Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

1980. január 27., vasárnap Barátaink életéből Mongólia Egymillió hektár megművelt föld Szovjetunió Korszerűsítik a gazdaságirányítást A jelenlegi ötéves terv há­rom éve alatt 11 új állam; gazdaság létesült a Mongol Népköztársaságban. Ezeket a gazdátlan földeken szervez­ték. A Mongol Népi Forra­dalmi Párt XXII. kongresz- szusa határozatának megva­lósításához, amely szerint több, mint 250 ezer hektár új földterületet kell műve­lésbe vonni, nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Mező- gazdasági gépek érkeznek a Szovjetunióból, és szovjet szakemberek is működnek az országban; a helyi kádere­ket oktatják, magtárakat és más objektumokat építenek. Mongólia mezőgazdasága jelenleg majdnem egymillió hektár megművelt földterü­lettel rendelkezik, és teljes mértékben kielégíti a lakos­ság növényitermék-szükség- le'tét. (BUDAPRESS — APN> Vagyim Kiricsenko; a köz­gazdaság-tudományok dokto­ra, az állami tervbizottság gazdaságkutató intézetének igazgatója válaszolt az APN munkatársának. — Fontos határozatok születtek a tervezés javítá­sáról és a termelés irányí­tásának tervezéséről. Miért került ezekre sor? — Amikor a szovjet gaz­dasági mechanizmus tökéle­tesítését szolgáló intézkedési rendszert kommentálják, gyakorta a szovjet népgazda­ságban a ma fellelhető prob­lémákból indulnak ki. Pedig ezeknek a törvényszerű vál­tozásoknak egészen más az alapja — elsősorban az, hogy a gazdaság méreteiben meg­növekedett és bonyolultabb lett. Jelenleg például az egyik kulcskérdés a termelés ha­tékonyságának növelése. — Mennyire új ez a fel­adat, s miért vált ez most különösen időszerűvé? — A kérdés az, hogy mi­lyen módon érjük el a gaz­dasági növekedést. Volt idő, amikor célszerűbb volt szá­munkra az extenzív fejlesz­tés, az, hogy további tarta­lékokat vonjunk be a gazda­sági körforgásba. Gyorsan nőtt a vetésterület, sok gyár és üzem épült, mind több ember kapcsolódott be a ter­melésbe. Ennek is köszönhe­tő, hogy a Szovjetunió ma a világon az első helyre ke­rült a szén- és olajbányá­szatban, az acél-, a traktor-, a műtrágyagyártásban és így tovább. A szovjet ipar je­lenleg annyi iparcikket ter­mel, mint 1950-ben az egész világ. Most előtérbe kerül az a feladat, hogy a lehető leg­teljesebben kihasználjuk azt, amit létrehoztunk, s a to­vábbi gazdasági növekedést jórészt a termelésbe már be­vont tartalékok teljesebb fel- használásával érjük el. — Nincs szerepe ebben a Szovjetunió sok körzetében tapasztalható munkaerő- hiánynak, a dráguló és ne­hezebbé váló fűtő- és nyersanyag kiaknázásának? — Megítélésem szerint ez csak időszerűbbé teszi az em­lített teendőket, de nem ez a fő ok. A gazdálkodás új for­máira való áttérés ezek nél­kül is szükségessé válna. A Szovjetunióban 50 ezer ipar- vállalat sok millió terméket gyárt. Végbemegy a szako­sítás és a koncentráció, új iparágak jelennek meg, ki­alakulnak a területi-termelé­si körzetek. E hatalmas struktúra belső kapcsolatai egyre bonyolultabbak lesz­nek. Hozzáteszem, hogy sok probléma korábban ismeret­len méretekben jelentkezik, ezek közé tartozik a környe­zetvédelem, észak természeti kincseinek kiaknázása, a külgazdasági kapcsolatok és így tovább. Természetes te­hát, hogy a bonyolultabbá váló gazdaságra reagálni kell a tervezésben és az irá­nyításban is. — Mi az újdonság a ter­vezésben? — Jelentős intézkedéseket irányoztunk elő. Kialakul például az egymással szoro­san kapcsolódó távlati — 20 évre szólótól az éves terve­kig terjedő rendszer. A fő ebben a távlati tervezés sze­repének növekedése. Ezzel kapcsolatban megnövekszik az állami tervbizottság sze­repe. — Nem csökken ezzel a vállalati kezdeményezés? — A központi