Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TUNflCS LflPJB 1979. DECEMBER 7., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásáról készült jelentést és az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. Negyedik alkalommal nyerték el a serleget az orosházi munkásörök Nemrégiben fejeződött be a rekonstrukciója a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyomai keverőüzemének. Az üzem kapacitása így a kétszeresére növekedett. A laboratóriumban a kész és félkész takarmánytápok minőség- vizsgálatát folytatják, mely alapján megállapítható a beltar- talmi érték. A keverőüzemről készült képes összeállításunk lapunk 5. oldalán található Fotó: Veress Erzsi Változások a Munka Törvénykönyvben Sajtónap Népünk legszebb haladó hagyományai közé tartozik, hogy évről évre köszönti a sajtó munkatársait. Ma és minden esztendőben ezen a napon, a magyar sajtó napján az ünneplés történelmi visszatekintéssel párosul. Hatvanegy éVe, 1918. december 7-én jelent meg a Vörös Újság első száma. Ez a magyar kommunista sajtó immár hat évtizedes útjának kezdetét jelentette. Megjelenésével első ízben került magyar napilap címlapjára a Kommunista Kiáltvány programszerű befejező mondata: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Nagy forradalmár elődök, Vágó Béla, László Jenő, Kun Béla, Szamuely Tibor és Rudas László szerkesztették, írták a nyolc hónapon át rendszeresen megjelenő, 151 számot megért lapot. Kiadója, gondozója az az élcsapat volt, amely nagy forradalmak megálmodója és a világtörténelem második proletárdiktatúrájának létrehozója volt. A magyar sajtó napján elsőként és a legnagyobb tisztelettel rájuk, az úttörőkre emlékezünk. A magyar sajtó napján illő a hivatkozás a szűkebb hazánk, Békés megye forradalmi sajtójának útjára is. Egy emberöltőnyi kor lapjainak sorából csak egyet, a legsajátosabbat, a tartalmában és szerkesztésében a leginkább internacionalistát emelem ki. Őszinte, ezrek ápolta testvérmegyei barátság jogán idetartozónak érzem. Hatvanegy esztendeje Penza megyében, a szovjet hatalomért harcoló magyar internacionalisták szerkesztésében, Világszabadság címmel magyar nyelvű lap jelent meg. Három hónap alatt, 14 alkalommal jelentkeztek a lappal, és volt szám, amelyből húszezer példány is olvasóra talált. Hazaszeretetből és internacionalizmusból a sajtó mai munkatársainak is érvényes útravalóul szolgáltak. A ma íródó sajtónak sincs kisebb feladata, mint elődeinek. Lenin fogalmazta meg egy alkalommal: „A forradalmi sajtó erkölcsi ereje az igazmondásban, társadalmi hatékonysága tömegkapcsolataiban rejlik”. A kommunista sajtó örök időkre szóló ars poéticája ez. Ma annyit jelent, hogy a sajtó az itt és most élharcosa legyen. Ne csak közvetítsen, de felvilágosítson, mozgósítson. Hű legyen a néphez, a párthoz. A sajtó legyen talaja a közéleti felelősségnek. Ahogy az idevonatkozó párthatározat megfogalmazta, dicsérjen és ostorozzon. Dicsérje az építőmunkát, ostorozza a felelőtlenséget, hanyagságot, közömbösséget, maradiságot, bürokráciát, így válik eggyé a magyar kommunista sajtó hat évtizedes útjának forradalmi hagyománya és a jelen Magyarországának nem kevésbé forradalmi valósága. Ma, a magyar sajtó napján köszöntjük mindazokat, akiknek közük van a megye sajtótermékeinek megjelenéséhez és terjesztéséhez. Dr. Árpási Zoltán, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója A munkásőrségnél is elérkezett a számvetés időszaka. Tegnap, csütörtökön Békéscsabán, a munkásőrség megyei székházában parancsnoki értekezletet rendeztek, amelyen részt vett Viszló Imre, az MSZMP KB munkatársa, Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Csaba János osztályvezető. A munkásőregységek parancsnokai az MSZMP járási-városi bizottságainak PTO- vezetőit Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka köszöntötte, majd Pusztai Kálmán parancsnokhelyettes ismertette azt a parancsot, amelyben értékelték az idei szocialista verseny eredményeit. A munkásőrfeladatok végrehajtásának értékelése alapján a megyei parancsnokság vezető beosztású dolgozóinak, a törzscsoportok tagjainak javaslatát figyelembe véve, az MSZMP Békés megyei bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével egyetértésben az egységek közötti szocialista versenyben elért első helyezésért „A megyei parancsnokság legjobb önálló egysége” kitüntető címet, vándorserleget, kísérő oklevelet, valamint „Elismerő oklevelet” az orosházi „Jambrik József” városi-járási munkásőregység nyerte el, ezúttal negyedik alkalommal. Parancsnoka Malya Jenő, helyettese Szűk Dániel, ellátó helyettes Daubner Sándor. A második helyezésért járó „Elismerő oklevelet” a szeghalmi „Zrínyi Miklós” járási munkásőregység kapta meg, parancsnoka Pálfi Endre, helyettese Berényi Péter, ellátó helyettes Hajdú Miklós. A megyei parancsnokság közvetlen szakalegységei közötti szocialista versenyben első lett a megyei közvetlen ellátó szakalegység, amely ezért megkapta „A megyei parancsnokság legjobb közvetlen szakalegysége” kitüntető címet, vándorzászlót, a kísérő és elismerő oklevelet. A szakalegység — amelynek parancsnoka Leszkó László — ezúttal harmadik alkalommal érdemelte ki a megtisztelő kitüntetést. Az egységek híradó szakalegységei között folyó szocialista versenyben „A megyei parancsnokság legjobb híradó szakalegysége” kitüntető címet, vándorzászlót, kísérő és elismerő oklevelet első alkalommal nyerte el a szarvasi „Klucsjár Mihály” városi-járási munkásőregység híradó szakalegysége. Parancsnoka Janecskó György. Második helyen végzett, és ezért „Elismerő oklevelet” kapott a szeghalmi „Zrínyi Miklós” járási munkásőregység szakalegysége, amelynek parancsnoka Horváth Árpád. Az ellátó szakalegységek versenyében a békéscsabai „Kulich Gyula” városi munkásőregység ellátó szakalegysége bizonyult a legjobbnak, negyedik alkalommal, Kovács Mihály parancsnok irányításával. Második helyen végzett a szeghalmi munkásőregység ellátó szakalegysége, melynek parancsnoka Orosz Károly. A szocialista versenyben helyezést elért egységek és alegységek parancsnokainak, személyi állományának Tóth Pál megyei parancsnok köszönte meg az eddigi lelki- ismeretes munkájukat és gratulált a legjobbaknak. Január 1-től megváltoznak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései, életbe lép a törvénykönyv új, minisztertanácsi végrehajtási rendelete. s néhány más új munkaügyi jogszabály. A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a módosításokat a népgazdaság fejlesztésének új követelményei, illetve a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok tették időszerűvé. A szabályok alapvető elemei nem változnak, a részleges módosítások is az alapvető célt, a jogok és kötelességek összhangját, a munka hatékonyságának növelését, s egyben a becsületesen dolgozók közvetlen érdekeinek védelmét szolgálják. Az új szabályok elősegítik a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a szakismeretek jobb hasznosítását a fegyelem megszilárdítását. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozó ne egy, hanem több munkakör ellátásában is megállapodjék a vállalattal, így lényegesen csökkenthetők a kényszerű várakozási idők, folyamatosabbá válik ,a munka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Ehhez jó feltételeket teremt az a sok helyen tapasztalható törekvés. hogy a dolgozók több szakmát, többféle munkafogást sajátítsanak el. A munkaerő rugalmasabb felhasználását szolgálja az az új intézkedés is, hogy — külön megállapodás hiányában — naptári évenként általában 3 hónapig a munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben vagy munkahelyen is foglalkoztathatják a dolgozót, sőt a kollektív szerződés 3 hónapnál hosszabb időt is előírhat. A szabályok érdekeltté teszik a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóknak egy részét egy ideig nélkülözni tudják, erre az időre más vállalatnak engedjék át. Ilyen esetekben az új intézkedések szerint a dolgozókat ténylegesen foglalkoztató vállalat veszi át a foglalkoztatással járó valamennyi kötelezettséget, beleértVp a bérezés és az esetleges kártérítés kötelezettségét is. Ha pedig tervszerű munkaerő-átcsoportosítás során változtat a dolgozó munkahelyet, ezt áthelyezésnek kell tekinteni. így a munkahelyváltoztatás a dolgozó számára nem jár semmiféle hátránnyal. Az új szabályok alapján a vállalatok szigorúbban járhatnak el a munkafegyelmet sértőkkel, a gondatlanul kárt okozókkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jövőben nemcsak az időbéres, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthető, súlyos vétség esetén lényegesen csökken a fegyelmi büntetésvégrehajtás felfüggesztésének lehetősége, s új intézkedés az is. hogy a fegyelmi büntetést a munkahely megváltoztatása esetén is végre kell hajtani. Ha például fegyelmi vétség mi- ott csökkentik valakinek az alapbérét, és az illető kilép a vállalattól, majd másutt helyezkedik el, a fegyelmi büntetést új munkahelyén kell végrehajtani. Ha más jellegű munkakörben helyezkedik el, és így az alapbér nem hasonlítható össze, akkor egyéb elvonásokkal hajtják végre a fegyelmi büntetést. Szigorúbban lépnek fel az ittas dolgozóval szemben is: az ő esetükben általában nem mérsékelhető a-z esetleges kártérítési kötelezettség. Szigorúbb szabályok gondoskodnak a társadalmi tulajdon fokozott védelméről is: gondatlanul okozott kár esetén az eddigi 15 százalékkal szemben a havi átlagkereset 50 százaléka, gondatlan bűncselekmény, illetve kirívóan súlyos gondatlansággal okozott károk esetén pedig az eddigi háromhavi helyett hathavi átlagkereset a kártérítés felső határa. Több új intézkedés szolgálja a dolgozók fokozott érdekvédelmét. A napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidőnek az eddigi nyolc óra helyett, január 1-től el kell érnie a 11 órát. A fiatalkorúak testi és szellemi fejlődése érdekében ugyancsak január 1-től 14-ről 15 évre emelik a munkaviszony létesítésére előírt alsó korhatárt. A fiatalkorúak éjszakai munkáját 1982. január 1-től teljes egészében megtiltják. Egy másik új intézkedés elrendeli, hogy 1980. január 1-től a vállalat a dolgozónak a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett. nem vagyoni kárát, továbbá a társadalmi munka közben keletkező kárát is köteles megtéríteni. Az új jogszabályok előkészítésében, kidolgozásában a tudományos élet, az ágazati minisztériumok, a szakmai szakszervezetek képviselői, valamint több mint nyolcvan vállalat vezetői vettek részt. Az új jogszabályok a Magyar Közlöny december 1-i számában jelentek meg. A munkásőregységek parancsnokai nagy érdeklődéssel várják a bejelentést: kik lettek a legjobbak az idei szocialista versenyben Kép, szöveg: Béla Ottó A parancsnoki értekezlet résztvevőit Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka üdvözli
