Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS UtPin ________ 1 980. JANUÁR 11., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az afganisztáni eseményekről, amelyekkel kapcsolatban a kormány állás- foglalást fogadott el. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a jogszabályrendezési és jogalkotási feladatokkal kapcsolatos további teendőkről. A határozat egyebek között előírja, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői jogalkotásukban fokozottan törekedjenek a túlszabályozás elkerülésére. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Fokozottabb füldhasznositás 1980-ban a földek még jobb hasznosítását, védelmét újabb jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó intézkedések segítik. Az eddigi eredményekről és a tennivalókról Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. A nemzeti vagyon 18 százalékát adják a termőföldek, értékük kétszerese az egyéb természeti erőforrásoknak. Az elmúlt 30 évben 120 000 hektárral csökkent a termő- terület — ez egy nagy mezőgazdasági megye teljes művelt földterületét teszi ki —, ennélfogva az elmúlt években jogszabályokkal, különböző rendelkezésekkel igyekeztek fékezni*a kedvezőtlen jelenségeket. A cél az, hogy a földet maradéktalanul és hatékonyan használják ki a termelők, a tulajdonosok, a bérlők. * A Magyar Mépköztársaság Minisztertanácsának állásfoglalása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözli az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új kormányát, amelynek politikai programja és intézkedései biztosítják az 1978. áprilisi forradalom céljainak következetes megvalósítását, és a törvényes rendet. Üdvözli és támogatja Afganisztán törekvéseit, hogy szomszédaival és valamennyi állammal jó kapcsolatokat teremtsen és tartson fenn. A belső haladó erők által megdöntött afganisztáni- kormány bel- és külpolitikája súlyos károkat okozott az afgán népnek, és utat nyitott az imperialista agreszsziós körök beavatkozási törekvései előtt. A Szovjetunió és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság törvényes kormányának kérésére — a szovjet—afgán barátsági szerződés értelmében, az ENSZ-alapokmányá- val összhangban — jogosan nyújtott segítséget a kívülről szervezett, egyre erősödő reakciós és imperialista támadásokkal szemben, az ország békéjének és biztonságának helyreállítása érdekében. A Minisztertanács elítéli az afgán belügyekbe való újabb keletű imperialista beavatkozási kísérleteket is. Meggyőződése, hogy a szélsőséges imperialista körök általános enyhülés- és szovjetellenes kampánya ellentétes az emberiség alapvető érdekeivel, károsan befolyásolja a nemzetközi viszonyokat, s ezért a felelősség e kampány kezdeményezőit és támogatóit terheli. A Magyar Népköztársaság továbbra is mindent megtesz az enyhülés eredményeinek megvédéséért, és folyamatosságának elősegítéséért, tovább küzd — fő külpolitikai céljainak megfelelően — a béke megőrzéséért. Szilárd meggyőződése, hogy a világ népeinek hatalmas erőt jelentő küzdelmét siker koronázza. Az új jogszabály megszigorította a mezőgazdasági művelésből való földkivonás feltételeit. A rendelkezés arra ösztönzi a különböző ágazatok beruházóit, hogy mindenekelőtt a gyengébb minőségű földeket vegyék igénybe, és kitűnő minőségű területeket csak valóban a legszükségesebb esetben igényeljenek. A jogszabály a földhasznosítás egyéb lehetőségeit is tartalmazza. Például lehetővé teszi, hogy a külterületi földeket magán- személyek között is forgal- fnazhassák — szűk körben és hatósági engedéllyel —, amire korábban nem volt lehetőség. Körültekintő beruházás-előkészítéssel csökkentik a fejlesztési költségeket a MÉM intézetei kívül egy — különben beiskolázási gondokkal küzdő — mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben helyezik el. Az iskolát pedig „behozzák” a város egy másik oktatási intézménye, a mezőgazdasági szakközépiskola mellé, úgy hogy a továbbiakban a két oktatóhely szociális és oktatási létesítményeinek egy részét együttesen használják majd. A kutatóintézet ugyanakkor új laboratóriumi épü- i'tet kap, és természetesen új vndeltetésének megfelelően ^alakítják az iskolaépületet Az elmúlt évben megjelent miniszteri utasításnak megfelelően a mezőgazdaság és élelmiszeripar tudományos és oktatási intézményei felülvizsgálták a beruházási elképzeléseket, s ennek nyomán közös elhatározásra jutottak : programjaikat úgy alakították, hogy lehetőség szerint együttes haszon származzék belőle. A fejlesztések újraértékelése nyomán helyileg is közel kerülnek egymáshoz az intézmények, s tudományos anyagtáraik, műszerparkjuk hozzáférhetőbbé válik. A Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemétre telepítésének korábbi beruházási programját — amelynek megvalósítására az eredeti elképzelések szerint 300 millió forintra lett volna Békés megye két cukorgyárában, Sarkadon és Mezőhegyesen, a hét elején befejezték a répa feldolgozását. A Mezőhegyesi Cukorgyárban — itt készült felvételünk — 110 nap után álltak le a berendezések. A kampány eredményéről szól tudósításunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Hasonló meggondolások vezetik a kialakuló Gödöllői Agrárközpont beruházási feladatait. A Budapest környéki város, amely egyetemével, mezőgazdasági, műszaki intézetével és a kisállatenyész- tési kutatóintézettel máris egyfajta szellemi központnak számít, és kellő színvonalú műszaki kultúrával rendelkezik, otthont ad az újonnan szervezett állattenyésztési és < akarmányozási tudományos központnak. Ez egyesíti az il lattenyésztéssel kapcsolatos kiterjedt, de korábban gyakran párhuzamos tudományos munkát és műszaki fejlesz- <ést. A tudománypolitikai bizottság határozata szerint későbbi időpontban Gödöllőre ’elepül majd a Budapesten •működő Növényvédelmi Kutató Intézet is, amely közvetlenül az egyetem szomszédságában folytatja működését. szükség — módosították. Az ismételt elemzések nyomán végül is 60 millió forintra sikerült csökkenteni a budapesti intézet elköltöztetésé- nek költségeit. Az áttelepü- lést egyébként az indokolja, hogy a tudományos központ ily módon közelebb kerül a termelői körzethez. A kecskeméti Városi Tanács bévo- násával arról döntöttek, hogy a kutatóközpontot a városon Csomagolják a Parenyicát a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejüzemében. Ezt a finom, sós, füstölt sajtot mind többen keresik megyénk boltjaiban . Fotó: Veress Erzsi nWWWMWWMWWWMWWmWMMWWWWWW Napirenden a múlt évi munka és az idei feladatok Ülésezett az MSZMP békéscsabai bizottsága Az új esztendő első ülését tartotta meg tegnap, csütörtökön délután dr. Abrahám Béla első titkár elnökletével a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága. Az 1979. évi gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásáról és az 1980. évi feladatokról összeállított írásos jelentéshez Zsilinszki András, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben értékelte a tavalyi eredményeket és tapasztalatokat, valamint szólt az idei esztendő legfontosabb feladatairól a pártbizottság cselekvési programjának alapján. A vitában felszólalók mindkét témában elmondták észrevételeiket, többen tettek javaslatot az ez évi cselekvési programhoz. Az elhangzottakra a napirend előadója válaszolt, majd a testület a vitában tett észrevételekkel és javaslatokkal együtt elfogadta a jelentést és a szóbeli kiegészítőt. Ezután a testület Sasala János titkár előterjesztésében egyhangúlag elfogadta a városi pártbizottság és munkabizottságainak 1980. évi munka tervét, majd az ülés bejelentésekkel fejeződött be. ü kongresszusi irányelvekről tárgyalt a MNOT A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön a Parlament vadásztermében megvitatta a párt közelgő XII. kongresszusának országos vitára bocsátott irányelveit. Az ülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar nőtársadalom egyetért a párt politikájának irányvonalával, és minden erejével támogatja annak érvényesítését. Pártunk számíthat több mint kétmillió dolgozó nő szorgalmas, fegyelmezett, hatékony munkájára. Örömmel állapította meg, hogy a párt nőpolitikái határozatának megvalósítása során kedvezően változtak a nők munka- és életkörülményei. Javasolta: a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek továbbra is kísérjék figyelemmel a nők tényleges egyenjogúságának érvényesülését, bátrabban, következetesebben tárják fel az ezt gátló tényezőket. Ügy vélte: a kongresszusi irányelvek reálisak, összhangban vannak a népgazdaság lehetőségeivel. Helyeselte, hogy az életszínvonal-politikában a párt elsősorban azokra a feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megvalósítása leginkább elősegítheti a családok életkörülményeinek javítását. Szükségesnek mondotta, hogy a kongresszus foglalkozzon a családdal, mint a szocialista emberi együttélés alapközösségeivel. A vitában elhangzó javaslatokat, a testület állásfoglalását eljuttatják á párt Központi Bizottságához. Értelmiségiek a textiliparban Az értelmiségiek helyzetét tárgyalta csütörtöki ülésén a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetősége. Megállapították, hogy az értelmiségiek képzettségében és alkotókészségében még jelentős tartalékok szuny- nyadnak, amelyek mozgósítását különösen aktuálissá teszik a textilipar előtt álló feladatok. A felsőfokú végzettségűek létszámnövekedése ellenére a szocialista ipar egészéhez képest csak feleannyi az ezer munkásra jutó értelmiségiek száma, főleg a főiskolát végzettek aránya kicsi. Ezért több munkahelyen az üzemmérnöki munkahelyeket például technikusokkal, vagy okleveles mérnökökkel töltik be.
