Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

Falugyűlések, városkörzeti tanácskozások A következő hónapokban már minden településen, fa­lugyűlésre, városkörzeti ta­nácskozásra hívják a lakos­ságot. Ez az egyik legfigye­lemreméltóbb új vonása a napokban országszerte meg­kezdődő találkozósorozatnak. A közvetlen demokratikus fórumok körének szélesíté­sére az utóbbi évek kedve­ző tapasztalatai ösztönözték a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsát és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalát — tájékoztatták az MTI mun­katársát. Minden korábbinál na­gyobb részvétel és érdemi munka jellemezte a falu­gyűléseket és városkörzeti tanácskozások idén tavasz- szal zárult sorozatát. Amíg 1976—77-ben mintegy há­romezer, 1978—79-ben pedig már 3155 eszmecserén talál­koztak az állampolgárok a tanácsok és társadalmi szer­vezetek képviselőivel. A fó­rumok hangulata, az elhang­zott észrevételek a tanácsi munka színvonalának, a la­kossági kapcsolatoknak, a települések közéletének is tükörképét adták. Az 1980 tavaszán befeje­ződő falugyűlésekre és vá­roskörzeti tanácskozásokra a HNF OT és a kormány Ta­nácsi Hivatala két napiren­det ajánl. A közös gondolko­dás, értékelés, tervezés és cselekvés jegyében javall- ják: a tanácselnökök most is tartsák meg beszámolói­kat az idei munkáról, és körvonalazzák a jövő évi terveket. A téma jó lehető­séget kínál a tanácsi testü­letek és szakigazgatási szer­vek tevékenységének és fel­adatainak megvitatására. Ilyképpen várhatóan szó esik majd a VI. ötéves terv előkészítéséről, s ezzel ösz- szefüggésben a takarékos helyi gazdálkodás lehetősé­géről és teendőiről. A közös „birtokot”, a fa­lut, a városkörzetet, oko­san gyarapító összefogás ügye tehát minden bizony­nyal nagy figyelmet kelt a találkozókon. Azért .is, mert az MSZMP XII. kongresszu­sa és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára meg­hirdetett településfejlesztési társadalmi munkamozgalom vállalásainak értéke orszá­gosan ma már százmilliók­ban mérhető. A falugyűlés a legjobb alkalom a tervek végső formába öntésére, a társadalmi munka ugyanak­kor szinte személyre szólé- felosztására. Nem kétséges, hogy jövő­re is a további helyi mun­kát megalapozó sikeres falu­gyűlések mérlegét vonhatják meg a megyei népfrontbi­zottságok és a tanácsok — húzták alá a HNF Országos Tanácsánál. Ehhez, és a fó­rumok munkájának további, folyamatos gazdagításához azonban elengedhetetlen, hogy mindenütt kellőképpen és megalapozottan tájékoz­tassanak a tavalyi tanácsko­zásokon elhangzott javasla­tok, észrevételek sorsáról, megvalósításáról. Egyházi vezetők — közös feladatainkról A magyar katolikus püs­pöki kar és más egyházak és felekezetek püspökei, ve­zető tisztségviselői szerdán tanácskozásra jöttek össze Budapesten, a HazafiasNép- front székházában. A talál­kozón, amelyen részt vett Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára adott tá­jékoztatást az ország, a nép előtt álló politikai, gazdasági, társadalmi, szociális és kul­turális tervekről, feladatok­ról. A tájékoztatót követő kö­tetlen beszélgetés során ész­revételek és javaslatok hangzottak el a társadalmi igazságosság és a szocialista nemzeti egység erősítésére. A felszólalók között volt dr. Lékai László bíboros, ér­sek, a magyar római katoli­kus püspöki kar elnöke, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli re­formátus egyházkerület püs­pöke, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, D. Káldy Zoltán, a magyar- országi evangélikus egyház elnök püspöke, Héber Imre, a magyar izraeliták orszá­gos képviseletének elnöke, dr. Nagy József, a szabad- egyházak tanácsának ügyve­zető elnöke és dr. Ferencz József, unitárius püspök. Tovább bővülnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok Egy évvel korábban, tizenkét milliéval olcsébban készült el a szarvasi Dézsa Tsz tehenészete becsülete Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán a Központi Bizottság székházá­ban megbeszélést folytatott Pjotr Gyemicsewel. A szí­vélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón részt vett Aczél György és Óvári Miklós. Je­len volt V. J. Pavlov. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap került sor a szarvasi Dózsa Termelőszö­vetkezet 680 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telepé­nek átadására. A telep egy évvel korábban és 12 millió forinttal olcsóbban készült el a tervezettnél. Szerencsés embernek mondhatja el ma­gát Mészáros István, Szarvas országgyűlési képviselője, aki a nemzetiszínű szalagot az avatón elvágta, mivel ma­napság kevesen adnak át a kisebb költséggel és jóval hamarabb felépülő telepet. Hogyan érték ezt el a szarvasi Dózsa Termelőszö­vetkezetben? A közös gazdaság még 1969-ben egy veszteségesen gazdálkodó, alaphiánnyal küszködő mezőgazdasági üzem volt. örvendetes azon­ban, hogy a Dózsa Tsz éle­tében is eljött a mérföldkő, az 1970-es esztendő, amióta megyénk egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetke­zetévé fejlődött. Az első lépés 10 évvel ez­előtt a tagság bizalmának visszaállítása, s egyben a szakmailag képzett és aktív vezető gárda kialakítása volt. A tennivalók adottak voltak, elsőként a termelési szerke­zetet kellett a termelőszö­vetkezet 2360 hektáros föld­területének sajátosságaihoz igazítani, majd olyan szem­léletet teremteni, melyben a nyereségcentrikusság érvé­nyesül. Az érdekeltségi rend­szer is ennek jegyében szü­letett meg 1972-ben, ami a végtermék utáni bérezésen és a norma túlteljesítésének nyereséggel való jutalmazá­sán alapult. A hatás már 1975-ben mérhető volt, ek­kor a növénytermesztési ágazatban, a búza és a nap­raforgó termésátlagában élenjárók voltak a megyé­ben. A következő lépés volt az állattenyésztésnek az ala­csony 27 százalékos arányát javítani, hiszen egy terme­lőszövetkezet sem érezheti magát biztonságban, ha az időjárás függvényében gaz­dálkodik, a növénytermesz­tési ágazat túlsúlya miatt. Ekkor már a jó termésátla­gok, a jó minőségű termé­nyek megalapozták az állat- tenyésztés fejlesztésének le­hetőségét, mégis hatalmas és merész vállalkozásnak szá­mított, amikor 1975-ben meghozták a szakosított te­henészeti telep megépítésé­ről szóló döntést. Hosszú, ne­héz és gondosan előkészített (Folytatás az 5. oldalon) Az átadóünnepség résztvevői megtekintették a telepet. A silótornyokkal szemben láthatók az ammóniagázok káros hatásainak ellenálló farendszerű istállók megyénkben A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága de­cember 12-én, tegnap ülést tartott Békéscsabán, az if­júsági és úttörőházban. Ezen dr. Kertész Márton, a me­gyei tanács vb-titkára a ta­nácstagok testületi és vá­lasztókerületi tevékenységé­ről, valamint a választások előkészületeiről tartott tájé­koztatót. Először az új ta­nácstörvény végrehajtásának tapasztalatait ismertette. A közel 8 év alatt elért ered­ményekkel kapcsolatban megemlítette, hogy megyénk­ben jól érvényesül a nép- képviseleti elv, s ugyanak­kor erősödött az önkormány­zati és az államigazgatási jelleg is. Számos bizonyíték van arra: mind a hatósági, igazgatási, mind a tanácsta­gi munka becsülete megnőtt a jelzett ciklusban. A második napirendi pont­ban szereplő részletes beszá­moló a földvédelemmel és a földhasznosítás helyzetével, feladataival foglalkozott. A HNF megyei választott tes­tületéinek 1980. I. félévi ta­nácskozási tervét a bizott­ság elfogadta, majd meg­hallgatta a bejelentéseket. Egyre több háziasszony keresi a megyeben, de határain túl is a Szarvasi Állami Tangazdaság előfőzött gyorsrizsét. Az új csomagolás garantáltan jó minőséget takar. Képünkön a csomagoló automata ontja a dobozokat Fotó: Veress Erzsi ■■■■■■■■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága 1980. február 23-án tartják meg Békéscsabán a városi pártértekezletet. Ennek előkészítését szol­gálta a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai vá­rosi bizottságának tegnap, szerdán délután megtartott ülése. A testület ülését dr. Ábrahám Béla, a 'városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd szóbeli kiegészítést fűzött A Magyar Szocialista Munkáspárt bé­késcsabai bizottságának párt- értekezleti beszámolója cí­mű írásos előterjesztéshez. Az ezt követő vitában töb­ben felszólaltak, s tettek ész­revételt, kiegészítést és ja­vaslatot a pártértekezlet be­számolójához. A pártbizott­ság a pártértekezletre ösz- szeállított beszámolót a vi­tában elhangzott vélemé­nyekkel együtt elfogadta. A pártbizottság ezután megvitatta a Központi Bi­zottság 1974. március 19— 20-i közművelődési határo­zata végrehajtásának ta­pasztalatai, különös tekin­tettel a munkásság és az if­júság művelődésének hely­zetére témájú írásos jelen­tést. Az elhangzottakra Sa­said János titkár, a jelentés előadója válaszolt, majd a testület mind az előterjesz­tést, mind a vitában elhang­zott véleményeket elfogadta. A testület ülése az elnök­lő, dr. Ábrahám Béla zár­szavával fejeződött be. Szerdán az Országházban aláírták a magyar—szovjet kormányközi, kulturális együttműködési bizottság XVI. ülésének jegyzőköny­vét. A dokumentumot Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Pjotr Gyemi- csev kulturális miniszter, a szovjet tárgyaló delegáció vezetője látta el kézjegyével. Az ünnepélyes eseményen je­len volt Óvári Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Komidesz Mi-Í hály, a KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője, Púja Fri­gyes külügy- és -Pozsgay Im­re kulturális miniszter, Ró­nai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke, valamint Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott volt politikai, kulturális életünk több vezető személyisége, és jelen volt Vlagyimir Jakov- levics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TflNáCS LflPJQ 1979. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Nőtt a tanácstagi munka rangja, Aczél György miniszterelnök-helyettes fogadta Pjotr Gye- micsev szovjet kulturális minisztert (Tetefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents