Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-26 / 21. szám

1980. január 26-, szombat o Tanácskoztak az üveggyári szocialista brigádvezetök Tegnap, február 25-én délelőtt 11 órakor nyílt meg ün­nepélyes külsőségek közepette Békéscsabán, a munkáslakta IV. kerületben az új ABC-kisáruház. A 300 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység megépítésére 3 millió fo­rintot költött a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ. Az 550 ezer forintos árukészlettel rendelkező kisáruháztól évi 8—10 millió forintos forgalmat vár a szövetkezet. Létrejöttéről és fontos feladatáról Szabó György AFÉSZ-elnök szólt a nagy számú érdeklődő előtt. Majd dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára mondott köszönetét e ke­reskedelmi egység létrehozásáért és méltatta a szlovák épí­tési stílusú régi házak sorába jól beilleszkedő kisáruházat. Fotó: Gál F.dil Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Az ÁFÉSZ-ek kereskedel­mi, vendéglátóipari forgalma az idén várhatóan 9-10 szá­zalékkal növekszik, s gazda­gabb lesz a szövetkezetek kereskedelmi hálózatában, az áruválaszték — jelentették ki pénteken a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa ülésén az 1980-as fel­adatokat ismertetve. A meg­felelő ellátás érdekében fo­kozott gondot fordítanak a piackutatásra, a készletezés javítására, a helyi árualapok teljesebb körű feltárására. A szövetkezetek fontos he­lyet foglalnak el a lakossági ellátásában, a belkereskede­lem árualapjának 35 száza­lékát adják. Ahhoz, hogy az elmúlt évihez hasonlóan ma­gas színvonalú ellátást biz­tosítsanak — hangoztatták az ülésen — célszerű töre­kedni az élelmiszer, zöldség­gyümölcs áru útjának lerövi­dítésére a termelőhely és a kereskedelem között, hogy mindig friss, jó minőségű ter­mékeket kínálhassanak a fo­gyasztóknak. Az ülésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, ott volt Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Nyílt tanítási hét A Békéscsabai 11-es számú Általános Iskolát sok szülő felkereste az elmúlt napok-' bán. Az iskola, január 21-e és 25-e között — ez évben első alkalommal — nyílt ta­nítási hetet ’ rendezett, vala­mint a szülők részére peda­gógiai előadássorozatot tar­tott. A tanítási órákat minden nap más osztályokban, óra­rend szerint tartották, a vál­tozás csak annyi volt, hogy H óra 45 perctől 11 óra 45 percig a szülők is beülhet­tek a tantermekbe, hogy fi­gyelemmel kísérjék gyerme­keik, s a pedagógusok közös munkáját, a tanítást. Estén­ként, 17 óra 30 perces kez­dettel előadásokat tartottak. Az első napon, január 21-én Szalavári Györgyné mun­kaközösség-vezető az új tan­tervről beszélt az első, má­sodik osztályban. Másnap, kedden „Nevelési módszerek és feladatok a családban” (harmadik, negyedik osz­tály) címmel Bócsik Mária csapatvezető-helyettes tar­tott előadást. Különösen so­kakat érdekelt, hiszen mint­egy 50-en vettek részt a pá­lyaválasztással kapcsolatos előadáson, szerdán, amelyet Somogyi Józsefné pályavá­lasztási felelős tartott. A nyílt hét utolsó két napján csütörtökön és tegnap, pén­teken, többek között a szo­cialista életmód, a családi struktúra, valamint a gyer­mekkori magatartási zava­rok felismerésének és ren­dezésének módjáról tartott előadást Kökényesi Tibor igazgató, illetve Nagy Gyula, a gyógypedagógiai iskola igazgatója. Ismerkedés a népművészetekkel Tegnap, január 25-én az Orosházi Üveggyár szocialis­ta brigádvezetői tanácsko­zást tartottak, melyet Mol­nár Gyula szb-titkár nyitott 'meg. Ezt követően Hudák István igazgató tájékoztatta a brigádvezetőket a munka- verseny-mozgalom 1980. évi főbb célkitűzéseiről, a gyár A Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa — immár negyedik alkalommal — ja­nuár 31. és február 1-én ren­dezi meg tudományos ülés­szakát, a Gödöllői Agrártu­dományi Eegyetemen. Erről tájékoztatták az újságírókat az esemény szervezői, péntek délelőtt a Technika Házában. Az idei rendezvény a me­zőgazdaság-gépesítés kuta­Aluminium telefonfülkék Az időjárás viszontagsá­gainak ellenálló alumínium­vázas telefonfülkét fejlesztett ki a .Magyar Alumíniumipari Tröszt * a posta megrendelé­sére. A tröszt hódmezővá­sárhelyi fémipari vállalata elkészítette az első húsz pél­dányt. Valamennyit a fővá­rosban állítják fel. Ebben az évben összesen négyszáz új típusú telefonfülke készül Hódmezővásárhelyen, s ezek­ből már számos vidéki vá­rosba is szállítanak. A terv szerint a következő években átlagosan nyolcszázat gyár­tanak az új cikkből. A rozs­dának ellenálló eloxált alu- miniumváz mellett az is nagy előnyük a fülkéknek, hogy a burkolatuk szinte törhetetlen, edzett üvegből készül. anyag- és energiatakarékos­sági tervéről, a munka- és üzemszervezési intézkedési tervről. Végül a résztvevők határozatot hoztak a kiváló gyár cím elnyerésére felter­jesztendő pályázat megtéte­lére, az 1980. évi vállalás kidolgozására. tásának 1979-ben elért ered­ményeit gyűjti csokorba. A két nap során öt kiemelt témában, közel száz előadás hangzik el, és konzultációk­ra is sor, kerül. Az ülésszak legfőbb célja, hogy a kutatási eredménye- ,ket a lehető leggyorsabban átültessék a mezőgazdasági gépgyártás és üzemeltetés gyakorlatába. A hévízi tófürdö rekonstrukciója A hévízi tófürdő 1977-ben megkezdett rekonstrukciójá­nak legfontosabb szakaszá­hoz érkeztek: hozzáláttak a tó közepén levő, 1600 négy­zetméter alapterületű főépü­let újjáépítéséhez. A hazai és külföldi, reumás betegek gyógyászati ellátásának meg­fiatalodó hajléka külső meg­jelenésében megőrzi régi formáját, a Hévízre jellem­ző kupolás rendszert, belül azonban modem lesz. A köz­vetlenül a gyógyvíz fölött elhelyezkedő épületet a moz­gásszervi mégbetegedések kezeléséhez szükséges ösz- szes eszközzel és szolgálta­tással felszerelik. A tó kel­lős közepén álló épület a terv szerint 1981. májusára készül el. Ezt követően Hé­víz az eddiginél több, reu­mával bajlódó beteget fo­gadhat. Rendkívüli sikerrel zárult tegnap a békéscsabai ifjúsá­gi és úttörőházban megren­dezett nyílt nap. A nagyszá­mú gyereksereg előtt nyitva állt a ház minden terme, a legnagyobbtól a legkisebbig. Az érkezőket már az elő­csarnokban vidám citerazene Országos nemzetiségi fesztivál Gyulán Az elmúlt napokban Bu­dapesten, a Kulturális Mi­nisztériumban ülésezett egy operatív bizottság, amelyen a nemzetiségi szövetségek képviselői, Békés megye és Gyula város felelősei meg­állapodtak abban, hogy a 18. országos nemzetiségi fesztivált Gyulán rendezik meg, augusztus 18. és 20. között. A fesztiválra a négy nemzeti szövetség két-két legrangosabb csoportját kül­di el. A tartalmas, színes fesztivál résztvevői bemu­tatják hazánk gazdag nem­zetiségi néptánc-, népzene­kar- és énekkari kultúráját. Nagyszabásúnak ígérkezik az augusztus 19-én, a sza­badtéri színpadon sorra ke­rülő gálaest, amelyen 270 szereplő lép fel. Az elmúlt évi sikeres be­mutatkozás után az idén már 120 ezer méter vasbeton ge­rendát helyettesíthető úgy­nevezett fertgerendát gyár­tanak a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Válla­lat üzemei. Ez az új termék a cserép, a fémszerkezet és a beton sajátos együttese, amely lényegesen könnyebb, mint a vasbeton, így a kisla­kás építői daru nélkül is könnyen boldogulnak vele. Az újfajta gerendához tar­tozó födémelemek is égetett fogadta, a nagyterem bejára­tánál pedig szebbnél szebb népi kerámia tárgyak között válogathattak a vásárlók. A megyénk népi műemlékeit bemutató fotókiállítás is sok érdeklődőt vonzott. A legnagyobb vonzereje mégis a helyi szakkörök munkáján alapuló műhelyek­nek volt. A textilfestőterem­ből átható gyantaillat terjen­gett, de ez sem hátráltatta meg a készítés titkait tátott szájjal figyelő kisdiákokat. A fafaragás nehéz művészetét inkább a fiúk igyekeztek el­sajátítani, míg a népi hím­zőszakkör természetesen a lányokat, vonzotta. Ez utóbbi­ban még diaképek vetítésére is sor került, amelyeken a szakkör elmúlt évi alkotása­it örökítették meg. A makramékészítés és a szövés alapfogásait is bárki elsajátíthatta, ha bekapcsoló­dott a műhelyekben folyó munkába. Meglepetésre, a kosárfonás különösen nagy népszerűségnek örvendett. Gyorsan apadt hát az oda­készített vesszőnyaláb. Az agyagozó-, korongozóműhely- ben könyékig szurtosan dol­goztak a „kis művészek” Szamovárban készített né­hány pohár tea elfogyasztá­sa után jót izgultak a tom­bolasorsoláson, s kellemesen szórakoztak az esti táncház­ban a gyerekek. A siker azt mutatja: érdemes folytatni. cserépből készülnek, s jól il­leszkednek a gerenda formá­jához. Így együttesen olyan födémet alkotnak, amely ki­válóan szigetel, tehát a laká­sok takarékos hőgazdálkodá­sához is hozzájárul. Az új termék gyártására a tapolca­iéi, szombathelyi, szentgott­hárdi, pápai és devecseri téglagyár rendezkedett be. A termelést azért nem kon­centrálták egy helyre, hogy a szállítás ne nehezítse a kislakásépítők dolgát, és i növelje a költségeket. Tudományos ülésszak a mezőgazdaság gépesítéséről lél szigetel, könnyű a fertgerenda Gazdasági fejlődés — kulturális haladás n )ka-t nevetünk ma­napság, ha múlt szá­zadi magyar írók műveit látjuk színházban, filmen, vagy televízióban, írásaikat olvasgatjuk korunk mulatságos figuráiról. Gyak­ran bukkan fel ezek sorában a duhajkodó, nagy ivó, meg a kúriája kényelmébe vissza­húzódó „úr”, aki hallani sem akar semmiféle haladásról, könyvet fél világért sem ven­ne a kezébe, lenézi a „komé­diásokat”. Ügy él, mint éltek ősei egy vagy két évszázad­dal előbb. Aztán, később gondolko­zunk csak el azon, hogy az afféle életmódnak még ma is vannak késői hajtásai. Természetes, hogy egészen másformák, hiszen az idők, az életkörülmények gyökere­sen megváltoztak az elmúlt három és fél évtizedben, s aki maga az egykori nemesi porták gazdáinak módján akarna élni, valahogyan úgy járna, mint a maga korában Don Quijote. NaDjainkban inkább a „féloldalas” fejlődésnek lát­juk példáit. Jócskán akad­nak emberek, akik — ma­guk vagy már a szüleik — nemcsak kiemelkedtek a ko­rábbi nemzedékek nyomorá­ból, hanem magasabbra is jutottak az életszínvonal át­lagánál. Legalábbis — ami az anyagiakat illeti. Új házat építettek a régi mellé vagy helyett, van abban fürdő­szoba, drága bútor, minden­féle háztartási gép, autó is áll már az udvaron — de könyvet a sokszobás ház egyetlen helyiségében sem le­het látni, ha csak szobadísz­ként nem, kötésszínével gon­dosan illeszkedve a bútorzat­hoz. Van ilyen helyen televízió- készülék is, többnyire szí­nes: „Csak” éppen az nincs, aki az adásokat nézze. A „gazda” (mert jólesik neki, némelyik el is várja, hogy így szólítsák) inkább a bo­rospincében vagy a kocsmá­ban tölti az estét, a család­tagok meg félnek „rongálni” a drágán vett masinát. Bármennyire úgy gondol­ja az ilyen ember, hogy „sokra vitte” — ez csak lát­szateredmény. S hogy ez így van, arra bizonyság, hogy az ilyen családban felnövő gyermekek az iskolában „hátrányos helyzetűeknek” számítanak, hiszen otthonról semmilyen alapot nem hoz­nak magukkal a tanuláshoz. Kulturálisan, művelődésben legalább annyira maradtak el az átlagtól, amennyire anyagiakban túlhaladták. Természetes, hogy az anyagi gyarapodásnak csak