Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
CQ2n02S 1980. január 19., szombat Közéletünk hírei IIHHF is egyetért a kongresszusi irányelvekkel II munkaerő-gazdálkodás egyik tartaléka Pénteken, jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 8. ülésszakának tárgyalásai. Az erről szóló jegyzőkönyvet Bor- bándi János és Do Muoi miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei, a Parlament delegációs termében írták alá. A bizottság ülésén részletesen elemezték az 1976—80-ra elfogadott gazdasági együttműködési program eddigi megvalósítását is, és kijelölték a további feladatokat. A bizottság tudomásul vette az ez évre szóló magyar— vietnami árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvben foglaltakat, amely 33 millió rubeles árucserét irányoz elő, s amelyet a múlt év novemberében, ■ Budapesten írtak alá. A bizottság megbízta a két ország külkereskedelmi szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az ütemesebb szállítások érdekében. * * * A KGST Végrehajtó Bizottságának ülésén részt vett magyar küldöttség vezetője, Marjai József minisztereia MEZÓGÉP-töl A hét elején Budapesten, a Kohó- és Gépipari Minisztériumban tárgyalt egy bolgár küldöttség az idei gépvásárlásokról. Ebben nagy szerep jut a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnak, ahová szerdán, január 16-án ellátogatott Dzsambov bolgár ipari miniszterhelyettes is. Látogatására elkísérte Csá- nyi Sándor, a MEZŐGÉP Tröszt kereskedelmi tanácsadója. A bolgár vendéget Kiss Sándor, a vállalat igazgatója fogadta és — mert a szezon már véget ért — filmen mutatta be a vállalat legújabb (Folytatás az 1. oldalról) édesárut, fűszereket szereznek be, és több diabetikus készítményt és gyermekápolási cikket vásárolnak külföldről. A ruházati cikkek döntő többségéből az ipar ajánlata és a behozatal várhatóan kielégíti az igényeket, a fő törekvés a kereslethez jobban, rugalmasabban igazodó kínálat megteremtése, a divat gyorsabb követése. Kedvező tényező az ellátás javításában, hogy tréningruhából az ipar több év után először vállalta a kereskedelem tavalyinál nagyobb, 2,8 millió darabos megrendelését. Az igények kielégítéséhez szükség van egyebek között 14,5 millió kötött fehérnemű, férfi télikabát, ing, zokni, szőnyeg, függöny importjára. Miután a gyártási és az importlehetőség nem növekszik, egyes bútorokból továbbra is számítani kell választék- hiányra, bár növekszik a keresettebb szekrénysorok, az elemes és a konyhabútorok mennyisége. A kínálatot azzal is javítják, hogy korlátozzák a közületek forgalmát. A vas-műszaki kereskedelem fenntartja, egyes termékekből javítja is az ellátás tavalyi színvonalát. Várható például — még hazai típusokból is — a mosógép, a hordozható rádió, a televízió, a hűtőgép kínálatának javulása. A szakmában nagyobb szerepet, kap az import, hiszen igen sokfajta cikk hazai forgalma — például fényképezőgép, karóra, személygépkocsi — a külföldi beszerzésen alapul. Az idén — miután a hazai gyártás megszűnt — a szocialista országokból vásárolnak porszívót is. Importtal pótolják a belföldi gyártás hinök-helyettes, hazánk állandó képviselője a KGST-ben, a végrehajtó bizottság ülését követően — mint a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke — Moszkvában tárgyalt Konsztantyin Katusev minszterelnök-helyettessel, a bizottság szovjet tagozatának elnökével. Marjai József pénteken hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Valerij Muszatov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Áttekintették a két ország együttműködésének időszerű kérdéseit, egyeztették az ez évi külkereskedelmi forgalom gyakorlati lebonyolításával összefüggő feladatokat, megvizsgálták a további konkrét együttműködési, szakosítási és kooperációs megállapodások előkészítésének feltételeit, a bizottság munkatervében a két ország távlati együttműködésének kialakítását szolgáló közös teendők végrehajtásának menetét. kukorica adaptereinek működését. Ezután megtekintették a békéscsabai és orosházi gyárat, és a látottakról elismerően nyilatkozott a miniszterhelyettes. Megállapodás született, hogy az idén mintegy 4-5 millió rubel értékben szállít soros kukorica adaptereket a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat Bulgáriába. Az erről szóló szerződést néhány napon belül aláírják. A bolgár, miniszterhelyettesnek megnyerték tetszését a MEZŐGÉP egyéb termékei is, így hosz- szú távú együttműködésre van kilátás. ányát egyebek között centrifugából, elektromos forróvíztárolóból, egyes vasárukból, acélcsövekből. A kedvezőbb kilátások ellenére továbbra sem tudják hiánytalanul kielégíteni az igényeket például automata mosógépből, színes televízióból, asztali rádióból, Szieszta fűtőkészülékből, s gondot, okoz a zár, a lakat, a vasalási cikkek, valamint egyes építő- és faanyagok megfelelő kínálata. Az árualap megteremtéséhez mind a hazai vállalatokkal, mind a külföldi partnerekkel még folynak a tárgyalások, amelyeken a kereskedelem további erőfeszítéseket tesz a helyi árualapok felkutatására, a szocialista import bővítésére. Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi bizottságának január 17-i ülésén Bana- dics Antalné titkár vitaindítója után 14—15 aktíva tolmácsolta azokat a véleményeket, javaslatokat, amelyek a megyeszékhely kerületeiben, illetve a városkörnyéki községekben tartott megbeszéléseken hangzottak el. A hozzászólások egyúttal bizonyították, hogy a párt- kongresszus téziseit csaknem valamennyi bizottság gondosan, felelősségteljesen áttanulmányozta, és azok szellemével egyetértett. Többen is hangsúlyozták a családvédelem, a környezetvédelem, a munkafegyelem fontosságát. Ugyanakkor — mint jelezték — nem eléggé hatékony a bürokratizmus és a korrupció ellenes küzdelem. A vezetők személyes példa- mutatásáról szólva kij.elenA Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának békéscsabai iskolájában január 21- én, hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik a Társadalmunk kérdései második évfolyamának tömegpolitikai oktatása a szakszervezeti bizottságok vezető propagandistái részére. A felkészítő foglalkozáson két előadás hangzik el. Tegnap, pénteken délután tartotta ez évi első ülését Békéscsabán a Vöröskereszt városi vezetősége. Elsőként Fodor Sándor titkár számolt be a megyeszékhely és a város környéki községek alapszervezeteinek elmúlt évi tevékenységéről. Megállapította, hogy a szervezettebb, összehangoltabb munka eredményeként jó néhány alapszervezet élete fellendült. Legjobban működtek tavaly a III.—IV. kerületi, valamint a mezőberényi alapszervezetek. A második napirendi pontban Tuska Jánosné, a városi számvizsgáló bizottság elA munkaügyi miniszter — az érintett társadalmi szervezetekkel egyetértésben — egész évre szabályozta a munkaszüneti napok körüli munka-, illetve szabadnapáthelyezéseket. Függetlenül attól, hogy a vállalatnál melyik hétre esik a szabad szombat, a munkarend tették: amit nem szabad a dolgozónak, miért szabad a főnöknek?! Egy tsz-tag arról beszélt, hogy bizonyos mezőgazdasági üzemekben nem bánnak megfelelően a fiatalokkal. Gyakran még az elemi szakmai tapasztalatokat sem adják át nekik, s ezért az utánpótlás veszélybe kerül. Az egyik lelkész elismerően szólt a párt szövetségi politikájával kapcsolatban az állam és az egyházak rendezett viszonyáról. Ez — mint mondotta — abban is kifejezésre jut, hogy maguk a hívők is támogatják az országépítő munkát. Gaika Pál, a HNF városi elnöke többek között a gazdaság rugalmas fejlesztésének szükségére hívta fel a figyelmet. A bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Sasala János, a városi párt- bizottság titkára is. A részvevők először „A szocialista demokrácia” címmel Balázs Jánosnak, az SZMT politikai főmunkatársának, majd „A szakszervezeti választott testületek és tisztségviselők feladatai” címmel Dömény Ferencnek, az SZMT szervezési osztályvezetőjének előadását hallgatják meg. nöke az -alapszervezetek gazdasági tevékenységéről számolt be. Mint elmondotta, a vizsgált 30 alápszervezet- nél tapasztalt hiányosságok jó része a szakmai hozzá nem értésből adódik, ezért javasolta a továbbképzés még jobb megszervezését. Az ez évi munkaterv elfogadása után értékes hozzászólások, javaslatok következtek. Öz Ferenc megyei titkár az egészségügyi kultúra jelentőségéről, s a Vöröskereszt ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt. Dr. Juhász István városi főorvos az ifjúság egészségügyi nevelésének fontosságára hívta fel a figyelmet. az idén a következőképpen alakul: Március 29. szombati munkanap, április 4., munkaszüneti nap, április 5. szabacf szombat, április 6. heti pihenőnap, április 7. munkaszüneti nap, április 26. szombati munkanap, május 1. munkaszüneti nap, május 2. heti pihenőnap, május 3. szabad szombat, május 4. teljes munkanap, november 1. szabad szombat, november 6. szombati munkanap, november 7. munkaszüneti nap, november 8. heti pihenőnap, november 9. teljes munkanap, december 20. szabad szombat, december 24. szombati munkanap, december 25. munkaszüneti nap, december 26. munkaszüneti nap, december 27. heti pihenőnap, december 28. teljes munkanap, decem- 31. teljes munkanap, 1981. január 1. munkaszüneti nap, január 2. heti pihenőnap, január 3. szabad szombat, január 4. teljes munkanap, január 10. pedig szombati munkanap. A rendelet nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő, (folytonos), és a rendeltetés folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatnál, illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarendjét. vről évre visszatérő gond, hogy az ipari termelésben a kisegítő tevékenységeknél — elsősorban az anyagmozgatásban indokolatlanul sok munkaerőt foglalkoztatnak, s mégis éppen ezen a területen gyakori a munkáskéz hiánya. Ennek fő oka, hogy a kisegítő tevékenységek gépesítésében — az utóbbi évek valóban számottevő fejlődése ellenére — még nem kielégítő a színvonal. A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó vizsgálata is azt igazolja, hogy az iparban a közvetlen termelő tevékenység kiszolgálását indokolatlanul nagy létszámmal valósítják meg, és ezen a területen az elmúlt években sincs kedvező irányú változás. Ez részben abból fakad, hogy a beruházások során és a rekonstrukciók alkalmával általában a termelőfolyamat gépesítése, korszerűsítése áll a középpontban, a járulékos tevékenységek- gépesítését gyakran elhanyagolják, ezek „megtakarításával” kívánják a befektetések összegét mérsékelni. Ennek nyomán — 1972-höz képest — 1978-ban a kisegítő tevékenységet folytatók száma több mint 7 százalékkal nőtt, miközben az alaptevékenységet folytatók létszáma lényegében nem változott, sőt több területen csökkent. A termelőfolyamat gépesítésének gyors növekedése az elmúlt 5 évben jelentősen bővítette a karbantartási szükségletet, s az ott foglalkoztatott munkaerő számának mintegy 14 százalékos növelését tette szükségessé. A népgazdasági terv 1980- ra mérsékelt gazdasági növekedést irányoz elő, s a beruházások bővítésének lehetőségeit is szűkebben szabja meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy a termelés minőségi oldalai kerülnek előtérbe. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a kisegítő tevékenységek a termelőfolyamathoz igazodva hatékonyabbak legyenek. Ennek egyik feltétele a kiszolgáló tevékenységek jobb megszervezése az anyagmozgatásban, a raktározásban, a karbantartásban. Ebben fontos szerep hárul a termelés programozására, amely a tevékenységek ütemességének javítását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló szerényebb beruházási lehetőségek is lehetőséget kínálnak a kisegítő, kiszolgáló és karbantartó munka fokozott gépesítésére. E gépesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia az alkalmazott szervezési módszerrel, illetve a hatékonynak ítélt és bevezetésre kerülő szervezési rend; dél. A gépesítés alacsony foka ugyanakkor azt is maga után vonja, hogy a vállalatok a termelési biztonságra való törekvés jegyében gyakran gítői létszámot tartanak állományban, mert a vállalatok közötti kooperáció fogyatékosságai ezen a területen is gondot okozhatnak a folyamatos termelésben. De például ezért magas a tmk-lét- szám, mert attól tartanak, hogy a javításokra szakosodott vállalat nem végzi el megrendelés szerinti időben a szükséges munkát, vagy nem vállalja a meghibásodások gyors kijavítását. S hasonló megfontolásból duzzad fel a vállalatok tulajdonában levő szállítóeszköz-állomány, és országos méretekben kihasználása alacsony szintűvé válik. Mindebből az következik, hogy javítani kell a vállalatok közötti kooperációnak ez irányú tevékenységét is. Az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelvei a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő közötti jobb összhang megteremtését, és ennek érdekében a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosítását és átképzését jelöli meg célul. Nem kétséges, hogy e folyamatban fontos láncszem, a kisegítő tevékenységnek e termelési folyamattal való összehangolt gépesítése, s ezeknek a tevékenységeknek jobb megszervezése számottevő munkaerő-tartalékot szabadíthat fel. 1 Ennek megoldása nemcsak vezetési, szervezési és pénzkérdés, hanem szemléleti változást is igénylő feladat. A vállalati vezetésben — nem kis mértékben az elmúlt évtizedekben érvényesült gazdaságirányítási követelmények miatt — a végtermékcentrikus gondolkodás vert gyökeret, ami a termelékenységnövelő feladatokat is közvetlenül ehhez kötődően alakította ki. Kevesebb figyelem jutott a kiszolgáló tevékenység racionális megszervezésére, ezen a területen a munkatermelékenység tartalékainak feltárására. n emcsak az irányításban és a vállalati vezetésben kell megteremteni a szükséges szemléleti változásokat, hanem a dolgozók körében is. Az anyagmozgatásban például, ahol a dolgozók viszonylag kis szakmai felkészültséggel, gyakran igen nehéz fizikai munkával, magas bérekért dolgozhatnak, a gépesítés nemcsak a létszám csökkentésével jár. A munka fizikai terheinek jelentős csökkentését hozó gépesítés a szakmai képzettséggel szemben is új követelményeket támaszt. A vállalat szakmai vezetésének és társadalmi aktivistáinak nagy szerepe van abban, hogy mennyire válik zökkenő nélkülivé az átcsoportosítás és átképzés folyamata, milyen gyorsan szabadul fel e területen a más feladatok megvalósításához oly szükséges és hatékonyabban alkalmazható munkáskéz. Szerdán este a békéscsabai út mellett, Gyula közelében hatalmas lángnyelv festette be a sötét égboltozatot. A fény még Békéscsabán is látható volt. Az ott közlekedő gépkocsik egymás után álltak le az út mellett, vezetőik érdeklődéssel figyelték a magasra csapó lángokat. A DÉGÁZ-nál elmondották, hogy semmi különös ok az aggodalomra, az évenként szokásos hálózattisztításról volt szó. Ugyanis időnként a távvezeték egy-egy pontján gázfáklyát égetnek a hálózat tisztítására Fotó: Béla Ottó II munkahely AT munkahelyi művelődési bizottságok titkárainak munkaközössége csütörtökön délután, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tartotta meg idei első foglalkozását. A megyeszékhely vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek képviselői először Schéner Mihály Munkácsy-díjas festőművész még jelenleg is nyitva tartó kiállítását tekintették meg, majd Sz. Kozák Mária, a megyei múzeumi szervezet osztályvezetője a tudományos és kiállító intézmény felépítéséről, feladatköreiről adott részletes tájékoztatást. A munkahelyek és a múzeum kapcsolata Békéscsabán igen jónak mondható. A csütörtöki foglalkozáson W. I. és a múzeum arra is jutott idő, hogy a titkárok az idei évre szóló igényeiket bejelentsék: a múzeum által biztosított vándorkiállításokat — a képzőművészeti, ipartörténeti, régészeti, természettudományos jellegűeket —, az intézmény kutatóinak előadásait, valamint egyéb, a tudományos és művészeti ismeret- terjesztést jól szolgáló szolgáltatásait mind több békéscsabai üzem és vállalat szeretné kérni. A foglalkozás résztvevői végezetül szervezeti és ügyrendi kérdéseket vitattak meg. A munkahelyi művelődési bizottságok titkárainak munkaközössége legközelebb márciusban találkozik. Bolgár megrendelés Mit vásárolhatunk 1980-ban? Szakszervezeti propagandisták képzése Szervezenebb a városi Vöröskereszt muokáia Munka- és szabadnap áthelyezések 1980-ban
