Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Biztos győzelem 1979. december 9., vasárnap Békéscsabai Előre Spartacus -Pécsi MSC 2-0 (1-0) Bthtntől Moszkváig I stockholmi „bűvölet” NB I-es labdarúgó-mérkő­zés, Békéscsaba, 8000 néző. V: Urban (8) (Koszó, Korok­nál). Békéscsaba: Tasnádi (—) —Királyvári 6, Kerekes 6, Láza 7, Vágó 6 — Kőhal­mi 7, Pásztor 7, Budavári 6- — Mártái 4, Tisza 4, Ma­gyar 4. Edző: Ondrik István. PMSC: Katzirz 7 — Tapasz- ti 4, Torna 6, Schulteisz 5, Kincses 5 — Dárdai 5, Do­hány 5, Brezniczky 4 — Var­ga 5, Réti 4, Kerekes 5. Ed­ző: Szőcs János. Csere: Dobány helyett Medgyesi (5) a 46. percben, Varga helyett Baumann (—) a 74. percben, Mártái helyett Pogács (—) a 80. percben, Tasnádi helyett Hanyecz' f—) a 88. percben. Szögletarány: 13—2 (8—1) a Bcs. Előre Spartacus javá­ra. Sárga lap: Kerekes 15. p., Brezniczky 30. p., Varga 55. P­'Gyászszünet előzte meg a kezdést. Lőrincz Sándor pé­csi labdarúgó feleségének el­hunyta miatt és a december 3-án, Lökösházán történt közlekedési tömegszerencsét­lenség áldozataira emlékez­tek. Már az 50. másodperc­ben gólt szerezhettek volna a lila-fehérek: Kőhalmi sza­badrúgása után Budavári előtt pattogott a labda, Kat­zirz gyorsabb volt, és kive­tődve hárított. Az ellentá­madás során, a 3. percben Dárdai végezhetett el sza­badrúgást, labdája nem sok­kal csúszott el a jobb alsó sárok mellett. A 6. percben a csabaiak jutottak szabad­rúgáshoz. Pásztor jobb ol­dali beívelését Kőhalmi öt lépésről a tehetetlen kapus mellett fejelte a jobb oldali lécre, onnan oldalra pattant a labda. A 10. percben Kin­cses bal oldali szabadrúgá­sát Dárdai közelről fejelte kapura, Tasnádi kibokszolta, a kipattanó labdát Dobány hanyatt vetődve a bal kapu­fa mellé küldte. A 14. perc­ben Budavári szorongatott helyzetben lőtt kapura, s a labda egy védőn irányt vál­toztatva került a kapu fölé. % A 20. percben Budavári, a 24. percben pedig Kerekes távoli lövését védte jó ér­zékkel Katzirz. A 27. perc­ben megszerezte a vezetést a hazai együttes. Budavári bal oldali szöglete után a felsza­badításban a védők egymást zavarták, a labda Pásztorhoz került. A középpályás finom cselekkel lerázott két védőt, pontosan Tisza elé játszott, aki két lépésről a kapu bal oldalába perdített, 1—0. A gól után is a csabaiak ma­radtak támadásban. A 32. percben Kerekes 30 méteres bombaszabadrúgását Katzirz a mezőnybe öklözte. A 37. percben Királyvári hosszú vágta után mintaszerűen adott középre és a támadást követő Magyar kapásból lőtt kapura. A jobb alsó sarokba tartó labdát a kapus nagy bravúrral szögletre ütötte. Váratlan pécsi támadások­kal kezdődött a második já­tékrész. A 47. percben Schulteisz 16 méterről a bal­oldali kapufát találta el, 5 perc múlva a pécsi Kerekes távoli lövését Tasnádi a le­vegőben úszva, szögletre há­rította. A 67. percben végleg eldőlt a mérkőzés sorsa. Ma" gyár Kerekeshez játszott, a középhátvéd ügyesen emelt Budavári elé, aki 6 méterről, futtából a kapu jobb felső sarkába küldte a labdát, 2—0. A hátralevő időben is a pécsiek térfelén folyt a já­ték, helyzet is akadt, de az eredmény nem változott. A csabaiak folytatták si­keres hazai sorozatukat, és biztosan fektették két vállra a NB Il-es együtteseink kö­zül csak a GYSE játszik hazai környezetben. A gyu­laiak az Olefin SC-t látják vendégül. A Békéscsabai TASK Jászberényben a Le­hel SC-vel, a Szarvasi FSSC Mezőtúron a Honvéd Szabó L. SE ellen, míg az OMTK Nyírteleken a Honvéd Asz­talos SE-vel mérkőzik. A klubok edzői a pillanatnyi helyzetről, az esélyekről a következőket mondták: Szűcs Mihály (Gyulai SE): — Azért is örülök az oros­házi győzelemnek, mert ez­zel csattanós választ ad­tunk azoknak a „jól értesül­teknek”, akik tudni vélték, hogy a mérkőzés békés dön­tetlennel fog végződni. Az az elvem, és ezt megmondtam a fiúknak már a szezon előtt, hogy jobbtól kapjunk ki — de becsületes küzde­lemben maradjunk alul. A mai mérkőzésre is ebben a szellemben készülünk, és re­mélem, a fiúk nem okoznak csalódást utolsó hazai mér­kőzésünkön. Az Orosháza el­len szerepelt csapat lép ma pályára, egyedül Kuti hiány­zik, őt Felegyi helyettesíti. Csere: Szobek, Hirka, Pet- rovszki. Üjság a csapatnák hogy felépült sérüléséből Tóth I., és megkezdte az ed­zéseket. Kleibán Antal (Orosházi MTK): — Azok a szurkolók, akik az eddigi mérkőzésein­ket látták, vagy az azokról tartalékos PMSC-t. Igaz, fö­lényük mindkét játékrészben kiegyenlített percek után bontakozott ki, de a két ponti megszerzése így sem forgott veszélyben. A második félidő­ben szinte végig Katzirz ka­puja előtt pattogott a labda, ekkor a hazaiak csapatjáté­ka jól olajozottan működött, és ha kicsit ügyesebbek, győ­zelmük több gólos is lehetett volna. A pécsiek lelkesen harcoltak, de az összkép alap­ján kevés esélyük volt a si­kerre. Nyilatkozatok. Ondrik Ist­ván: A végig küzdelmes, sportszerű mérkőzés iramát mi diktáltuk, több góllal kellett volna nyernünk. Szőcs János: Jelenlegi helyzetünk­ben csak ennyire vagyunk képesek. uhrin JánOS az NB. Állasa: 1. Bp. Honvéd 15 9 4 2 27-17 22 2. FTC 15 7 6 2 33-19 20 3 Vasas 15 7 5 3 35-24 19 4. Videoton 15 8 3 4 32-21 19 5. ZTE 15 7 4 4 24-21 18 6. DMVSC 15 5 6 4 21-17 16 7. Tatabánya 15 6 4 5 24-21 16 8. Rába ETO 15 7 2 6 26-28 16 9. DVTK 15 7 1 7 19-17 15 10. Ü. Dózsa 15 6 3 6 32-31 15 11. MTK-VM 15 5 5 5 26-25 15 12. Békéscsaba 15 5 5 5 22-25 15 13. PMSC 15 4 5 6 18-18 13 14. MÁV Előre 15 4 5 6 17-26 13 15. Dunaújváros 15 3 5 7 21-27 11 16. Volán SC 15 3 4 8 17-30 10 17. STC 15 1 7 7 15-24 9 18. PVSK 15 2 4 9 15-33 8 További eredmények: Bp. Honvéd—Videoton 2-0 (0-0) MTK-VM—FTC 1-1 (1-0) Vasas—STC 2-0 (0-0) DVTK—O. Dózsa 1-2 (0-2) Dunaújváros—Volán SC 3-0 (2-0) Sz. MÁV Előre—DMVSC 1-0 (0-0) PVSK—Tatabánya 1-3 (0-3) ZTE—Rába ETO 3-2 (3-1) NB I. TARTALÉKCSOPORT PMSC—Bcs. Előre Sp. 3—1 (1— 0). Békéscsaba, 3000 néző. V: Tombor. Pécs: Bondár (Füredi) — Hammer, Róth, Prikhoffer, Lajtai — Ambrus, Skáfár, Bod­rog — Keresztes, Nagy, Vigh. Edző: Csordás István. Előre Sp.: Hanyecz (Machlik) — Pásztor I., Plástyik, Oláh, Hódi - Kerekes Gy., Ravasz, Laczó (Pelyák) — Kurucz, Zsíros (Deák) Bacsa. Edző: Papp László. G: Nagy 2, Lajtai, ill. Ravasz. Jók: Füredi, Róth, Nagy. A hazaiak közül senkit sem lehet kiemelni. (Szto- ján János) szóló tudósításokat elolvas­ták, tudják, hogy ellenfele­inkkel szemben egyik össze­csapáson sem játszottunk alárendelt szerepet. A pon­tok és a gólok tükrözik azon­ban egy csapat szereplését, és sajnos, ha minimális kü­lönbséggel is, de sorozatban alulmaradtunk és elveszítet­tük még azokat a találkozó­kat is, amelyeken győzelmi esélyeink nem voltak kiseb­bek az ellenfelekénél. Mint az NB II-ben kezdő csapat­nak, mentségünkre szolgál, hogy védelmünknek és csa­társorunknak még nem egyenletes, kiforratlan a for­mája. Így maradtunk alul a GYSE elleni találkozón is. Ezt az összecsapást 10 perc alatt vesztettük el, annak ellenére, hogy a mérkőzés nagyobb részében fölényben játszottunk, de sajnos még egyenlíteni.sem tudtunk. A meglevő játékosgarnitú­rából megpróbáljuk átszer­vezni csapatunkat, hogy ütőképesebbek tudjunk len­ni. Ma kiesési rangadót ját­szunk az Asztalos SE ellen. Nagyon nagy szükségünk van a pontra. A játékosok nagyon készülnek az össze­csapásra, elszánt a hangu­lat, s bízom a sikerben. A vasárnapi kezdő csapat a következő: Nyárádi — Deb- reczeni, Raffai, Rábai, Füsti — Lovas, Szegi, Czifra, Ver- bőczi — Kun, Fritz. Csere: Pelyva, Friderikusz, Tur- csek. SPORT Tornász vb Gyityatyin nyerte a férfi egyénit Nem jött zavarba a szovjet íérfi tornászválogatott — az új­donsült világbajnok együttes — azok után, hogy legjobbnak tar­tott versenyzője, az olimpián és az elmúlt évi vb-n is győztes 27 esztendős Nyikolaj Andrianov nem került be a legjobb 36 tor­nászt felvonultató összetett egyé­ni döntőbe. Szerepét a leningrá- di Alekszandr Gyityatyin vette át, akit aligha lehet „kezdőnek” nevezni, hiszen ő nyerte az 1978- as Sao Paulo-i, s ugyanúgy az idei tokiói Világkupát.. Fordult a kocka a döntőben szereplő magyar hármason be­lül, végeredményben a dunaúj­városi Kovács Péter — aki ott lesz a nyújtó fináléban is — végzett a legjobban, 115,675 pont­tal, a 36-os mezőny közepére ke­rült, 16. lett. Huszonöt ezred ponttal elmaradva Donáth került a 17. helyre, 175 ezred pontnyi hátránnyal 18-ként fejezte be Ma­gyar Zoltán. Férfi összetett egyéni világ­bajnok: Alekszandr' Gyityatyin (Szovjetunió) 118,250, 2. Kurt Thomas (Egyesült Államok) 117,975, 3. Alekszandr Tkacsov (Szovjetunió) 117,475 ... 16. Ko­vács Péter (Magyarország) 115,675, 17. Donáth Ferenc (Magyaror­szág) 115,650, 18. Magyar Zoltán (Magyarország) 115,500. Vasárnapra virradóan — a női összetett bajnoki cím sorsa dől el. vezet a szovjet Kim az NDK- beli Gnauck és az ugyancsak szovjet' Filatova előtt, Óvári a 16—17., Hanti a 21., Flander a 22. helyről folytatja. KÉZILMDIl Élménybeszámoló Az Orosházi Kézilabda Szakszövetség meghívta Ster- binszky Amáliát, a Vasas SC nyolcszoros bajnokcsapatá­nak és a magyar női kézilab­da-válogatottnak az átlövő­jét. A kiváló kézilabdázó december 10-én (hétfő) 17 órától tart élménybeszámolót az orosházi Városi Tanács II. emeleti kistanácstermé­ben. Szita László (Bcs. TASK): — A Szolnokon megszerzett két pont után úgy gondo­lom, a vasárnapi győzelem is bravúrnak könyvelhető el. A vásárhelyiek ellen szívó­san küzdött a csapat, és megérdemelten jutott az újabb két pont birtokába. Ezzel sikerült felnyomulni a táblázaton. Ma délután újabb nehéz erőpróba előtt állunk, hisz a Jászberény, főleg otthon, minden együt­tesnek feladja a leckét. Sé­rültünk nincs. Erős két sár­ga lapja miatt nem játszhat, helyettese Hegyesi lesz. Csa­patunk feljövőben van, s bí­zom abbán, hogy folytatjuk a pontgyűjtést. A kezdőcsa­pat a következő: Oláh — Hajdú, Nemes, Hajas, Jegyi- nák — Hegyesi, Kovács, Alberti — Rózsa, Magyar, Soós. Csere: Gulyás, Moho- vics, Somogyi. Haász Sándor (Szarvasi FSSC): — A Kazincbarcika ellen mutatott küzdőszel­lem folytatását várom a Szabó Lajos SE ellen is. A játék folyamatossága terén még fellelhető néhány hiá­nyosság, de reméiem ezen a téren is javulás következik be. Sérülések és két sárga lap összeszedése miatt több játékos szerepléséről kény­telen vagyok lemondani, és így a kezdő, tizenegy tekin­tetében semmi biztosat nem tudok mondani: Készülő ke­ret ezúttal a következő: Széplaki, Pocsai, Petykó, Ta- lapa, Kajtár, Soós, Bálint Kóczián Bánáti, Tóth, Iva­nov, B. Tóth, Tabár és Ora- vecz. Az 1912-ben Stockholmban rendezett olimpia, ahogyan azt Coubertin báró, az újkori játékok életre keltője a zá­róünnepélyen elmondott be­szédében megfogalmazta: „bűvöletbe ejtette a sportvi­lágot! __” Az egyik részt­ve vő angol középtávfutó, Philip Noel Baker, a későbbi Nobel-békedíjas világhírű tu­dós a közelmúltban megje­lent kötetében megerősítette: „Hat évtized távlatából ma is csodálattal gondolok a stockholmi olimpiára!’’ Jog­gal mondhatta, hiszen Ant­werpenben, majd Párizsban is ott volt az indulók sorá­ban. De ahogyan állítja, az olimpiai mozgalom ezen az ötödik viadalon, Stockholm­ban nőtte ki gyermekcipőit, s vált Coubertin terve, ere­deti elképzelése szerint a sportoló ifjúság, a békeszere­tet nagyszerű, nemzetközi fesztiváljává. A részt ' vevő nemzetek száma ugyan Lon­donhoz képest (22) csak hu­szonnyolcra emelkedett, ám a rajthoz állt versenyzők létszáma (3889) csaknem megduplázódott a négy év­vel korábbihoz (2025) képest. A sportoló fiatalok számára egyben a hűvös, korábban el­zárkózott Svédország felfe­dezését is jelentette az olim­pia. A rendezők központi stadiont építettek, nagysze­rűen szervezték a versenye­ket. S két újításuk, a teljes embert kívánó öttusa, vala­mint a művészeti versenyek bevezetése hasznos kezdemé­nyezésének bizonyult. A ver­senyek lebonyolítását már különféle technikai eszközök segítették, így például első alkalommal használtak cél­fotót az atlétikai futószá­moknál. S ami ritkaság: az 5000 méteres síkfutás döntő­jében, majdnem alkalmazni kellett, hiszen a háromszoros aranyérmes finn Hannes Ko- lehmainen nagyon szoros küzdelemben, ritkán látott hajrával győzte le francia el­lenfelét. Jim Thorpe, Stockholm ki­emelkedő egyénisége bezzeg utcahossznyi előnnyel, hét­száz (!!) pontos különbséggel nyerte a tízpróba aranyér­mét. „Uram, ön a legcsodá­latosabb atléta a világon!...” — e szavak kíséretében kö­szöntötte a svéd király az indián származású sportem­bert, akinek Taft amerikai elnök táviratban gratulált. Ám ezt a csodálatos atlétát alig fél esztendővel később az Egyesült Államok Olim­piai Bizottságának javasla­tára megfosztották első he­lyezésétől. Kiderítették, hogy diák korában havi hatvan dollárért játszott egy base­ball csapatban, és ezért pro­finak nyilvánították. „Nem a pénzért vállaltam, egyszerű­en szerettem játszani” — mondta később az olimpia hőse, akinek az akkor még háromnapos verseny kereté­ben felállított rekordját (8412,55 pont) ötven éven át nem sikerült túlszárnyalni. Rehabilitálásával 1953-ban bekövetkezett halála óta több ízben próbálkoztak. 1979 nya­rán még az amerikai szená­tus is támogatta a Nemzet­közi Olimpiai Bizottsághoz eljuttatott kérést. Thorpe mellett más kiváló verseny­zők is leadták névjegyzékü­ket, mint például Duke Paoa Kahanamoku, a Hawai-szi- getekről származó, nagyszerű fizikai képességekkel rendel­kező csodaúszó. Egyes sport­ágak, mint az úszás (18 or­szág 313 versenyző) és a tor­na (13 ország 1275 induló), valamint az angol győzelmet eredményező labdarúgás polgárjogot nyert. Az életre kelt olimpiai eszme erősödé­séhez a nagy létszámú ma­gyar küldöttség is hozzájá­rult. A kardvívók újabb kettős győzelme (Fuchs Jenő London után duplázott az egyéniben) és a puskás Prokop Sándor sikere révén azonban csak két első helyezéshez jutott a népes magyar csapat. Mind­ez nem