Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

1979. december 15., szombat II könnyűipari miniszter­helyettes Gyulán IBUSZ-sajtótájékoztató a jövő évi programokról II bedolgozók és a vállalatok Tegnap, pénteken Gyulá­ra érkezett Dobrotka László könnyűipari miniszterhe­lyettes. A Gyulai Szabók Szövetkezetét kereste fel, ahol elsőként Balogh László, a szövetkezet elnöke tájé­koztatta a vendégeket az üzem életéről, és munkájá­ról. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy négy évvel ez­előtt költöztek át az új, kor­szerű japán gépekkel fel­szerelt üzembe, ahol ter­mékük döntő többségét nyugati cégek megrendelé­sére gyártják bérmunkában. Évente 180—200 ezer női ruha készül, s az idén előre­láthatóan ezek értéke meg­haladja az egymillió dollárt. Azért is keresettek termé­keik, mert aránylag kis szé­riában készülnek, 200—500 darabos tételekben. Mivel rendkívül ' munkaigényes, ezért nagy gondot fordíta­nak a szakemberképzésre. A karácsonyi ünnepekre változatos programot állított össze a rádió irodalmi fő­osztálya. December 24-én, 20 óra 30 perctől a Kossuth adó Télnek fehér asztalán cím­mel sugároz irodalmi össze­állítást. Karácsony első nap­ján ugyancsak a Kossuth adón „70 perc Simándy Jó­zsefé” lesz — 19 órától. A művészi pályafutásának 60 éves jubileumát nemrégi­ben ünneplő Greguss Zoltán rádiójátékát is e napon su­A hagyományokhoz híven a MEZŐGÉP mezőberényi gyáregységében az idén is megrendezték a nyugdíjasok találkozóját. Az összejövete­len 57 idős ember vett részt, akik meglátogatták az egyre jobban fejlődő üzemet, el­beszélgettek a dolgozókkal, érdeklődtek gazdasági ered­ményeik felől. A találkozón ott volt Szűcs Lajos, a nagyközségi tanács elnöke, aki a községi párt­Jól felszerelt tanműhelyben készülnek a jövő szakmun­kásai, de rendszeres a fel­nőtt-továbbképzés is. Mivel itt is egyre feszítőbb a munkaerőhelyzet, ezen a hatékonyság további növelé­sével igyekeznek segíteni. Kedvezőbbé tették a munka- feltételeket is. Korábban sok panasz volt a dolgozók kö­rében, hogy a nyári időszak­ban nem megfelelő a hűtés, ezért 5 millió forint értékben klímaberendezést vásárol­tak és szereltek fel. Jövőre újabb 5 millió forint értékű gépet vásárolnak a jelenlegi géppark kiegészítésére, il­letve továbbfejlesztésére. A tájékoztató után a miniszterhelyettes megte­kintette az üzemet. A láto­gatás után a szövetkezet ve­zetői rögtönzött divatbemu­tatón mutatták be legújabb termékeiket. domáldi üstökös. A Bolyai Farkasról szóló darabban a szerző alakítja a címszere­pet. Az ünnep második napjá­nak irodalmi programjai kö­zül bizonyára sokan meg­hallgatják az Eldorádó-törté- netek tündérországról és a paradicsomi állapotokról cí­mű összeállítást. A XVII.— XX. századi magyar iroda­lomból merített válogatást, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek versműsorát. bizottság nevében is köszö­netét mondott a sok társa­dalmi munkáért, amit a nyugdíjasok a település szé­pítéséért tettek. Ezután ünnepi ebéden lát­ták vendégül a nyugdíjaso­kat, majd a művelődési köz­pont citerazenekara adott műsort. Végül a gyáregység szak­munkástanulói az általuk készített ajándéktárgyakkal kedveskedtek az öregeknek. Sikeres évet zár az IBUSZ, árbevétele előreláthatóan meghaladja a 7 milliárd fo­rintot, ami 14 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évihez képest — jelentette be Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója pénteki saj­tótájékoztatóján a Sport Szállóban. Mint elmondta, különösen nagy arányban növekedett a turistaforga­lom Ausztriából, az NSZK- ból és Olaszországból, a szo­cialista országok közül pe­dig a Szovjetunióból, az Immár több év óta ismét­lődik először megyei, majd országos szinten a Szakma Kiváló tanulója verseny. Eb­ben a tanévben a szocialista szakmunkásképzés 30. év­fordulójának megünneplé­sével esik egybe ez a jelen­tős esemény. Éppen ezért, talán a korábbinál is jobban készülnek a diákok, pedagó­gusok szakoktatók egyaránt. A felhívások már eljutottak az iskolákba. A megyei szak­mai tanulmányi versenyen 14 szakmában és 9 közis­mereti és szakmai elméleti tárgyból mérik össze a me­gye legjobb másod-, har­madéves szakmunkástanulói tudásukat. A megyei tanul­mányi versenyek ünnepé­Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete pénteken átadta Fábri Zoltán három­szoros Kossuth-díjas, kiváló művész filmrendezőnek a XI. moszkvai. nemzetközi filmfesztivál jubileumi dí­ját, amellyel a Szovjetunió filmgyártása államosításának 60. évfordulója alkalmából idén augusztusban jutal­mazták munkásságát. A bu­dapesti szovjet nagykövetsé­gen rendezett ünnepségen Vlagyimir Pavlov emlékez­tetett arra, hogy a fesztivál Személyi hírek Békés megye Tanácsa de­cember 13-i ülésén a me­gyei egészségügyi osztály vezetői beosztásából, mun­kájának elismerésével dr. Sarnyai Ferencet 1979. de­cember 31-i hatállyal fel­mentette, s egyben az osz­tályvezetői teendők ellátá­sával dr. Horváth Évát 1980. január 1-el megbízta. Dr. Sarnyai Ferenc 1980. január 1-től a gyulai me­gyei kórház főigazgatói teen­dőit látja el. NDK-ból és Bulgáriából jöt­tek többen, mint tavaly. 1980-ban az ideinél is gazdagabb programot állí­tott össze az utazási iroda, öt világrész 42 országába juthatnak el a turisták az IBUSZ-szal. A már hagyo­mányos, jól bevált utak mellett néhány újdonság is szerepel a kínálatban, ezek között kuriózum az Indoné­zia—Singapur—Thaiföld, il­letve az Üj-Zéland—Auszt­rália társasutazások. lyes eredményhirdetésére majd 1980 márciusában ke­rül sor. Az itt legjobban szereplők juthatnak el csak az országos versenyre, amelyből kettőt is Békés megyében rendeznek meg. Géplakatos szakmában az ország legjobbjai majd az orosházi 612-es Ipari Szak­munkásképző Intézetben ve­télkednek. A legjobb eszter­gályos tanulókat pedig a 611-es számú békéscsabai Ipari Szakmunkásképző In­tézet fogadja. Emellett sor kerül majd művészeti vetél­kedőre is, amelyen az egyes intézetek legjobb citerazene- karai és néptánccsoportjai, mutathatják be felkészültsé­güket. rendező bizottsága a magyar filmművészet fejlesztésében betöltött kiemelkedő szere­péért szavazta meg Fábri Zoltánnak a díjat. Az elis­merés egyaránt szól a mű­vész alkotótevékenységének és annak a sokrétű munká­nak, amelyet a Magyar Film- és Tévéművészek Szö­vetségének elnökeként a szo­cialista magyar filmművé­szet hazai és nemzetközi si­kereiért végzett. Fábri Zoltánnak ez volt a negyedik díja a moszkvai fesztiválok történetében. „II hangok messzire szállnak” Irodalmi esi Békéscsabán A Magyar Írók Szövetsé­gének Békés megyei tago­zata A hangok messzire szállnak címmel december 20-án, csütörtökön este 7 órakor irodalmi estet rendez, a békéscsabai vasutas klub könyvtár nagytermében.. A nagyszabású rendezve nyen — amelyet Udvaros Béla rendezett — megyénk íróinak, költőinek művei hangzanak el Zsólnai Júliá­nak, a miskolci Nemzeti Színház és Nagy Attilának, a budapesti Thália Színház művészének tolmácsolásá­ban. A műsorban Bartók Béla, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Szokolay Sándor és Bogár István zeneművei is megszólalnak a békéscsaba i Bartók Béla Zeneiskola mű­vésztanárainak előadásában llnek az országban — óvatos becslések sze- I rint is — vagy há­romszázezren, akik különbö­ző okok miatt nem vállal­hatják a több műszakra osz­tott, kötött munkaidőben el­végzendő gyári munkát. Vagy azért nem, mert csalá­di kötelezettségeik ezt nem teszik lehetővé, vagy mert betegek — de azért nem tel­jesen munkaképtelenek, vagy mert a lakóhelytől túl­ságosan is messze esik az egyetlen szóba jöhető mun­kahely, és a mindennapi in­gázás kárát megintcsak a család szenvedné, vagy egy­szerűen csak azért, mert már nincs erő, energia a rendsze­res munkavállaláshoz szük­séges szakképzettség meg­szerzéséhez. ök háromszázezren mégis­csak munkaerő-tartalékként jöhetnek — jöhetnének! — számításba. összehasonlí­tásként : ők háromszázezren — csak a létszámukat te­kintve — megoldhatnák az egész szolgáltatóipar lét­számgondját; nagyrészt pó­tolhatnák azt a létszámcsök­kentést, amivel az iparnak kell számolnia, éppen azért, mert a szolgáltatóipar lét­számbővítése elkerülhetetlen, s e létszámgyarapítás jósze­rével csakis az iparban fog­lalkoztatottak csökkenése ré­vén történhet; vagyis ők, háromszázezren olyan mun­kaerőtömeget jelentenek, amiről lemondani — éppen a mai, munkaerőínséges vi­lágban — nagy luxus. Nem­csak a népgazdaság érdekei, hanem az ő érdekeik miatt is. Nem munkaképtelenek­ről, nem munkakerülőkről, csak — ismétlem — külön­böző okok miatt speciális helyzetben élő, de termelő- munkát és keresőviszonyt többnyire vállalni kész em­berekről van szó. ök, háromszázezren álla­mi vállalatok és szövetkeze­tek bedolgozói lehetnének. Ám úgy tűnik: épp a leg­nagyobb létszámhiánnyal küzdő gazdálkodó egységek nem tudnak mit kezdeni ve­lük. Pedig: ők háromszázez­ren, bedolgozói minőségben, lényegesen enyhíthetnék a munkaerőgondokat. A beruházási eszközökkel rendelkező állami nagyipart azonban eddig nem érdekel­te, és a jelenlegi tapasztala­tok szerint ma sem érdekli különösebben ez a téma. A szerényebb anyagi eszközök­kel dolgozó szövetkezetek és helyiipari vállalatok pedig csak nagy nehezen tudják növelni a bedolgozók szá­mát. Ennek sokáig jogi aka­dályai voltak: hosszú évekig egyetlen miniszteri utasítás próbálta valamelyest ren­dezni a bedolgozók jogi helyzetét, és csak 1967-ben született meg az a központi rendelkezés, amelynek értel­mében a bedolgozók sok szempontból azonos elbírá­lás alá esnek a vállalati belső létszámot alkotó dol­gozókkal. A helyzet mégsem változott lényegesen, mert a vállalati gazdálkodás felté­telrendszere nem kedvez a bedolgozói munka tömeges elterjesztésének. Például a bérszínvonal-szabályozás, aminek természetéből adó­dik, . hogy bedolgozókkal nem manipulálható. Csakis „belső” dolgozókkal. Márpe­dig az efféle manipulációk­ról a vállalat nem mondhat Űj, magyar filmeket vá^ lasztottak ki az európai szo­cialista országok képviselői azokon a filmátvételi be­mutatókon, melyeket szá­mukra rendeztek. A legnagyobb sikert az itthon is premierre váró gyermekfilm, a Palásthy György rendezte „Égig érő fű” aratta: Csehszlovákia, le, ugyanis a bérszínvonal emelésének — sajátságos módon — egyik alapvető feltétele, hogy bizonyos fog­lalkozási kategóriákban nö­veljék a belső létszámot. Továbbá: az említett ren­delet ellenére is fennmarad­tak bizonyos — bedolgozó­kat hátrányosan érintő — jogi megkülönböztetések, ar­ról nem beszélve, hogy a vállalati gazdálkodásra ál­talánosan jellemző szerve­zetlenség, rendszertelen munkavégzés, a hullámzó termelés, egy sor adminiszt­ratív kötöttség és bonyoda­lom önmagában is megnehe­zítette a bedolgozói hálózat kiépítését. Időközben — tavaly — megjelent az 1967-es rende­let módosítása abból a megfontolásból, hogy még inkább közelítsék egymáshoz a bedolgozók és a „bent” dolgozók jogviszonyát. És milyen jellemző: a munka­ügyi szakemberek még ma is vitatkoznak ezen a módo­sításon; nem a