása, a silózás és egyes gazdaságoknál a rizsaratás is. A kukorica termésátlaga — minden területet beszámítva — elérte a 6290 kilogrammot, a megye összes kukoricatermése 742 ezer tonna, 13,6 százalékkal több, mint az ugyancsak jó termésű 1978-ban. Nagy eredmény, hogy ennyi szűk esztendő után a megnövekedett területű napraforgó is terven felüli átlagtermést, hektáronként 2030 kilogrammot adott. Az összes hözam 17,6 százalékkal több az előző évinél, 60 ezer tonna. Előrelépés történt a rizstermelésben is, ahol a múlt évi 1400 kilogrammal szemben 2100 kilogrammot értünk el hektáronként. A cukorrépa termése — részben a nagy betakarítási veszteségek miatt — nem érte el a tavalyit, de ezt a nagyobb cukortartalom jórészt ellensúlyozta. Burgonyából és zöldségfélékből összességében az 1978. évinél valamivel kevesebb, de jó közepesnek számító termést takarítottunk be. Az állattenyésztés a tervezettnél és az országos átlagnál is gyorsabban növekedett. A vágóállat- és állati- termék-termelés 4-5 százalékkal meghaladja az 1978-as szintet, és az 1976-os változatlan árakon számítva elérte a 7,9 milliárd forintot, a mezőgazdasági termelés 53 százalékát. (Folytatás az 5. oldalon) Eredményes az együttműködés a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat és a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet között. A szövetkezet alkatrészeket gyárt a különféle kukorica- betakarító-adapterekhez Fotó: Veress Erzsi HtHHHHHHMMHHMMItHIHMHtMMHtMMtMHW Napirenden a kongresszusi irányelvek fl HNF Országos Tanácsának ülése Péntek délelőtt az Országház vadásztermében Kállai Gyula elnökletével összeült a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy megtárgyalja és véleményezze az MSZMP Központi Bizottságának a párt XII. kongresszusára kidolgozott irányelveit. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára tartott vitaindító előadást. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az ország előtt álló feladatokat — miként az elmúlt évtizedekben, ugyanúgy a jövőben te — csak olyan nemzeti egységben lehet megoldani, amely minden állampolgár számára biztosítja alkotó erőinek kibontakozását a haza javára. Gazdasági gondjaink megoldása minden állampolgártól önálló gondolkodást, hozzáértő és felelős cselekvést igényel. Az embereknek egyidejűleg érezniük kell azt a biztonságot, hogy újító, jobbító szándékaikat nem juttathatja zátonyra a szűklátókörűség. A szocializmus és a demokrácia egymástól elválaszthatatlan fogalmák, és nem „jelzői” egymásnak. A demokráciának a szocializmus egész időszakában, minden körülmények között érvényesülnie kell. Tanácskozott a SZOT A párt kongresszusi irányelveiben megfogalmazott helyzetkép reális, a javasolt célok megvalósíthatók — állapította meg a Szakszervezeték Országos Tanácsa, amely az MSZMP Központi Bizottságának felkérésére pénteken megvitatta a párt XII. kongresszusára kiadott irányelveket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, jelen volt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője & Trethon Ferenc munkaügyi miniszter is. , Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese ismertette az elnökségnek az irányelvekről kialakított véleményét, majd vita következett. A tanácsülés megerősítette az elnökség véleményét és megállapította: az irányelvek tükrözik pártunk következetes elvi politikáját, s egyben azt a követelményt is, hogy rugalmasan igazodjunk a belső és külső körülmények változásaihoz. Vívmányaink megőrzése, megszilárdítása, népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítása és helyreállítása elősegíti az irányelvekben megfogalmazott célok valóra váltását és megteremti a további előrehaladás feltételeit. A SZOT kinyilvánította, hogy a szak- szervezeti mozgalom minden erejével támogatja azt az alapvető célt, hogy tovább folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építését. A beszámolóban és a beszámolót követő sokoldalú vitában rámutattak néhány különösen jelentős feladatra. A szaksaervezetek fontosnak tartják, hogy a tervszerűség erősítése, a központi akarat fokozottabb érvényesítése és az irányítás színvonalának növelése érdekében az irányelvek végleges megfogalmazásakor változatlanul megfelelő súlyt kapjon a vezetés határozott és egyértelmű cselekvésének szükségessége. Ugyanakkor a szakszervezetek tapasztalatai szerint minden lehetőség megvan arra, hogy a szocialista demokrácia tovább fejlődjék, a mindennapi munka gyakorlatában még színvonalasabban érvényesüljön és ezzel újabb alkotó energiák szabaduljanak fel. Ebben nagy a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom szerepe is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa egyetért azzal — ezt az irányelvek is hangsúlyozzák —, hogy a lehetőségekhez mérten fokozni kell a jogos lakásigények kielégítését, elsősorban a fiatalokét, az alacsony keresetűekét és a nagycsaládosokét. A szak- szervezetek tapasztalatai szerint a dolgozók többségében megvan a készség arra, hogy jól, becsületesen dolgozzon. A tanácsülésen is elhangzott, hogy a dolgozók nemegyszer szóvá tették: társadalmi életünkben a kibontakozott kedvező folyamatok mellett megmaradtak és megjelentek kedvezőtlen jelenségek is. A szocialista erkölcs, s gazdasági érdekeink egyaránt megkívánják, hogy a mainál fokozottabb eszmei harcot folytassunk az ilyen negatív jelenségek ellen. A Szakszervezetek Országos Tanácsa árvitában elhangzottak alapján eljuttatja javaslatait a Központi Bizottságnak.
