Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Javuló szolgáltatások Licenc- és know-how vásárlásokkal, hatékonyabb, de takarékosabb gazdálkodással, az iparvállalatokkal való szorosabb együttműködéssel kívánják mintegy 3-5 százalékkal nöyelni termelésüket az ipari szövetkezetek. Valamelyest emelkedni fog a belkereskedelmi szállítások értéke és az export is. Rév Lajos elnök, az OKISZ székházában az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülésén arról szólt, hogy változatlanul a legfőbb feladat a keresett termékek választékának bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. Elmondta, az ipari szövetkezetek 1979. évi nyeresége valamelyest elmarad a tervezettől. Kedvező ugyan, hogy a szövetkezetekben is megkezdődött a termelési szerkezet átalakítása, ennek üteme azonban még nem elég erőteljes. Több mint 300 iparvállalattal alakítottak ki szoros kooperációs kapcsolatot, s a nagyvállalatoknál gazdaságtalanul gyártott termékek közül mintegy 600 millió forint értékű cikk termelését vették át. Egyebek között a kemping gázkészülékeket, a nyílászárók egy részét, a kompresszorok, a • műszerek, a hegesztőberendezések többségét is ipari szövetkezetek készítik ezentúl. A lakásépítő szövetkezetek elmaradtak az építkezéssel, s terveik szerint az idén is csak 1600 lakást adnak át, ami kevesebb a vártnál. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Új általános iskolai diákotthont avattak Békésen Tegnap délután bensőséges ünnepség keretében adták át Békésen az új, kétemeletes általános iskolai diákotthont. Az utóbbi években megyénkben állami támogatással felépített új általános iskolai diákotthonok közül sorrendben az ötödik a békési. A kivitelezők, a Békési Építőipari Szövetkezet vállalását becsülettel teljesítette. De az átadás ünnepélyes pillanatáig társadalmi munkások, szülők, pedagógusok egész sora végzett fáradságos, odaadó munkát azért, hogy az új otthon 82 kis lakója a téli szünet utolsó napján beköltözhessen. A körzetesítés befejeztével 1968-ban, egy régi lakóépületben kezdte meg működését a békési általános iskolai diákotthon. Az új, korszerű, ötágyas szobákból, társalgóból, könyvtárból és tanulószobából álló épületben az intézmény pedagógusai, dolgozói ezután jobb körülmények között, eredményesebben végezhetik munkájukat. Termelésnövelés tartalékokból az Orosházi Üveggyárban Sikeres évet zárt az Orosházi Üveggyár. Az 1979-es tervben megfogalmazott célkitűzéseiket teljesítette vagy túlteljesítette. Termelési értékük 3 százalékkal, a tőkés export 40 százalékkal haladta meg a tervezettet. A termelés növekedése csökkenő létszám mellett valósult meg. A száraz számok mögött természetesen egy év megfeszített munkája áll. 1979 januárjában még korántsem tűnt úgy, hogy végül ilyen erédményekket zárják a 70- es éveket. Jó néhány fenyegető probléma állt előttük, és számítani lehetett arra is, hogy részben kiszorulnak a nehéz munkával meghódított NSZK piacról. Az aggodalmakra az adott okot, hogy- megjelent az új palackgyártási eljárás, az úgynevezett présfúvó technológia, mely lehetővé teszi, hogy azonos nyomást kibíró palackokat kevesebb üveg felhasználásával készítsenek. Ezek a könnyített palackok olcsóbbak is, és az NSZK- ban eredetileg arra számítottak, hogy 1979-ben teljesen átállnak rá. Ez annyit jelentett volna, hogy az Orosházi Üveggyár nem, vagy csak csökkentett áron tudja értékesíteni a hagyományos palackokát. Közbejött azonban az olaj- és vele együtt az energiaárak rohamos emelkedése. Ezzel előállt az a szinte egyedinek mondható helyzet, hogy mindez kapóra jött az üveggyárnak. Mivel az üveggyártásnál tetemes az energiafelhasználás, alaposan megnőttek a tőkés piaci árak, lelassult az üveggyárak fejlesztése, és így nemcsak hogy piacon tudtak maradni az orosháziak, hanem újabb lehetőségek is nyíltak előttük. A tervezett 4.8 millió dollárral szemben 6.9 millió dolláros volt az elmúlt évi export. Ebből csak a csomagolóüvegek 4,7 millió dollárt tettek ki, csaknem annyit, mint amennyi az egész éves terv volt. A fennmaradó több mint 