Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27., vasárnap Barátaink életéből Mongólia Egymillió hektár megművelt föld Szovjetunió Korszerűsítik a gazdaságirányítást A jelenlegi ötéves terv három éve alatt 11 új állam; gazdaság létesült a Mongol Népköztársaságban. Ezeket a gazdátlan földeken szervezték. A Mongol Népi Forradalmi Párt XXII. kongresz- szusa határozatának megvalósításához, amely szerint több, mint 250 ezer hektár új földterületet kell művelésbe vonni, nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Mező- gazdasági gépek érkeznek a Szovjetunióból, és szovjet szakemberek is működnek az országban; a helyi kádereket oktatják, magtárakat és más objektumokat építenek. Mongólia mezőgazdasága jelenleg majdnem egymillió hektár megművelt földterülettel rendelkezik, és teljes mértékben kielégíti a lakosság növényitermék-szükség- le'tét. (BUDAPRESS — APN> Vagyim Kiricsenko; a közgazdaság-tudományok doktora, az állami tervbizottság gazdaságkutató intézetének igazgatója válaszolt az APN munkatársának. — Fontos határozatok születtek a tervezés javításáról és a termelés irányításának tervezéséről. Miért került ezekre sor? — Amikor a szovjet gazdasági mechanizmus tökéletesítését szolgáló intézkedési rendszert kommentálják, gyakorta a szovjet népgazdaságban a ma fellelhető problémákból indulnak ki. Pedig ezeknek a törvényszerű változásoknak egészen más az alapja — elsősorban az, hogy a gazdaság méreteiben megnövekedett és bonyolultabb lett. Jelenleg például az egyik kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése. — Mennyire új ez a feladat, s miért vált ez most különösen időszerűvé? — A kérdés az, hogy milyen módon érjük el a gazdasági növekedést. Volt idő, amikor célszerűbb volt számunkra az extenzív fejlesztés, az, hogy további tartalékokat vonjunk be a gazdasági körforgásba. Gyorsan nőtt a vetésterület, sok gyár és üzem épült, mind több ember kapcsolódott be a termelésbe. Ennek is köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a világon az első helyre került a szén- és olajbányászatban, az acél-, a traktor-, a műtrágyagyártásban és így tovább. A szovjet ipar jelenleg annyi iparcikket termel, mint 1950-ben az egész világ. Most előtérbe kerül az a feladat, hogy a lehető legteljesebben kihasználjuk azt, amit létrehoztunk, s a további gazdasági növekedést jórészt a termelésbe már bevont tartalékok teljesebb fel- használásával érjük el. — Nincs szerepe ebben a Szovjetunió sok körzetében tapasztalható munkaerő- hiánynak, a dráguló és nehezebbé váló fűtő- és nyersanyag kiaknázásának? — Megítélésem szerint ez csak időszerűbbé teszi az említett teendőket, de nem ez a fő ok. A gazdálkodás új formáira való áttérés ezek nélkül is szükségessé válna. A Szovjetunióban 50 ezer ipar- vállalat sok millió terméket gyárt. Végbemegy a szakosítás és a koncentráció, új iparágak jelennek meg, kialakulnak a területi-termelési körzetek. E hatalmas struktúra belső kapcsolatai egyre bonyolultabbak lesznek. Hozzáteszem, hogy sok probléma korábban ismeretlen méretekben jelentkezik, ezek közé tartozik a környezetvédelem, észak természeti kincseinek kiaknázása, a külgazdasági kapcsolatok és így tovább. Természetes tehát, hogy a bonyolultabbá váló gazdaságra reagálni kell a tervezésben és az irányításban is. — Mi az újdonság a tervezésben? — Jelentős intézkedéseket irányoztunk elő. Kialakul például az egymással szorosan kapcsolódó távlati — 20 évre szólótól az éves tervekig terjedő rendszer. A fő ebben a távlati tervezés szerepének növekedése. Ezzel kapcsolatban megnövekszik az állami tervbizottság szerepe. — Nem csökken ezzel a vállalati kezdeményezés? — A