Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
1^1 | 1980. január 10., csütörtök , ' 1 *----------------------------------1 Orosháza és a marslakók A mikor a spanyolok elfoglalták az inkák birodalmát, mindent felforgattak, elpusztítottak, arany után kutatva. Csak a főváros központjában levő híres Piedra Cansadával nem bírtak. Ez a gigászi kőoszlop 1600 mázsa súlyú. Egy alkalommal 20 ezer embert fogtak eléje, hogy talpra állítsák. Sikerült felemelni, de váratlanul megingott és 300 embert morzsolt halálra. Olyan mélyen fúródott a földbe, hogy többé emberi erő nem bírja megmozdítani. Nem is próbálkoznak vele. De hogyan került ez a kő a birodalom fővárosába? Miképpen állították fel? Talán maguk az inkák? De hiszen teherhordó állataik sem voltak. A vasat sem ismerték. Fa- és ezüstszerszámokkal dolgoztak. Ha ők nem, akkor kicsodák? Mivel hitelt érdemlő választ a tudomány nem tud adni, egyes tudósok arra hajlanak, hogy a Piedra Cansadát földöntúli lények cipelték magukkal és állították fel, amikor csészealjaikkal titokban a földre ereszkedtek. Bizonyára a marslakók. Hasonló következtetésre ad alkalmat Orosházán a köztisztaság helyzete. Itt-ott csak gyűlik a szemét. Amikor a népi ellenőrök elhatározták, hogy egyszer, s mindenkorra a dolog végére járnak, arra a tanulságos megállapításra jutottak, hogy noha rendben megy minden, mégsem megy úgy, ahogy kellene. Néhány esetben ugyanis az intézkedések érthetetlen módon elakadnak. Okkal vetődik fel a kérdés, miért? A Hámán Kató utcában nagy mennyiségű törmelék vár elszállításra. Az elképzelések szerint ezt a területet parkosítani fogják. A munka viszont több éve húzódik. Pedig a hozzáállással nincs baj. Mindenki szeretné, meg akarná is. Milyen ideális lenne, ha árnyas fák alatt padok sorakoznának. Vajon hol akadozik ennek a nagyszerű elképzelésnek a megvalósítása? Talán az ÁFÉSZ-nél, amelynek el kellene szállítani a törmeléket? De hiszen ők is minden tőlük telhetőt megtesznek, a törmelék mégsem tűnik el. A Ságv^ri-li- getben is csak gyűlik a szemét. Hogy honnan jön, hogy ki szemetel, ez is rejtély. Az elszállítást sem tudják megoldani. Pedig mindent megtesznek, hogy megoldják. Valaki alaposan összekuszálta a tettrekészség szálait. A két vizsgált egység vezetője — a költségvetési üzem és a tanács műszaki osztálya — az akadályozó tényezőket eltérően jelölte meg. Az egyik vélemény szerint az akadály abban rejlik, hogy a földes utcában a kukarendszerű szemétszállítást nem tudják elrendelni. Ugyan miért? Ki akadályozza őket? Aztán ott van a Kis István-gödör. Az ám, ez sem válik a város díszére. A közelmúltban bekerítették. A táblát is kitették: szemét- lerakás tilos! És mégis! Reggelenként itt is, ott is nagy kupac szemét éktelenkedik. A népi ellenőrök megkérdezték a tanács illetékeseitől: miért nem élnek a rendelet adta jogukkal? Bírságolják meg a szemetelőket. A tanács dolgozói azt válaszolták, hogy hosszú pályafutásuk alatt nem találkoztak olyan állampolgárral, aki lelkiismeretétől hajtva bevallotta volna, hogy ő szokott szemetelni, ő a felelős, és kérte volna a megbüntetését. A népi ellenőrök megkérdezték a környék lakóit is: tessék mondani, ki. szokott szemetelni? Senki sem mondta, hogy ő hordja a szemetet a tiltó tábla köré. De ha senki az orosháziak közül, akkor kicsoda? A jelek úgy látszik itt is arra utalnak, amire az inkák Piedra Cansandájával kapcsolatban. Bizonyára a marslakók a ludasak. Mert hiszen hovatovább olyan erők működnek közre, amelyekkel szemben az emberi helytállás kevésnek bizonyul. A műszaki osztály úgy tájékoztatta a népi ellenőröket, hogy a Kis István-gödör tereprendezéséhez katonai technika is szükséges. De ami késik, nem múlik. A tanács elhatározta, hogy tetten éri a szemetelőket. Négy köztisztasági dolgozót birságolási joggal ruházott fel, hogy leleplezzék a marslakókat. M ost már csak az a kérdés, léteznek-e marslakók? S