2 millió dollárért építészeti üvegeket szállítottak külföldre. összességében az Orosházi Üveggyár 20 millió forint híján elérte a másfél milliárd forintos termelési értéket, és a 45 millió forintos eredménytervet 60 millió forintra teljesítették. Az elmúlt évi sikerek jó alapot adtak az idei évkez- dethéz. Kellett is a jó alap, mert azt mindenki látja, hogy ez az esztendő lesz talán a legnehezebb a gyár történetében. Az Orosházi Üveggyárnál a termelési költségek mintegy 70 százalékát teszi ki az anyag és az energia, mindkettőnek az ára jelentősen emelkedett. A gáz 59 százalékkal drágult, és a vállalat tavalyi gázszámlája is már 200 millió forintot tett ki. De többe kerül a villany, a homok, a fa és a drót is 30—40 százalékkal. A síküvegek ára viszont gyakorlatilag változatlan marad, és csak az öblösüvegeké emelkedik 2 százalékkal. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy már az elért eredmények megtartása is jelentős sikernek számítana. Az üveggyáriak azonban előbbre kívánnak lépni. Azt tűzték ki célul, hogy a béreket legalább 2,5—3 százalékkal növeljék, ehhez pedig az kell, hogy a hatékonyság 10—12 százalékkal nőjön. Mivel kapacitásnövelő beruházásra nem kerül sor, kizárólag a belső tartalékok feltárásával érhetik el ezt a célkitűzést. Ez a munka régóta folyik az üveggyárban, és már komoly eredményeket értek el eddig is. Most csak annyi változik, hogy még fokozottabban odafigyelnek az anyag- és energiatakarékosságra és a veszteségek csökkentésére. Széles körben alkalmazzák a számítógépes hibastatisztikát, és ezzel 3 százalékos veszteségcsökken- j tést kívánnak elérni. Ez így j talán nem tűnik soknak, de } egy százalék is több mint i 10 millió forint megtakarítást jelent. Az idén bevezetik a könnyített palackok gyártását is, és a tőkés export jelentős része már ilyen üvegekből áll majd. Növelik a vásárolt üvegcserép felhasználását, és ezzel csökkentik az energiaköltségeket. A hengerelt síküvegnél növelik a táblák szélességét és ezáltal piacképesebb és gazdaságosabb lesz a termék. Alapanyag-beszerzéseknél még jobban ügyelnek a minőségre és ahol lehet, olcsóbb, helyettesítő anyagokat vásárolnak. A csak vázlatosan felsorolt intézkedések eredményeként minden beruházás és különösebb ráfordítás nélkül 100 millió forintos többlettermelést várnak, éppen annyit, amennyivel az üveggyár termelési értéke — változatlan áron számolva — több lesz a tavalyinál. Az exportot is a tavalyi szintre tervezik, vagyis, csaknem 7 millió -dollárra. így látszik biztosítottnak, hogy elérik célkitűzéseiket, és a nehéz körülmények ellenére sem következik be megtorpanás az üveggyárban. Lónyai László akadémiai elnökségi ülés Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei arra ösztönzik a tudomány munkásait, hogy tovább fokozzák munkájuk hatékonyságát, erőiket minél inkább a társadalmi haladás legidőszerűbb tennivalóira összpontosítsák, s az irányelvek szellemében a tudomány eszközeivel segítsék ezeknek a fontos feladatoknak egész népünk javára történő megoldását — hangoztatták egyebek között a Magyar Tudományos Akadémia elnök- ! ségének szerdai kibővített i ülésén, amelyen a Központi ; Bizottság kongresszusi irányelveit vitatták meg. Az ülésre, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is, számos akadémikust, tudományos ; életünk több jelentős szervezetének képviselőit is meg- j hívták. Az ünnepség egyik megható pillanata; a szülők, pedagógusok és a diákotthon lakói által készített zászlót az intézmény igazgatója, Hajdú Károly átadja megőrzésre az otthontanács tagjainak Fotó: Gál Edit A Ferihegyi repülőtéren befejeződött az új, a biztonságos leszállást biztosító optikai rendszer felszerelése. A kilencszáz méter hosszúságban elhelyezett fénysor este és rossz látási viszonyok között segíti a pilótát (MTI-fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS) Kilenc nagyberuházás fejeződik be az idén Az idén kilencet befejeznek — a tervek szerint — a folyamatban levő 29 nagyberuházásból. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat deáki bányája, ahonnan már tavaly 488 ezer tonna bauxitot hoztak felszínre’ az idén — a tervezett év végi határidő helyett — már május 1-re eléri teljes kapacitását, s az év folyamán 600 ezer tonna ércet szolgáltat. A vállalatnak ez az első olyan munkahelye, ahol már az indulástól kezdve 100 százalékban gépesítették a rakodást és a szállítást. A jól szervezett beruházási munka sikere az is, hogy nem lépték túl a tervezett 855,3 millió forintos költséget. Recsken a bányászati kutatással összefüggő igen jelentős beruházások fejeződnek be az idén. A fejlesztés eredményei lehetővé teszik, hogy már 1980-ban mintegy 20 ezer méternyi kutatófúrást végezzenek a térségben elhelyezkedő ércvagyon minőségének és értékének megállapítására. Meggyorsultak a munkálatok a Leninvárosi Tiszai Kő- olajfinomítóban is, amely a TVK olefinművét látja el az etilén előállításáhez szükséges vegyipari benzinnel, a kőolaj lepárlása során visz- szamaradó pakurával pedig a szomszédos hőerőmű kazánjait fűtik. A beruházás létesítményeinek nagy része már kész, az év közepéig még két, egyenként 30 ezer köbméteres tartályt, egy iszap- égetőt, továbbá a propán-bu- tán-töltőállomást építik meg, és június 30-ra várhatóan befejeződik a beruházás. Az idén a kőolaj-finomítóban már összesen 1 millió 600 ezer tonna — Szovjetunióból származó — kőolajat dolgoznak fel, s a vegyipari benzinen kívül motorbenzint, gázolajat és fűtőolajat is nyernek, ezzel az üzem számottevően hozzájárul a hazai ellátás javításához. A korszerű technológia segítségével a kőolaj szétválasztását itt körülbelül 5 százalékkal kevesebb energiával oldhatják meg, mint . a régebbi technológiával dolgozó hazai kőolajfinomítókban. A nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban már korábban üzembe helyezték a PAN II. üzemet, ahol poliakrilnit- rilt állítanak elő, a kapcsolódó létesítmények hátralevő részét azonban az idén adják át A befejező munkákon még körülbelül 200 ember dolgozik, s 100 millió forint értékű feladatot kell megoldaniuk ahhoz, hogy a kétmilliárd forintos nagyberuházás számláját lezárhassák. Remény van arra, hogy a kétmilliárdból körülbelül 50 millió forintot megtakarítanak. Az Adria kőolajvezeték Csurgótól Százhalombattáig terjedő 210 kilométeres ma- xgyar szakasza már a múlt éy végén készen állt az olaj- szállításra. Az idén a veze* ték automatikus távirányítórendszerének szerelői végzik az utolsó simításokat. A magyar szakasz évente 10 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas. A Jugoszláviából érkező kőolajat Százbalom» battától a már korábban megépített Barátság vezetéken továbbítják majd a csehszlovák partnereknek. Bélapátfalván, az új cementgyárban a tervezett két termelővonal közül az egyik január 1-e óta folyamatosan dolgozik, a másodikat pedig március 30-ig helyezik üzembe. Szeptember 30-ra várhatóan teljesen lezárul a beruházás, s az idén az új gyár 600 ezer tonna, később pedig évente 1 millió 250 ezer tonna cementet termel. A Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója is lényegében befejeződött, erre az évre már csak kisebb munkák maradtak. A vállalat a korábbi 400 helyett most már 800-féle csapágyat készít, egyebek között a járművekhez szükséges kúpgörgős csapágyak valamennyi típusát, ami a hazai ellátást lényegesen javítja. A beruházás nyomán tavaly 30, az idén pedig további 20 százalékkal növelik az exportot, mégpedig javuló eladási árak mellett. A rekonstrukció azt is lehetővé teszi, hogy korábban tőkés országokból vásárolt egyes csapágyakat most már itthon állítsák elő. Teljes kapacitással dolgozik már a Hajdúsági Cukorgyár is, amely naponta 6 ezer tonna répa feldolgozására alkalmas. Az utolsó simításokat, hiánypótlásokat végzik az építők a budapesti Vigadó épületében, amelyet a tavasszal átadnak a művészetszerető közönségnek.' Az európai viszonylatban is kiemelkedő szépségű múlt századbeli műemlék megújulva — a Vörösmarty téri kulturális centrummal együtt — kulturális életünk egyik központja lesz. A Vigadó termei kiállításoknak és hangversenyeknek adnak otthont.
