Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

1980. január 30., szerda o EEZQEES Gazdag választék A 23. mezőgazdasági könyvhánapon A vizsgálat lezárult Ö egszoktuk, hogy a, me­zőgazdasági könyvhó­nap minden évben ismétlődő eseménye mind a szakkönyvkiadó vállalatok­nak, mind a mezőgazdaság megannyi ágazata művelői, szakemberei számára. Az idén huszonharmadszor ren­dezik meg a szakkönyvek seregszemléjét, melynek megfogalmazott célja: az ag­rárértelmiség, a falusi lakos­ság, és a kistermelők szak­tudásának elmélyítése. A mezőgazdasági könyv- hónap rangosságát bizo­nyítja, hogy 44 könyv je­lent meg több mint másfél millió példányban. Nem­csak a Mezőgazdasági Ki­adó tett ki magáért 35 könyvvel, hanem csatlako­zott hozzá az Akadémia Könyvkiadó 2, a Kossuth Kiadó 1, a Műszaki Kiadó 2, a közgazdaság- és jogi, va­lamint a Medicina Kiadó három, illetve egy mű gon­dozásával. A szakmai könyvkiadás alapvető célja az ismeretter­jesztés. Manapság olyan korban élünk, amikor a szaktudásnak, a bevált gya­korlati tapasztalatok elter­jesztésének a beruházási le­hetőségek korlátozottsága miatt rendkívüli fontossága van. Gyakran éppen a ma­gasabb szintű szaktudással lehet importot vagy költsé­ges beruházást megtakaríta­ni. A szakmai tájékozottság adja sokszor a gyakorlati szakember kezébe a gondok megoldásának kulcsát. Ezért határozták el, hogy — első­sorban a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói szá­mára — olyan sorozatot bo­csátanak útjára, amely a szarvasmarha-tenyésztéstől magába foglalja a baromfi-, A Tokaj-hegyaljai nagy­üzemi pincészetekben, így többek között Tolcsván, Sá­toraljaújhelyen, Tarcalon és Mádon megkezdték az ősszel szűrt borok második fejté­sét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy-az utób­bi évtized legjobb évjárata kerül hordókba. Az újbo­rok nagyobb része a nemes borok kategóriájába tarto­zik. Kedvező a savtartalom, Megzavarosodott, megder­medt a karmákban, hordók­ban tárolt háztartási tüzelő­olaj — panaszolta a januári hideg napokon jó néhány olajkályha-tulajdonos, vala­mi rendellenességet gyanít­va. Az ÁFOR műszaki ta­nácsadó szolgálatától kapott tájékoztatás szerint a hideg okozta természetes jelenség és nem pedig valami minő­ségi romlás idézi elő a tüze­lőolaj vagv más olaj megsű- rűsödését, megdermedését. Lehűléskor ugyanis először a paraffinos alkotórészek vál­nak ki a tüzelőolajból, és színének megtörésével kelet­kezik a zavarosság, majd a fokozódó hideg tovább sűríti, kenőcsszerűvé teszi, végül megdermeszti az olajat. Azok tapasztalhatták eze­ket a jelenségeket, akik a szabadban vagy nem kellően védett helyen tárolják a fo­lyékony tüzelőanyagot. A nyári fokozatú 0, a téli fo­kozatú mínusz 10 Celsius-fo- kon dermed meg. A paraffin­kiválás, tehát a zavarosság azonban már a téli olajnál is megkezdődhet plusz 2 és mínusz 3 Celsius-fok hőmér­a juh- és sertéstenyésztés is­meretanyagát, jól szerkesz­tett kézikönyvek formájá­ban. A mezőgazdaság eredmé­nyei sokban függnek a he­lyes takarmányozástól. A Mezőgazdasági Kiadó ezért a takarmányozás elméletét és gyakorlatát taglaló soro­zatot bocsát útjára, ennek első könyve a Popov—Dmit- rocsenko—Krilov szovjet szerzőhármas műve: A gaz­dasági állatok fehérjeellátá­sa. A könyv hasznos segít­séget nyújt a fehérjeképzés hatásfoka "javításához. A mezőgazdasági szak­munkáskönyvtár most két új kötettel gyarapodott. Meg­jelent Darabant András: Tel­jéstől a broiler csirkéig és Kriszten György: Tavasztól tavaszig a szőlőben című munkája. Mindkét könyv színes rajzokkal illusztrált, és haszonnal forgathatják azok is, akik háztáji gazda­ságukban baromfinevelés­sel vagy kiskertjükben sző­lőműveléssel foglalkoznak. Régi hiányt pótol Dohy János: Állattenyésztési gene­tika című műve. Ez a mos­tani könyvhónap egyik szen­zációja. Az alapvető mű a klasszikus genetika mellett a populáció genetikai alkal­mazásáról, és annak korlá­táiról szóló ismereteket, a citogenetika, az ökológiai ge­netika problémakörét tar­talmazza. D Mezőgazdasági Ki­adó tovább folytatja a sikeres fakszimilie kiadások megjelentetését. Ezek a könyvek hasznos, ér­telmes kikapcsolódást nyúj­tanak. Ezek sorába tartozik Tseh Márton: Lovakat or­vosló könyv, melynek erede­tije 1797-ben jelent meg. B. I. kiváló az íz- és zamatanya­gok mennyisége. Alacsony a borok fehérjetartalma, s ez csökkenti a zavarodás, az úgynevezett barnatörés mér­tékét, a borokat tisztán pa­lackozhatják. Az aszú minő­sége a legjobb évjáratokét is felülmúlta, és az úgynevezett „üstökös” kategóriába tar­tozik, amelyből nagyobb­részt négy- és ötputtonyos aszúborokat készítettek. sékletnél. Az ÁFOR-kutak és egyéb elárusítóhelyek a téli ! tüzelőolajat december 1-től március 15-ig mérik, de ter­mészetesen a tüzelőanyag­utalványokra és a tavaszi, nyári kedvezményes akciók idején ugyancsak téli minő­ségű olajat hoznak forga­lomba. Az ÁFOR tanácsa szerint a megdermedt vagy zavaros tüzelőolajat nem ajánlatos betölteni az olaj­kályha tartályába. Az a he­lyes megoldás, ha előbb megfelelő hőmérsékletű he­lyiségben tárolják, addig, amíg el nem oszlik az olaj­ban a paraffin. Fűtőberende­zéssel vagy nyílt lánggal szi­gorúan tilos felmelegíteni a dermedt olajat, mert a foko­zott tűzveszély miatt belát­hatatlan következményei le­hetnek. Hasonlóképpen rob­banásveszélyt idézhet elő, ha benzinnel hígítják a tüzelő­olajat. Ugyancsak jó tanács azoknak, akik föld alatti tá­rolótartállyal rendelkeznek, hogy gondoskodjanak a cső­vezetékek megfelelő szigete­léséről, mert a szabadon ha­gyott csőben megdermedő tüzelőolaj, teljes dugulást okozhat. Állattenyésztők Gerendáson Három évtizede gazdálko­dik — jelenleg három és fél ezer hektáron — a gerendási Munkácsy Tsz. A kollektív gazdaságban örömmel nyug­tázzák: a rendkívül szeszé­lyes 1979-es esztendőben si­került a tervezett 29 millió 227 forint bruttó jövedelmet túlteljesíteni. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy az év minden szakában és minden munka- területen példás volt a fe­gyelem. így sikerült, hogy búzából az 1978. évi 50 má­zsa helyett tavaly 52 mázsát takarítottak be hektáronként, kukoricából pedig a 79 má­zsa helyett 82-t. Legnagyobb elismerést mégis az állatte­nyésztők érdemelnek, ez az ágazat igazán szép eredmé­nyeket produkált. Az egy tehénre jutó átla­gos tejhozam egy év alatt 615 literrel gyarapodott. Egy liter tej előállításához mind­össze 31 deka takarmányt használtak fel, az előző évi 55 dekával szemben. Ugyan­csak jelentősen csökkent az egy kiló hús termelésére fel­használt abraktakarmány. Különösen a malactelepi eredmény említésre méltó: itt 2,8 kiló volt a takarmányfel­használás átlaga. A Munkácsy Tsz-ben egyébként az egy kocára eső évi malacszaporulat 19,4, és minden anyakoca után 14,3 hízott sertést értékesítettek. Csupán a közösből ötezer hízót adtak közfogyasztásra, de megyeszerte kiemelkedő a kisegítő és háztáji gazdasá­gok szerepe is. A Munkácsy Tsz háztájiból több mint 28 millió forint értékű állat és állati termék forgalmazását bonyolította le. agrokémiai anyagok — kistermelőknek A kistermelők 1980-ban jó hatású műtrágyákkal és nö­vényvédő szerekkel növelhe­tik hozamaikat. A mezőgaz­dasági nagykereskedelem ugyan nem tervez az elmúlt két-három évihez hasonló forgalomemelkedést, de amennyiben szükség lesz rá, úgy a tavalyinál akár 15 szá­zalékkal magasabb keresletet is kielégítenek. Ez évben mintegy 30 ezer tonna műtrágyát kisebb cso­magokban, 70 ezer tonnát pe­dig nagyobb egységekben vá­sárolhatnak meg a háztáji gazdák és a kiskerttulajdo­nosok. A kistermelők igényeit a legtöbb műtrágyaféléből fe­dezik.. így elegendő nitrogén, foszfor és komplex műtrágya vár eladásra, éspedig több­féle típusból. A mind job­ban keresett levéltrágyákból a már eddig is sikeres típu­sokat szerezhetik be. Egyedül a káliumműtrágyákból nin­csen elegendő, ez a cikk kül­földről csak korlátozott mennyiségben szerezhető be. A növényvédőszer-ellátás is folyamatos lesz; gombaölő szerekből, rovar- és gyomir­tókból összességében elegen­dő a készlet. Egyes vegyszer­félék, mindenekelőtt azok, amelyek tőkés importból származnak, a kívántnál ki­sebb mennyiségben kerülnek az üzletekbe, helyettesítésük azonban egyéb készítmé­nyekkel, hazai gyártású ké­miai anyagokkal, illetve KGST-importbói megoldható. A választékot úgy alakítot­ták ki, hogy a szokásos fél-, illetve egykilós csomagok mellett a korábbinál na­gyobb mennyiségben 5—25 dekás csomagok is a boltok­ba kerülnek. A közkedvelt kombi egységcsomagokból 1980-ban a tavalyinál többet árusítanak, s ezzel a kister­melők régi kérésének tesz­nek eleget. Emlékezetes nap lesz me­gyénk hatalmas ipari monst­ruma, a Gyulai Húskombi­nát életében a január ne- gyediki nap. A gyár a hó fogságába esett, egész nap állt. Az előző napi délutáni műszak dolgozói nem tudtak hazamenni, a gyárban töltöt­ték az éjszakát. A reggeli munka sem indulhatott el, mert a környező falvakat el­zárta a hó, nem volt, aki dolgozzon. Kevesen és mégis Ezen a napon kerestem meg Kiss Lajost, az üzem- szervezési osztály vezetőjét, hogv munkaerőgondjaikról, -helyzetükről beszéljen. — Még mindig kevés a dolgozójuk? — Kevés bizony. Érdemes néhány szót az indulásunk­ról beszélni. Annak idején, amikor 1978 februárjában megkezdtük a próbaüzeme­lést, valóságos toborzást tar­tottunk. Körbejártuk a kör­nyező falvakat, csalogattuk az embereket a gyárba. Gyu­láról, Elekről, Méhkerékről, Sarkadról, Vésztőről és még i^volabbi falvakból is járnak be dolgozóink. összesen nyolc buszt járatunk, ebből öt saját, hármat a Volán üzemeltet. Ez tavaly tízmil­liós többletköltséget okozott a gyárnak. Alighogy elértük a második műszak indításá­hoz szükséges 1800-as lét­számot, máris megkezdődött az a hatalmas munkaerő­vándorlás, amely azóta, 1978 második felétől is tart. Ak­kor több mint ötszázan hagy­ták el a gyárat, tavaly 300 fölött volt az üzemből távo­zók száma. Igaz, hogy sike­rült feltölteni a .létszámot, mi mégis elemeztük a távo­zások okait. Látja ezt a ki­mutatást? A legtöbben az utazás miatt mentek el, vagy mert nem tudták a gyerekü­ket óvodában elhelyezni. Ke­vesen vannak azok, akik az alacsony kereset miatt. — Úgy hallottam, hogy más üzemekhez hasonlóan Önök is munkaerő-átcsopor­tosításokat hajtanak végre. — Igen, mi sem térhetünk ki a kor követelménye elől. Hiába vagyunk kevesen, úgy érzem, van mód rá, hogy egy­két állásról bebizonyítsuk, fölösleges munkaerőt köt le. Nehéz lesz, de ha 3-4 em­bert nyer a közvetlen terme­lőmunka, már megérte. Nem először, nem utoljára — Tavaly ősszel már fel- . mértük néhány helyen a va- J lós létszámigényeket — foly- T tatja az osztályvezető. Át- 4 csoportosításokat is folytat- ♦ tunk. A most január 7-én ♦ kezdődött újabb felmérés az J MSZMP megyei végrehajtó4 bizottságának határozata ♦ alaoján indult. Nemcsak mi, ♦ a megye 9 másik nagyüzeme £ is sort kerít rá. ♦ — Nem túl közeli a két ♦ felmérés időpontja? — Nem mondhatnám, hi- 4 szén azóta is vettünk fel ♦ újabb embereket, azóta is ♦ többen begyakorolták a J munkát. A termelővonalak 4 létszámigénye a szoros tech- ♦ nológiák miatt adott, sok ♦ helyen még kevés is az em- 4 bér. De a próbaüzem kezde- 4 te óta eltelt majdnem két ♦ év. A gépek beálltak, azt J mondhatom egyre jobban 4 dolgoznak. Kevesebb szerelő- ♦ re, üzemelést ellenőrző szak- ♦ emberre van szükség. Nem ? látványos elbocsátásokra gon- 4 dőlünk, hiszen eddig is szó- ♦ ros volt a létszámgazdálko- J dásunk. Célunk a valóban 4 rejtett tartalékok felkutató- 4 sa. — Milyen területeket szán- f dékoznak szemügyre venni? 4 — Pontosan 12 munka- 4 helyről van szó, hogy csak ♦ néhányat említsek, az öltöző- í őrök, a műszaki-karbantar- 4 tói létszám, a felvásárlók ♦ száma. Előre elkészített ♦ munkaterv szerint dolgo-1 zunk, három munkacsoport­ban. Az egyik vezetője én vagyok. — Nyilván minden mun­kahelyi vezető harcol majd, hogy minél több embere ma­radjon ... ' — Igen, ez várható. Meg kell azonban érteniük, hogy a közös érdeket szolgálja a fölösleges állások felszámol lása. Az idén mi is bevezet­jük a bértömeg-gazdálko­dást. Központilag 4 százalé­kos bérszintnövelésre van lehetőségünk. További 3 szá­zalékra emelhetjük a bére­ket, ha sikerül a létszámot 3 százalékkal csökkenteni. Nagyon nehéz lesz. A jövő héten kezdjük a vizsgálato­kat, akkor majd többet tu­dok róla mondani. Alaposan és figyelmesen Egy hete tartott a Gyulai Húskombinátban a felmérés; amikor a már látható ered­ményekről kérdeztem Pintér Jánost, a munkaügyi osz­tály vezetőjét, aki egyben az egyik munkabizottság irá­nyítója. Nem értünk még a munka végére — kezdte a beszélgetést. — így csak a mi csoportunk tapasztalatait ismertetem. — Megkérem, hogy egy te­rületről beszéljen részlete­sebben. — Érdekes és hasznos volt az öltözőket kezelő dolgozók elfoglaltságának vizsgálata. Itt alközponti épületben há­rom szinten hat öltöző van, reggel 5-től 16 óráig hatan látják el a takarítást, a fel­ügyeletet. A használt ruhá­kat két ember cseréli, a