Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. JANUAR 20., VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Bízatom a párt politikája iránt Februárban kezdődnek a pártértekezletek A Magyar Szocialista Mun­káspárt alapszervezeteiben országszerte lezajlottak, il­letve néhány helyen a na­pokban szerveződnek az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő tanácskozások. A beszámoló taggyűléseken — még tavaly november—de­cemberben — megvitatták az alapszervezetek elmúlt öt esztendei tevékenységét, most januárban pedig a Központi Bizottság kongresszusi irány­elveit és a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatokat tűz­ték, illetve tűzik napirendre. Sok helyütt újjáválasztották már az alapszervezeti, illetve legtöbb helyen a pártvezető­ségeket, s küldötteket vá­lasztottak a felsőbb szervek pártértekezleteire. A pártér­tekezleteket megelőző fontos eseménysorozat tapasztala­tairól az MSZMP KB párt­ós tömegszervezetek osztá­lyán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az alapszervezeti tanács­kozások egyértelműen bizo­nyították: egész párttagsá­gunk és a párton kívüli dol­gozók is bíznak az MSZMP politikájában, egyetértenek a pártnak a szocialista társa­dalom továbbfejlesztése ér­dekében kifejtett tevékenysé­gével, bizalommal és vára­kozással tekintenek a kong­resszus tanácskozásai elé. A taggyűléseken töretlenül érvényesült a demokrácia: nyílt, elvtársi vitákban íor- málták állásfoglalásaikat az alapszervezetek, mindenki, (Folytatás a 4. oldalon) Csongrádon Ünnepség a Magyar Néphadsereg megalakulásának 35. évfordulója alkalmábél Rongyosak voltak és éhez­tek, dermesztő hidegben épí­tettek utat, hidat, vasutat. Utat az utánpótlásnak, a fegyvereknek, az élelmisze­reknek, hogy segítsék, tá­mogassák a Vörös Hadsere­get dicső csatájának befeje­zésében, a győzelemben. Tu­lajdonképpen itt és ekkor született a fegyverbarátság a szovjet és magyar harco­sok között. A naptárak 1945- öt mutattak. Január 20-án az ideiglenes nemzeti kor­mány képviselői Moszkvában aláírták a Szovjetunióval és az antifasiszta koalíció tag­jaival kötött " fegyverszüneti szerződést. Ugyanezen a napon toborzási felhívást tettek közzé a magyar de­mokratikus hadsereg meg­szervezésére. Ebben felszólí­tottak, hogy „Fogjon fegy­vert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadí­tása érdekében! Minden de­mokratikus érzülettel átha­tott és harcos szellemű ma­gyar ember álljon az új ma­gyar hadsereg soraiba.” Ez­zel megkezdődött a demok­ratikus magyar hadsereg szervezése. Erre a sors- és évfordulóra emlékeztek pénteken Csong­rádon az ifjúsági házban megrendezett díszünnepsé­gen, amelyen részt vett, és beszédet mondott Csórni Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtit­kár, valamint Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, a megye, a város, a párt, állami és társadalmi szerveinek több vezetője, a Csongrádon állomásozó, 35 éve alakult műszaki zászló­alj több tisztje, tiszthelyette­se, sorkatonája. Ott voltak többen azok közül, akik há­rom és fél évtizeddel ezelőtt elsőként jelentkeztek a de­mokratikus magyar hadse­regbe, hogy részt vegyenek a hitleri fasizmus szétzúzá­sában. Az ünnepség szónoka Csó­rni Károly vezérezredes volt, aki átfogóan elemezte a demokratikus magyar had­sereg megalakulásának kö­rülményeit. Tisztelettel be­szélt azokról, akik elsőként jelentkeztek, hogy fegyver­rel segítsenek a fasizmus Csórni Károly vezérezredes méltatta a magyar demokratikus hadsereg megalakulásának kö­rülményeit leverésében. Ott voltak a volt partizánok és ellenál­lók, a budai önkéntes ezred katonái, a magyar interna­cionalisták, akik Szovjet - Oroszország, a Magyar Ta­nácsköztársaság, majd a spa­nyol köztársaság frontjain szereztek gazdag, forradal­mi, harci tapasztalatokat. Beálltak az új hadseregbe a fasizmust izzóan gyűlölő, nemzeti önbecsüléstől fűtött munkások és parasztok ez­rei, de tömegesen jöttek a Horthy-hadseregnek, a fa­siszták barbár igazságtalan háborújából kiábrándult nemzeti érzelmű katonái, tiszthelyettesei, tisztjei. Kü­lönösen nagy teret szentelt beszédében az I. magyar vasútépítői hadosztály kato­náinak helytállásáról, akik igen mostoha körülmények között vettek részt a front utánpótlási vonalainak új­jáépítésében. E hadosztály ma is létező alakulata a csongrádi önálló műszaki zászlóalj. Felszólalt az ünnepségen Gyöngyösi Gábor, volt had­osztályparancsnok, aki meg­emlékezett a nehéz, fárad­ságos, ám dicsőséges idő­szakról. A mai katonák ne­vében Tyukász György sza­kaszvezető tisztelgett a hős elődök emlékének. A hallgatóság soraiban ott voltak a veteránok, akik nehéz körülmények között segítették a Vörös Hadsereg dicsőséges harcait Kép, szöveg: Béla Ottó Pénteken, a déli órákban érkeztek haza Szegedről Szarvasra Deákné Sályi Ilona, valamint a három iker lány, Emese, Hilda és Dóra. Egyelőre a szarvasi szülő­otthon egyik szobájában helyezték el az anyát és a gyer­mekeket, ahol orvosi felügyelet mellett valószínűleg más­fél hétig lesznek. Hazatérésük után egy ápolónő segít­ségével gondozzák majd a három csecsemőt. A rendsze­res felügyeletet a városi tanács egészségügyi osztályának szervezésében az ápolónő mellett a gyermekkörzeti orvos látja majd el a család otthonában. A kicsik egészségesek, édesanyjuk is jól van, és várják, hogy otthonukba haza­térhessenek Fotó: Gál Edit Párttaggyttlésen a Sarkad! Cukorgyárban Hogyan lehet a termelés hatékonyságát fokozni, a vesz­teségeket csökkenteni? Köztudott, nem könnyű gazdasági év előtt áll az ország. Sarkadon a cukorgyáriak alap­szervezeti vezetőségválasztó párttaggyűlésein a kongresz- szusi irányelvek vitájában nagy hangsúlyt kaptak ezek a gondolatok. A gyárban 279 párttag dolgozik, öt alap­szervezetben. Valamennyi alapszervezetnél egy időben kezdődtek meg a taggyűlések. A 3-as számú alapszerve­zet tagjai arra kerestek választ, hogy saját területükön, a gyárban, hogyan lehet a növekvő feladatoknak eleget tenni. Erről szól írásunk lapunk 4. oldalán. Hogyan tovább, Harsány? % V Egyik nagy gondjuk a közlekedés. A Biharugráról Kö- rüsnagyharsányba vezető út egyik hídjának hosszúra nyúlt építése kellemetlenül érintette az ugraiakat is, a harsá- nyiakat is. Ráadásul veszélyben a falut a világhoz kötő vasút is: a motorvonat egyelőre átjár Harsányba, de az illetékesek már kimutatták, hogy ez nem gazdaságos. A másik nagy gond, az ivóvíz... (Riportunk az 5. ol­dalon.) Egy rendelet, s ami mügötte van Az oktatási miniszter 1978-ban kelt rendelete alapján a 18. életévüket betöltött állami gondozottak és in­tézeti elhelyezettek jelentős összegű támogatásban része­sülhetnek önálló, felnőtt életük megkezdéséhez. Ripor­tunkban az új juttatásban részesülő fiatalok közül kettő­vel beszélgettünk el. Életek, sorsok elevenednek meg a juttatás első élvezőinek elbeszélésekor. Riportunk lapunk 6. oldalán olvasható. Csillagos utazás Az Üj Magyar Lexikon — a képeket és a sta­tisztikai táblázatokat is beleértve — csaknem 8 oldalon keresztül foglal­kozik hazánk fővárosá­val, Budapesttel. A több, mint 20 éve szerkesztett kézikönyv természetesen már tartalmazhatta azo­kat a változásokat, ame­lyek az eltelt két évti­zedben végbementek. La- > i púnk 7. oldalán levő kép­összeállítás mind a ré­gebbi, mind az újabb korral összefüggő esemé­nyekről ad ízelítőt. A programok változatossá­ga garancia arra, hogy még a téli hónapokban is nagyszerű kulturális és szórakozási lehetőség nyí­lik B»»dapesten. 8£i|3®S8? Szavaztak az olvasók Harmadik alkalommal kértük fel lapunk olva­sóit, hogy szavazzanak: kit tartanak Bélkés me­gye legjobb sportolóinak. Nyclcszáztizennégyen küldték be a határidőig szavazatukat, és ennek alapján, 1979. évi ered­ményei alapján Űjszigeti Katalin tornász, Jeszensz­ky Attila úszó és a Bé­késcsabai Előre Sparta­cus női tornászcsapata nyerte el a vándorkupát. A szavazás részletes ered­ményét és a győztesek­kel készült riportokat a 16. oldalon közöljük.- _ -

Next

/
Thumbnails
Contents