örülni lehet, s hogy egyre több új családi ház épül, hogy mind több fiatal már biztos alappal indul az önál­ló életnek, az egész nép, az .ország érdeke-eredménye is. Ám a fejlődés nem lehet so­káig egyoldalú. Éppen a fia­talok érzik meg leghama­rabb az ilyen helyzet fele­másságát, és — ha nem is mindig okosan, célravezetőén — tiltakoznak ellene. Mert úgy sem lehet élni — éveken, évtizedeken át —, ahogyan még a múlt század­ban lehetett: bezárkózva a még oly szép ház falai közé, mit sem törődve mindazzal, ami a kerítésen túl történik. Korunkban a társadalmi, a gazdasági és a kulturális fej­lődés szerves egységet je­lent. Modern embernek csak az tekintheti magát, akit ér­dekelnek a közösség ügyei- dolgai, s a maga erejével, képességei szerint részt is vesz azokban. Ehhez pedig arra is elengedhetetlenül nagy szükség van, hogy mű­velje, egyre tovább képezze magát, érdeklődjék nemcsak faluja-városa, hanem az or­szág és a nagyvilág történé­sei iránt. Az elmúlt években, sőt, év­tizedekben sok ember figyel­me fordult elsősorban az anyagi gyarapodás felé. Nincs ebben — ha becsüle­tes munka volt annak alap­ja — semmi kivetnivaló. An­nál kevésbé, mert 35 év után sem szabad feledni: Magyar- ország a felszabadulás előtt hárommillió koldus országa volt. Az anyagi nyomorúság szülte a szellemi nyomorúsá­got. S ebből törvényszerűen következik, hogy az anyagi jólétnek magával kell hoz­nia a kulturális felemelke­dést. Ez országosan, nagy tö­megekre vonatkoztatva így is van, s ezen az sem változ­tat, hogy még vannak, akik „kilógnak a sorból”. Kongresszusra készülve, most számvetést készít az ország. A kongresszusi irányelvekben olvassuk: „Emelkedett népünk művelt­ségi színvonala ... A figyel­met a társadalom fejlődésé­nek szempontjából legfonto­sabb eszmei és erkölcsi kér­désekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tar­tására és szolgálatára, a munka becsületének növelé­sére, a kötelezettségek telje­sítésére, a közösségi szellem erősítésére.” És másik he­lyen: „Előrehaladásunk fon­tos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk művelt­sége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé vál­jék. Széles körben kell tuda­tosítani a társadalmi, gazda­sági és kulturális fejlődés egységét.” Nehéz időkben ül össze a kongresszus, nagy feladatok várnak megoldásra. Aligha lehet kétségbe vonni, hogy mindehhez, a gazdasági éle­tünkben mutatkozó gondok leküzdéséhez, a további fej­lődéshez — sok más mellett, de egyáltalán nem utolsósor­ban — Széchenyi szavaival: kiművelt emberfőkre van szükség. Ügy is mondhatjuk: a gazdasági fejlődés egyik sarkkérdése a kulturális ha­ladás. Ehhez társul — első­ként az egyenlők közt — a társadalmi tudat, a közérdek elsőbbségének felismerése. Mindez egymást feltétele­zi és erősíti. •» A társadalom fejlődése tette és teszi lehe­tővé a kulturális felemelke­dést, az pedig nélkülözhetet­len összetevője a gazdasági haladásnak. És viszont: a gazdasági eredmények adnak alapot a műveltség további terjedéséhez, szilárdítják a társadalmat. Sok tennivalójuk van és lesz e téren a kultúra mun­kásainak. Jelentős mérték­ben rajtuk múlik, hogy egy­re kevesebb legyen a „fél­oldalasán” gyarapodó em­ber, hogy a ma még társa­dalmilag és kulturálisan el­elmaradozó helységek „fehér foltjai” eltűnjenek a térkép­ről. Mégsem csak az ő fel­adatuk mindez. Annyira kö­zösségi tennivaló, hogy senki — városi vagy falusi lakos — nem vonhatja ki magát alóla. |iszen az új, minden kényelmi eszközzel felszerelt családi ház is csuk akkor szép igazán és — főleg — akkor modern valóban, ha, mint a költő mondja: a szellem napvilága ragyog ablakán. Várkonyi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents