Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsá­ga 1979. december 5-6-án ülést tartott Berlinben. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, Emii Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocia­lista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Megkü­lönböztetett figyelmet szen­teltek az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc kulcskérdésének, az európai katonai enyhülés és leszerelés ügyének. Figye­lembe véve az' európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vett álla­mok képviselői madridi ta­lálkozójának fontos szerepét és jelentőségét a földrész helyzete további javításában, a miniszterek mélyreható vé­leménycserét folytattak a ta­lálkozó előkészítéséről és a sikeréhez való hozzájárulás módozatairól. 1. A miniszterek újból megerősítették államaik el- kötelezettségi szándékát, hogy más államokkal és a békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés elmélyítésén és megszilárdításán, s a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének 1978. november 23-i moszk­vai nyilatkozatában foglalt javaslatok valóra váltásán. Az enyhülés megszilárdí­tásának feladata kapcsán a miniszterek hangsúlyozták a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ez év júniu­sában aláírt szerződés (SALT —II.) nagy jelentőségét. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnák azért, hogy a SALT—II. szerződés hatályba lépése után hala­déktalanul kezdődjenek tár­gyalások a hadászati fegy­verzetek további korlátozá­sáról és érdemi csökkentésé­ről. 2. Az európai helyzetről folytatott véleménycsere so­rán a miniszterek országaik nevében egyhangúan kijelen­tették, hogy a katonai eny­hülés kérdései jelenleg kü­lönösen időszerűvé és ha­laszthatatlanná válnak az európai földrészen. Európa és a világ minden népe ér­dekelt abban, hogy haté­kony intézkedéseket fogad­janak el ezek megoldására. Nagymértékben az ilyen in­tézkedések valóra váltásától függ a nemzetközi enyhülési folyamat fejlődésének táv­lata. 3 3. Az ülésen képviselt ál­lamok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NA- TO-ban folytatják, sőt, eről­tetik az európai fegyverke­zési hajsza további fokozá­sát, mindenekelőtt . azzal, hogy új típusú amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek nyugat-euró­pai elhelyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országok­kal szemben. Ezeknek a ter­veknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista or­szágok, mind más európai országok biztonsága érdekei­nek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értel­mével. 4. A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyez­tetésének gyakorlati módo­zatait áttekintve, a minisz­terek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelye­ket országaik az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak, a Var­sói Szerződés országainak 1979. május 15—i budapesti javaslatáról össz-európai po­litikai szintű konferencia ösz- szehívására. Az európai katonai enyhü­léssel és leszereléssel foglal­kozó konferencia első szaka­szában a munkát a bizalom- erősítő intézkedésekre kelle­ne összpontosítani. Ami ezek­nek, az összeurópai értekez­let záróokmányával össz­hangban megvalósuló intéz­kedéseknek a továbbfejlesz­tését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok ké­szek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tar­tott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel, és ne három hét­tel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást: — az ugyanebben a kör­zetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik: — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakor­latokat bejelentik; — az összeurópai értekez­leten részt vett többi állam parti vizeinek közelében foly­tatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok mé­reteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bi­zalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lé­nyeges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményeként megszületett ajánlásokat, beleértve az el­ső szakasz napirendjét, azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia összehívásáról és a lebonyolítás rendjéről. Az ülésen képviselt álla­mok felhívják az összeuró­pai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia cél­jairól, tartalmáról, munka­rendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzelése­ket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyezte­tését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében. 5. Az ülés résztvevői új­ból megerősítették, hogy ál­lamaik érdekeltek a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások si­kerében; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon meg­állapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csök­kentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intéz­kedésekről. 6. Az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett államok kép­viselői madridi találkozójá­nak előkészítéséről folyta­tott véleménycsere és kölcsö­nös tájékoztatás során a mi­niszterek újból megerősítet­ték, hogy államaik fontos­nak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a hel­sinki záróokmány, mint egy­séges egész, megvalósításá­hoz. 7. A miniszterek kifeje­zésre juttatták államaik ag­godalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erő­södő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesíté­sének folyamatát, bizalmat­lanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barát­ság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezz,, el magát: nem enged meg-saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, be­avatkozást a belügyékbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A külügyminiszteri bi­zottság ülésén a résztvevők véleménycserét folytattak a varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés fennállá­sának közelgő 25. évforduló­járól. A Varsói Szerződés fenn­állásának 25. - évfordulója kapcsán az ülésen ajánláso­kat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kor­mányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizott­ság ülése az elvtársi együtt­működés és testvéri barátság légkörében zajlott le. Magyar—lengyel vegyipari is bányászati megállapodás Simon Pál nehézipari mi­niszter hazaérkezett lengyel- országi látogatásáról, amely­nek során tárgyalásokat foly­tatott az 1980. utáni magyar —lengyel vegyipari, vala­mint bányászati együttműkö­désről. Henry Konopacki len­gyel vegyipari miniszterrel aláírta a szintetikus szálak gyártásszakosításáról és köl­csönös szállításáról szóló megállapodást, amely elő­irányozza a Lengyelország­ban gyártott poliészter szál és a hazai poliakrilnitril szál cseréjének 1985-ig történő folytatását. Ez az 1971. óta folyó együttműködés mind a két ország számára igen elő­nyös, mindkét részről tete­mes beruházási megtakarítá­sokat tesz lehetővé, és je­lentősen hozzájárul a két or­szág textiliparának korszerű nyersanyagokkal való ellátá­sához. A vegyi szálak köl­csönös forgalma idén eléri a 6—7 ezer tonnát. A nehéz­ipari miniszter részt vett Ka­towicében a lengyelországi bányásznap központi ünnep­ségén, és Wlodzimierz Lej- zak lengyel bányászati mi­niszterrel a bányaépítéssel kapcsolatos együttműködési megállapodást írt alá. Nagy kézügyességet és még nagyobb türelmet igényel ez iá munkafolyamat, melyet a képen látunk. A csanádapácai Szé­chenyi Tsz szerelőüzemében azonban már megszokták az asz- szonyok az elektromos elosztók szerelését, és megfelelő mi­nőségben készítik azokat a szentesi Kontakta Gyár részére Fotó: Veress Erzsi Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 6-ra összehívták. A Politikai Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végre­hajtásáról, valamint az 1980-as népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Aláírták az MSZBT, az SZBTSZ és az SZMBT együttműködési jegyzőkönyvét A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság jövő évre szóló együtt­működési jegyzőkönyvét pénteken bensőséges ünnep­ségen írták alá a Barátság Házában. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Zója Nyikolajevna Tyimofejeva, az SZMBT alelnöke, a Ra- botnyica folyóirat főszer­kesztő-helyettese látta el kézjegyével a jegyzőkönyvek egy-egy példányát. Az MSZBT több mint más­fél ezer munkahelyi, iskolai tagcsoportjának rendkívül széles körű lehetőségeket biz­tosít a jövő évi közös mun­kaprogram — hangsúlyozta az aláírást követően Nagy Mária. Hozzáfűzte: a ma­gyar és a szovjet nép barát­ságának ápolásáért, elmélyí­téséért folytatott tevékeny­ségre jelentős bel- és külpo­litikai események hatnak. Készülünk az MSZMP XII. kongresszusára, amely szo­cialista építőmunkánk továb­bi feladatait is meghatároz­za. E nagy munkából az MSZBT sok ezernyi aktivis­tája is kiveszi részét. A bará­ti társaságok közösen meg­emlékeznek hazánk felsza­badulásának, valamint a szovjet népnek a hitleri fa­sizmus felett aratott győzel­me 35. évfordulójáról. Ide­haza megrendezzük a szovjet kulturális napokat, s június­ban megemlékezünk a baráti társaság megalapításának 35. évfordulójáról. Zója Nyikolajevna Tyimo­fejeva az SZBTSZ elnöksé­gének üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a Szovjetuniót és a Magyar Népköztársasá­got a testvériség kötelékei kapcsolják össze. Népeinek megbonthatatlan testvéri ba­rátsága évről évre új szí­nekkel gazdagodik. Ehhez a munkához eddig is hozzájá­rult több százezer szovjet és magyar aktivista, továbbá barátsági munkát öntevéke­nyen segítő tagcsoportok és kollektívák. A közös munka­tervbe foglalt politikai és kulturális rendezvények jó alkalmat kínálnak arra, hogy népeink mind jobban megis­merkedhessenek egymás ter­melési, tudományos és kul­turális eredményeivel. A Szovjetunióban e célt szol­gálják a barátsági nagygyű­lések, különböző fesztiválok, szovjet és magyar művészeti találkozók is. Az SZMBT ar­ra törekszik, hogy a szovjet és a magyar városok és test­vérvállalatok, széles körű kapcsolatai még szorosabbá váljanak, s mind jobban ka­matozzanak a gazdasági fel­adatok megoldásában is. Az együttműködési jegyző­könyv aláírásánál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, továbbá az MSZBT alelnökei, az or­szágos elnökség több tagja, az állami és társadalmi szer­vek képviselői. Ott volt Vla­gyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Andreje- vics Naumenko, vezérezre­des, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és Anatolij Nyikolajevics Zaj- cev, altábornagy, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport főparancsnokának első he­lyettese. Teljesítették éves tervüket A mecseki szénbányák há­rom üzeme teljesítette szer­dán éves termelési tervét. A sort a nagymányoki brikett­gyár nyitotta meg, ahol a hajnali órákban préselt bri­kettel teljesítették a 150 000 tonnás programot. Az év vé­géig még további tizenegy- ezer tonnát adnak a háztar­tásokban kedvelt mecseki brikettből. A külfejtés a déli órákban adott hírt 353 000 tonnás ter­melési feladatának teljesíté­séről. A több mint háromhe­tes előnyt műszaki fejlesztés­sel, új kotrógépek beállítá­sával alapozták meg. Több­letként még 22—23 ezer ton­na külfejtési szenet szállíta­nak az idén a pécsi hőerőmű részére. A komlói Zobák-bánya dolgozói a délutános műszak­ban töltötték csillékbe a 487 600 tonnás évi tervhez még hiányzó szenet. Ígére­tük szerint ezt a mennyisé­get harminegyezer tonnával tetézik. Értékes munkasiker szüle­tett a Péti Nitrogénművek­ben is. Hazánk legnagyobb ammóniaüzeme szerdán tel­jesítette éves tervét. Január 1-e óta 330 ezer tonna mű­trágya-alapanyagot állított elő és az év hátralevő részé­ben még további 25 ezer ton­nát termel. A magas ammóniatermelés, valamint a feldolgozó kapa­citás maximális kihasználása lehetővé teszi, hogy a péti kollektíva a különböző mű­trágyaféleségekből az év vé­géig 108 700 tonnával többet állítson elő, mint az elmúlt évben.

Next

/
Thumbnails
Contents