központi tervezés tökéletesítésével együtt bővülnek a vállalatok jogai a munka és a bérezés, a beruházás, a technikai és szervezeti fejlesztés területén. Növekszik a dolgozók anyagi ösztönzésére rendelkezésükre álló pénz. Vagyis pontosan különválnak a feladatok, a gazdaságirányítás minden Szintje saját hatáskörében teljes felelősséggel működik. — Az előirányzott intézkedések szerint széles körben alkalmaznak majd célprogramokat. Miért van szükség ilyen programokra az állami gazdaságfejlesztési tervrendszer mellett? — A Szovjetunióban van tapasztalatunk ilyen programok megvalósításában, mint a GOELRO-terv, a szűzföldek meghódítása, a nyugatszibériai szénhidrogén-lelőhelyek kiépítése és így tovább. Ezek a programok korábban egyediek voltak, és nemegyszer a tervkészítés folyamatán készítették elő őket. A célprogramok módszere most a tervezés állandó eszközévé vált. Jelenleg öt ilyen célprogram van: a fűtőanyag- és a fémtakarékosság, á BAM-övezet ipari kiépítése, a kézi munka csökkentése és a közszükségleti cikkek gyártásának növelése. — Nevezhetjük-e gazdasági reformnak az elhatározott intézkedések összességét? — Természetesen nem az elnevezés, hanem a tartalom a lényeg. Én az adott esetben nem használnám a reform szót, mert tartalma korlátozottabb, mint a tökéletesítés fogalmáé. A tervbe vett intézkedések az SZKP legutóbbi kongresszusain megfogalmazott gazdaságfejlesztési koncepció végrehajtását jelentik. Az elhatározott intézkedések teljes egészükben 1981- től, vagyis a 11. ötéves tervtől érvényesülnek. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdaságirányítási rendszer javítása állandó folyamat: a népgazdaság fejlődik, új feladatok jelennek meg és ez megköveteli a gazdasági mechanizmus további tökéletesítését. Alekszej Putyincev (APN—KS) Jugoszlávia űz autógyártás fejlődése Jugoszlávia négy nagy autógyára 1979-ben 300 000 személy- gépkocsit készített, 45 ezerrel többet, mint' 1978-ban. A felfelé ívelő számítások szerint — a jövőben is jellemzőek lesznek erre az iparágra, amelynek termelése 1985-re eléri az évi félmilliót. A jugoszláv autógyárak mindegyike neves külföldi cégekkel működik együtt. Így a CRVENA ZASTAVA — 1954 óta — az olasz FIAT-céggel, a novo-mestoi IMV gyár a francia RENAULT-val, a koperi CIMOS a CITROEN-nel, a szarajevói TAS pedig a nyugatnémet V OLKS WAGEN -nal. Rövidesen újabb autógyárak kezdik meg a gyártást: a vajdasági Kikindán az amerikai General Motors-szal, a kosovoi Pristinán a francia PEUGEOT- val kooperációban készülnek majd a személygépkocsik. (BUDAPRESS — TANJUG) Hz „Anya” szobra A II. világháborúban 50 millió ember vesztette életét, ebből 20 millió szovjet állampolgár. Köztük volt egy belorusz város, Zsodino lakójának, Anasztászija Kup- rijanovának öt fia is. A város határában, egy régi út mentén bronz emlékmű áll, amely egy asszonyt ábrázol, aki frontra menő fiait kíséri. Ezt az emlékművet Anasztászija Kuprijanovának és elesett fiainak emlékére állították. Az idős asszony a múlt év tavaszán töltötte be 107. életévét. Szipte mindennap ellátogatott a szoborhoz. Megható volt látni a kis törékeny öregasszonyt, amint bronzból készült mása mellett áll és fiaira, Sztyepánra, Nyikolajra, Mi- hailra, Vlagyimirra és a még gyermek Pjotrra emlékezik. Fiai után csak a frontról küldött levelek maradtak hátra, meg egy-egy maréknyi föld Belorussziából, Litvániából és Lengyelországból, ahol elestek. Ezt a földet akkor hozta magával, amikor a háború után ellátogatott fiai sírjaihoz. De nemcsak fájdalmas emlékei vannak Anasztászija Kuprijanovának. Tizenhárom unokája és tizenegy dédunokája nőtt föl. — Semmit sem kívánok úgy — mondta búcsúzóul —, mint hogy béke legyen a földön. A gyermekek azért születnek, hogy sokáig éljenek. Szavai úgy hangzanak, mint egy végrendelkezés. Anasztászija Kuprijanova már nincs az élők sorában. A napokban értesültem erről. Jurij Szapozskov Zsodino városa. Anasztászija Kuprijanova a frontra kísérte öt fiát a Nagy Honvédő Háború első napjaiban, akik a hazát védve estek el. Mindnyájan az „Anya” emlékmű mintájául szolgáltak (Fotó: SZP—APN—KS) Lengyel érdekességeit A közelmúltban a Sziléziai Műszaki-Optikai Gyárban Katowicében megkezdődött a kontaktlencse-üvegek gyártása. A tervek szerint az üzem évi tízezret gyárt majd belőlük. A képen — az ellenőrző részleg két dolgozója, Gabriela Máj és Slawomir Zakiewicz — az első készítményeket vizsgálják. Távolból szemlélve szerény külsőt mutat, de ha felszállunk rá, mindjárt más lesz a benyomásunk... 1978. július 7-én vonták fel a lobogót a legújabb és legnagyobb utas- és áruszállító kompra, mely a „Pomeránia” nevet kapta. A kompot Lengyelországban építette a szczecini A. Warski Hajógyár. A komp 1978. november 4-től kezdve menetrendszerű járatot teljesít Swinoujscie—Koppenhága—Felixstown (Nagy- Britannia) kikötők között. így a „Pomeránia” új közlekedési hidat jelent Lengyelország és a brit szigetek között. Egy út alkalmával a lengyel komphajó 436 utast szállít komfortos kabinjaiban, míg nyáron pedig még száz személyt a fedélzeten. Csomagterében 277 személyautó, vagy 26 kamion fér el. Néprajzkutatás Bulgáriában A Bolgár Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetét 1946-ban alapították. A néprajzkutatás azonban — ha szerényebb keretek között működött is — hosszabb időre nyúlik vissza. A XIX. század elején a nemzeti felszabadító mozgalom kiterebé- lyesedésével együttjárt a népi-nemzeti értékek számbavétele. Rakovszki és Karave- lov nevéhez fűződnek az első néprajzi kutatások, ök az országban járva-kelve élénk figyelemmel kísérték és feljegyezték a különféle tájak szokásait, lakóik életmódját. A századfordulón több bolgár tudós — többek között Iván Sismanov, Ljubomir Mi- letics — figyelme fordult a néprajzkutatás felé. Ennek tudható be, 'hogy 1906-ban megalakult Szófiában a Néprajzi Múzeum. Az akadémiai kutatóintézet — amely jelenleg Szófiában, az egykori cári palota, ma Nemzeti Galéria egyik szárnyában foglal helyet — három osztályra tagoltan működik. Ezek: a hagyományos anyagi kultúra, a hagyományos szellemi kultúra és a jelenkor néprajzának a szekciói: Az intézethez tartozik a néprajzi archívum, ahol különféle anyagokat, kéziratokat, emlékiratokat, a néprajztudomány különféle kiadványait őrzik. A jelenkor bolgár néprajz- kutatói készítik a háromkötetes „Bulgária néprajza” című tanulmánysorozatot, amely a bolgár államalapítás 1300. évfordulójára, 1981-ben jelenik majd meg. A sokféle érdekes kiadvány között említést érdemel „A bolgár népi kultúra” című kötet, amelyet a nem szakember nagy- közönségnek szánnak. Az intézet munkatársai emellett a néprajzi jellegzetességeket is magába foglaló földrajzi atlaszt szerkesztenek. A bolgár néprajzkutatók nemzetközi kapcsolatai kiterjedtek. Ennek egyik tanúje- le, hogy a Szovjet Tudományos Akadémiának a szláv- ságról szóló háromkötetes munkájában is közreműködnek : ők írják a „Dél-szlávok” című kötet első fejezetét. „A bolgárok” című tanulmány már nyomdakész. A jelen mellett a jövő záloga a néprajzkutatás számára a szakemberképzés. A szófiai és Veliko Timovo-i egyetemeken a történelmi fakultások néprajzi előadás- sorozatokat tartanak, 1979. őszétől kezdve pedig külön tanszéket kapott a néprajz- tudomány a szófiai egyetemen. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS)