Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

1980. január 22., kedd o IZHdUltiTcl Egyesületek a tervteljesítésért Vaskos iratköteg foglalko­zik a MTESZ Békés megyei Szervezetének idei program­jával. A szervezet berkein belül 18 társaság, illetve egyesület, valamint öt bi­zottság segíti megyénk fej­lődését. Azt, hogy mennyire szerteágazó munkájuk, fel­adatuk, s milyen helyet fog­lalnak el Békés megye éle­tében, bizonyítják kiemelt rendezvényeik: az április— májusi műszaki fejlesztési hónap, az októberi műszaki könyvnapok, s pályázati fel­hívásuk’ az újítómozgalom serkentésére. De nézzük részletesen. Továbbképzés, átképzés Az oktatási bizottság a felnőtt-továbbképzés terüle­tén — figyelembevéve, hogy várhatóan megnövekszik az igény az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben a szak­munkások, illetve középfokú végzettségű szakemberek iránt — felkészülnek a to­vábbképzésekre, átképzé­sekre, második szakma nyúj­tására. Éppen ezért a bizott­ság behatóan foglalkozik a szakmai képzés módszerei­vel, koordinálásával. A műszaki fejlesztési bi­zottság a kiemelt feladatok mellett nagy hangsúlyt fek­tet a különböző tanulmányok és vizsgálatok egyeztetésére, összefogására. E téren külön figyelmet fordítanak azokra a feladatokra, amelyek az energiával való takarékos gazdálkodást szolgálják. A Bolyai János Matemati­kai Társulat létszáma az utóbbi években csökkent, s ezzel párhuzamosan vissza­esett munkájuk színvonala is. A jelenlegi helyzetet a vezetőség felmérte, és arra az elhatározásra jutott, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a társasági élet fellen­dítésére. Így érthetően el­sődleges terveik közé tarto­zik, hogy a fiatal, kezdő ta­nárokat, új szakembereket meghívjanak rendezvényeik­re, s megnyerjék őket a munkához. Ezt segíti elő, hogy Békéscsabán és Gyulán felújítják a feladatmegoldó délutánok rendezését, s megszervezik az egyetemi* főiskolai felvételi vizsgákra való előkészítő tanfolyamo­kat. Az Építőipari Tudományos Egyesület segítséget kíván adni a megye terveinek si­keres megvalósításához, s már napjainkban vizsgálják a VI. ötéves tervre való fel­készülést. E feladatok telje­sítésére számos előadást, tanfolyamot, belföldi tanul­mányutat szerveznek. Kö­zöttük olyan előadások hangzanak el, mint az „Épü­letek energiatakarékos hő- szigetelése”, vagy a „Bé­késcsaba város általános és részletes rendezési terve”. Tanfolyamaik közül a be- tonacélhegesztő-képzés tart­hat számot nagyobb érdek­lődésre. Nemzetközi kapcselatok A Gépipari Tudományos Egyesület számos rendezvé­nye mellett csaknem húsz­féle tanfolyamot szervez az idén. Tagjai vállalkoznak szakvélemények és tanulmá­nyok kidolgozására, termé­szetesen vállalati és intéz­ményi megbízások alapján. Nemzetközi kapcsolataik bő­vítését is célul tűzték ki, ami annyit jelent, hogy a határ menti együttműködés kere­tében Zrenjanin várossal lé­tesítenek kölcsönös látoga­tási megállapodást. A cseh­szlovák Agrostroj Jicin Me­zőgazdasági Gépgyárral már korábban kapcsolatot létesí­tett a MEZÖGÉP-szakosz- tály, s így kölcsönös tanul- mányutakat szerveznek. A temesvári műszaki egyetem mellett működő kutatóinté­zettel is keresik a kapcso­latfelvétel lehetőségét. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetébe tömörült szak­emberek társadalmi munká­jukkal jelentősen hozzájá­rultak a megye mezőgazda­sága előtt álló agrár- és szövetkezetpolitikai, vala­mint a termelési feladatok megoldásához. A pártoló ta­gok száma tavaly nagyobb mértékben növekedett, s ma már a nyilvántartott tagok száma meghaladja az 1400-at. Az Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület nagy ren­dezvényei közül az élre kí­vánkozik „A VI. ötéves tervben az élelmiszer-gazda­ság várható külkereskedelmi feladatai” című konzultáció, amelyet a megyei műszaki fejlesztési hónap keretén belül kívánnak megtartani. A Hidrológiai Társaság ki­emelt feladatként foglalko­zik a Gyulán sikerrel alkal­mazott „befogadón kívüli szennyvízelhelyezési megol­dás” széles körű megismer­tetésével és elterjesztésével. Ennek érdekében országos nagy rendezvényre kerül sor szeptemberben, mely anké- tot a környezetvédelmi na­pok keretében tartanak meg. Ofszet és fényszedés Az elkövetkező időben to­vább növekszik a színes nyomtatás iránti kereslet a könyv és csomagolási anyag­gyártás területén, ezért nyomdáinknál kiemelt fel­adat a színrebontási minő­ség javítása és a nyomtatás géptermi ellenőrzésének megszervezése. Többek kö­zött ehhez kíván segítséget adni a Papír- és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület az idén, s a következő tervcik­lusban. Ezen túlmenően a Dürer Nyomdában a kor­szerű fényszedési és színre­bontási technológia megho­nosításához és szakember- képzéshez nyújt segítséget az egyesület tagsága. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság leg­főbb feladatának tekinti, hogy a kutatómunka kezde­ményezésével, fórumok mű­ködtetésével rendszeresen feltárják és felhasználhatóvá tegyék a vezetésszervezés hazai és nemzetközi elmé­leteinek, módszertanának tapasztalatait. Ennek értel­mében számos rendezvényt, előadássorozatot terveznek. Közülük is kiemelkedik a kereskedelmi és idegenfor­galmi szakosztály több na­pos ankétja, amely az ország vendéglátóipari vezetőinek tanácskozása lesz. A májusi programot kiállítással és vendéglátóipari bemutató­val együtt rendezik meg. A könnyűipar fejlődését kívánja elősegíteni előadá­saival, tanulmányutak szer­vezésével a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület vezetősége és tagsága, mindezeket kiegészítve üzemlátogatásokkal, kerek- asztal-beszélgetésekkel. J. P. Miről fr a Magyar Mezőgazdaság 3. száma? „A takarmányozás érdem­leges javítása nélkül nincsen versenyképes magyar állat- tenyésztés.” Romány Pál MÉM-miniszter szavai a Gö­döllőn tartott, elmúlt évet értékelő országos tanácsko­záson hangzottak el. A vita­indító előadásában a minisz­ter egy sor, régóta napiren­den levő, fontos témát emlí­tett. Utalt többek között a meg­termelt és nem hasznosított termékekre, a rendben tar­tott és elhanyagolt földekre, az állattenyésztés viszonyia­Több és az eddigieknél még jobb minőségű növényi és állati terméket ígér a Baranya me­gyei Somberek Béke Őre Termelőszövetkezet tagsága az elkövetkezendő években. Képünk a tsz baromfinevelőjében készült (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) Ez a szép kolóniái stílusú íróasztal a Mezőberényi Faipari Szövetkezetben készült. Képünkön az utolsó „simítások” folynak. A szórópisztollyal felvitt lakkréteg védi a bútort a karcolástól Fotó: Veress Erzsi Létszámgazdálkodás Rendeletek és íróasztalok Mintha csökkenne az író­asztalok varázsa: a szakma nélküli pályakezdők közül egyre kevesebben szeretné­nek valami „jó kis íróasz­tal” mögé kerülni. Sőt: ke­vesebben választják az ad­minisztratív képzettséget nyújtó középiskolákat is. In­kább mennek ipari szak­munkásképzőbe, vagy dön­tenek úgy, hogy képesítés nélküli pedagógusként, egész­ségügyi alkalmazottként, vagy éppen fizikai munkás­ként helyezkednek el. Három éve, hogy a kor­gos elmaradottságára, a me­zőgazdasági alaptevékenysé­get segítő melléküzemágra. Mindezeket új módszerekkel kell elérnünk; „a nyolcvanas évek mezőgazdasága nem is­mételheti meg az előző évti­zed útját” — szögezte le Ro­mány Pál MÉM-miniszter. A tanácskozásról készült beszá­moló a mezőgazdaság leg­fontosabb munkáira tér ki és hívja fel a figyelmet. A télálló búzafajta a biz­tonságos termesztést jelenti. „Ha a fajtákat helyesen akarjuk értékelni, nem al­kudhatunk meg a kedvezőt­len tulajdonságokkal még akkor sem, ha azok éppen nem mutatkoznak, mert le­het, hogy a következő évben az lesz a limitáló tényező.” A gabonatermesztők fóru­mán a martonvásári kutató- intézet főmunkatársai az őszi búzák fagyállóságát vizsgál­ják és mutatják be írásuk­ban. A jó agrotechnika ke­mény tél esetén mérsékelheti a kártételt, de csak akkor, ha egyébként télálló fajtát vetettünk. A Szegedi Gabo­natermesztési Kutató Intézet szintén a búzáink áttelelését elemzi: „A télállóság örök­lött hajlam” — írja a cikk, ami a télre edződés során alakul ki. Fontos, hogy eb­ben az edződési szakaszban mi történik a növénnyel, és milyen erős a fagyállósági hajlama. Mindkét írás külön hangsúlyozza az agrotechni­kai fegyelmet, amely meg­követeli a vetett fajták és az adott vidék időjárásának pontos ismeretét. A szakem­berek eddig kedvezőnek ítélik az idei telet. Ugyancsak a gabonater­mesztők fórumán olvashat­tunk a kukoricák télállósá­gáról is. A kukoricavetésről szól Tallér Márton cikke, amely a cukorrépavető gép kukoricavetésre való alkal­mazását mutatja be. A Tol­na megyei üzemi tapasztala­tok szerint az e módszerrel történt vetés után rekord termés is betakarítható. mány határozata alapján a munkaügyi és a pénzügy- miniszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az admi­nisztratív és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt az emlékezetes „létszámstop”, amely nem tartozott a leg- átgondoltabb jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évek óta — az ad­minisztratív és ügyviteli dolgozók száma a szükséges­nél és az indokoltnál lénye­gesen gyorsabban emelkedett. A szóban forgó jogszabály e folyamatot kívánta megállí­tani és ez sikerült is. Oly­annyira, hogy alaposan meg­nehezítette — sőt: többnyire lehetetlenné tette — a terv­szerű káderutánpótlást, a szükséges kádercseréket, a pályakezdő fiatalok pedig sokszor kilátástalan helyzet­be kerültek. A közgazdasági szakközépiskolákban végzet­tek számára például külön rendeletet kellett fogalmazni, mely — az ő esetükben —, érvénytelenítette az alapren- deletet. Egyszóval: gyorsan kide­rült, hogy a „létszámstop” túlságosan is merev döntés volt. 1977. január elsején az­tán életbe lépett a kategori­kus létszámstoppot felváltó létszámnövelést tilalom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-i állapotnak megfelelően, a kieső munka­erő pótlását, illetve minőségi cseréjét. A létszámnövelési tilálom azóta is érvényben van, s nemrégiben a Pénzügyminisz­térium Bevételi Főigazgató­sága vizsgálta több mint két­száz vállalatnál és szövetke­zetnél, hogy milyen ered­ményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizsgálat több fontos megállapítással szolgált. Az elmúlt három évben például csökkent az adminisztratív dolgozók szá­ma (évente 2-3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugál­lományba vonult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akarták pótolni. A rendelet hatására a vállala­tok nagy részénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerűsítéséhez, le­hetséges gépesítéséhez. A létszám csökkenésében azonban közrejátszott némi statisztikai bűvészkedés is: a rendelet ugyanis • előírja, hogy az 1976. december 31-i állományi létszámhoz ké­pest nem növelhető az admi­nisztratív dolgozók száma. Nem egy vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli megállapodás alapján, ideig­lenesen, „statisztikajavítás” céljából, behívták például a gyermekgondozási szabadsá­gon levő' nőket, akik aztán 1977 januárjában ismét visz- szatérhettek gyermekeikhez, hiszen pillanatnyi szerepüket betöltötték. Az így javított statisztika pedig kedvező le­hetőséget adott a megfelelő, de azért a rendelet előírásait is tiszteletben tartó létszám- növelésre. Ugyancsak a már említett vizsgálat során állapították meg, hogy a vállalatok meg­lehetősen ritkán élnek a ren­deletben biztosított minőségi cserék lehetőségével. Ennek oka, hogy egyre kevesebben vállalják az adminisztratív munkakörök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meglevő adminisztráto­rok továbbképzésével kell megoldani az egyre növekvő ügyviteli feladatok ellátását. Mindebből az következik, hogy a létszámnövelési tila­lom még az alkalmankénti ügyeskedések ellenére is, el­érte célját. Az ügyviteli dol­gozók száma csökkent, s az íróasztal ma már nem jelen­ti az egyedüli elhelyezkedési lehetőséget, megállt az iro­dák túlnépesedése. A rende­let legnagyobb hatása mégis abban mérhető le, hogy gon­dolkodásra késztette a pá­lyaválasztó és a pályakezdő fiatalokat. Még a gimnáziu­mot végzettek körében is nö­vekszik a fizikai munkát vállalók aránya, és ez min­denképpen egészséges folya­matnak ítélhető. Vagy leg­alábbis e folyamat kezdeté­nek ... S mielőtt még elhangzana, hogy ugyan miért ítélendő kedvezőnek az adminisztratív és ügyviteli dolgozók számá­nak csökkenése, amikor — így halljuk, olvassuk szerte a világon — épp a létszám-i növekedés jellemző, hadd emlékeztessek a nem lényeg­telen tényre, hogy az irodis­ták között külön helyet fog­lalnak el a műszaki alkal­mazottak. Számuk emelkedé­se valóban világjelenség, s ehhez igazodunk mi is. A műszakiak száma nálunk is emelkedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvényes a létszámnövelési tilalom. Így a helyes, és így célszerű. Más kérdés, hogy vannak vállalatok — és nem elvét­ve —, ahol műszaki munka­körökben „bújtatják” el pél­dául még a bérelszámolókat is. Mert a rendeletek kijátszá­sának lehetőségeit, aki akar­ja. szinte mindig megtalálja, már csak azért is, mert ele­ve számít az alaprendelet előírásait módosító, enyhítő jogszabályra. És az újabb kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nem csak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már erede­ti fogalmazásában is. És ak­kor a címzettek — talán ép­pen az ésszerűség felismeré­sének okán — tiszteletben is tartanák az ilyen rendelete­ket. Vértes Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents