Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
1980. január 22., kedd o IZHdUltiTcl Egyesületek a tervteljesítésért Vaskos iratköteg foglalkozik a MTESZ Békés megyei Szervezetének idei programjával. A szervezet berkein belül 18 társaság, illetve egyesület, valamint öt bizottság segíti megyénk fejlődését. Azt, hogy mennyire szerteágazó munkájuk, feladatuk, s milyen helyet foglalnak el Békés megye életében, bizonyítják kiemelt rendezvényeik: az április— májusi műszaki fejlesztési hónap, az októberi műszaki könyvnapok, s pályázati felhívásuk’ az újítómozgalom serkentésére. De nézzük részletesen. Továbbképzés, átképzés Az oktatási bizottság a felnőtt-továbbképzés területén — figyelembevéve, hogy várhatóan megnövekszik az igény az ipari és mezőgazdasági üzemekben a szakmunkások, illetve középfokú végzettségű szakemberek iránt — felkészülnek a továbbképzésekre, átképzésekre, második szakma nyújtására. Éppen ezért a bizottság behatóan foglalkozik a szakmai képzés módszereivel, koordinálásával. A műszaki fejlesztési bizottság a kiemelt feladatok mellett nagy hangsúlyt fektet a különböző tanulmányok és vizsgálatok egyeztetésére, összefogására. E téren külön figyelmet fordítanak azokra a feladatokra, amelyek az energiával való takarékos gazdálkodást szolgálják. A Bolyai János Matematikai Társulat létszáma az utóbbi években csökkent, s ezzel párhuzamosan visszaesett munkájuk színvonala is. A jelenlegi helyzetet a vezetőség felmérte, és arra az elhatározásra jutott, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesznek a társasági élet fellendítésére. Így érthetően elsődleges terveik közé tartozik, hogy a fiatal, kezdő tanárokat, új szakembereket meghívjanak rendezvényeikre, s megnyerjék őket a munkához. Ezt segíti elő, hogy Békéscsabán és Gyulán felújítják a feladatmegoldó délutánok rendezését, s megszervezik az egyetemi* főiskolai felvételi vizsgákra való előkészítő tanfolyamokat. Az Építőipari Tudományos Egyesület segítséget kíván adni a megye terveinek sikeres megvalósításához, s már napjainkban vizsgálják a VI. ötéves tervre való felkészülést. E feladatok teljesítésére számos előadást, tanfolyamot, belföldi tanulmányutat szerveznek. Közöttük olyan előadások hangzanak el, mint az „Épületek energiatakarékos hő- szigetelése”, vagy a „Békéscsaba város általános és részletes rendezési terve”. Tanfolyamaik közül a be- tonacélhegesztő-képzés tarthat számot nagyobb érdeklődésre. Nemzetközi kapcselatok A Gépipari Tudományos Egyesület számos rendezvénye mellett csaknem húszféle tanfolyamot szervez az idén. Tagjai vállalkoznak szakvélemények és tanulmányok kidolgozására, természetesen vállalati és intézményi megbízások alapján. Nemzetközi kapcsolataik bővítését is célul tűzték ki, ami annyit jelent, hogy a határ menti együttműködés keretében Zrenjanin várossal létesítenek kölcsönös látogatási megállapodást. A csehszlovák Agrostroj Jicin Mezőgazdasági Gépgyárral már korábban kapcsolatot létesített a MEZÖGÉP-szakosz- tály, s így kölcsönös tanul- mányutakat szerveznek. A temesvári műszaki egyetem mellett működő kutatóintézettel is keresik a kapcsolatfelvétel lehetőségét. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetébe tömörült szakemberek társadalmi munkájukkal jelentősen hozzájárultak a megye mezőgazdasága előtt álló agrár- és szövetkezetpolitikai, valamint a termelési feladatok megoldásához. A pártoló tagok száma tavaly nagyobb mértékben növekedett, s ma már a nyilvántartott tagok száma meghaladja az 1400-at. Az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület nagy rendezvényei közül az élre kívánkozik „A VI. ötéves tervben az élelmiszer-gazdaság várható külkereskedelmi feladatai” című konzultáció, amelyet a megyei műszaki fejlesztési hónap keretén belül kívánnak megtartani. A Hidrológiai Társaság kiemelt feladatként foglalkozik a Gyulán sikerrel alkalmazott „befogadón kívüli szennyvízelhelyezési megoldás” széles körű megismertetésével és elterjesztésével. Ennek érdekében országos nagy rendezvényre kerül sor szeptemberben, mely anké- tot a környezetvédelmi napok keretében tartanak meg. Ofszet és fényszedés Az elkövetkező időben tovább növekszik a színes nyomtatás iránti kereslet a könyv és csomagolási anyaggyártás területén, ezért nyomdáinknál kiemelt feladat a színrebontási minőség javítása és a nyomtatás géptermi ellenőrzésének megszervezése. Többek között ehhez kíván segítséget adni a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület az idén, s a következő tervciklusban. Ezen túlmenően a Dürer Nyomdában a korszerű fényszedési és színrebontási technológia meghonosításához és szakember- képzéshez nyújt segítséget az egyesület tagsága. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság legfőbb feladatának tekinti, hogy a kutatómunka kezdeményezésével, fórumok működtetésével rendszeresen feltárják és felhasználhatóvá tegyék a vezetésszervezés hazai és nemzetközi elméleteinek, módszertanának tapasztalatait. Ennek értelmében számos rendezvényt, előadássorozatot terveznek. Közülük is kiemelkedik a kereskedelmi és idegenforgalmi szakosztály több napos ankétja, amely az ország vendéglátóipari vezetőinek tanácskozása lesz. A májusi programot kiállítással és vendéglátóipari bemutatóval együtt rendezik meg. A könnyűipar fejlődését kívánja elősegíteni előadásaival, tanulmányutak szervezésével a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület vezetősége és tagsága, mindezeket kiegészítve üzemlátogatásokkal, kerek- asztal-beszélgetésekkel. J. P. Miről fr a Magyar Mezőgazdaság 3. száma? „A takarmányozás érdemleges javítása nélkül nincsen versenyképes magyar állat- tenyésztés.” Romány Pál MÉM-miniszter szavai a Gödöllőn tartott, elmúlt évet értékelő országos tanácskozáson hangzottak el. A vitaindító előadásában a miniszter egy sor, régóta napirenden levő, fontos témát említett. Utalt többek között a megtermelt és nem hasznosított termékekre, a rendben tartott és elhanyagolt földekre, az állattenyésztés viszonyiaTöbb és az eddigieknél még jobb minőségű növényi és állati terméket ígér a Baranya megyei Somberek Béke Őre Termelőszövetkezet tagsága az elkövetkezendő években. Képünk a tsz baromfinevelőjében készült (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) Ez a szép kolóniái stílusú íróasztal a Mezőberényi Faipari Szövetkezetben készült. Képünkön az utolsó „simítások” folynak. A szórópisztollyal felvitt lakkréteg védi a bútort a karcolástól Fotó: Veress Erzsi Létszámgazdálkodás Rendeletek és íróasztalok Mintha csökkenne az íróasztalok varázsa: a szakma nélküli pályakezdők közül egyre kevesebben szeretnének valami „jó kis íróasztal” mögé kerülni. Sőt: kevesebben választják az adminisztratív képzettséget nyújtó középiskolákat is. Inkább mennek ipari szakmunkásképzőbe, vagy döntenek úgy, hogy képesítés nélküli pedagógusként, egészségügyi alkalmazottként, vagy éppen fizikai munkásként helyezkednek el. Három éve, hogy a korgos elmaradottságára, a mezőgazdasági alaptevékenységet segítő melléküzemágra. Mindezeket új módszerekkel kell elérnünk; „a nyolcvanas évek mezőgazdasága nem ismételheti meg az előző évtized útját” — szögezte le Romány Pál MÉM-miniszter. A tanácskozásról készült beszámoló a mezőgazdaság legfontosabb munkáira tér ki és hívja fel a figyelmet. A télálló búzafajta a biztonságos termesztést jelenti. „Ha a fajtákat helyesen akarjuk értékelni, nem alkudhatunk meg a kedvezőtlen tulajdonságokkal még akkor sem, ha azok éppen nem mutatkoznak, mert lehet, hogy a következő évben az lesz a limitáló tényező.” A gabonatermesztők fórumán a martonvásári kutató- intézet főmunkatársai az őszi búzák fagyállóságát vizsgálják és mutatják be írásukban. A jó agrotechnika kemény tél esetén mérsékelheti a kártételt, de csak akkor, ha egyébként télálló fajtát vetettünk. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet szintén a búzáink áttelelését elemzi: „A télállóság öröklött hajlam” — írja a cikk, ami a télre edződés során alakul ki. Fontos, hogy ebben az edződési szakaszban mi történik a növénnyel, és milyen erős a fagyállósági hajlama. Mindkét írás külön hangsúlyozza az agrotechnikai fegyelmet, amely megköveteli a vetett fajták és az adott vidék időjárásának pontos ismeretét. A szakemberek eddig kedvezőnek ítélik az idei telet. Ugyancsak a gabonatermesztők fórumán olvashattunk a kukoricák télállóságáról is. A kukoricavetésről szól Tallér Márton cikke, amely a cukorrépavető gép kukoricavetésre való alkalmazását mutatja be. A Tolna megyei üzemi tapasztalatok szerint az e módszerrel történt vetés után rekord termés is betakarítható. mány határozata alapján a munkaügyi és a pénzügy- miniszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az adminisztratív és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt az emlékezetes „létszámstop”, amely nem tartozott a leg- átgondoltabb jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évek óta — az adminisztratív és ügyviteli dolgozók száma a szükségesnél és az indokoltnál lényegesen gyorsabban emelkedett. A szóban forgó jogszabály e folyamatot kívánta megállítani és ez sikerült is. Olyannyira, hogy alaposan megnehezítette — sőt: többnyire lehetetlenné tette — a tervszerű káderutánpótlást, a szükséges kádercseréket, a pályakezdő fiatalok pedig sokszor kilátástalan helyzetbe kerültek. A közgazdasági szakközépiskolákban végzettek számára például külön rendeletet kellett fogalmazni, mely — az ő esetükben —, érvénytelenítette az alapren- deletet. Egyszóval: gyorsan kiderült, hogy a „létszámstop” túlságosan is merev döntés volt. 1977. január elsején aztán életbe lépett a kategorikus létszámstoppot felváltó létszámnövelést tilalom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-i állapotnak megfelelően, a kieső munkaerő pótlását, illetve minőségi cseréjét. A létszámnövelési tilálom azóta is érvényben van, s nemrégiben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága vizsgálta több mint kétszáz vállalatnál és szövetkezetnél, hogy milyen eredményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizsgálat több fontos megállapítással szolgált. Az elmúlt három évben például csökkent az adminisztratív dolgozók száma (évente 2-3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugállományba vonult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akarták pótolni. A rendelet hatására a vállalatok nagy részénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerűsítéséhez, lehetséges gépesítéséhez. A létszám csökkenésében azonban közrejátszott némi statisztikai bűvészkedés is: a rendelet ugyanis • előírja, hogy az 1976. december 31-i állományi létszámhoz képest nem növelhető az adminisztratív dolgozók száma. Nem egy vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli megállapodás alapján, ideiglenesen, „statisztikajavítás” céljából, behívták például a gyermekgondozási szabadságon levő' nőket, akik aztán 1977 januárjában ismét visz- szatérhettek gyermekeikhez, hiszen pillanatnyi szerepüket betöltötték. Az így javított statisztika pedig kedvező lehetőséget adott a megfelelő, de azért a rendelet előírásait is tiszteletben tartó létszám- növelésre. Ugyancsak a már említett vizsgálat során állapították meg, hogy a vállalatok meglehetősen ritkán élnek a rendeletben biztosított minőségi cserék lehetőségével. Ennek oka, hogy egyre kevesebben vállalják az adminisztratív munkakörök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meglevő adminisztrátorok továbbképzésével kell megoldani az egyre növekvő ügyviteli feladatok ellátását. Mindebből az következik, hogy a létszámnövelési tilalom még az alkalmankénti ügyeskedések ellenére is, elérte célját. Az ügyviteli dolgozók száma csökkent, s az íróasztal ma már nem jelenti az egyedüli elhelyezkedési lehetőséget, megállt az irodák túlnépesedése. A rendelet legnagyobb hatása mégis abban mérhető le, hogy gondolkodásra késztette a pályaválasztó és a pályakezdő fiatalokat. Még a gimnáziumot végzettek körében is növekszik a fizikai munkát vállalók aránya, és ez mindenképpen egészséges folyamatnak ítélhető. Vagy legalábbis e folyamat kezdetének ... S mielőtt még elhangzana, hogy ugyan miért ítélendő kedvezőnek az adminisztratív és ügyviteli dolgozók számának csökkenése, amikor — így halljuk, olvassuk szerte a világon — épp a létszám-i növekedés jellemző, hadd emlékeztessek a nem lényegtelen tényre, hogy az irodisták között külön helyet foglalnak el a műszaki alkalmazottak. Számuk emelkedése valóban világjelenség, s ehhez igazodunk mi is. A műszakiak száma nálunk is emelkedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvényes a létszámnövelési tilalom. Így a helyes, és így célszerű. Más kérdés, hogy vannak vállalatok — és nem elvétve —, ahol műszaki munkakörökben „bújtatják” el például még a bérelszámolókat is. Mert a rendeletek kijátszásának lehetőségeit, aki akarja. szinte mindig megtalálja, már csak azért is, mert eleve számít az alaprendelet előírásait módosító, enyhítő jogszabályra. És az újabb kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nem csak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már eredeti fogalmazásában is. És akkor a címzettek — talán éppen az ésszerűség felismerésének okán — tiszteletben is tartanák az ilyen rendeleteket. Vértes Csaba