ha igen, milyenek? Továbbá, ha bírságolási joggal felruházott ellenőrök lefülelik őket, mennyi bírságot szabnak ki velük szemben? S ha kiszabják, megfellebbezik-e? S' ha fellebbeznek, lesz-e valaki, aki szót emel mellettük? Van-e rokonuk, barátjuk? Itt lenn vagy odafönn? Szó, ami szó, sok a kérdőjel a szemét körül. Serédi János Megkezdődött a közlekedési szabadegyetem A TIT Békés megyei szervezete és a Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szervezésében közlekedési szabadegyetem indult tegnap Békéscsabán. A szabad- egyetem hallgatói a vállalatok gépkocsielőadói, közlekedéssel foglalkozó szakemberéi. Az egyre fokozódó gépjárműforgalom és az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzetek számának emelkedése, valamint az egyre fontosabbá váló takarékosság tette indokolttá ennek a szabad- egyetemnek a megszervezését. Mint Balta János rendőr százados, a megyei KBT ügyvezető elnöke megnyitó beszédében elmondotta, 20 évvel ezelőtt Békés megyében 3500 gépjárművet tartottak nyilván, ma ez a szám meghaladja a 60 ezret. Sajnos, a gépjárműállomány növekedésével együtt nő a balesetek száma is. Ennek csökkentése nyilvánvalóan mindannyiunk közös érdeke. A szabadegyetemen széles körű ismereteket szereznek a hallgatók. Gajdos Emil, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatóhelyettese a közlekedési szabályokról és a def- fenzív vezetésről, Deák János, a 8. sz. Volán főenergetikusa az energia- és üzemanyag-gazdálkodásról, a takarékosságról, Perlaki Lajos rendőr őrnagy, osztályvezető, a rendőrhatóság közúti közlekedési igazgatásáról beszél. Mázán László, a KPM Autófelügyelet vézetője a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, Bárándi István a közúti gépjárművek ügyintézésével foglalkozó rendeletekről és a menetokmányok kezeléséről tart előadást. A közlekedési szabadegyetem előadásai összesen 16 órát tartanak, és ezalatt az idő alatt sok hasznos és hasznosítható ismerethez juthatnak a hallgatók. L. L Napirenden az iskolafogászat Az elmúlt évben több tartalommal került megrendezésre a fogászati hónap, mint a korábbi években. A Vörös- kereszt részéről Vizsnyiczai László értékelésként elmondta, hogy 842 kisdobos- és 1037 úttörőraj küldte be pályázatát, összesen 19 ezer aláírással. Ez a megyében működő iskolák számához viszonyítva azt jelenti, hogy az itt tanuló gyerekek 43 százaléka vett részt a pályázatok kitöltésében. A számokból kiderül, hogy kevesebben vettek részt az iskolákból a versenyben, mint egy évvel ezelőtt. Azért, mert a pályázatok több év óta azonosak, több változatosságot igényelnének a gyerekek. De ezen túl kiérződött a pályamunkák beérkezésében az is, hogy milyen az iskolai munka színvonala. A versenyben igen szép eredményeket értek el a békési, a mezőkovácsházi járási és a szeghalmi járási iskolák. Az említett két járásból minden iskola elküldte pályázatát. A kunágotai iskolából rajzokat, illusztrációkat is küldtek a gyerekek! A Vöröskereszt megyei vezetőségének értékelése alapján 49 őrs kapott 100 forintos vásárlási utalványt, valamint 3 iskola a helyes fogápolást, táplálkozást bemutató plakátsorozatot. A fogászati hónap rendezvényeiből a Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya is tevékenyen kivette a részét, hiszen ez alkalommal először módszertani táskákat juttatott el a gyerekekhez, melyekben írásvetítőhöz anyagok, diaképek, fogászati filmek, plakátok voltak. Egy kiállítássorozat is szerepelt a hónap programjában, amelyből 14 sorozat csaknem 100 iskolában fordult meg. Ez a fogápolás szabályait és a fogorvosnál való viselkedést mutatta be. A megyében csaknem 40 vetélkedőt szerveztek a járási-városi Vöröskeresztek és iskolák. Igen nagy sikerük volt az orosházi, a gyulai és a békési vetélkedőknek. A „Játék az egészséggel” totp képet adott a gyerekek fogászati ismereteiről. Értékelés alapján az a megállapítás született, hogy igen sokrétű ismeretekkel rendelkeznek a kisdiákok. A jövőre vonatkozó elképzelésekben tehát az is szerepel, hogy a fogmosással, fogkezeléssel kapcsolatos szokásokat, a táplálkozás helyes módjait a kisdiákok körében ne csak ismertessék, hanem alkalmazásukat rendszeressé is tegyék. A BEKÖT nemrégiben átadott sarkadi telephelyén angol exportra csomagolják a férfi- és női köntösöket, és a svédeknek készült nyírott plüss kétrészes, női szabadidő-ruhákat Fotó: Veress Erzsi <■% V VVWWWWWW WWMHVWWWWHWMMWWWUMMWUWtWUW Tervek, elképzelések Fogyasztéi Mi várható három termelési rendszer egyesülésétől Január 1-ével a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastakarmány-termesztési és Juhte-, nyésztési Gazdasági Társaság néven az FLR, a SZE- LUR és az egy éve alakult juhtenyésztés! -társaság egyesülésével új termelési rendszer jött létre. Központja Békéscsaba. A rendszer gesz- torgázdasága a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lett. *-* * Az előzményekről. A Füzesgyarmati Lucernatermesztési Társulást 1974-ben nyilvánította a MÉM termelési rendszerré. Ekkor a tevékenység szálastakarmány- termesztésre, -feldolgozásra, melléktermék hasznosítására, valamint értékesítésre korlátozódott. A szaktanácsadást 1978-ban a rét- és legelőgazdálkodásra, a melléktermékekre alapozott takarmányozásra is kiterjesztették. A Szeghalmi Lueemamag Termesztési Rendszer 1974- ben alakult. A SZELUR a Szeghalmi Állami Gazdaság irányításával lucernavetőmag termesztésére, továbbszaporí- tására és értékesítésére vállalkozott. A Füzesgyarmati Juh tenyésztési Társulást 1978-ban hozták létre a juhtenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésében érdekelt mezőgazdasági üzemek. Mi indokolta évekkel ezelőtt az említett termelési rendszerek létrehozását és mivel magyarázható a közelmúltban elhatározott egyesülés? A termelési rendszerek már korábban, igaz más területeken, bizonyították életképességüket. A szakosodé termelés fejlődésének pilléreivé váltak, a szaktanács- adók, a biztosított technológiák, berendezések és szolgáltatások révén. A rendszerek taggazdaságai érezhető előnyre tettek szert , az élenjáró technika és technológia alkalmazásában. Mindezek a tények, előnyök arra ösztönözték a szá- lastakarmány-termesztéssel, a legelő- és gyepgazdálkodással, a juhtenyésztéssel foglalkozó üzemeket, hogy ezekben az ágazatokban is hasonló útra térjenek. Az igényeknek az anyagi és szellemi lehetőségeknek megfelelően kezdetben csak korlátozott nagyságú feladatok megoldására vállalkoztak. így történt meg végül is, hogy egymással szorosan ösz- szefüggő ágazatokban több termelési rendszer vállalkozás is létrejött. * * * Külön-külön jelentős eredményeket értek el, ezt bizonyítja, hogy az FLR gazdaságai az utóbbi években fokozatosan növelték a lucernaliszt-, a fű-, a cukorrépaszelet- és zöldrozsperlet-ter- melésüket. E termékekből csaknem 40 ezer tonnát exportáltak 150 millió forint értékben. A SZELUR magas genetikai értékű lucernamagvak előállításán fáradozott. Sikerrel. A juhtenyész- tési társulás üzemeiben mintegy 40 ezer anyajuhot tartottak, tartanak. A társulás szerény lehetőségei miatt csak korlátozott mértékű segítséget nyújthatott a korszerű tartástechnológiák elterjesztésében a gazdaságosabb, takarmányozási módszer meghonosításában.. Egyre világosabbá vált azonban, hogy a két termelési rendszer és a társulás egymásra épült tevékenységek koordinálásával foglalkozik. Nem ritka a fejlesztési elképzelésekben az átfedés. Nem egy mezőgazdasági üzem mindhárom rendszernek tagja volt. Érthető okok miatt, hiszen a szálastakar- mány-termesztés, rét- és legelőgazdálkodás legésszerűbb ágazata éppen a juhászat. Egyre több szó esett e termelési rendszerek egyesüléséről. A múlt év elején a megyei tanács és a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség javaslatára kezdték el a megbeszéléseket az egyesülésről, amelyet az 1979-es novemberi közös igazgatótanácsülés szentesített. Egyetértettek az elképzelés megvalósításával a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei is. Az egyesülést indokolta egyébként az a tény is, hogy a rendszerek külön-külön történő fejlesztése elképzelhetetlen lett volna szakapparátusaik bővítése nélkül. Az ésszerűség viszont azt követelte, hogy ezt a létszámot ne duzzasszák feleslegesen, így ma a ■ szálastakarmány- termesztési és juhtenyésztési társaság alkalmazottaiként ugyanannyian tesznek eleget a megnövekedett feladatoknak, mint korábban a három rendszerben együttvéve. A társaságnak január 1-én 52 partnergazdasága volt. Nemcsak Békés megyei mezőgazdasági üzemek a tagjai. Bács, Hajdú, Szabolcs, Szolnok, Csongrád, Borsod és Nógrád megyei termelőszö- _ vetkezetek, állami gazdaságok is vállalták az együttműködési szerződésben aláírtak betartását. A rendszer létrejöttével nemcsak az igénybe vehető szolgáltatások köre bővült, de minden remény megvan arra, hogy ezek színvonala javuljon. Erre igen nagy szükség lesz a már említett ágazatokban, hiszen óriási tartalékok rejlenek az intenzív rét- és legelőgazdálkodásban, a melléktermékek hasznosításában és a juhtenyésztésben. A rétek, legelők hozama megsokszorozható, a melléktermékek hasznosításával olcsóbbá válhat a takarmányozás. A juhtenyésztési ágazatok eredményessége jelentősen javulhat, ha korszerűbb takarmányozási technológiákkal együtt a mostoha tartás körülményei is megváltoznak. * * * Mindezek gyorsabb eléréséhez nyújt majd segítséget a lucerna-, szálastakar- mány-termesztési és juhtenyésztési társaság. Nagyobb lehetőség nyílik például a tudomány eredményeinek elterjesztésére. A társaság állandó kapcsolatot tart fenn a kutatóintézetekkel, egyetemekkel, bővíti szolgáltatásainak körét. A szaktanács- adáson és az adottságokhoz is igazodó termesztés- és tartástechnológián kívül a taggazdaságoknak biztosítja a vetőmagot, a tenyészanyagot, segítséget nyújt gépek, berendezések, műtrágyák beszerzéséhez. Az AGROBER Vállalattal együttműködve rövid határidőn belül terveket készítenek a juhágazatok fejlesztésére. A termelési rendszer létrejöttének talán legfontosabb célja és egyben magyarázata, hogy a meglevő anyagi és szellemi erők koncentrálásával lehetőség nyílik a mezőgazdaság ezen ágazatainak gyorsabb fejlődésére. Kepenyes János érdekvédelem Vizezett bor, helytelen árak A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ-nél kiemelt feladatként szerepel a fogyasztói érdekvédelem. Az igazgatóság tervszerű, folyamatos ellenőrzési programokkal igyekszik gátat vetni a tévedéseknek, a fogyasztók* és a kistermelők megkárosításának. Az ellenőrzések nagy részét utóvizsgálatok követik. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatták: egyes boltokban tévesen számoltak, máshol helytelenül tüntették fel az árakat. Előfordult, hogy lejárt fogyaszthatóságú árut is az üzletben tartottak, a leértékelt cikkeken a régi ár szerepelt, s azokat nem különítették el a teljes értékű áruktól. A vendéglátóipari egységekben tévesen számoltak, hamisan mértek. A próbavásárlásoknál 8—14 százalékos volt a súlycsonkítás. Az egyik üzletben az eladó vízzel hígította a bort és a röviditalokat. Ugyanakkor a borostégelyeken feltüntetett fogyasztói ár nem volt azonos a benne levő bor fajtájával. A felvásárlóhelyeken arra is választ kerestek: hogyan képezik az árakat? A hiányosságok abból adódtak, hogy tévesen töltötték ki a felvásárlási jegyeket. Ezenkívül a nyúl és a galamb megvételénél mennyiségi és súly-, eltérések is előfordultak. Az elkövetett szabálytalanságok miatt 82-en írásbeli figyelmeztetést, 19-en fegyelmit kaptak, egy esetben pedig a munkaviszony megszüntetésére is sor került. A KÖJÁL, a bevételi hivatal, a tanács kezdeményezésére a szabálysértési hatóságok 6 dolgozót összesen 3100 forint pénzbírsággal sújtottak.
