Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. DECEMBER 8., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Sarkadi Építőipari Szövetkezet bádogoscsoportja a MÁV- nak váltólámpabetéteket készít. Az olajvilágítású vasútbiz- tonsági berendezéseket és a hozzájuk használható kannákat egyedül a sarkadi szövetkezet gyártja az országban. A képen látható betétekből az idén tízezer darab készül Fotó: Veress Erzsi MWHMMHmWMHMMUMMIUMHHinVHMHIHHI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdaság várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaságban — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás hatá- rozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek je- léntős része megértette a követelményeket, i kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette n belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetséges- dél- kisebb mértékben javult termelés ' hatékonysága, ersenyképesjégé és a termékszerkezet; Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: 1. A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt —az előirányzott 3-4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5 —3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állat- tenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkai termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. 2. A beruházások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javulta készletgazdálkodás, a készletek növekedési üteme jelentősen csökkent. 3. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a - közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerőgazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intéz, kednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. 4. Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelememeléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. 5. Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékai, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubelelszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. 6. A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kis mértékben nőtt a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gaz1. A népgazdasági egyensúly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelmédálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok, az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése, a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a , végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésere, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visz- szafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjesz- sze: nyéknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek határozottabban ' követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező gazdálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. (Folytatás a 3. oldalon) az Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési, szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Az 1980. évi főbb előirányzatok ,1979. év százalékában 103.0— 103,5 99,0 103,5—104,0 97.0— 97,5 105.0— 105,5 95.0— 96,0 100,0 101.0— 101,5 Megemlékezések a magyar sajté napján Hatvanegy esztendővel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, pénteken a MU- OSZ székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit és meghívottait, majd Hárs István, az újságíró-szövetség elnökségének tagja, a Magyar Rádió elnöke ünnepi beszédben emlékezett . meg az évfordulóról. Ezután átadta a tavaly alapított arany emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók kiemelkedő tevékenységét, életútját, a szocialista újságírásban kifejtett munkáját ismeri el. Az idei arany emléktollakat a következők kapták: Andor Leon, a Neue Zeitung nyugdíjasa, a Tanácsköztársaság után emigrációban kezdett, s hat évtizeden át folytatott újságírói munkásságáért ; Baló László, a Hétfői Hírek nyugdíjasa, 30 éves újságírói életútjá- ért; Feleki László, a Ludas Matyi nyugdíjasa több mint fél évszázados munkássága elismeréseként; Hoppe László, a Sport és Testnevelés című lap nyugdíjasa, közel 60 éves sport- újságírói tevékenységéért; Király Pál, a Dunaújvárosi Építőmunkás nyugdíjasa csaknem ötven esztendős újságírói életút jáért; Máté György, a Népszabadság nyugdíjasa, publicisztikai munkásságáért, a sajtó területén végzett kiemelkedő tevékenységéért; Pálinkás György, a Dunántúli Napló nyugdíjasa az újságíró-utánpótlás nevelésében elért eredményeiért; Rónai Mihály András, a Magyar Hírek nyugdíjasa a fél évszázados újságírói és közéleti tevékenységéért; Sarló Sándor, a Vengrija című lap nyugdíjasa hat évtizedes magas szintű újságírói munkásságáért; Sőtér Edit, a Népszabadság nyugdíjasa negyedszázados újságírói munkásága elismeréséül; valamint Tabt László, a Ludas Matyi nyugdíjasa három évtizedes újságírói életútjáért. Ezután az újságíró-szövetség Rózsa Ferenc termében az első magyar legális kommunista lap megjelenésének évfordulója tiszteletére megkoszorúzták a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a Művészeti Dolgozók Szak- szervezete, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Megkoszorúzták az emléktáblát az újságíró-iskola hallgatói is. (A megyei sajtónapi ünnepségről szóló beszámolót lapunk 3. oldalán közöljük.) A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, december 7-én délelőtt Józsa Béla, megyei NEB-elnök irányításával ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Szakali József, a KNEB elnöke, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács 'általános elnökhelyettese és Varga Zsigmond, a megyei képviselőcsoport vezetője is. A napirendi pontok között több, a lakosság legszélesebb rétegeit érintő téma szerepelt. A résztvevők megvitatták a folyamatos és színvonalas . áruellátás tapasztalatairól szóló jelentést, melynek előadója Krizsán Miklós, a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportjának vezetője volt. Egyébként az utóbbi 3 hónap alatt folytatott tájékozódás 17 kiskereskedelmi központra és 105 kiskereskedelmi boltra terjedt ki a megyében. A vizsgálat után megállapították, hogy a „lakosság áruellátása nem tekinthető egyenletesnek”, ami részben beszerzési gondokkal, részben a fogyasztói igények ingadozásával magyarázható. A technikai, szervezeti és személyi feltételek alig változtak. A jelentés további lésze kitért azokra a változásokra, amelyek az árrendezés után az áruforgalom összetételében következtek be. A NEB tegnapi tanácskozásán ismertették „Az üzem - és munkaszervezés helyzete a megye ipari szövetkezeteiben” című utóvizsgálatról készített összefoglaló jelentést és a megyei tanács ülése elé terjesztendő 1980. évi ellenőrzési tervet is. A következő napirendi pontban Józsa Béla, a megyei NEB elnöke beszámolt a testület legutóbbi ülése óta eltelt időszakban folytatott munkájáról, a közérdekű bejelentések kivizsgálásának eredményeiről, valamint a szeptember 27-i tanácskozás határozatainak végrehajtásáról. y_d NEB-ülés Békéscsabán