csökkentette a sport­vezetők lelkesedését, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság, Bu­dapest is pályázott az 1916- ban esedékes, hatodik olim­pia megrendezésére. A ter­vek valóra váltását azonban az időközben kitört világhá­ború meghiúsította. Az ala­pítók között helyet foglalt Kemény Ferenc utódaként a NOB tagjai sorába választott Múzsa Gyula — egyes fel­jegyzések szerint Coubertin kérésére — már visszalépett Berlin javára. Így a hatodik, 1916-ban a német főváros­ban rendezendő játékok után csak 1920-ban láthatta volna vendégül Budapest a világ legjobb sportolóit. Ehelyett az olimpia Berlinnek történt odaítélését ma már csak puszta sorszám jelzi, a vi­lágháború befejezése után hozott gyors döntéssel. 1920- ban Antwerpenben rendez­ték a hetedik játékokat. A nyolc esztendő alatt jó néhány, az olimpiai mozga­lom számára fontos dolog is történt. Így például a NOB Párizsból a svájci Lausanne városába tette át székhelyét. Coubertin indítványára a ma is használt öt egymásba fonódó karikát fogadták el hivatalos emblémának. A fe­lül kék, sárga, fekete, alul zöld és piros karika egyéb­ként valóban hűen kifejezi az öt világrész sportoló fia­taljainak békés vetélkedését. Az indiai Delhiből hozott emblémát Coubertin egyik tanítványának, Henri Didón, dominikánus szerzetesnek ja­vaslatára a Citius, Altius, Fortius — Gyorsabban, Ma­gasabbra, Erősebben — jel­szóval tették teljessé. Így az­után Antwerpenben már az ötkarikás lobogó lengett, a versenyzők a jelszót valóra váltó igyekezettel léptek a küzdőtérre. A megnyitót pe­dig a résztvevők első alka­lommal elhangzott eskütétele tette még ünnepélyesebbé. A rendezésre rövid idő alatt felkészült házigazdák tapasz­talatlansága rányomta bélye­gét a versenyekre. Ettől füg­getlenül néhány fiatal, ti­zenéves sportoló — a tizen­négy esztendős Riggin, az amerikaiak műugrója és a tizenhárom éves Skoglund, a svédek toronyugrója — már a jövőt idézte. Nem is be­szélve az akkor még huszon­három éves Paavo Nurmi megjelenéséről. A hallgatag finn órával a kezében rótta a köröket. Az 5000 méteres síkfutásban a tapasztalt francia Joseph Guillemot végig nyomában haladt és a célegyenesben lehajrázta. Ám Nurmi klasszisát jellemzi, hogy alig néhány nap múlva a 10 000 méteres versenyen hasonló taktikával _ vágott vissza francia legyőzőjének, és ezzel megkezdte nagysze­rű, az atlétika történetében csaknem egyedülálló siker- sorozatát. A vörös salakon Suzanne Lenglen, a franciák teniszbajnoknője brillírozott. Férfias erővel megütött lab­dáinak később, Wimbledon­ban sem találták meg ellen­szerét, hatszor egymásután nyerte a női egyes és a női páros bajnokságot. A mű­korcsolyázás után újabb téli sport, a jégkorong is helyet kapott a nyári olimpia mű­során, a téli játékoknak mintegy előhírnökeként. Az olimpia — ha sok te­kintetben visszafejlődést is jelentett Stockholmhoz, a bű­völethez képest — túlélte a háborút, újabb, soha nem re­mélt fejlődésnek indulhatott! Vad Dezső Bár Budavári eredetileg középpályást játszott — csatár­erényeket is csillogtatott. A 67. percben pedig gólt is szer­zett. Képünk ezt a pillanatot ábrázolja Fotó: Lónyai László Edzők az esélyekről Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedl G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­tőség: Békéscsaba Ff: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivata­loknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
Thumbnails
Contents