Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
1979. december 9., vasárnap látfehgyártás Gyermekek éve — játékok éve A játék öröm — hirdeti egy plakát, s a rajta látható mosolygó indián arca is azt fejezi ki. A valóság azonban ez esetben is sokkal bonyolultabb, mint a látszat, ahogy azt egy szakember megfogalmazta: a játékgyártás színvonala, a választék lassanként olyan téma lesz, mint a labdarúgás, mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye és ezt el is mondja. Az elmúlt évben például 900 újságcikk jelent meg ebben a témában. Ez a szám magasabb, mint ameny- nyi az azt megelőző négy évben összesen. Nagy Kereslet 1970-ben az egy gyermekre jutó játékvásárlásaink összege 237 forint volt, két évvel ezelőtt pedig ennek a kétszerese. Ma már évente hazánkban 1,3 milliárd forint értékű játékot adnak el, s ez — még akkor is, ha leszámítjuk belőle az áremelkedések hatását — szép eredménynek mondható. Igaz, az NSZK-ban hat-hétszerese, az Egyesült Államokban nyolctízszerese, Japánban háromszorosa az egy lakosra jutó játékvásárlás értéke a mi- enkének. S ha az okokat keressük, sok minden eszünkbe juthat, csak az nem, hogy nálunk fukarul bánnánk a gyerekekkel: sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy a boltokból először a drága — de jó — játékok tűnnek el, s ugyancsak ezt látszanak igazolni a játékboltok előtt álló hosszú sorok is. A valódi okok elsősorban a játékgyártás és forgalmazás hiányosságaiban kereshetők. Magyarországon jelenleg mintegy hetven vállalat, szövetkezet állít elő játékot évente nyolcszáz millió forint értékben — a termelés 4 év alatt több mint 50 százalékkal növekedett. A forgalomba kerülő játékoknak ennek ellenére is csak 55 százaléka hazai gyártmány, a többi — döntően szocialista országokból vásárolt — importtermék. Az itthon gyártott játékok mintegy fele exportra kerül: a legtöbbet a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban, a tőkés országok közül Angliában, Hollandiában, NSZK- ban értékesítünk. A hazai játékgyártást mind ez idáig elsősorban nem a minőségi követelmények, hanem a nagy kereslet kielégítésére tett erőfeszítések szabályozták. Ez egyben azt is jelentette, hogy egészen a legutolsó évekig a TRIÁL — a játékokat forgalmazó vállalat — szinte mindent megvett, amit a kevés számú gyártó felkínált.' Régi és új játékok Mindez érthető, ha nem is megnyugtató. Az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság két évvel ezelőtt tanulmányt készített a magyar játékok helyzetéről. Megállapították, hogy a választék szegényes, s feltűnő a játékok egymásra építettségének, variálhatóságának hiánya, esetlegessége. A magas ára ellenére is igen népszerű és csak pult alatt kapható dániai Lego titka — többek között — ebben rejlik. A cég majdnem az ezredik típusú játéknál tart, s a legelső építőelemek nehézség nélkül kombinálhatok a mostani, legmodernebb játékok darabjaival. A választék korcsoportonként is eltérő. A leggazdagabb az óvodás korúaké, míg a legrosszabb a serdülő korúak helyzete: azok a játékok hiányoznak leginkább, melyek hatni tudnának a gyerek fejlődésben levő tudat- és ízlésvilágára, s azok — mint például a barkács- felszerelés —, melyek segítségével olyan tárgyakat készíthet, melyeket használni is tud. A játékválasztékot döntően befolyásolja az évente forgalomba kerülő játékok száma, aránya. Ezért — bár a statisztikák szerint — évente több száz fajta új játék kerül az üzletekbe, a kép nem ennyire rózsás: a vásárlót és a felhasználót (a gyereket) az egyáltalán nem elégíti ki, ha egy babát más ruhában, vagy más színű hajjal hoznak forgalomba — mindez csak a termelő vagy az importáló szemszögéből számít újnak. (Az utóbbi évek egyik „nagy találmánya”, a bővös kocka valóban újnak számít: ezt a külföldi és belföldi hatalmas kereslet is bizonyítja.) Kevés a szaküzlet Jobbára hibákat soroltunk idáig, s jelenségeket. Az okok a gyártásban és a kereskedelemben egyaránt fellelhetők. A játékkínálat szegényes voltának egyik okozója az, hogy a játékok gyártása és forgalmazása szinte mindenütt afféle melléküzemág, mellékes tevékenység: nincsenek sem nagy játékgyáraink, sem játékáruházaink. A már említett mintegy hetven játékgyártó vállalat, szövetkezet közül csak három-négy foglalkozik tiszta profilban a játékgyártással. A választék mellett persze — ezzel összefüggésben — megemlíthetjük a játékok minőségét, formatervezését is: csak kevés helyen alkalmaznak főiskolai végzettségű, hivatásos formatervezőt, s bár ez év elején — éppen e problémák megoldására — megalakult a Játékstúdió, azonban érdemi előrelépés eddig még nem történt. A játékkereskedelmet jelentősen befolyásolják az eladási körülmények. A játékboltok előtt álló — gyakran százméteres sorok — nemcsak a megnövekedett igényeket mutatják, hanem azt is, hogy a boltok átbocsátó képessége alacsony. Ebben közrejátszik az is, hogy az éves játékforgalom mintegy negyven százaléka két hónap alatt — novemberben és decemberben — zajlik, de az is, hogy az országban összesen hetven játékszaküzlet van. A TRIÁL az utóbbi időkben többféle módon próbálta enyhíteni a kereslet egyenetlenségét, többek között azzal is, hogy idényvásárokat szervezett: a budapesti Városligetben a játékpavilonban például 10 millió forint értékű játékot értékesítenek, Kaposvárott, a Dorottya Szállóban rendezkedtek be átmenetileg játékárusításra. Mi várható a jövőben? A játékgyártás problémáit tüzetesebben elemezve mélyebbre kellene néznünk: kezdve az érdekeltségtől egészen az irányítás, az alapanyag- és szerszámellátás problémájáig. A szakemberek egy dologban egyetértenék, s ez pedig az, hogy a kibontakozás nem könnyű. A mennyiségben és minőségben egyaránt elégtelen játékgyártás fejlesztésére 1980-ig százmillió forintot irányoztak elő. Az ELZETT győri gyárának fejlesztésére például 40 millió forintot adtak, de jelentős támogatást kapott több szövetkezet, például Debrecenben és Szarvason, Nagykőrösön pedig- új fajátékgyár épül. Mindezek eredményeként szeretnék elérni, hogy a hatodik ötéves tervben a hazai játéktermelés megkétszereződjék. Gond, megoldásra váró probléma van tehát elég. 1979. a gyermekek éve, s bár nem mondhatjuk, hogy a játékgyártás mostohagyermek, ahhoz — mint a plakát szövege is állítja — hogy a játék valóban mindenkinek öröm legyen, sok mindennek kell történnie. Föld S. Péter Autó — motor „Beteg” kipufogócsövek Új fogtömőszer A fogak tömésére használt cement nagyon keveset változott azóta, hogy a német P. Steenbock 1903-ban kidolgozta a lényegileg ma is használt eljárást. Eszerint a fogorvos a kiégetett szilíci- um-dioxid alapú cementport felhasználás előtt foszfórsav- val keveri össze. Ennek a hagyományos fogászati cementnek azonban több kedvezőtlen tulajdonsága van: egyrészt a foszforsav savas jellegénél fogva tovább károsítja a fogat, másrészt a cement nem tapad jól a fog anyagához. Ezért megfelelő alakú lyukat kell fúrni, hogy a tömés megmaradjon benne. Angol kutatók az elmúlt években teljesen új szilikát —műanyag kombinációt dolgoztak ki fogászati cement céljára. Az új cement akkor köt, ha az alumínium-szili- kát port nagy molekulasúlyú poliakrilsav 50 százalékos vizes oldatával keverik össze, öt perc múlva kezd szilárdulni, és kiválóan tapad a fog anyagához. Szilárdsága nagy, és mivel a poliakrilsav 20 ezer körüli molekula- súlya sokkal nagyobb, mint a foszforsavé (mintegy 100), kevésbé tud beszivárogni a fog anyagába, károsítva azt. Az új cementből készített tömések a klinikai tapasztalatok szerint tartósabbak, mint a régiek, és elkészítésük, helyük kifúrása kevésbé veszi igénybe mind az orvost, mind a beteget. Az ASPA (alumínium szi- likát-poliakrilsav)-cement a fogászaton kívül is jól felhasználható, például fémek és kerámiák összeragasztásá- ra. A hengerekben lejátszódó égési folyamatok végterméke, a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gáz a kipufogórendszeren keresztül áramlik a szabadba. E rendszer része a hangtompító dob is, amely elviselhetővé teszi a belső égésű motor nagy üzemi zaját. A gépkocsi kipufogó rendszerében idővel koromlerakódás keletkezik, ami a keresztmetszetek fokozatos leszűkülését eredményezi, s az egészen az eltömődésig fokozódhat. A benzin—olaj keverékkel üzemelő kétütemű motoroknál ez sokkal hamarabb következik be, mint a négyüteműeknél, hacsak nem már „kiszolgált”, sok olajat fogyasztó négyütemű motorról van szó. A kipufogórendszert belülről a motor égéstermékei károsítják, kívülről a felcsapódó kövek és a feifröccsenő víz tesznek benne kárt, mely utóbbi valósággal rideggé edzi a lemezszerkezetet. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy a csövek és dobok élettartama alig pár évre rúg, s még végleges elhasználódásuk előtt is gyakran keletkeznek rajtuk törések, repedések. Sokan nem tulajdonítanák ennek különösebb jelentőséget — hacsak nincs olyan mértékű törés, amely kiiktatná a hangtompító dob zajcsökkentő hatását — pedig a sérült kipufogórendszerből mérgező gázok szivároghatnak a kocsi utasterébe, nem kis kellemetlenséget okozván. A kipufogórendszer műszaki állapotát tehát rendszeresen ellenőrizni kell. A kipufogóhang megváltozása, a fémes zörejek figyelmeztetnek az esetleges hibákra, no meg az elvezetőcső oldalsó kifú- vásai és az, ha a szokásosnál kevesebb kipufogógáz távozik a cső nyitott végén. A kipufogócső keresztmetszetének leszűkülése motorikus erőveszteséggel jár, ugyanakkor növeli az üzemanyag-fogyasztást. A motor ilyenkor egészségtelenül felmelegszik, működése a dús keverékkel való üzemelés tüneteit mutatja, ami sokszor még a szakembereket is félrevezeti, amikor a porlasztó rossz beállításában keresik a tünet okát. A kipufogórendszer eltö- mődését a szétszerelhető változatoknál könnyen elháríthatjuk a csövek és dobok leszerelésével, kitisztásával. Nehezebb a helyzet az össze- hegesztett változatoknál. Ha nem krómozott a hangtompító dob, lánggal kívülről való felmelegítéssel égethetjük ki belőle a kormot. Sokszor célravezető az is, ha acéldróttal, vagy vékony vaspálcikával — a két végződésen keresztül — távolít- juk el a lerakódott kormot. Néha azonban csak a hangtompító edény szétfűrészelé- sével, és az így szabaddá tett részek kiégetésóvel lehet segíteni a bajon. Ennél persze többet ér — és jóval egyszerűbb is — kicserélni a kipufogórendszer egyes elemeit, vagy magát az egész egységet. Hegesztéses javításuknak egyébként is csak akkor van értelme, ha még nincsenek nagyon elvékonyodva, kiégve a csőfalak, a lemezrészek. A tönkremenetel korai állapotában még ideig-óráig segíteni lehet a kipufogórendszer hibáin a szaküzletekben kapható hőálló tapaszokkal is. A hangtompítással kombinált kipufogógáz-elvezetés kétségtelenül teljesítményt emészt fel, rontja a motor hatásfokát, alkalmazására mégis szükség van, sőt kötelező. így a közforgalomban a teljesítmény növelése céljából senki se iktathatja ki a járművek e fontos segéd- berendezését, (különösen a „repeszteni” szerető motor- kerékpárosok hajlanak erre a megoldásra.) B. I. Filatéliai hírek December hó 15-én kerül forgalomba a Lake Piacidban 1980-ban megrendezésre kerülő XIII. téli olimpiáról megemlékező 40, 60 filléres, 1, 2, 4 és 6 forintos címletekből álló bélyegsorozat és 20 forintos blokk. A bélyegsorozat 426 800 fogazott és 11 400 fogazatlan, a blokk 277 800 sorszámozott, fogazott és 13 400 sorszámozott fogazatlan példányban a Pénzjegynyomdában készül, több színű ofszetnyomással. Varga Pál grafikus- művész terve alapján. A bélyegek 50 bélyeget tartalmazó ívekben készültek. A sorozat valamennyi bélyege sarkára állított, négyzet alakú, perforálásig terjedő méretük 40 X 40 mm. A bélyegek alaprajza közös, csupán az egyes bélyegek rajza változik címletenként. A bélyegek kerete fekete színű, amelyen belül a felső sarokban az olimpia emblémája, balra LÉGI POSTA, jobbra LAKE PLACID 1980, legalul az értékjelzés, a kereten kívül balra 1979 és a tervező művész neve fekete színnel látható. A blokk fekvő téglalap alakú, külső vágási mérete 97 X 73 mm, a blokkon levő bélyeg négyzet alakú, perforálásig terjedő mérete 49,33 X49,33 mm. A bélyegsorozatot és a blokkot — egy-egy vásárlónak csak egy-egy sort és blokkot kiszolgáltatva — azok a postahivatalok árusíthatják, amelyek a Posta Értékcikkhivatalától ellátmányt kapnak. Később a sorozat egyes értékeit a nagyobb forgalmú postahivatalok is árusítani fogják. Azok a postahivatalok, amelyeknél elsőnapi bélyegző használata rendszeresítve van, azt a fent leírt bélyeg- sorozat és blokk forgalomba bocsátása napján vegyék használatba. Wimm tossä 20, Xiil. TÉLI OLIMPIA LAKE PLACID 1980