tervezés tö­kéletesítésével együtt bővül­nek a vállalatok jogai a munka és a bérezés, a beru­házás, a technikai és szerve­zeti fejlesztés területén. Nö­vekszik a dolgozók anyagi ösztönzésére rendelkezésükre álló pénz. Vagyis pontosan különválnak a feladatok, a gazdaságirányítás minden Szintje saját hatáskörében teljes felelősséggel működik. — Az előirányzott intéz­kedések szerint széles kör­ben alkalmaznak majd cél­programokat. Miért van szükség ilyen programok­ra az állami gazdaságfej­lesztési tervrendszer mel­lett? — A Szovjetunióban van tapasztalatunk ilyen progra­mok megvalósításában, mint a GOELRO-terv, a szűzföl­dek meghódítása, a nyugat­szibériai szénhidrogén-lelő­helyek kiépítése és így to­vább. Ezek a programok ko­rábban egyediek voltak, és nemegyszer a tervkészítés fo­lyamatán készítették elő őket. A célprogramok mód­szere most a tervezés állan­dó eszközévé vált. Jelenleg öt ilyen célprogram van: a fűtőanyag- és a fémtakaré­kosság, á BAM-övezet ipari kiépítése, a kézi munka csökkentése és a közszükség­leti cikkek gyártásának nö­velése. — Nevezhetjük-e gazda­sági reformnak az elhatá­rozott intézkedések összes­ségét? — Természetesen nem az elnevezés, hanem a tartalom a lényeg. Én az adott eset­ben nem használnám a re­form szót, mert tartalma korlátozottabb, mint a töké­letesítés fogalmáé. A tervbe vett intézkedések az SZKP legutóbbi kongresszusain megfogalmazott gazdaságfej­lesztési koncepció végrehaj­tását jelentik. Az elhatározott intézkedé­sek teljes egészükben 1981- től, vagyis a 11. ötéves terv­től érvényesülnek. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdaságirányítási rendszer javítása állandó fo­lyamat: a népgazdaság fejlő­dik, új feladatok jelennek meg és ez megköveteli a gaz­dasági mechanizmus további tökéletesítését. Alekszej Putyincev (APN—KS) Jugoszlávia űz autógyártás fejlődése Jugoszlávia négy nagy autó­gyára 1979-ben 300 000 személy- gépkocsit készített, 45 ezerrel többet, mint' 1978-ban. A felfelé ívelő számítások szerint — a jö­vőben is jellemzőek lesznek er­re az iparágra, amelynek terme­lése 1985-re eléri az évi félmil­liót. A jugoszláv autógyárak mind­egyike neves külföldi cégekkel működik együtt. Így a CRVENA ZASTAVA — 1954 óta — az olasz FIAT-céggel, a novo-mestoi IMV gyár a francia RENAULT-val, a koperi CIMOS a CITROEN-nel, a szarajevói TAS pedig a nyu­gatnémet V OLKS WAGEN -nal. Rövidesen újabb autógyárak kezdik meg a gyártást: a vajda­sági Kikindán az amerikai Ge­neral Motors-szal, a kosovoi Pristinán a francia PEUGEOT- val kooperációban készülnek majd a személygépkocsik. (BU­DAPRESS — TANJUG) Hz „Anya” szobra A II. világháborúban 50 millió ember vesztette életét, ebből 20 millió szovjet ál­lampolgár. Köztük volt egy belorusz város, Zsodino la­kójának, Anasztászija Kup- rijanovának öt fia is. A vá­ros határában, egy régi út mentén bronz emlékmű áll, amely egy asszonyt ábrázol, aki frontra menő fiait kísé­ri. Ezt az emlékművet Anasztászija Kuprijanovának és elesett fiainak emlékére állították. Az idős asszony a múlt év tavaszán töltötte be 107. életévét. Szipte min­dennap ellátogatott a szo­borhoz. Megható volt látni a kis törékeny öregasszonyt, amint bronzból készült má­sa mellett áll és fiaira, Sztyepánra, Nyikolajra, Mi- hailra, Vlagyimirra és a még gyermek Pjotrra emlékezik. Fiai után csak a frontról küldött levelek maradtak hátra, meg egy-egy marék­nyi föld Belorussziából, Lit­vániából és Lengyelország­ból, ahol elestek. Ezt a föl­det akkor hozta magával, amikor a háború után ellá­togatott fiai sírjaihoz. De nemcsak fájdalmas em­lékei vannak Anasztászija Kuprijanovának. Tizenhárom unokája és tizenegy déduno­kája nőtt föl. — Semmit sem kívánok úgy — mondta búcsúzóul —, mint hogy béke legyen a föl­dön. A gyermekek azért szü­letnek, hogy sokáig éljenek. Szavai úgy hangzanak, mint egy végrendelkezés. Anasztászija Kuprijanova már nincs az élők sorában. A napokban értesültem erről. Jurij Szapozskov Zsodino városa. Anasztászija Kuprijanova a frontra kísérte öt fiát a Nagy Honvédő Háború első napjaiban, akik a ha­zát védve estek el. Mindnyájan az „Anya” emlékmű mintá­jául szolgáltak (Fotó: SZP—APN—KS) Lengyel érdekességeit A közelmúltban a Sziléziai Műszaki-Optikai Gyárban Ka­towicében megkezdődött a kontaktlencse-üvegek gyártása. A tervek szerint az üzem évi tízezret gyárt majd belőlük. A képen — az ellenőrző részleg két dolgozója, Gabriela Máj és Slawomir Zakiewicz — az első készítményeket vizsgálják. Távolból szemlélve szerény külsőt mutat, de ha felszállunk rá, mindjárt más lesz a benyomásunk... 1978. július 7-én vonták fel a lobogót a legújabb és legnagyobb utas- és áru­szállító kompra, mely a „Pomeránia” nevet kapta. A kom­pot Lengyelországban építette a szczecini A. Warski Hajó­gyár. A komp 1978. november 4-től kezdve menetrendszerű járatot teljesít Swinoujscie—Koppenhága—Felixstown (Nagy- Britannia) kikötők között. így a „Pomeránia” új közlekedési hidat jelent Lengyelország és a brit szigetek között. Egy út alkalmával a lengyel komphajó 436 utast szállít komfortos kabinjaiban, míg nyáron pedig még száz személyt a fedél­zeten. Csomagterében 277 személyautó, vagy 26 kamion fér el. Néprajzkutatás Bulgáriában A Bolgár Tudományos Aka­démia Néprajzi Intézetét 1946-ban alapították. A nép­rajzkutatás azonban — ha szerényebb keretek között működött is — hosszabb idő­re nyúlik vissza. A XIX. szá­zad elején a nemzeti felsza­badító mozgalom kiterebé- lyesedésével együttjárt a né­pi-nemzeti értékek számba­vétele. Rakovszki és Karave- lov nevéhez fűződnek az el­ső néprajzi kutatások, ök az országban járva-kelve élénk figyelemmel kísérték és fel­jegyezték a különféle tájak szokásait, lakóik életmódját. A századfordulón több bol­gár tudós — többek között Iván Sismanov, Ljubomir Mi- letics — figyelme fordult a néprajzkutatás felé. Ennek tudható be, 'hogy 1906-ban megalakult Szófiában a Nép­rajzi Múzeum. Az akadémiai kutatóinté­zet — amely jelenleg Szófiá­ban, az egykori cári palota, ma Nemzeti Galéria egyik szárnyában foglal helyet — három osztályra tagoltan mű­ködik. Ezek: a hagyományos anyagi kultúra, a hagyomá­nyos szellemi kultúra és a jelenkor néprajzának a szek­ciói: Az intézethez tartozik a néprajzi archívum, ahol kü­lönféle anyagokat, kézirato­kat, emlékiratokat, a nép­rajztudomány különféle ki­adványait őrzik. A jelenkor bolgár néprajz- kutatói készítik a háromkö­tetes „Bulgária néprajza” cí­mű tanulmánysorozatot, amely a bolgár államalapítás 1300. évfordulójára, 1981-ben jelenik majd meg. A sokféle érdekes kiadvány között em­lítést érdemel „A bolgár né­pi kultúra” című kötet, ame­lyet a nem szakember nagy- közönségnek szánnak. Az in­tézet munkatársai emellett a néprajzi jellegzetességeket is magába foglaló földrajzi at­laszt szerkesztenek. A bolgár néprajzkutatók nemzetközi kapcsolatai kiter­jedtek. Ennek egyik tanúje- le, hogy a Szovjet Tudomá­nyos Akadémiának a szláv- ságról szóló háromkötetes munkájában is közreműköd­nek : ők írják a „Dél-szlávok” című kötet első fejezetét. „A bolgárok” című tanulmány már nyomdakész. A jelen mellett a jövő zá­loga a néprajzkutatás szá­mára a szakemberképzés. A szófiai és Veliko Timovo-i egyetemeken a történelmi fa­kultások néprajzi előadás- sorozatokat tartanak, 1979. őszétől kezdve pedig külön tanszéket kapott a néprajz- tudomány a szófiai egyete­men. (BUDAPRESS — SO­FIAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents