Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUAR 5., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM BÉKÉS MEGYEI flz eredményes gazdálkodási szívós és ésszerű takarékossággal, minőségi munkával kell megalapozni Megyei ipari aktfvaértekezlet Békéscsabán A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága 1979. december 14-én pártbizottsági ülésen értékelte az éves gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtását, elemezte a megye gazdaságának helyzetét, s ennek alapján összegezte iparunk és mezőgazdaságmik 1980-as teendőit. Az eredmények és a feladatok összegzésének megvitatására a pártbizottsági ülés határozata értelmében tegnap, január 4-én délelőtt Békéscsabán megyei ipari aktívaértekezletre került sor. Az aktívaértekezleten a megye ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi és vendéglátóipari üzemeinek, vállalatainak gazdasági vezetői, a vállalati politikai, mozgalmi és társadalmi szervek vezetői és a megye politikai, gazdasági életének irányítói vettek részt. Az ülést Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, dr. Szabó Sándort, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettesét kérve fel gazdasági helyzetünk értékelésére. Or. Szabó Sándor beszéde Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársakl Tisztelt Aktívaértekezlet! A mai tanácskozást több szempontból is kiemelt fontosságúnak kell tekintenünk: Először is, mert alapvetően megváltozott bonyolult gazdasági körülmények között kellett az 1979. évi megyei termelési célkitűzéseinket megvalósítani. Másodszor, az előttünk álló éves gazdasági feladatok megvitatása mindig jelentős esemény, alkalmat ad az eddig végzett munkánk áttekintésére, a teendők összegezésére. Fontos ez a tanácskozás azért is, mert az V. ötéves terv utolsó évéhez érkeztünk, és a már ismert, egyre nehezedő gazdasági körülményeink mellett nem közömbös, hogyan alapozzuk meg a VI. ötéves terv indítását. Készülünk hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, az országgyűléA bevezető szavakat követően az előadó először a megye 1979. évi gazdasági tevékenységét értékelte, megállapítva, hogy a célkitűzések teljesítése során az elmúlt év gazdálkodását pozitív és negatív tendenciák egyaránt jellemezték. A beruházások visszafogása, a takarékossági intézkedések, az anyagellátási és értékesítési gondok, közvetlenül vagy közvetve éreztették hatásukat a megye gazdasági tevékenységében. A vállalatok és szövetkezetek többsége megértette az új körülményeket, és ehhez alkalmazkodva, a termelés mérséklésével, illetve ahol erre mód volt, a tőkés export növelésével reagáltak. A megye szocialista iparának termelése 1979-ben az országos átlag alatt, csak egy százalék körül növekedett. Nyilvánvaló, hogy az ilyen okból bekövetkezett, mérsékelt növekedési ütem a népgazdaság számára kedvezőbb, mint amikor a „tervteljesítés, mindenáron” elve alapján a terv teljesült ugyan, de jórészt eladatlan készletekben halmozódott fél az importált nyersanyag, az energia és az élősi és tanácsválasztásokra, a megyei pártértekezletre. Rövidesen számvetés készül a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán munka. Jó jel az is, hogy a termelésnövekedés differenciáltan, zömében azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél következett be, ahol a termékek előállítása viszonylag gazdaságosabb, piaci pozíciójuk kedvezőbb. Előtérbe került a termelés exportorientációja, az 1979. évi exporttervek általában teljesültek. Az összes külkereskedelmi értékesítés — az előző évhez viszonyítva — mintegy 8 százalékkal növekedett. A konvertálható exportárualapot növelő fejlesztések összességében elérték céljukat, gyorsabban nőtt a nem rubelelszámolású export. Az ipari foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, így a mérsékelt termelésnövekedés a termelékenység emelkedéséből származott. A nehézipar 1979. évi termelése 6—7 százalékkai visszaesett, ez döntően az építőanyag-ipar termelés- csökkenésével függ össze. Az Orosházi Üveggyárban a felújítási munkák miatt stagnált, a tégla- és cserépiparban a létszámhiány és a gyártástechnológia meghatározott feladatok végrehajtásáról, további céljainkról és feladatainkról, amelynek fóruma pártunk XII. kongresszusa lesz. problémái miatt csökkent a termelés. Ebben az alága- zatban romlott a jövedelmezőség is. A gépipar termelése is dinamikusan nőtt, gyorsult a termékszerkezet korszerűsítése. A MEZŐGÉP Vállalatnál folytatódott a kukorica- és napraforgó- adaptercsalád bővítése, a forgácsolószerszám-gyár to-r vább fejlesztette, szélesítette termékskáláját, a nagyteljesítményű, korszerű forgácsolószerszámok gyártása területén, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat korszerű, vegyes tüzelésű kazánt fejlesztett ki, az Orosházi KAZÉP Szövetkezet korszerűsítette gyártástechnológiáját, a Híradótechnikai Vállalat új termékek gyártását kezdte meg. Az álágazat értékesítése mintegy 6 százalékkal nőtt, a nyereség emelkedő tendenciát mutat, döntő ebben a MEZŐGÉP Vállalat kiemelkedően jó eredménye. A könnyűipar termelése, mennyiségét tekintve stagnált, elmaradt a tervélőirányzattól, az értékmutatók és a termékszerkezet alapján viszont egyértelműen kedvező irányú változások történtek. A bútoriparban a szövetkezeteknél a stílbútorok gyártásának fejlesztésével növekedett a tőkés export részaránya. A textilruházati iparban főleg a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban korszerűsödött a technológia, kialakulóban van a magas színvonalon szervezett termelési kultúra. Az Endrőd} Cipész Szövetkezetnél áttértek a divatcsizmák és az importot kiváltó, exkluzív női cipők gyártására. A népművészeti és háziipari szövetkezetek továbbra is fontos szerepet töltenek be a hagyományok ápolásában, a közízlés formálásában, az esztétikai nevelésben. Termelésük jelentős része exportra, közel fele tőkés piacra kerül. A Kner és Dürer Nyomda, a Gyulai Harisnyagyár, a BÉKÖT és jó néhány szövetkezet termelési volumenét is növelte, alkalmazkodtak a piac magasabb igényeihez. A könnyűipari ágazat nyeresége közel 10 százalékkal növekedett a bázishoz viszonyítva. A tőkés exportra termelő gazdálkodó egységek az átlagosnál nagyobb jövedelmezőséget értek el. Az építőipar mintegy 3 százalékos termelésnövekedést ért el, de nem tudta megfelelő módon csökkenteni az építkezések átfutási idejét, a minőségi hibákat. Nem fordítottak kellő figyelmet az épületfenntartási és felújítási kapacitások növelésére. Javult az építőipari termeléstechnikai felszereltsége, a könnyűszerkezetes technológia alkalmazását elősegítő berendezések beszerzésével, de kihasználtsága főleg a magas ár miatt még nem kielégítő. A megye szocialista építőipara teljesítette a lakásépítési tervét, több mint 1000 új lakást adott át, melynek négyötöd részét az AÉV készítette. A közlekedés és szállítás területén a vasúti rekonstrukció, valamint az úthálózat-korszerűsítés — az anyagi lehetőségek miatt — valamelyest csökkentett ütemű volt. Az útfelújításoknál olcsóbb, korszerűtlenebb, de a forgalom alapvető feltételeit javító megoldásokra kényszerültünk. Átadásra került a körösladányi híd. A teherszállítást a vasút kisebb- nagyobb problémákkal, a Volán a közúti szállítást zökkenőmentesen oldotta meg. A Békéscsabai 1. sz. Postahivatal új forgalmi létesítményének üzembe helyezése megtörtént, a műszaki bázis építése megkezdődött. (Folytatás az 5. oldalon) Dr. Szabó Sándor eredményeinket és feladatainkat összegezte Nehéz esztendőt zártunk Az Orosházi Üveggyárban a felújítási munkák befejeztével további lehetőségek nyílnak az exportképes gyártmányok arányának növelésére Fotó: Veress Erzsi Prágai postapalota — magyar közreműködéssel Csehszlovákia magyar közreműködéssel létesült új nemzetközi és országos helyközi telefon- és távíróközpontját csütörtökön ünnepélyesen felavatták Prágában. Az avatóünnepségen megjelent Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke és sok más magas rangú csehszlovák személyiség, ott volt továbbá Kovács Béla prágai magyar nagykövet, is. Az új távközlési központ a csehszlovák posta eddigi legnagyobb beruházásaként, összesen több mint másfél milliárd korona költséggel készült el. A létesítmény egyrészt a belföldi távhívá- sos, automatizált telefonhálózat egyik fő gócpontja, másrészt fontos nemzetközi hivatást is betölt, mert korszerű és nagy teljesítményű elektronikus átmenő (tranzit-) központja az európai földrész kelet—nyugati irányú távbeszélő- és telexösszeköttetéseinek. A távközlési palota felszerelésében számos csehszlovák és több hírneves nyugati céggel együtt a magyar Buda- vox Külkereskedelmi Vállalat is részt vett: a Budapesti Telefongyár 96o és 2700 csatornás átviteltechnikai berendezéseiből több mint 6 millió rubel értékűt szállított a prágai létesítményhez. Az ezekkel szerzett kedvező tapasztalatok alapján Csehszlovákia a következő ötéves tervben a további postai beruházásokhoz előreláthatólag mintegy 65 millió rubel értékben vásárol majd hasonló magyar gyártmányú sokcsatornás átviteltechnikai be. rendezéseket. Tovább korszerűsítik az utakat Folytatják a dobozi Kéttűs-Körös híd építését A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága 1979-ben csaknem 300 millió forintot használt fel a megye útjainak építésére, fenntartására, a közlekedés fejlesztésére, és a tervét eredményesen teljesítette. Helyi anyagok fel- használásával, valamint a munkagépek és szállítóeszközök jobb kihasználásával mintegy 5 százalék megtakarítást ért el. Elkészült egyebek között a körösladányi Sebes-Körös hídja, továbbá a belvízelvezető csatornákon 3 kisebb híd. Elkezdődött a dobozi Kettős-Körös-híd építése, ami 1981-ben fejeződik be. Békéscsabán megépült a fé- nyesi bekötő út. Jelentős összeget fordítottak a megye útjainak aszfaltozására. Így a 44-es főközlekedési utat kopásálló réteggel látták el. befejeződött az Endrőd—Szarvas közötti út 10 kilométeres szakaszának, a Békéscsaba—Doboz—Sarkad és a Kevermes—Batto- nya közötti, valamint több más kisebb útszakasznak az aszfaltozása. Az igazgatóság építőbrigádjai több mint 40 kilométeres szakaszon folytatták ,az út szélesítését, és mintegy 150 kilométeres szakaszon záró réteget készítették. Ugyancsak folytatták a fényvisszaverős KRESZ-táblák kihelyezését és cseréjét, amit az idén fejeznek be. Az úthálózat nagyobb részén elkészült az útburkolatjel-fes- tés. Az idén a tavalyinál kevesebb pénz fordítható útépítésre és -fenntartásra. Az igazgatóság feladatai között szerepel a 44-es főközlekedési út békéscsabai átkelési szakaszának, a Szarvasi útnak 2X2 nyomsávosra való szélesítése. Folytatódik a dobozi Kettős-Körös-, továbbá két kisebb híd építése. A Békéscsaba és Gyula közötti úton burkolaterősítésre kerül sor. Befejezik a Tótkomlós— Mezőhegyes közötti útsza- kasz építését és további útszélesítés lesz Gerendás—Üj- kígyós és Murony—Kamut között. Korszerűsítik a KRESZ-táblákat, az úttesttartozékokat. A békéscsabai üzemmérnökség telepén befejezik a festőműhely építését. A feladatok végrehajtásában továbbra is jelentős szerep hárul a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatra és a Hídépítő Vállalatra, amelyekkel — Szabó Lajosnak, az igazgatóság főmérnökének a tájékoztatása szerint — az évek során igen jó együttműködés alakult ki. P. B.
