Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
NÉPÚJSÁG 1979. december 9,, vasárnap II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Feladatuk, hogy emeljék a hatáskörükbe tartozó intézmények irányításának színvonalát, és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Javuljon és legyen összehangoltabb az állami szervek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista demokrácia, társadalmi rendszerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását a párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szilárd a törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések betartásán, a közélet tisztaságán, és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fegyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Közös érdekünk a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre támaszkodva, nemzetközi szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. III. A GAZDASÁGI EPlTÖMUNKA FELADATAI A népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a korábbi évekénél, de meghaladja a fejlett tőkés országok átlagát, s közel áll a KGST-or- szágok átlagához. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Gazdasági nehézségeink nagyobb részt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez, és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben teljesülnek. A tervező munkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni termelési és termékszerkezeti adottságainknak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jövedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlődjön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősége. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célra törő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdeményezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozóiparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnövelést, illetve importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. (A gépiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeit kihasználva növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszer- ipari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazda- sági termeléssel összehangol- tabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiegyensúlyozott energia- és nyersanyagellátását. A nyersanyag- és energiatakarékossági programok következetesen valósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyagiparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a mezőgazdasági termelés bővülése tegye lehetővé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukorica- termelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására, a melléktermék jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők észszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazda- sági nagyüzemekkel. _ Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vasút szerepe. Az áruszállítást jobb munkamegosztással, nagyobb szervezettséggel, s ennek révén jelentős üzemanyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személy- szállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A gazdaságfejlesztéssel összehangoltan, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet és a természet védelmére. Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden eddiginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és az engedélyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A szabad munkavállalás jogának tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez. A termelési és termékszerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és erősítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-orszá- gok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük hatékonyabbá váljék, és gyorsuljon a szocialista gazdasági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Tovább szélesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének — a tervezésnek, a szabályozásnak és a szervezeti-intézményi rendszernek — a továbbfejlesztését. A központi gazdaságirányítást javítani, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erősíteni kell. Növekedjék a kormányzati szervek szerepe, felelőssége az alapvető gazdaságpolitikai feladatok megoldásában, a tervek kidolgozásában, egyeztetésében és végrehajtásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és javítani szükséges együttműködésüket. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növekedjék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. IV. ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Az életszínvonal megszilárdításának, további emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági építőmunka feladatait. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése. Az irányelvek megállapítják, hogy a társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek, mindenekelőtt a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme a jövőben is azonos mértékben emelkedjék. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezést. A keresetek a valóságos teljesítmények alapján differenciálódjanak, és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. Csökkenteni kell a végzett munkával nem. arányos jövedelmeket, további intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására. Az életkörülmények alakításában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott áruellátás. Az elért színvonal megtartására és a lehetőségeinkhez igazodó javítására, s a választék bővítésére kell törekedni. Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatási igények jobb kielégítését. A törvényes munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél át lehessen térni az ötnapos munkahétre, a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül. A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalompolitikai feladat. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenötéves lakásépítési program megvalósítása. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon megóvására. Az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények. A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint a lakosság különböző rétegei között. A lakáseiosz- tási rendszer jobban vegye figyelembe a családok jövedelmi viszonyait. Változatlanul legfontosabb feladat a munkások, a több gyermekes és fiatal családok lakásszükségletének kielégítése. Továbbra és nagy figyelmet kell fordítani hazánk népesedési helyzetére, a gyermeknevelés feltételeinek javítására, a több gyermekes családok támogatására. Emelni kell a családi pótlékot. A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idős korúak helyzetének javítását. Arra törekszünk, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, az alacsony nyugdíjak emelése útján mérséklődjenek a nyugdíjak közti különbségek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a társadalmi életben. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére. A testnevelés és sportmozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különösen az iskolai testnevelésnek, s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növelhetők az élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelősségét. Fokozott gondot kell fordítani a művelődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javítására, valamint a természetjárás támogatására. Figyelembe véve az idegenforgalom jelentőségét, bővítjük a szállodai hálózatot és a turizmussal összefüggő más szolgáltatásokat. V. IDEOLÓGIA, MŰVELŐDÉSPOLITIKA, SZOCIALISTA ÉLETMÓD A szocialista építés előrehaladásával, a nemzetközi ideológiai harc kiterjedésével és bonyolultabbá válásával fokozódott a párt ideológiai tevékenységének szerepe. A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottan fel kell lépni a kispolgári életmód, a közömbösség ellen. Tanulmányozni és általánosítani kell a gyakorlati munka tapasztalatait, erősíteni kell az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Egész nevelőmunkánkkal mélyítsük el a szocialista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Küzdjünk határozottabban a világnézetünk terjedése mellett is még létező, esetenként felerősödő burzsoá ideológia, a nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — következetesen védelmezi forradalmi eszménk tisztaságát mindenféle torzítással szemben. A propaganda és agitáció továbbra is járuljon hozzá a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének szilárdításához, erősödjék szemlélet- formáló és nevelő jellege. A tudományos munkában is az erők ésszerű koncentrálására kell törekedni, főleg azokon a területeken, ahol hagyományaink, adottságaink, a személyi feltételek és anyagi erőforrásaink reális lehetőséget adnak az eddiginél nagyobb eredmények elérésére. Tervszerűbbé kell tenni a kutató-fejlesztőmunkát, a tudományos intézmények és a termelő üzemek együttműködését. Az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik, és ez társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak is egyik legfontosabb tényezője. Változatlanul kapjon elsőbbséget az általános iskolai és a szakmunkás- képzés, tovább kell csökkenteni azoknak a tanulóknak a számát, akik a tankötelezettségi időn belül nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Különös gondot kell fordítani 'a munkások és a fiatalok művelődésére. Javítani kell a közművelődési intézmények működési feltételeit, emelni munkájuk színvonalát. Jobban kell támogatni a valóságot tükröző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű, értékes művészi alkotásokat. A jövőben is biztosítani kell a szabad alkotómunka, az előre mutató kezdeményezések és kísérletek feltételeit. A párt kulturális politikájának megvalósítása fokozottabb követelményeket támaszt a párt-, az állami és a társadalmi szervekkel szemben. Az antimarxista né- " zetek részesüljenek határozott elvi bírálatban. Az alkotó műhelyek és a helyi szervek továbbra is kívánatos önállósága párosuljon nagyobb felelősséggel. VI. A PAKTES TÖMEGSZERVEZETEK FELADATAI A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata eredményesen tölti be társadalmunkban vezető szerepét, egysége szilárd, tömegbefolyása erős. Politikáját bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. * Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A vezető szerep érvényesítéséhez elengedhetetlen az ideológiai munka javítása, a párttagok eszmei, politikai felkészültségének gyarapítása, személyes példamutatása is. A párt egységét az időszerű feladatokhoz igazodóan folyamatosan meg kell teremteni minden kérdésben. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egységes cselekvésnek. A párt egységének, politikai tevékenységének legfőbb tartalma és célja a szocializmus, a nép ügyének szolgálata. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele a megalapozott, jó határozatoknak, ez növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását. A határozatok még jobban az időszerű és konkrét feladatokra összpontosuljanak. A kollektiven kialakított határozatok mellett minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki, hajtsa végre azokat, és munkahelyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, munkastílusát, s növelni a pártmunka mozgalmi jellegét, csökkenteni formális vonásait. A kommunisták fokozzák politikai aktivitásukat, fordítsanak az eddigieknél is nagyobb figyelmet a tömegeket foglalkoztató problémákra, lépjenek fel határozottan a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a pártellenőrzés jobban segítse a politika megvalósítását, az adott terület helyzetének hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltárását és a javaslatok kidolgozását. Legyen tervszerűbb a kádermunka, növekedjék a vezetők felelőssége a káderek felkészítésében, előléptetésében, cseréjében. Változatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet. Bátrabban kell előléptetni a vezetésre alkalmas fiatalokat. A tapasztalható szubjektivizmus leküzdése megköveteli a káder- munka demokratizmusának (Folytatás a 3. oldalon)
