Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
1980. január 24., csütörtök o Intenzívebb lett a tanácsok és a HNF kapcsolata A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének január 23-i ülésén két témát vitattak meg a résztvevők. Az első napirendi ponthoz Nagy János, a testület tagja, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli kiegészítést fűzött, s ebben egyebek között a járási hivatalok és a népfrontbizottság kapcsolatteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az írásos anyag a népfront megyei bizottsága és a megyei tanács között 1972-ben megkötött és 1977-ben kiegészített együttműködési megállapodás eredményeit tartalmazta. A jelölőgyűléseken és egyéb fórumokon elhangzott közérdekű javaslatok, észrevételek alapján megállapítható, hogy településeinken továbbfejlődött a szocialista demokrácia, s szélesedett a dolgozók közéleti tevékenysége. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára hozzászólásában kiemelte: az ideiglenes bizottság által összeállított anyag egyúttal jó kereszt- metszetét adja a lakossággal kialakult kapcsolatoknak, valamint a jelölőgyűléseken, a fórumokon elhangzott javaslatok után kialakult helyzetnek. Mokrán János, a megyei pártbizottság munkatársa megállapította, hogy a tanácsok és a HNF-bizottsá- gok kapcsolata olyan terület, ahol a legjobb és a legintenzívebb volt az együttműködés az utóbbi években. Az emberekben tovább kell fejleszteni a közösségi érzést, és itt a tudatformálás kap nagyobb szerepet. A környezetvédelemmel, a társadalmi munkák hatékony szervezésével összefüggő tennivalók jelentőségét hangsúlyozta dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke is. A második napirendi pontban az elnökség megtárgyalta a szarvasi városi népfrontbizottságnak az újjává- lasztás óta végzett munkáját. Olést tartott a ruházatipariak szakszervezetének vezetősége A ruhaipar felkészült az 1980-as év belföldi igényeinek kielégítésére, és az exportmegrendelések teljesítésére — jelentette be Dobrot- ka László könnyűipari miniszterhelyettes szerdán, a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségi ülésén. Mint elmondta, a legtöbb vállalat már kialakította termelői árait, néhánynál viszont egyelőre bizonytalanság tapasztalható, ami kedvezőtlenül hat a belkereskedelmi rendelésekre. Az első negyedévre mindenesetre a belkereskedelem és a ruhaipar vállalatai megállapodtak már a szállításokról, s szükséges, hogy mielőbb az év többi időszakára is megkössék a szerződéseket a folyamatos ellátás érdekében. Néhány terméknél, mint például a férfiöltönyöknél, a nagyarányú árcsökkentés nyomán várhatóan megnövekednek az igények, erre gondolva az érdekelt vállalatok fokozzák termelésüket, a Vörös Október Férfiruhagyár például 80 ezerrel több öltönyt készít az idén belföldre, mint tavaly. A vállalati érdekeltségi rendszer korszerűsödése nyomán az elmúlt évekhez képest javul a gyermekruha- kínálat, olyan üzemek is bekapcsolódnak a termelésbe, amelyek eddig csak kis arányban gyártottak gyermekruhát, ilyen például a Május 1. Ruhagyár, ahol az idén a korábbiaknál több leánykakabát készül. X. alföldi amatórfilm-szemle Immár 10. esztendeje, hogy 3 — Bács, Békés és Csong- rád — megye amatőr filmesei randevút adnak Gyulán, hogy a közönség és a szakmai zsűri előtt bemutassák legfrissebb alkotásaikat. Ezen a szemlén adnak számot fejlődésükről, látásmódjuk változásáról, technikai felkészültségükről. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ és Ifjúsági Ház azzal a céllal rendezi a szemlét, hogy segítsék az amatőr filmesek további munkáját egyrészt azzal, hogy nyilvánosságot biztosítsanak filmjeiknek, másrészt, hogy hozzáértő szakmai zsűri mondjon bírálatot alkotásaikról. Az idei, immár X. szemlét a hét végén, szombaton és vasárnap bonyolítják le. Az első napon kerül sor a filmek vetítésére, vasárnap pedig megvitatják, értékelik a látottakat. A zsűri döntése alapján 3 díjat adnak ki. A legjobb alkotást 2500 forinttal jutalmazzák, a második kétezer, a harmadik 1500 forintot kap. A nevezési határidő lejárt január 20- án, 30 filmet neveztek be, köztük 3, eddig hiányolt, animációs filmet. II természeti erőforrások és a mezőgazdasági termelés összefüggései Az utóbbi években világszerte nagy figyelmet fordítanak a természeti erőforrások számba vételére és hasznosításukra. Az ezzel kapcsolatos felmérés ma már nemcsak az energiahordozó nyersanyagok körére terjed ki, hanem a megújuló, illetve megújítható természeti erőforrásokra is. Így a napfényenergiára, a vízre, talajra, növényzetre. A növénytermesztést befolyásoló tényezőket leegyszerűsítéssel három csoportba oszthatjuk. Társadalmi-gazdasági tényezők, műszakianyagi és végül az ökológiai tényezők. Ez utóbbihoz tartoznak a talaj, a víz, a meteorológiai viszonyok, földrajzi környezet és a folyók genetikai tulajdonságai. A felmérés, amely 1978 közepén kezdődött el, alapvető célja az volt, hogy a természeti környezet, a meteorológiai hatások, vízellátottság és a növények genetikai tulajdonságai milyen maximális hozamok elérését teszik lehetővé kétezerben. Ennek során figyelembe veszik a melioráció és öntözés hatását is. Ezekről a kérdésekről, vagyis a természeti erőforrások és a mezőgazdasági termelés összefüggéseiről tartottak tanácskozást január 22-én Szegeden három megye, Bács-Kiskun, Csong- rád és Békés mezőgazdasági üzemeinek szakemberei. A vitavezető Petrasovits Imre, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára volt. Sajtótájékoztató a HUNGEXPO kiállításairól A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban a múlt évben nyolc szakkiállítást és két nagy vásárt rendezett a HUNGEXPO, s az idei program szerint újabb nyolc vásárra és szakkiállításra kerül sor, köztük az országos mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállításra és vásárra — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Körösvölgyi László, a vezérigazgató első helyettese. Amint elmondotta, a múlt évi bemutatókon a korábbinál jóval nagyobb arányban vettek részt szakemberek, hogy tájékozódjanak a hazai és a nemzetközi kínálat újdonságairól, újabb piaci lehetőségekről. Nagy volt az érdeklődés a HUNGEXPO rendezésében szervezett külföldi kiállítások iránt is. A múlt évben 33 országban összesen 54 alkalommal mintegy 600 va- gonnyi magyar árut, korszerű terméket tekinthettek meg külföldi partnereink. Szalagavató Eleken Ez az utolsó tanév az eleki gimnáziumban. Mint közismert, egy néhány évvel ezelőtt kiadott jogszabály értelmében — a szellemi és anyagi erők összpontosításának előtérbe helyezése, és a diákok tanulási feltételeinek szélesebb körű biztosítása miatt — fokozatosan meg kellett szüntetni a falusi, kis létszámú, az összevonásra területileg is alkalmas gimnáziumokat. Az 1963-ban indult eleki tanintézet utolsó évfolyama tavasszal érettségizik. A hagyományos szalagavató bálát február 16-án, szombaton este rendezik meg a nagyközség művelődési házában. Időzóna Gyula, autóbusz-állomás, rögvest fél tizenkettő. Toporgó csoport várja a Csabára induló buszt. Vannak vagy harmincán; ki a tornyot nézi, ki a földet, mások a gyengécske napfényben bóbiskolva sütkéreznek. Izgága Ember: — Na, ez már biztosan késni fog. Két perc múlva féí, de a busz még sehol. Rezignált Ember: — Olyan még nem volt, hogy ne késett volna. Izgága nem nyugszik. A forgalmi irodához kocog. Mire odaér, előgurul a busz, az utasok kezdenek fölkászálódni. A pilóta nyalintja, sodorja a jegyeket, elveszi a pénzt, visz- szaad. Mire ezt ötvenszer megteszi — ennyi az utas —, eltelik hat perc. Izgága, diadalmasan: — Ugye, megmondtam, hogy késni fogunk! Ha csak öt perccel előbb beállt volna, rendben megválthatta volna a jegyét mindenki, s nem lennénk máris késésben. Hallgatnak Csabáig. A busz továbbra is hat—hét percet késik. — Hét percet vett el a Volán ennek az ötven utasnak az idejéből — háborog Izgága. — Az annyi mint háromszázötven perc, vagyis több, mint öt óra. Egyszer azt olvastam, hogy Japánban két percet késett kétszázötven kilométeres távon egy expresszvonat. Tudja, mi történt? — Tudom — dünnyögi Rezignált. — Az utasok leszálltak, és ment mindenki a dolga után. — Nagyon téved! — replikázik Izgága. — Országos botrány kerekedett belőle, erről írt az összes újság, s a felelősöket megbüntették! — Hja, kérem, Japán messze van... — Persze. Messze előttünk ... V. J. A Budapesti Bridzs Egyesület rendezésében január 20-tól 27-ig bonyolítják le a III. nemzetközi Budapest bridzsfesztivált a margitszigeti Thermal Szállóban. Az első napon a Mitchell párosverseny, a szocialista országok Barátság Kupa és a női csapatverseny résztvevői ültek asztalhoz« (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) i Tisztelet ; a nyugdíjba vonulóknak Orosházán, a Volán 8-as számú Vállalatának üzemegységénél minden évben ünnepi vacsorát rendeznek a nyugdíjba vonuló dolgozók tiszteletére. Az idén január 19-én, az üveggyár gyopáro- si üdülőjében nyugdíjazása alkalmából Fiam György autóbuszvezetőt és Benkő Mihály kalauzt köszöntötték az üzemegység vezetői és a munkatársak. A munkásévek után jó egészséget, jó pihenést kívánt mindkettőjüknek Szász István Volán-ál- lomásvezető, a szakszervezeti bizottság nevében pedig Török Ferenc mondott köszöntőt, és pénzjutalmat adott át. A munkatársak arany pecsétgyűrűvel lepték meg az ünnepeiteket. Törődjünk többet a fiatalokkal! lörődjünk többet? Hiszen köztudott, ha- I zánkban — különösen a párt 1970-es ifjúságpolitikai határozata óta — sokan és sokféleképpen foglalkoznak a fiatalokkal. Jogszabályok, kedvezmények, bővülő lehetőségek, kedvezőbb feltételek és még sok minden más jelzi a társadalom ifjúságért érzett felelősségének és törődésének növekedését. „Az ifjúság nevelésével — mondta Kádár János elvtárs is a budapesti kommunista aktíván —, sokat és sokan foglalkoznak: a család, a pedagógus, a KISZ, a társadalmi szervezetek, a munkahelyek. A kulcskérdés: a példa ereje. Hiába mondanak a felnőttek akármit, ha a fiatalok azt látják, hogy nem úgy élnek, ahogy mondják. A jó példa erejével kell hatni az ifjúságra. Ez a leghatásosabb pedagógiai módszer.” A példaadásbán az elsők között — akár szülői, nevelői vagy munkatársi minőségben —, a felnőtteknek kell elöl járni. Ez olyan követelmény, amely szükségessé teszi a fiatalok életének, gondjainak, igényeinek még jobb ismeretét, a velük való kapcsolattartás tartalmának javítását, bővítését, áz őszinte hangot, bizalmon és megértésen nyugvó eszmecserét és a közös cselekvés alkalmainak növelését. Miért kell most erről beszélni? Nerp azért, mintha valami nagy gondunk lenne e területen. Nem is azért, mert a példaadás, az őszinteség eddig nem volt fontos követelmény. Nem! Hanem azért, mert sok vonatkozásban más már a mai ifjúság. Mai feladataink fokozottabban követelik meg a szavak és tettek egységét, a mindennapi példaadást. Észre kell venni, hogy nem elég csak általában tudni, hogy milyenek a fiatalok, nem elég csak általában beszélni a szocialista építés feladatairól, hanem be kell mutatni a létező szocializmust, eredményeivel, feladataival, gondjaival együtt. Látni kell, hogy bár társadalmunk változásaival együtt változik az ifjúság, de annak sosem pontos tükörképe. A fiatalok körében a társadalom változásai egyrészt erőteljesebben rajzolódnak ki, másrészt az életkori sajátosságokkal együtt más alapélmények hatása alatt sajátosan jelennek meg. De ez sem csupán országos átlag, hanem helyenként és rétegenként változik. Tudni kell azt is — idézve újból Kádár elvtárs szavait, — hogy „velük kapcsolatos gondjaink már szocialista viszonyainkból következnek”. Látni kell, hogy a mai ifjúság a nagy megrázkódtatásoktól mentes időszakban nőtt fel. Már nemcsak a kapitalizmusról, de a szocializmust építő munka első évtizedéről sem szerezhettek közvetlen tapasztalatot. Társadalmi életünk jelenségeit nem a múlttal vetik össze: a mai fiatalok a szocializmus eszméit hasonlítják ösz- sze a szocializmus megvalósult gyakorlatával. Naponta élik át a szó és a tett, a tanult (és az átélt szocializmus eredményeit, de ellentmondásait is. Igényességük, kritikai magatartásuk, a nagy feladatok iránti vonzódásuk már szocialista fejlődésünk eredményeként tarthatók számon. Ki segíthetne hát jobban az eligazodásban, a hiányos történelmi, politikai tapasztalatok pótlásában, a nagy feladatok vállalásában, ellátásában, mint a közöttük élő felnőttek? De segíteni csak az tud, aki bízik is a fiatalokban, aki látja, hogy valójában milyen is ma az ifjúság. A bizalom feltétele annak is, hogy még jobban bevonjuk a fiatalokat a társadalmi feladatok megoldásába. S erre pedig szükség van, mert társadalmi felelősségre csak valóságos társadalmi tevékenységben lehet nevelni, csak a politikában, a közéletben biztosított reális és szükséges feladatok ellátása során várható a közéleti aktivitás és felelősség kiteljesítése az ifjúságnál is. Csak a társadalmi valóság teljes ismeretében, a fejlődés lehetőségeit és akadályait is világosan látó és értő közösségektől várható el, hogy kohójában kialakulhat a fiatalok szilárd világnézete, felelőssége és politikai elkötelezettsége. Törődjünk többet a fiatalokkal! Többet? Talán helyesebb úgy mondani: törődjünk másként a fiatalokkal! Ügy, hogy ne csupán helyettük, hanem velük együtt végezzük el feladatainkat. Kezeljük őket úgy, mint a jövendő felnőtteket. Ne kényeztetve, ne csupán a „nekik legyen jobb és több, mint nekünk volt” szándék mindenáron való megvalósításával, hanem az „értsék jobban a világot, mint mi” elhatározásával és felelősségével. Tanítsuk meg őket a „mindenséggel mérd magad” József Attila-i mércéjére. bizalom, a megértés, a „tiszta szigorúság” légköre vegye őket körül, kapjanak értelmes feladatokat, kerüljenek felelős helyzetbe, s így valóban „otthonosan, s mégis honfoglalóként” éljék tartalmas ifjú korukat szocialista társadalmunkban, és így éljenek, dolgozzanak társadalmunk javára. Nemes Péter, az MSZMP KB munkatársa Új tudnivalók továbbtanulóknak Szakfordítókat és tolmácsokat képez az Eötvös Loránd Tudományegyetem fordító- és tolmácsképző csoportja. Az ismereteket a jelentkezők — a magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója 1980. című kiadványban közöltektől eltérően — nyolchónapos tanfolyamon sajátítják el: az intenzív nyelvoktatás szeptembertől januárig, a levelező oktatás pedig februártól júniusig tart. A jelentkezés határideje: május 15., az alkalmassági vizsgákra júniusban kerül sor. A részvételi díj 6 ezer forint. Ugyancsak eltérnek a felvételi tájékoztatóban közöltektől a jogászképzés egyes feltételei. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1980. szeptemberében csak a nappali és az esti • tagozaton indul képzés. A levelező tagozatokra pályázók a szegedi József Attila Tudományegyetem, illetve a pécsi tudományegyetem állam- és jogtudományi karára jelentkezhetnek. Szegeden és Pécsett szeptemberben csak a nappali és a levelező tagozaton indul képzés. A tájékoztató nyomdába kerülése után született döntés arról is, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karának levelező tagozatán meghirdetett négyéves pszichológus kiegészítő képzésre csak vidéki lakosok, és pszichológus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek. Nagyobb eséllyel pályázhatnak azok az idén érettségiző vagy korábban végzett fiatalok, akik általános iskolai tanári diplomát szeretnének szerezni a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, illetve a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. E két intézmény nappali tagozatára ugyanis az eredetileg tervezettnél 50—50-nel több pályázót vehetnek fel.
