Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
1980. január 25-, péntek Élet a tótkomlós[ művelődési központban Remekművek — méltó előadás A Debreceni filharmonikusok hangversenye A lakossági összefogás szép példájaként magasodik Tótkomlóson a művelődési központ és könyvtár impozáns épülete. A mintegy 28 millió forintos beruházással, a múlt év decemberében átadott intézmény nagytermében, kellemesen berendezett kisebb szobáiban, még az előcsarnokban is minden a helyén', a színek harmóniája, a berendezés szépsége Szabados- né Szászfalvi Ilona belsőépítész munkáját dicséri. A léptek zaját elnyelő puha szőnyegek, a teljes kényelem, valóban méltó otthont nyújt a nagy lélekszámú község közművelődésének. Az élet hamar megindult. A színházi előadásokra már 320 bérletet adtak el. A Jókai Színház hét, az Állami Népszínház pedig négy előadást mutat be az idén. Sokan nyitogatják a művelődési ház ajtaját Most még néptelen a művelődési központ színházterme gukat a szép környezetben, s könnyebb együtt eltölteni a sok szabad időt... Kötött programot csupán havonta egyszer tartanak számukra, legközelebb e hó végén a túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyeiről hallhatnak majd' előadást. Számukra elsősorban ezek a kérdések érdekesek, nem így a fiatalabbak, a középosztálynak szervezett TIT-előadásokon, ahol elsősorban a szakmai előadások a slágerek. Ezeken az ismeretterjesztő délutánokon, illetve esteken van úgy, hogy több, mint 30—35 ember is összejön, A hogyan tovább kérdésre Tejsi Mihály elmondta, hogy a kiscsoportok bővítése a cél, persze a takarékosságot is figyelembe véve. Emellett a munka színvonalát szeretnék növelni. Februárban egyébként két alkalommal fellép a békéscsabai Jókai Színház, egy ifjúsági hangverseny lesz, valamint fellép 17-én a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara és a Rajkózenekar. Régi, kedves hagyomány már a községben a szlovák- bál, amelyet ez évben február 23-án a Komló étteremben tartanak. A siker bizonyára most sem marad el, hiszen a bálon fellép a művelődési ház néptánccsoportja, pávaköre és citerazene- kara is... Nagy Ágnes kény művészeti együttesek is: az úttörő fúvószenekar, a múlt évben alakult Ifjú Gárda fúvószenekar, valamint a „Bendzsó” zenekar. Tizennégyen járnak az Alkotók Klubjába, s nagy népszerűségnek örvend a kézimunkaszakkör, amelynek 28 tagja van. Az elmúlt évben alakult a művelődési központ bábcsoportja, s legalább ilyen népszerű a gyermekklub is. amely kéthetenként, a könyvtárban tartja foglalkozásait. A 26 pajtás ilyenkor mesedélutánon, filmvetítésen vehet részt. A lakosság legidősebb rétege sem marad program nélkül Tótkomlóson. Csaknem 50 nyugdíjas ember jár el szinte nap mint nap a művelődési házba. Jól érzik maSzakköri foglalkozás előtt Honfoglalók... Tejsi Mihály, a művelődési központ vezetője fontos feladatnak tartja a nemzetiségi kultúra ápolását: Békés megye szlovák lakta településein, valamint Csongrád megye három hasonló községében irányítják ezt a munkát. A szlovák hagyományok ápolásában nem kis részt vállal a művelődési központban működő néptáncegyüttes, amely a múlt évben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az utánpótlás is megvan, hiszen 16 gyermek táncol az úttörőcsoportban. A néptáncegyüttes előadásait tíztagú pávakör és nyolctagú citerazenekar színesíti. Persze nem feledkeznek meg az ifjúság művelődéséről, szórakoztatásáról sem. Elsősorban számukra rendezték meg a közelmúltban a „Cirkusz a porondon” című műsort, telt házzal. A fiatalok kulturált időtöltését segítik a különböző öntevéAz előcsarnokban Fotó: Gál Edit Parádés műsorral lepte meg a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar a békéscsabai közönséget — az Országos Filharmónia szervezésében — szerdán este. A zeneirodalom fő korszakainak egy-egy meghatározó mesterétől játszottak három művet: Händel Tűzijátékszvitjét, Beethoven Hegedű- versenyét és Bartók: A csodálatos mandarin szvitjét. Mindegyik a kóncertpódiu- mok sikerdarabja, a szó legnemesebb értelmében. Méltán aratott tetszést a művek előadása, maga a hangverseny is. Köszönhető ez elsősorban a debreceni együttesnek, amely — mint a programfüzet is tanúskodik róla — ősztől tavaszig csakvészünk átélten, rendkívül gazdag színskálával tolmácsolta — elsősorban — a versenymű lírai részleteit. Kiemelkedően oldotta meg például az első tétel kidolgozási részét — annak is a moll melléktémáját —, a lassú tétel értelmező, elgondolkodtató zenei anyagát, s nagyvonlúan, derűsen formálta meg a rondót. Megint másképpen bizonyult „drámainak” Bartók Mandarin szvitje. A mű eredetileg színpadra teremtett alkotás: modern és pél- dázatos történet — táncjáték formában — arról, hogyan győzedelmeskedik a keleti, tiszta, „ősi” erő a nyugati civilizáció silányságain. A Beethoven-hegedűverseny szólóját Kovács Dénes játssza Gál Edit felvétele nem egész Kelet-Magyaror- szágon koncertezik. Lukács Ervin, a budapesti operaház karmestere vezérletével ezúttal — stílusosan — „drámai” műveket választottak. Éretten és kiegyensúlyozottan érzékeltették Händel ünnepi alkalomra készült szvitjének monumentális pompáját, s finoman rajzolták meg a mű szelídebb, kamarazenei jellegű tánctételeit. A Tűzijáték ebben az előadásban valóban fényesen ragyogott; nemcsak a fúvósok szóltak szépen, hanem — egy-két apró technikai hibát leszámítva — a „rezek” is. A karmester biztos kézzel adott formát, s nem szűnő lendületet a zenének; a kezdet apró bizonytalanságait pedig bőséggel kárpótolta — hovatovább gépzenéhez szokott fülünknek — az élő zene varázsa . Másfajta „drámai” feladat megoldása elé állította az együttest Beethoven Hegedűversenye. Ebben a szólóhangszerrel kellett — vitázva, ellenkezve, vagy aláhúzva, hozzásimulva — együttműködni, a zeneirodalom talán legszebb hegedű- versenyében, olyan előadásban, amelyet Kovács Dénes érett, rangos előadása fémjelzett. Ezt a nem kis feladatot — legalábbis az első tételben — nem tudta az együttes maradék nélkül megoldani: a zenekar imitt-amott — főleg az átvezetések fokozatos és viszonylagos gyorsításainál vagy lassításainál — nehézkesen követte a szólistát. A második tételben azonban már csaknem tökéletes volt szólista és zenekar egysége, a harmadik, táncos karakterű rondó-tételben pedig virtuóz könnyedséggel muzsikáltak. Az előadás sikerében nagy része volt Lukács Ervin figyelmes és érzékeny vezénylésének, de még inkább — természetesen — Kovács Dénes érett, kifinomult, részletszépségekben is gazdag játékának. HegedűműA Lukács Ervin vezette debreceni együttes előadásának legnagyobb erénye, hogy szinte láttatta, színeivel, nagy erejű effektusaival a közönség elé varázsolta Bartók kedves táncjátékát, amelyet számos műve közül leginkább vallott magáénak. A zeneileg és technikailag igen nehéz szvitet példásan tolmácsolták a Debreceni MÁV filharmonikusok. Minden zenei gondolatnak — illetve karakternek — magva, sava-borsa volt: a táncjáték láthatatlan, ám zenei eszközökkel nagyon is jól megjelenített szereplőit kiválóan egyénítették. Mint már a Tűzijáték szvitben, ezúttal is főleg a rézfúvósok jeleskedtek. Feltétlenül szót érdemel a hangverseny egy további fontos mozzanata: Fasang Árpád ismertetői. A pályafutását egykor Orosházán kezdett muzsikus ezúttal is kiválóan oldotta meg feladatát : művenként öt—tíz percben úgy ismertette a programot, hogy a művekről új észrevételeket is közölt, s egyúttal — kedélyesen — hangulatot is teremtett, mintegy felkészített a zene befogadására. Varga János SZÍNHÁZ, mozi 1980. január 25-én, pénteken, délután 15.00 órakor, Békéscsabán: HAMPIP, CSIKÓ ÉS A TÖBBIEK Hófehérke-bérlet. 1980. január 25-én, pénteken, es. te 19.00 órakor, Békéscsabán: UN ALMI A Katona-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Ördögcsapat, 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat. I., II. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A delfin napja, 7 órakor: Már ez is probléma? Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Hair. Békéscsabai Terv: Az első kísértés. Gyulai Erkel: Bizalom. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Az áUatok válaszolnak, 7 órakor: Lidércnyomás. Orosházi Béke: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Zorro, fél.6 és fél 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Szarvasi Táncsics: Születésnap.
