Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. január 6., vasárnap SPORT Sportrobi! Sportolók, cukorbetegek és be­tegség után lábadozók számára új készítményt állított elő a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató In­tézet: a Sportrobi névre keresz­telt koncentrátum könnyen emészthető, por alakú erősítő szer, amely a tejfehérje kivona­tát tartalmazza. A tej és fehérjéje a könnyen emészthető élelmiszerek ' közé tartozik, ezért is egészséges rend­szeres fogyasztása. Az intézet új­donsága azonban az eredeti tej­fehérjénél is gyorsabban szívó­dik fel a szervezetben, s éppen ezért a testi fáradtságnál, a le­gyengült szervezetnél elősegíti a regenerálódást. Sportolók, kór­házak, klinikák is használták az ilyenfajta készítményt, ezt azon­ban külföldről szerezték be: az Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársai biológiai eljárással a tejből enzim hozzáadagolásá- val az eredetinél kisebb mole­kulasúlyú komponensekre bont­ják a fehérjét, ez teszi lehetővé a könnyebb felszívódást. A Sportrobi főként turmixita­lokba keverve, de narancs- és más gyümölcsízesítéssel, pu­dingba, sajtos palacsintába ada­golva, vagy akár kenyérbe süt­ve „kondi-kenyérként” fogyaszt­ható. A Vas megyei Tejipari Vállalat répcelaki üzemében in­dult meg a próbagyártás, s ed­dig hat tonnát állítottak elő eb­ből az erősítő szerből. hírek — EREDMÉNYEK Labdarúgó-játékvezetői tan­folyamot szervez a Békés­csabai városi Testnevelési és Sportfelügyelőség. A ja­nuár 16-án kezdődő okta­tásra jarnjáí iü-ig ienet je­lentkezni. * A Békéscsabai Vízmű SC január 12-én, szombaton farsangi bált rendez este 8 órától a Körös Szálló ösz- szes termében. * Bécs, férfi kézilabdator­na: Martin (csehszlovák)— Ausztria 20—19 (8—11), Medvescsak (jugoszláv)— Schwabing (osztrák) 15—12 (8—4), Schwaing—Ausztria 11—11 (4—6), Barcelona (spanyol)—Brixen (osztrák) 21—11 (9—3). A tornán részt vett magyar Elektromos egy ta­lálkozójáról érkezett jelen­tés, de az nagyon kellemes: a magyarok 27—16 (13—7) arányban verték a Barcelo­nát. A veterán Vass Károly volt a legjobb dobó, hét gól­jával. Az APA hírügynök­ség jelentése szerint az Elektromos a torna első he­lyéért játszhat majd a grazi sportcsarnokban a Medves­csak együttesével. * Groningenben a szovjet Alekszandr Csernyin nyerte a 21 éven aluli junior sak­kozók Európa-bajnoki cí­mét. A szovjet fiatal 13 for­duló során 10,5 pontot szer­zett, megelőzte honfitársát, Azmajparasvilit (9,5) és a román Negulescut (9). A ma­gyar Károlyi Tibor az utolsó fordulóban sötéttel győzte le a csehszlovák Gjazikot, és 7 ponttal végül a 9—15. he­lyen fejezte be az EB-t. # Singen (NSZK) városá­ban remekül szerepelt a Ta­tabányai Bányász férfi ké­zilabda-együttese a nemzet­közi tornán. A magyar baj­nokcsapat 7—6-ra legyőzte Svájc válogatottját, 19—2 arányban volt jobb a ren­dező Singen együttesénél, és csak szoros csatában, 9—8 arányban maradt alul Csehszlovákia válogatottjá­val szemben. A tornát a csehszlovák együttes nyer­te a Tatabánya, Svájc és Singen előtt. II tél örömei Fotó: Veress Erzsi I KÖVIZIG TSE, színe zöld-fehér Uj egyesület alakult Gyulán Mostanában inkább sport­egyesületek megszűnéséről és összevonásáról lehet hallani. Éppen ezért örvendetes, hogy pénteken délután Gyulán új sportegyesület megalakulá­sának lehettünk tanúi. Még­hozzá rendhagyó módon, ki­zárólag a tömegek igényé­nek sportolási igényét ki­szolgáló sportegyesületet hoztak létre a Körösvidéki Vízügyi - Igazgatóságnál. Az alakuló küldöttközgyű­lésen dr. Boldizsár Antal, a KÖVIZIG osztályvezetője üdvözölte a megjelenteket, akik mintegy 240 leendő sportegyesületi tagot képvi­seltek. A zöld-fehér színt vá­lasztó, és az igazgatóság Bé­kés megye területén munkál­kodó dolgozóinak kezdemé­nyezésére létrejött egyesület hat tömegsportcsoportot ala­kított, ezek: asztalitenisz, sakk, sportlövészet, vízi túra (ennek bázisa Szánazug), lab­darúgás és természetjárás. Az egyesületnek két másik bázisszerve is van, a Dél-Al­földi Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint a 8. sz. Volán Vállalat, ez utóbbiak főleg a vízitúracsoportba sze­retnének bekapcsolódni. Galbács Mihály, az előké­szítő bizottság elnöke egye­bek közt elmondta, hogy a KÖVIZIG fiataljai eddig is sok, különböző szintű tö­megrendezvényen vettek részt sikerrel, de a mostan­tól szervezeti keretek közötti sportélet mintegy 1200 fizi­kai dolgozónak és több, mint 400 alkalmazottnak teremt rendszeres mozgási, kulturált szabadidő-eltöltési lehetősé­get. Különösen a vízi túrá­zást kedvelők számára kí­nálkoznak nagyszerű alkal­mak, hiszen páratlan szépsé­gű a környék, bőven akad felfedezni való a hét vége­ken. Az új, a gyulai járásban 20. egyesület Pálinkás La­jost választotta elnökéül, és a 13-tagú elnökségben a sza­kaszmérnökségek, bázisválla­latok képviselői kaptak he­lyet. Akik „csak” azért te­vékenykednek majd, hogy minél többen húzzanak ma­gukra szabad idejükben sportmezt, mozogjanak, és megőrizzék egészségüket. Athéntől Moszkváig Csúcs az ötkarikás versenyek történetében Az olimpiai játékok felújí­tását eldöntő tanácsk-v»”»«! tenrúi.StíVús 'évfordulójára, 1924-re ismét a francia fővá­ros kapta a rendezés jogát. Párizst Coubertin személyes kívánságára juttatták előny­höz a másik három jelent­kező várossal szemben, hi­szen az ókori versenyeket életre keltő elnök restellke- dett hazája első, 1900-beli kudarcáért. A terv megva­lósulása azonban veszélyben forgott, mert az előkészüle­tek csaknem hagyományo­san vontatottan, lassan men­tek előre. Olyannyira, hogy 1923 végén félhivatalosan felkérték Los Angeles váro­sát: átvállalnák-e a verse­nyek lebonyolítását? A ked­vező válasz megérkeztéig azonban rendeződtek a ne­hézségek. A második, Párizsban sor- rakerült olimpia, a műsoron levő sportágak kivételével minden tekintetben csúcsot jelentett az ötkarikás verse­nyek történetében. Párizs­ban azoban már csak tizen­hét sportágban rendeztek versenyeket. Egyrészt, mert lassan kialakult az olimpiák állandó rriűsora. Jellemző le­het, hogy például Moszkvá­ban az ötvenöt esztendővel ezelőtti műsorból csak há­rom szám (a tenisz, a rögbi és a művészeti verseny) hi­ányzik majd. Másrészt pedig a téli sportágak önállósítási akciója sikerrel járt, s így az Antwerpenben még mű­soron levő műkorcsolya és jégkorong legjobbjai már nem vetélkedtek a nyári olimpián. A jeges sportok önálló olimpiai versenyének gondolata még 1911-ben a NOB Budapesten tartott ülé­sén merült fel. Előbb azon­ban közbejött a háború, majd a skandináv országok várat­lan ellenállása késleltette a megvalósítást. A norvégek és a svédek saját, már akkori­ban nagy múlttal rendelkező hagyományos versenyeiket féltették. Így a téli olimpia kiírását szorgalmazó francia, svájci és kanadai sportveze­tők csak azt tudták elérni, hogy 1924 elején Nemzetközi Téli Sporthét elnevezéssel versenyeket rendezhettek Chamonix-ban. A tizenhét ország — köztük a magya­rok — részvétele, a sikeres viadal azután megadásra késztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, és egy évvel később, az 1925-ben Prágában tartott kongresz­szuson utólag téli olimpiaként .STLSltek e* a versenyeket. Párizs első rekordját pe­dig a részvétel jelentette, hiszen már 44 ország (Ant­werpenben 29) több, mint háromezer versenyzőjét küld­te el. Az akkor csodálatos­nak ítélt, napjainkban kor­szerűsítve használt Colom- bes-i stadion gyors salakján hat új atlétikai világcsúcsot és tizenöt olimpiai rekordot, illetve beállítást jegyeztek fel. A tourelles-i uszodában rendezett versenyek mérlege két világ- és tíz olimpiai csúcs. A versenyzők elszállá­solásáról az olimpiai falu előhírnökeként már közösen, a stadion közelében gondos­kodtak. A pazar, francia ele­ganciával rendezett megnyi­tó és záróünnepély az egy­kori szemtanúk véleménye szerint napjainkban is meg­állta volna a helyét. S végül az utolsó rekord, amelyről egyébként a versenyzők bi­zonyára szíves-örömest le­mondtak volna, a hőség volt. A trópusi, fülledt levegőben olykor 45 fokot mutattak a hőmérők. Paavo Nurmi, a versenyek akkoriban hu­szonhét éves hőse azonban még a kánikulától sem hagy­ta zavartam magát. Az 500 méteres futókörben előbb Johnny Weissmüller, aki elő­ször úszott 1 percen belül 100 gyorsot. Később film­csillagként is megismerte a világ. A 76 éves Weissmül- ler, akit a minap krónikus légúti megbetegedés miatt az acapulcói kórházban meg­operáltak, kijelentette: nem akar többé visszatérni az Egyesült Államokba, Mexi­kóban marad alig egy óra leforgása alatt «.ét távon (1500 és 5000 mé­teren) olimpiai rekorddal előzte meg vetélytársait, majd a mezei futásban is győztesként szakította át a célszalagot. A fullasztó hő­ségben pedig a 38 induló kö­zül csak huszonhárom érke­zett a célba, de az órával a kezében futó Nurmi egysze­rűen legyőzhetetlen és utol­érhetetlen volt. A finn atlé­tika fénykorát élte. A kiváló futó mellett Vilié Ritola a 10 000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutás­ban, a harmadik X-en túl járó Aliin Stenrros marato­ni futásban győzött. Jönni Myyrä immár második aranyérmével alapozta meg a finn gerelyhajítás mai na­pig tartó hegemóniáját. Az utolsó alkalommal megren­dezett ötpróbát pedig Eero Lehtonen nyerte. Az ötpróba egyébként az olimpia egyik emlékezetes nagy versenye marad. A közelmúltban el­hunyt Somfai Elemér kivá­lóan küzdött, de a 200 mé­teres síkfutásban elért idő­eredményét tévesen hirdették ki, és ezzel a már megnyert aranyéremtől esett el, akár­csak a távolugró Robert Le- Gendre. Az amerikai ötpró- bázó a finn és a magyar at­léta mögött a harmadik hely­re szorult, de közben távol­ugrásban — az ugyancsak amerikai Hubbardnál, a tá­volugrás igazi aranyérmesé­nél kerek harminc centimé­terrel többet (776,5) teljesít­ve — fantasztikus világcsú­csot állított fel. Ezzel a vi­lágcsúccsal vigasztalódott, hiszen a távolugrásra elfelej­tették nevezni. Még szeren­cse, hogy az aranyérem a családban, az amerikai at­léták családjában maradt... Az Egyesült Államok ver­senyzőinek fölénye mind jobban kidomborodott. A tengerentúliak kilenc sport­ágban nyertek aranyérmet. Köztük két ökölvívó, a lég­súlyú La Barba és a pehely­súlyú Field profiként foly­tatta pályafutását, s egyi­kük sem állt meg a hivatá­sos világbajnoki címig. Johnny Weismüller, a száz­méteres gyorsúszás egy per­ces álomhatárát elsőként át­törő csodaúszó pedig a vi­lágsikert aratott Tarzan-fil- mek későbbi címszereplője­ként váltotta nem éppen ap­rópénzre az olimpián szer­zett hírnevét, népszerűségét. A nemzetek nem hivatalos A finn Paavo Nurmi nontversenyében akkoriban csak az aranyérmeket szá­molták, s az Egyesült Álla­mok versenyzői (45) több el­ső helyezést szereztek, mint az utánuk következő három nemzet legjobbjai — Finn­ország (14), ■ Franciaország (13) és Nagy-Britannia (10) — együttvéve. Nekünk ma­gyaroknak csak két első he­lyezés jutott. Az egyiket Posta Sándor, a kiváló kard­vívó nyerte, a csapat kudar­cát akarván feledtetni, ahol 5:2-es vezetés után vesztet­tek az olaszok ellen, a má­sik Halasy Gyula dr. nevé­hez fűződik. A kiváló sport­lövő a felszabadulás utáni időszakban kapitányként is sikerrel működött. Tulajdon­képpen aranyéremmel ér fel az első olimpiai bajnok, Ha­jós Alfréd visszatérése. Athén bajnoka úgynevezett eszményi stadion tervéyel pá­lyázott a művészeti verse­nyeken. Tervét legjobbnak ítélték, de az első díjat visz- szatartva csak ezüstéremmel jutalmazták. De ezzel is bi­zonyította az ép testben ép lélek görög életbölcselet iga­zát, miszerint a sportembe­rek az élet különféle terü­letein is különleges helytál­lásra képesek!... A következő, IX. nyári olimpia viszont már a sport világméretű elterjedését, az olimpiai gondolat erősödését bizonyította. Az elnökségről leköszönt Coubertin betegsé­ge miatt nem lehetett jelen, de személyes üzenetét negy­vennyolc ország, több mint háromezer versenyzője hall­gatta az amszterdami olimpi­ai stadionban. Az egyik nagy eseménynek a háborúban vesztes Németország nagy­szerűen felkészült verseny­zőinek visszatérése bizonyult. A másikat pedig a nők to­vábbi egyenjogosítása jelen­tette, hiszen már az atléti­kában is ott lehetnek a rajt­nál. A sport elterjedésével, fejlődésével szélesedett a versengés, új nemzetek ver­senyzői kértek szót a nemes vetélkedésben. Így argentin ökölvívók, chilei és algériai francia maratoni futók, egyiptomi birkózók álltak a győzelmi emelvényen. Japán sportja úszásban és atlétiká­ban jelentkezett. India gyep- labdázói nagyszerű sorozatu­kat kezdve 50 000 néző (!!) előtt győztek a házigazdák ellen. A labdarúgótornát pe­dig immár második alka­lommal az 1930-ban rende­zett első világbajnokság győztes csapata, Uruguay válogatottja nyerte és így tovább ... Csökkent viszont az amerikaiak fölénye, egye­dül Barbuti győzött a 400 m-es síkfutásban. A magyarokra felfigyelt a sportvilág. A kardvívók dup­lázása, a csapat és Ters- tyánszky Jenő sikere nem számított meglepetésnek, de az ökölvívó Kocsis Antal, a kis vasutas és a Párizsban még „csak” ezüstérmes bir­kózó, Keresztes Lajos, a két­szeres olimpiai bajnok Koz­ma István felfedezője és ed­zője is legjobbnak bizonyult. S aranyéremmel jutalmazták a bírálók dr. Mező Ferenc munkáját. Az „Olimpiai já­tékok története” című mű­vét is. A sors iróniája, hogy a kedves Feri bácsi, a NOB ötvenes évekbeli magyar tag­ja ekkor még csak a leírá­sokból ismerte Olympiát, jó­val később jutott el az ókori játékok színhelyére, s a győ­zelmi eredményhirdetésnél nem lehetett jelen. A taka­rékoskodó vezetők itthon- „felejtették”... Vad Dezső BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­tőség: Békéscsaba FI: 111. Munkácsy u. 1. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesltő postahivata­loknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents