Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1980. JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Űt év alatt 10—20 ezerrel több lakás a tervezettnél Az orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet központi telephelyén háztartási kisgépek és elektroakusztikai berendezéseket javítanak. Ez az üzlet van kijelölve az importból származó készülékek garanciális javítására is. Képünkön egy német félautomata mosógépet javít Fazekas László műszerész Fotó: Veress Erzsi Április végén Békéscsabán: ifjúmunkásés szakmunkástanuló-napok 0 ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Az V. ötéves terv, mint ismeretes, 430—440 ezer új lakás építését irányozta elő. Az első négy évben elért eredmények és az idén várható munka alapján reálisan számolhatunk azzal, hogy az előirányzottnál 10 ezerrel— 20 ezerrel több új otthon * épül fel az év végéig. Ez a tervidőszak tehát mintegy 450 ezer modern, új lakással járul hozzá a lakásviszonyok javításához, az 1976-tól számított második 15 éves lakásépítési . terv sikeres megvalósításához. Az új állami lakások száma ebben a tervidőszakban 160 ezer körül alakul, az előirányzatnak megfelelően. Családi házból is várhatóan annyi épül, mint amennyivel a népgazdasági terv számolt. A túlteljesítést a magánlakás-építés korszerű formái segítették, amelyekkel korszerű módon, telepszerűen és több szintes házakban épültek új lakások OTP-be- ruházásban, vállalati mun- káslakás-építési akcióban, lakásépítő szövetkezetek útján és hasonló társasházépítési formákban. A lakásépítés területi aránya, a városok és községek közötti megoszlása a tervnek megfelelően alakult. A korábban számítottnál gyorsabb ütemben fejlődött a vállalati lakásépítés. Ehhez nagy lendületet adott az a központi intézkedés, amely szerint a vállalati támogatással épülő munkáslakások leendő tulajdonosai a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményen felül lakásonként átlagosan 80 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak, fgy most már minden ötödik új lakás építésébe anyagi támogatással is besegítenek a munkáltatók, a vállalatok. Ez az akció az előző tervidőszak közepén kezdődött, s azóta mintegy 40 ezer család jutott ily módon városias, összkomfortos lakáshoz. A jelenlegi tervidőszakban lezárult a lakásépítkezések extenzív szakasza, amelyben elsősorban a lakásmennyiség növelése volt a c.él, s emellett krónikussá vált az új városnegyedek életében nélkülözhetetlen kapcsolódó létesítmények késedelmes megvalósítása. Ebben a tervidőszakban kezdődött meg az intenzív szakasz: az új lakóhely szükségleteit összességében figyelembe vevő komplex lakásépítés és a kisebb-nagyobb lakásoknak a családok összetételéhez jobban igazodó, differenciáltabb megosztása. Így Budapesten a múlt évben sikerült először a la-* kásokkal együtt a tervezett számban megépíteni a kereskedelmi, oktatási, egészség- ügyi és egyéb szolgáltatási létesítményeket, sőt pótolni is valamennyit a korábbi elmaradásból. Az ország lakásállományának minőségét, összetételét jelentősen javítják a korszerű, új otthonok, amelyekből a felszabadulás óta eddig mintegy 2 millió épült. Az utóbbi években átadott új otthonok szinte kivétel nélkül teljes komforttal rendelkeznek. Az állomány összetételét javítja, hogy évente általában 20 ezer régi, elavult lakást bontanak le, amelynek lakói jobb körülmények közé jutnak. Az új állami lakások alapterülete átlagosan a tervnek megfelelően 53—54 négyzetméter, a magánerőből építetteké 77— 78 négyzetméter, s ezen belül a családi házaké 80—100 négyzetméter. Lakásállományunkat az ötvenes években még az egyszobásak 70 százalékos aránya jellemezte, amely most már 30—33 százalékra csökkent. Az új és a régi lakások minősége közötti feszültség feloldásában jelentős változást hozott az V. ötéves terv, amely majdnem kétszer any- nyit, 30 milliárd forintot irányzott elő a tanácsi kezelésű lakóházak, lakások fenntartására, karbantartására, Az új gazdasági szabályozók várhatóan mozgásba hozzák majd a mezőgazdasági termelés tartalékait is. A kihasználatlan lehetőségek feltárásával még a legjobban szervezett üzemekben is tovább lehet lépni a fejlődésben, viszont az eddiginél tudatosabban kell megtervezni a gazdálkodás egész folyamatát — mondotta Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán azon a sajtótájékoztatón, amelyen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek bevételeinek várható alakulását, s növelésük lehetőségeit elemezte. Emlékeztetett arra, hogy még a rosszabb évjáratokhoz tartozó 1979-es esztendőben is sikerült teljesíteni a mezőgazdaság külkereskedelmi előirányzatait, amelyeket tavaly, az év elején egyesek túlzónak tartottak és kétkedve fogadtak. Ez a feszített terv végül is megvalósult, ami azt bizonyítja: a piacpolitika helyes alakításával „keményebb” gazdasági feltételek mellett is lehet boldogulni. Idén a fő figyelmet a minőség javítására és ezzel kapcsolatban a fajlagos árbevétel növelésére kell fordítani. Az új szabályozók ismeretében minden egyes cikknél elemezni kell a termelés gazdaságosságát. Nem minden termék szállítható ugyanis jövedelmezően, és vállalati döntési körbe tartozik, hogy némelyikük előjavítására, felújítására, és korszerűsítésére, mint az előző tervidőszak lakóházjaví-.: tási programja. Ennek teljesítése során — a karbantartáson, javításon túl — a teljes felújítással mintegy 60 ezer lakást fiatalítanak meg, s ebből több mint 18 ezret tesznek komfortosabbá. örvendetes, hogy mind több bérlakás lakója maga is szívesen vállal anyagi áldozatot a korszerűsítésért. Költségeinek egy részét visz- szakapja vagy beszámítják a lakbérbe. / A második tizenöt éves lakásépítési programnak megfelelően a tanácsok és az építőipari szervezetek a következő tervidőszakban tovább erősítik az utóbbi években kialakult kedvező tendenciákat. Szorgalmazzák a minőségi váltást erősítő komplex lakásépítést, a magánlakásépítés fokozottabb támogatását, s az új otthonok építésével egyenrangú feladatnak tekintve gondoskodnak a régi épületállomány felújításáról és korszerűsítéséről is. állítását — mérlegelés után — esetleg visszaszorítják-e azzal, hogy helyettük más területen kezdeményeznek kifizetődő termelést. Az új szabályozók ismeretében egyértelmű : tartós veszteségből csak a termékszerkezet mó- ‘-dosításával lehet kilábalni. A feldolgozás fokát egyes termékeknél rugalmasabban kell megváltoztatni. Ameny- nyiben a piaci értékítélet ezt kívánja meg, akkor még csökkenteni is lehet a feldolgozás mértékét. Ha mondjuk például a magasabb fel- dolgozási fokú konzervson- ka nem annyira kelendő, helyette az „alacsonyabb értékű” nyers sonkát kell eladni. A miniszterhelyettes kifejtette: mindinkább meg kell követelni, hogy a kereskedelmi partnerek a korábbinál konkrétabban fogalmazzák meg igényeiket a termelőknek. A forgalmazók a változó összetételű és speciális követelményeket támasztó megrendeléseket — megfelelő piackutatás után — egyértelműbben jelezzék a termelőknek. A folyamat elősegítésére a többi között külkereskedelmi irodákat nyitnak. Céltermelésre vállalkozik majd a HUNGARO- FRUCT, valamint több tsz és állami gazdaság közös irodája, együttes érdekeltség alapján. A kiegészítő tevékenység az üzemek életében a szó Előtérben a takarékosság és a jobb minőség A papír- és nyomdaipar idei gazdasági tevékenységének is a takarékosság az alapja — állapította meg Sárosi Sán- dorné könnyűipari miniszterhelyettes szerdán a Nyomdá- a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete Központi Vezetőségének ülésén. Az alágazat idei terveit ismertetve megemlítette, hogy alaposan megváltoztak a világpiaci körülmények, a cellulóz megdrágult, és ez a tendencia tartósnak ígérkezik! Ezzel számolva a papíriparban és a nyomdákban is növelni kell a hazai alapanyagok felhasználásának arányát és csökkenteni a gyártás során keletkező anyagveszteségeket. A nyomdaipar idei feladatairól szólva a minőség javítását és az átfutási idő csökkentését emelte ki a miniszterhelyettes. A nyomdák több irányú szerződéses kapcsolatokat tartanak fenn, a szerződéses fegyelmet azonban gyakran megsértik, nem szállítanak határidőre a kiadóknak. Az átfutási idő csökkentésének és a szállítási határidők betartásának az a feltétele, hogy a határidők megállapítása ne becsült igényekre, hanem a ráfordítások pontos felmérésére és a megfelelő programszerűségre támaszkodjon. szoros értelmében nem számít valamiféle mellékes, elhanyagolandó tevékenységnek. Eddig is fontos volt a mezőgazdaság fejlődésében ez a bevételkiegészítő lehetőség, amelynek a továbbiakban is helye van a jövedelmi források pótlásánál. A jó szándékú kezdeményezések nemcsak a bevételeket növelik, hanem ily lAódon közvetve elősegítik a mező- gazdasági alaptevékenység kiteljesedését is. A kiegészítő tevékenységet mindenekelőtt a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben kell bővíteni. Ezeket az üzemeket bátorítjuk arra, hogy a helyi viszonyok között maguk szervezzék meg a leggazdaságosabb ipari, kereskedelmi, szolgáltatói stb. tevékenységet. Egész sor területen, például Szabolcs-Szatmár, Somogy és Vas megyében még alacsony ennek a színvonala, holott — miután nincs lehetőség a gazdaságok valamiféle központi „eltartására” — a helyi körülmények között immár nem szabadna halogatni a kiegészítő munkával kapcsolatos szemlélet megváltoztatását. A miniszterhelyettes végül kifejtette: a gazdaságokban egyebek között a műtrágyafelhasználásnál, az állategészségügyi helyzet javításánál, jobb takarmánygazdálkodásban, az épületkihasználásban és még sok egyéb területen a veszteségek csökkentésével is lehetőség nyílik az üzemi bevételek fokozására. A KISZ Békés megyei bizottsága Gyarmati Irén titkár elnökletével január 23- án, tegnap délután Békéscsabán ülést tartott. A napirendnek megfelelően elsőként a IV. Kulich Gyula ifjúmunkás-napok szervezési programját vitatta meg a testület. Az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok előkészítését és lebonyolítását a KISZ megyei bizottság irányításával a KISZ békéscsabai városi bizottsága vállalta. A rendezvény előkészítésére és lebonyolítására tanácsadó testületet, szervező bizottságot és titkárságot hoznak létre. Az előzetes elképzelések szerint az első napon, április 29-én a megnyitó és a Kulich-szobor megkoszorúzása után az ipar, az építőipar előtt álló középtávú feladatokról hangzik el előadás, majd a nap második felében az ifjúsági munkaversenyről rendeznek vitát, és beszélik meg tapasztalataikat a fiatalok. A kora esti kulturális bemutató után az ifjúsági házban ifjúmunkásbál lesz. Április 30-án tanácskozásokat, szakmai, politikai vetélkedőket rendeznek a fiatalok számára. Szerveznek egyebek között munkavédelmi vetélkedőt, targoncásversenyt, tanácskoznak az üzem- és munka- szervezésről, a nagy értékű gépek és berendezések kihasználásáról, a KISZ párttagajánló tevékenységéről. E nap délutánján sportolnak a fiatalok, majd a zárórendezvény után részt vesznek a fáklyás felvonuláson. A megyei bizottság kiegészítésekkel és módosításokkal elfogadta a szervezési programot. A KISZ megyei bizottsága, tavaly első ízben, komplex betakarítási versenyt hirdetett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára. Ennek lényege: míg korábban ebben az egyéni versenyformában csupán a betakarító gépeken dolgozó fiatalok vettek részt, a komplex versenyre a kapcsolódó ágazatokban, tehát a szállító járműveken, a Szárítókban, a gépszerelő műhelyben dolgozók, s az irányító fiatal agrár szakemberek is benevezhetnek. Ennek az új versenyformának a tapasztalatairól tett szóbeli jelentést a bizottságnak Gyarmati Irén. Elmondta többek között, hogy a KlSZ-alapszer- vezetek akcióprogramjuk összeállításakor rögzítették ugyan, hogy részt kívánnak venni e versenyformában, de magát a versenykiírást nem mindenütt értelmezték helyesen. A gabonafélék betakarítási versenyébe 517 fiatal nevezett be összesen a megyében, 48 százalékuk kombájnos, 10 százalékuk a szárítóüzemben, az említett létszám 20 százaléka a szárításnál, 15 százaléka a gépszerelőknél, 7 százaléka pedig irányító munkakörben dolgozó fiatal volt. A tájékoztató jelentés nyomán élénk vita kerekedett a testületi ülésen. Több meghívott vendég és a megyei bizottság négy tagja mondta el véleményéi. Lényegében valamennyien arról beszéltek, hogy szükséges e versenyformához olyan értékelési rendszert kidolgozni, amely figyelembe veszi, hogy különböző adottságú, felsze- reltségű, felkészültségű mezőgazdasági nagyüzemekben dolgoznak a versenyző fiatalok. Többen is hangsúlyozták, hogy nem lenne helyes a mennyiségi mutatók összevetésével mérlegelni a teljesítményeket ; a mérlegelés alapja csak a minőségi munka lehet. Az is elhangzott, hogy a legjobbakat — az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ megyei bizottsága mellett — célszerű lenne a termelőszövetkezeteknek is jutalmazni. A vita összefoglalójában Gyarmati Irén azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a KISZ járási, városi bizottságai pontosan, világosan jelöljék meg a KISZ-szervezetek számára a komplex betakarítási verseny elvárásait. A KISZ megyei bizottságának mező- gazdasági munkabizottsága mindezek figyelembevételével fogalmazza majd meg a versenykiírást. A tájékoztatót a testület tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután az új mozgalmi év költségvetését hagyták jóvá, majd a KISZ megyei káderutánpótlási és -képzési tervét „értékelték. Hz új gazdasági szabályozók a tartalékok tudatos mozgósítására késztetik az üzemeket