jogszabály lényegén, hanem az értelme­zésén, ami megintcsak arra utal: nem biztos, hogy a vál­lalati gazdálkodás feltételei egyértelműen a bedolgozók foglalkoztatására ösztönözné a gazdálkodó egységeket, kü­lönösen az állami iparban. Így aztán a bedolgozói munka változatlanul a he­lyiipari és a szövetkezeti üzemek jellegzetessége, de azokban sem tekinthető ál­talánosnak. Egyre keveseb­ben szánják el magukat, hogy ily módon létesítsenek munkaviszonyt, s a bedolgo­zók táborában is nagymérvű a fluktuáció, nem utolsósor­ban a meglehetősen ala­csony kereset miatt. A bedolgozók nagy része idős korú, jóval túl a nyug­díjkorhatáron, akik eleve időszakonkénti pénzkereset­nek tekintik ezt a tevékeny­séget. És közben ott van­nak tízezrével a kismamák, akik a gyermekgondozási se­gély mellett örömmel vállal­nának otthoni munkát, külö­nösen akkor, ha gyermekük már kilépett a csecsemő korból. Ott vannak a több­nyire nagy családokat ellátó, háztartásokban dolgozó nők, akiknek egy része ily mó­don bekapcsolható lenne a társadalmilag szervezett ter­melőmunkába, s akik közül sokan csak azért nem vállal­nak munkaviszonyt, mert vagy nincs megfelelő szak- képzettségük, vagy megol­datlan gondokat okozna ne­kik a mindennapi munká- bajárás (például a távolsá­gok miatt.) S ott vannak a csökkent munkaképességűek. Hogy nálunk súlyos társa­dalmi gond a munkahelyi rehabilitáció, az jórészt a bedolgozói rendszer prob­lémáira is visszavezethető. □ bedolgozók ma is, és évről évre több száz­milliós termelési ér­téket állítanak elő. Kézi munkával, egyszerű eszkö­zökkel, minimális anyagi rá­fordítással, minden jelentő­sebb beruházás nélkül. Mi­ből is az következik, hogy a bedolgozói munka gazdasági ésszerűssége, haszna — akárcsak a világ más orszá­gaiban — nálunk sem kér­dőjelezhető meg. Intézmé­nyes foglalkoztatásuk az ar­ra alkalmas vállalatoknál egyre sürgetőbbé vált. Lengyelország, NDK, Romá­nia és Szovjetunió mozifor­galmazásra, Bulgária pedig a televízió számára vásárol­ta meg a vetítési jogot. Kelendőnek bizonyult Kol- lányi Ágoston új természet­filmje, „Az állatok válaszol­nak”, valamint a Mészáros Márta rendezte első ma­gyar—lengyel koprodukciós film, az „Útközben”. A Budapesti Történeti Múzeumban megnyílt a „Budapest két évezrede” című állandó kiállítás. Képünkön: a század- forduló divatja a kiállítás egyik vitrinjében (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Gazdag ünnepi prngram a rádióban gározzák. A műsor címe: A Nyugdíjasok találkozója Mezüberényben Elkészült a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei menetrendje Fábri Zoltán fesztivál-díjas Vértes Csaba Magyar filmek sikere Cél: a kulturált étkeztetés A vendéglátás alapvető feladata a kulturált étkez­tetés megteremtése, amely a hivatalos elöírásokan túl­menően sok apróságon is múlik. A Belkereskedelmi Minisztérium az elmúlt években nem egy intézke­dést hozott a cél érdekében. Tennivaló azonban még akad bőven. Követelmény például, hogy az étkezésekhez ivóvíz áll­jon rendelkezésre azoknak, akik nem kívánnak egyéb italt. A minisztérium ven­déglátó főosztálya most a vállalatok kötelességévé tet­te, hogy gondoskodjanak er­ről az alapvető szolgáltatás­ról. A legtöbb vendéglátó üz­letből hiányzik a gyümölcs is. A minisztérium kezdemé­nyezésére ősztől kísérletkép­pen 20 fővárosi éttteremben, ételbárban és. bisztróban kí­náltak az asztalokon almát. A tapasztalatok alapján fel­hívták a vendéglátó válla­latok és ÁFÉSZ-ek figyel­mét, hogy jelöljenek ki egy­ségeket a hazai nyers gyü­mölcsök árusítására, s az előfizetéses étkeztetésnél is legalább hetenként kerüljön az étlapra gyümölcs.

Next

/
Thumbnails
Contents