há­rom emelet folyosóját három takarítónő tartja tisztán. Nem nagy területről van szó, ezért javaslatot teszünk a vállalati tanácsnak, hogy há­rom öltözőőrt bízzuk meg a folyosók takarításával is. Ha elvállalják, természetesen anyagilag is honoráljuk ezt. A három takarítónőt, akik eddig ezt a munkát csinál­lak, a termelésben tudjuk el­helyezni. — És ha nem vállalják? — Azt hiszem, ez már nem lesz gondunk. Igaz, hogy idő­sebb dolgozókról van szó, de tudunk nekik olyan helyet biztosítani, ahol nincs szük­ség nehéz fizikai munkára. Természetesen, minden ha­sonló változtatásnál messze­menő figyelembe vesszük a dolgozó érdekét is, meghall­gatjuk véleményét. Elvégre róla van szó, és alapelvünk a humanitás. A karbantar­tóknál öttel tudjuk csökken­teni az állományt. A felvá­sárlóknál a tervek szerint jö­vőre 7 százalékos csökken­tést kezdünk, a mostani vizs­gálat is ennek helyességét támasztotta alá. A tröszti normák és előírások szerint 67 adminisztratív dolgozónk lehet, ezzel szemben 64 látja el a munkát. Mivel fennaka­dás nélkül dolgoznak, azt ja­vasolja a bizottságunk, hogy ne emeljük a számukat. — Mikor várható az ösz- szegzés? — A hónap végén ülünk össze, a bizottságok, munka­helyi vezetők és pártszerve­zetek képviselőivel, hogy a javaslatokat összegezzük és határozattá emeljük. Tény, hogy a most már több mint kétezres létszámnak csak csekély hányadánál javaso­lunk változtatást, átirányí­tást. Mégis jelentősnek tar­tom a munkánkat, mert ez a kis szám egyben azt is jelzi, hogy eddig sem gazdálkod­tunk rosszul a munkaerővel. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a jövőben se sajnáljuk az időt és az energiát hasonló akciókra. És végül... A vizsgálat tehát lezárult. Január végén elkészült a je­lentés a lefolytatott létszám­felülvizsgálatról. Kitűnik be­lőle, hogy az idén hét mun­katerületen 21 dolgozó teljes foglalkoztatottságú és 8 nyugdíjas munkaerő létszám- csökkentésére lesz lehetőség. Jövőre két munkaterületen, a felvásárlási és számviteli dolgozók létszámát tovább lehet csökkenteni 13-mal. Valóban nincs tehát szó lát­ványos átszervezésekről, el­bocsátásokról. A több mint kétezres üzemnek mindösz- sze egy százalékát érinti a jelentésben megállapított csökkentés. Felvetődhet a kérdés, hogy érdemes volt-e ezért egy hé­ten át figyelni a munkaidő­felhasználásokat? A válasz egyértelmű: igen. A Gyulai Húskombinátban ugyanis megalakulása óta folyamato­san és a szó szoros értelmé­ben gazdálkodnak a mun­kaerővel. Nem egyszeri ak­cióról, hanem a folyamatos gazdálkodás egy részéről be­szélhetünk, amikor a január elején folytatott vizsgálatok­ról van szó. A megyei párt- bizottság és a kombinát párt végrehajtó bizottsága a kö­zeljövőben fog véglegesen állást foglalni a létszámcsök­kentés konkrét végrehajtásá­val kapcsolatban. M. Szabó Zsuzsa Pécelen, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben ál­lattenyésztőket képeznek Pest megye üzemei számára. A fiatalok jól felszerelt iskolában, tangazdaságban sajátíthat­ják el ismereteiket. A távol lakókat kollégiumban helyezik el (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS) Fejtik a bort ÁFOR-tájékoztatő a tüzelőolajról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents