Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

K Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagi és technikai segítséget nyújtott a művelési terü­letén fekvő kővágészőllősi Árpád-kori templom helyreállításához. Az értékes műemlék egyike annak a környékbeli hat templomocskának, amely viszonylag épségben vészelte át az évszázadok viharait (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) ÉRDEKESSÉGEK FOGAS Minden erejükre szüksé­gük volt a francia Trayas kikötő halászainak, hogy fölhúzhassák hálójukat. Ab­ban azonban a várt gazdag zsákmány helyett csupán néhány halacska ficánkolt — no meg egy békaember, aki úgy elmerült a vízben és víz alatti megfigyeléseiben, hogy közben hálóba került. Az ijedt halászok némi szív­erősítő itókával állították talpra még náluk is ijedtebb „zsákmányukat”. A BÍRÓ LETARTÓZTATÁSA A helyszínen — azaz a labdarúgópályán — tartóz­tatták le az argentínai Men- doza tartományban az egyik mérkőzés játékvezetőjét, miután nem adta meg a ti­zenegyest a hazai csapat javára. A letartóztatást vég­rehajtó rendőr, aki termé­szetesen helyi lakos volt, elég sajátos módon indokol­ta az intézkedést: a futball- bírót „csapnivaló játékveze­tés által elkövetett botrány­okozással” vádolta. HORDÓRALLY Két teljes napon keresztül, 202 kilométeren át görgetett 15 lengyel diák maga előtt egy söröshordót, ami új vi­lágrekordnak számít. Jutal­mul a diákok a hordó tar­talmát kapták. Szilveszteri találkozás Árpáddal Mikor már megittuk barátommal az utolsó pezsgőspoharat is, fejemben a sok, tévében hallott bohózattal, hangos trombitaszvitekkel (és némi nyomással) hazafelé indultam az Árpád soron, de a mindenfelől áramló embersereg vi­dám zsivaja, az óriási havasi kürtök harsogása nem akart szűnni, akárcsak az előttem futkározó fehér egerek. A jelt Lehel kürtje adta meg, és mint egy látomás jött szembe velem Árpád fejedelem, talpig kacagányban, kezé­ben buzogánnyal, mintha csak vala­melyik várszínházi előadás főszerepé­ből lépett volna ki, amelyiknek az volt a címe, hogy „Na, most aztán jól kint vagyunk az Etel-közibül”. Ha már ta­lálkoztunk, gondoltam, megragadom az alkalmat, és interjút készítek vele a jelenről, a jövőről, egy kicsit a múltról is, hogyan látja ő közös dolgainkat. — Elnézést, Árpád atya, bár csodál­kozva látom itt, de ha már itt van, hadd kérdezzek néhány szokványt... — Kérdezzen csak, nem sietek ... Akar egy kis kumiszt? ... — Köszönöm, pezsgőt ittam ... Mi­lyen volt az útjuk Vereckéig? — Addig Jó. Közgazdász sámánjaim príma időjárást jósoltak a turulmadár beleiből. Mondták, ide nem gyűrűznek majd a nyugati viharok ... Mindig ilyen hebehurgyák voltak ... Így az­tán nekivájjtunk... — Nem volt nehéz annyi barommal? Ügy tudjuk, nagyon szorosak azok a szorosok, amiken át kellett hágniuk ... — Nem mondom, sokat hágtunk, de megérte. Meg nem is volt nehéz. Jó volt a munkaszervezés. Kiadtunk ve­zéreimmel egy-két határozatot az elő­rehaladás korszerűsítéséről. Csak egy akadékoskodó akadt köztük, a Dömö­tör ... — Már megbocsásson... Ilyen nevű nem is volt a vezérek között... — Hogyan lett volna, mikor megbí­ráltuk! Szép temetése volt... * — Hihetetlen! — Ez turáni átok, maga kis karon- ülő. Az volt a baj Dömötörrel, hogy minden kákán csomót keresett, pedig akkoriban még nem is volt csomó a kákán... Rá akart uszítani a Szva- toplukra. — Már megint elnézést, Fejedelem, de úgy tanultuk, hogy meg is vereked­tek azzal a... — Ez merő történelemhamisítás. Nem mondom, elcsattant egy-két po­fon, de aztán megegyeztünk. Én egy fehér lovat kaptam Mezőhegyesről, be­futóra, azt a fránya Huncutot, aki min­dig vízben hagyott, ö meg itt maradt társbérletben... No, akar még vala­mit, mert hideg ez a pad ... — Igen. Hogyan látja a történelem mélységeiből a nemzetközi helyzetet és benne a NATO szerepét? — Cirkusz az egész! Nézze a buzo­gányomat. Ne nyúljon hozzá, mert atommal töltött! De én soha nem fe­nyegetőztem vele. Ezért is tudtam meg­egyezni a szomszédokkal. Az a fránya farmer meg azokat a véres pörsing- rakétákat akarja körülrakosgatni a tá­borunk szélein... Békét papol, oszt’ kumiszt iszik! Kumisz egy politikus! — Üzenne neki valamit a Népújság­ban? — Aha. Azt, hogy örüljön, hogy fel­fedezte ez a bolondkristófos Kolum­busz, és inkább a hollandusokra hall­gasson, mint a félnótásokra, ha azt akarja, hogy az idén újra pajzsra emeljék a Fehér Házban. A farmer maradjon a saját földjén! — Talán Cartert akart mondani? — Mindegy hogyan nevezik az izgá­gákat. Egyet megtanulhattak a törté­nelemből: aki kardra támaszkodik, az könnyen beledőlhet. — És... hogyan látja a közel-keleti helyzetet? — Libikókásnak, meg olajosnak. A mi mécseseinkben is alig pislákol már a lóbél... Az a fősámán meg a tár­sai befűtenek az etelközieknek is... — A sejkekre meg az ajatollahokra tetszik gondolni? — Nem is Krudinákolajósra!... Azért van biztató is abban a térség­ben. Az például, hogy akadnak né­pek, amelyek nem engedik buzogány­nyal terjeszteni maguk között a meg­haladott kultúrát. Pedig, aki ilyet ter­jeszt, úgy jár, mint az a buta Kop­pány. De hát beszélhet még a Chrudi- nák is az ilyen fafejű új fáraóknak! — Akkor talán mennénk tovább. — Hová, az ántiját! Tovább egy ta­podtat sem megyek. Elfáradtam a sok portyázásban. Nem akar inkább egy •kis kumiszt? Első osztályú, még az árát sem emelték fel... — Köszönöm, nem. Azt kérdezném, hogyan látja a Népújság publicisztikai munkáját a békeharc szemszögéből? — A micsodáját? Hallja-e, ne ront­sa a harcosaim erkölcsét! Nem látja, hogy amúgy is mennyire trombitál­nak? — Hát... a lapra, mint olyanra gon­dolok ... — Ja, mint olyanra? Az más... — Hogy véleménye szerint hogyan járulunk hozzá az előrehaladáshoz? — Az előre?... Az jó csapat! Kár, hogy mindig sérült a pásztora ... — Nem úgy értem. Hanem hogy lapunk, a véleménye szerint, hogyan segíti elő a fogyatékosságqk kiküszö­bölését, mert ezekhez a fogyatékossá­gokhoz,, Árpád ősöm, egy kicsit ma­guk is hozzájárultak ... — Hujnye, azt a kacagányos nem­jóját a csűrdöngölősének! Még, hogy mi! Tudja meg, hogy én már az Etel- közibül kiszúrtam magamnak Békést! Annyira hittem a turáni jósoknak. — Talán inkább ki tetszett szúrni Békéssel, merthogy nem ment nyuga­tabbra, ahol nincs annyi belvíz,- meg árvíz... — Nyugatabbra? Maga diverzáns! Tán a Mercédesz, meg a fránya tudja mifajta hurrikán és szökőár jobb lett volna? — Hiszen szökőárakban itt is van ré­szünk, de amiért itt telepedtek le, még ma is nyögjük az elmaradottság miatti hátrányt. A meliorációs programhoz is csak most tudtunk hozzákezdeni. — Ne varrjon az én nyakamba olyat, amihez semmi közöm! És mi az, hogy' melio ... mriló ... Ne trágárkodjék! Tudja meg, hogy innen éppen a sok láp meg belvíz miatt nem tudtunk to­vább menni! Megfeneklettek a lovaink. — Nem is szemrehányás akar ez lenni, fejedelem. Csak hát... — Mi az, hogy csak hát? Az elma­radásba, bekvaterkáztak a háborúk, a Habsburgok, meg a helyi csákmáték, akik mindig széthúzták az országot, ahogy sámánjaim tépték a turul be­leit jóslások előtt. Csak nemrég jött rá, hogy a legjobb szövetség, ha egy­mással fognak össze, meg az óhazabéli rokonokkal a KGST-ben. Tán nem az­óta van előremenetel a Duna—Tisza kö­zén is? — De azóta. Ámbár megint el tet­szett kalandozni a tárgytól. A mi mun­kánkról, ha szabadna ... — Már miért ne szabadna ... Nem a középkorban vagyunk! Maguknak ja­vítani kellene az ideológiai mifenét, meg a személyre szóló agitációt... Meg a jót mutatni elsősorban!... Hé! Ne trombitáljon a fülembe ez a szolga, mert mindjárt odacsapok! Nem hall­ja, hogy nyilatkozom! — Különben egybeesik elképzelései­vel, amit teszünk? — Különben. Én már Vereckénél mondtam a csüggedtebbeknek: Ne ke­seredjetek! Lesz még itten Ikarusz, meg vezérlőpultos takarmányszárító szegény pásztoraimnak, meg a rossebb tudja, mi minden, fotocellás traktor a faeke helyett, mert a faekéhez már akkor sem fűlött a foga senkinek... Nézzétek! Mondtam a Gyula vezér törzsében egy családlátogatáson, mert az a betyár állandóan irtózott a fere- destől: itt a meleg víz. Egyszer még város is lesz elnevezve a nevedről, meg fürdő, olyan termálos, amiben majd a köszvényeiket gyógyíthatják a ványadt utódok. Mindent megjósoltam. Elhiszi-e? — El, Fejedelem. Hogy úszni fo­gunk a termálvízben. ­— Meg az adósságban. — Az hétszentség, Fejedelem! — Ne hangoskodjék! Még meghall­ják a harcosaim. — Ügyis tudják. — Megmondtam előre: megszervezik itt még okos utódaink a modern agro-, meg az ipari technikát, aztán a mun­kaerőhiányt; megzabolázzák a folyókat, meg a bürokráciát, ezt a turáni át­kot, kiirtják a sógor-komaságot is, ezt a rossznyavalyát... Hé! Ne röhögjön a képembe maga póttrombitás, mert mindjárt idehívom Botondot!... Szó­val, hol is hagytam!... Ja... Szóval elkövetnek minden hajnövesztőt, hogy felfigyeljenek erre a megyére ... — Óriási ez az előrelátás, Fejede­lem! Nem jutok szóhoz! — Hé! Maga trombitás! Verje hátba, had’ eszméljen a rusnya riportere ... — Éjfél elmúlt... mintha . fáznék is... Utoljára még egy kérdés: Mit vár az új évtől? Mit üzen a Népújság olvasóinak? — Hallhatta, hogy optimista vagyok. Azt várom, hogy állandóan fölfelé menjenek. Ezért egy kicsit meg kell szorítani majd a kantárszíjakat... Ha egyfelé húznak, akkor lesz öntöztethető esőcsatorna ahol kell, meg paksi atom­erőmű, meg elegendő gyulai kolbász külföldre, még új művelődési ház a Viharsarok szívébe, meg egyszer még kivilágított Árpád sor is a tiszteletem­re, legalább az ünnepeken, meg min­den, amit belefoglaltak a megye ter­veibe. Akkor talán még azt is megérik, hogy nem marad ki egyetlen 17-es já­rat sem az új lakótelepre... — Az fenomenális lenne, Fejedelem! — Mondtam már, hogy ne trágár­kodjék. Nem az írószövetség vitáján van! És különben is, láthatja: már al­szik a város, hangoskodásával feléb­reszti harcosaimat. — És az baj? Végtére is új év .ele­jén vagyunk... — Hát... ami azt illeti nem baj. Alva úgy sem lehet mindezt elérni... No.. B. ú. é. k.,magába. Búcsúra lendített buzogánnyal tá­vozott. Vele a fehér egerek is. Saját vacogásomra ébredtem fel egy Árpád sori pádon hétórányira szilvesztertől. Varga Dezső- HIRDETÉS - REKLÁM - HIRDETÉS ­Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszö­netét mindazoknak a roko­noknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, nagy­mamánk, dédnagymamánk, testvérünk, ÖZV. KREKÁCS PALNÉ temetésén megjelentek, sír­jára virágot, koszorút he­lyeztek, fájdalmunkat eny­hítették. A gyászoló család A Gyulai Tejporgyár felvételre keres VILLANYSZERELŐ és LAKATOS szakmunkasokat, ELEKTROMOS TARGONCÁRA VEZETŐT, árukísérőt, valamint RAKODÓMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a tejporgyár munkaügyi osztályán, vagy a főművezetőnél. APRÓHIRDETÉSEK Uj. egyszobás, vízre nyúló be­építhető telekkel, kövesút mel­lett eladó. Sarkad, Ady E. u. 7#A. ________________ E ladó 1981-ig érvényes műszaki­val, IV 89-65 írsz. RAJ GAZ 69. Bucsa, Alkotmány út 5.________ B ékéscsaba, Dobozi út 1. sz. alat­ti ház eladó. Felújítása szüksé­ges, emiatt fizetési kedvezmény­nyel. Érdeklődni: 18 óra után, Tanácsköztársaság u. ^9—33^-A; III. em. 30.___________________ N utria tenyészállomány eladó. Békéscsaba, Rákóczi u. 35. 100 négyzetméter alapterületű házrész eladó. Gyula, Szt. Ist­ván u. 45.________________________ K ettő db 3 éves, beigázott kan­ra csikó eladó. Gyula, Nagy­ö kör járás 19._____________________ G yulavári, Széchenyi u. 100. szá­mú ház azonnali beköltözéssel eladó.___________________________ K ét igásló, két gumiskocsi el- ndó. Békés, Attila u. 13. Békéscsaba, Tanácsköztársaság úti, III. emeleti, egyedi gázfű­téses, háromszobás, OTP-s lakás eladó. Cím ,,400 000 kp + OTP” jeligén a lapkiadóban. Gyászhír Tudatom mindazokkal, akik ismerték, hogy Jener Marianna elhunyt. Temetése január hó 9-én, szerdán du. 2 óra­kor a békéscsabai ligeti te­metőben lesz. Köszönetnyilvánítás Fájó szívvel mondunk kö­szönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, ÖZV. VINCZE LAJOSNÉ, szül. Pécsi Róza temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot he­lyeztek, fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a ke­zelőorvosainak és a Gyu­lai Kertészeti Vállalat dol­gozóinak. A gyászoló család Gyula, 1980. január hó. A békéscsabai sertéshizlalda ser­tésetetőket vesz fel. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Je­lentkezni lehet: Békéscsaba, Ta­nya 1921. ­___________________ 4 4 órás munkahétre felveszünk karosszérialakatosokat, szerviz­segédmunkásokat és takarítónőt. AFlT-szerviz, Békéscsaba, Szarva­si út.__________________________ S zállítási előadót, \szakképzett ke­reskedelmi___dolgozókat felye­s zünk. FÜSZÉRT, Békéscsaba, Északi ipartelep (forgácsoló mel­lette____________________i A Békéscsabai konzervgyár azon­nali belépéssel felvesz férfi ru­határi őröket három műszakos, kerékpárőröket két műszakos és udvartakarítókat egy műszakos munkaidő-beosztással. Nyugdíja­sok jelentkezését is elfogadjuk. Részletes tájékoztatást (a gyár felvételi irodája ad.______________ A Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat felvételre keres felső­fokú végzettséggel rendelkező műszaki fejlesztési és beruházási előadót, villanyszerelő szakmun­kást, valamint élelmiszeripari technikust, műszakvezetői be­osztásba. Jelentkezni a vállalat Békéscsaba, Luther u. 5/B. sz. alatti központjában lehet. A FÉMMUNKÁS VÁLLALAT ÉPÍTÉS-SZERELÉSI ÜZEME felvételre keres: lakatos, hegesztő szakmunkásokat, betanított ás segédmunkásokat JELENTKEZÉS: személyesen vagy levélben, Fémmunkás Vállalat Építés-Szerelési Üzem, munkaügyi osztály, Budapest XIII., Teve u. 12—16.

Next

/
Thumbnails
Contents