Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
1979. december 31.. hétfő Közös felelősséggel az egységes nevelésért «■"P™ új esztendő- hoz érkezve életünk különböző területein összegezzük a tapasztalatokat. Érdemes most arra is időt fordítani, hogy az oktatásban zajló korszerűsítési folyamatban hogyan vélekedünk a szülők és nevelők közösen vállalt feladatáról, az ifjúság neveléséről? Az oktatásügy korszerűsítését, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es határozatával elindított, ma megváltozott körülmények között valósítjuk meg. Legfontosabb feladatunk: az új dokumentumok sikeres bevezetésének megszervezése és megvalósítása. Ez a feladat a pedagógusoktól sok munkát kíván. Többségük sikeresen és lelkesen, oldja meg a reá háruló nehéz feladatot. Ahhoz, hogy az eredmények még jobbak legyenek, szükség van a társadalom, mindenekelőtt a szülői társadalom támogatására, törekvésére és megértésére. Az új nevelési és oktatási terv azt a célt tűzte elénk: tegyük képessé a fiatalokat arra, hogy cselekvőén vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében, váljanak hazánk aktív állampolgáraivá, öntudatos dolgozóivá. Az egységes cél elérése érdekében a nevelési tényezők együttműködésére van szükség, s ez az együttműködés elsősorban gyakorlati kérdés. Ezt, az új iskolai dokumentumok teljes mértékben elismerik azzal, hogy a tanórán és iskolán kívül folyó nevelést elvileg a tanórai neveléssel teszik egyenrangúvá. AZ IFJŰSÁG nevelésében vezető szerepet vállal magára az iskola. Az iskolás korú gyermekekre ható nevelési tényezők koordinálására az iskola hivatott. Az oktatásügy korszerűsítése ebben a kérdésben is fontos szemléletbeli és gyakorlati változtatást követel az iskolától, a pedagógustársadalomtól is. Munkánk középpontjába az ifjúság nevelése került. A nevelés nem önmagában létező dolog, hiszen a tanórai ismeretnyújtással éppen úgy nevelünk, mint a mozgalmi tevékenységgel, vagy a társadalom általános magatartásával. Csak a nevelésközpontú szemlélet kapcsolhatja egységbe a különböző nevelési tényezőket, mert csak ezzel lehet olyan közös alapot teremteni, amelyen mindenki megtalálhatja a maga helyét, cselekvési területét és formáit. így szüntethető meg az egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása. Azt valljuk, hogy az ifjúság nevelésében alapvető tényező a család, amelynek nevelő szerepét egyetlen más tényező sem veheti át. Az iskola csak a családdal együtt, a családi neveléssel összhangban képes jól nevelni. A családi nevelésért a szülők a felelősek, nemcsak önmaguk, de a társadalom előtt is. Közös érdek kapcsolja össze az iskolát és a szülői házat. Az iskolát felelőssége és szakértelme feljogosítja arra, hogy egy-egy kérdésben irányítsa a szülők nevelő munkáját, kérdésekkel és tanácsokkal forduljon a családhoz. Ugyanakkor kéri és várja, hogy a szülők a családi nevelés tapasztalataival segítsék a pedagógusok munkáját. A társadalomban lezajlott forradalmi változások nem hagyták érintetlenül a családot sem. Megváltoztatta a családtagok életét, kölcsönös kapcsolatát, a társadalom és a család viszonyát. Ezek közül említést érdemel, hogy általában mindkét szülő dolgozik. Jelentősen javultak az életkörülmények, a városokban, az új lakótelepeken sajátos mikrokömyezet jött létre. A családok életmódjának és a szülők nevelő munkájának közelítése a társa*- dalom új igényeihez feszültségek és ellentmondások közepette zajlik napjainkban. Közös érdekünk, hogy a szülők egyrészt a családi nevelés zavartalan ellátásához erkölcsi támogatást,, szakértő véleményt kapjanak az iskolától, másrészt gyermekeik számára színvonalas intézményes nevelést, gondoskodást nyújtson a társadalom. Az iskola és a család kapcsolatában is új tényezőkre kell a hangsúlyt helyezni. Nem azt várja az iskola a szülőtől, hogy együtt tanuljon gyermekével, hiszen az oktatásügy korszerűsítése ismeretanyag-korszerűsítést is jelent, amelyet a mai felnőtt generáció nem tanult. Ellenben a családi nevelés fontos és sajátos feladata, hogy a szülők a családi légkörrel, gondoskodással, szeretettel és személyes példamutatásukkal biztosítsák gyermekük harmonikus testi-érzelmi-erkölcsi fejlődését, formálják gyermekük helyes viszonyát a munkához, a közügyekhez, a művelődéshez. 1SKOLA és a szülői ház, az iskola és az üzem, a közművelődési intézmény között az együttműködés sokféle formája jött létre. Ezek között voltak látványos akciók, voltak olyanok, amelyek folyamatos munkát igényeltek. Közülük az Egy üzem — egy iskola mozgalom kiemelkedő jelentőségű. Mindazon törekvés, amely azt a célt szolgálta, hogy segítséget nyújtson az iskolának az ifjúság nevelésében, igen fontos helyet foglal el oktatásügyünk történetében. Ezek jelentőségét nem lehet kellően méltatni, azonban az ifjúságra a legnagyobb nevelő hatása mégiscsak az egész társadalom magatartásának van. Amint társadalmi szinten egyre nő az igény a fegyelmezett munka iránt, ugyanúgy fel kell figyelnünk arra, hogy a tanulóifjúság magatartásából is következetesebben gyomláljuk ki a nem- kívánatos jelenségeket, egységesebb és szigorúbb követelménytámasztással alakítva általános magatartásukat. Fontos, hogy az általuk végzett munkát: a tanulást, munkaként ismerjük el, s ennek megfelelően értékeljük az iskolában és a családban. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy gyermekeink napi 8—12 órán át végeznek intenzív szellemi munkát, amit — valljuk meg — sokszor nem tekintünk olyan megterhelőnék és nehézségűnek, mint a saját, hasonló tevékenységünket. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni azt, hogy a tanulók egy része nem látja el megfelelően feladatát. A fegyelem megszilárdítását csak az ifjúsági szervezetnék, a pedagógusoknak és a szülőknek az együttes összefogása eredményezheti. A nevelésben előttünk álló feladatok összehangolására, a szülők és az iskola együttműködésének fontos szervezeti keretei és módszerei alakultak ki. Közülük legfontosabb a szülői munkaközösség, amelynek tevékenységét a megváltozó feladatoknak megfelelően tartalmasabbá kell tennünk, hogy a gyermékközösségek életének gazdagításán túl, egyre jobban segítse az iskolai és szülői nevelés összhangjának megteremtését. Közösen kell megszüntetnünk azt a hiedelmet, azt a sajnálatos módon itt-ott még előforduló gyakorlatot, hogy a pedagógus áll a katedra egyik oldalán, a gyermek és a szülő a másikon. Közösen akarjuk kiművelni, felnevelni olyanná gyermekeinket, akik alkalmasak lesznek majd bennünket: szülőket és pedagógusokat pótolni. ^ 198°-AS EV így hozhat újabb eredményeket, közös sikereket gyermekeink nevelésében és tudásának gyarapításában. Dr. Becsei József, a megyei tanács művelődési osztályvezetője | Ismeretterjesztő programok Medgyesegyházán ÖSSZECSENDÜL KÉT POHÁR Fotó: Gál Edit* * * í************************************************************** • • Ünnep előtt, ünnep után Gyulán a Törökzugi lakótelep igen-igen tarka képet mutat épülő és elkészült házaival, a fiatal telepnek pedig már őslakói is vannak. Homoki Ferencék akkor költöztek ide 1973-ban, amikor még csupán négy épület fordította egymás felé a falait. Az idén hatodszorra búcsúztatják Budapest körúti, szép lakásukban az óesztendőt. Homokiék családeszménye A csengetésre 9 éves forma kislány nyit ajtót, kedvesen mutat a szoba felé: „Anyuék ott vannak!” Már az előszobában babaápoló szerek illata árulkodik arról, hogy a családban pici gyerek van. Homokiék három gyerkőce akár a mai családeszmény reklámja is lehetne. Zsuzsi, a legnagyobb, harmadikos az általánosban, Ferkó januárban lesz négyesztendős, Csabi pedig „már” a második hónapot is maga mögött hagyta. Nagylányságának minden komolyságával tesz-vesz a kicsi körül Zsuzska, őrá már mindenben számíthat az anyukája. „Ferike inkább csak hátramozdítóm, olyan aranyosan eleven. Sok türelem kell hozzá!! — mondja Homokiné. — Egymást érik most az ünnepek — mosolyog a fiatalasszony —, de mi nem a naptár szerint érzünk. Csábinak mindnyájan örülünk, a gyerekek a fenyőfájukért lelkesedtek, no meg azért, ami alatta volt... A férjem, persze még ilyenkor sem lehet mindig itthon. Homoki Ferenc 12 éve dolgozik a tejipari vállalatnál, hajnali 3-tól gyűjti-szállítja a tejet hatalmas tartálykocsijával. — A munkánknak az az egyetlen szépséghibája, hogy soha nincs ünnepünk, vasárnapunk, a tejet állandóan vinni kell. Nem mondom, meg is becsülnek bennünket anyagilag és erkölcsileg is. Csak mióta kibővült a családunk, sokszor nehezemre esik megválni tőlük, mikora munka vagy a társadalmi kötelezettségeim szólítanak. Karácsony este is vártak, vártak a gyerekek, de lerobbant az autóm, út közben kellett javítanom, későn értem haza. No, de sebaj, másnap együtt bontogattuk az ajándékokat. Ferkó babilonjátékból épít a szőnyegen, s csodálatra várón nyújtja apukájának az alkotását. Az megsimogatja kobakját, s a mosolygó legkisebbet is ölébe veszi. Csodák csodája, a négyesztendős legény nem féltékeny. Ügyetlen kedveskedéssel dörmög, dörgölődzik a picihez. Látszik, hogy ebben a családban mindenkinek elegendő jut a szerétéiből. A szeretetből mindenkinek elegendő jut Homokiné, Zsuzsa a karácsonyt meséli nagy nevetve: — Nehezen mozdulunk ki együtt, olyan sok cucc kell a családnak. Legutóbb is, amikor karácsonykor hazamentünk Sarkadra disznót vágni, degeszre tömött bőrönddel utaztunk a három napra. Volt ott minden, pelenka, több váltás alsó-, felsőruha a gyerekeknek, mégse volt elég, állandóan fülig zsírosak voltak. Remekül érezték magukat a srácok. Ezért gondoltunk már arra is, hogy bizony jó lenne kertes házba költözni. Elég kicsi ötünknek ez a két szoba. Jövőre nagyobb lakást szeretnék igényelni, talán sikerül. — Csaba érkezése sem borította fel a házikassza egyensúlyát — magyaráz Homoki Ferenc. — Teljesen természetes nálunk, hogy kinek ami jut, megossza a másikkal. Csak akkor csodálkoztunk el a minap, amikor a vállalatunk nagy családosokként 1200 forintos karácsony ajándékkal lepett meg bennünket. Mindig takarékosan éltünk, nem hiszem, hogy eztán nehezebben jövünk ki a pénzünkből. A családunkban sok a gyerek, ezektől is szebbnél szebb holmikat örökölt a mi legényünk, no meg a rokonság elárasztott a sok ajándékával. Gondolom, hogy nem lesz ez mindig így, de azért nem félünk a jövőtől sem! „De jó lenne egy színes televízió is!” Nem hiányzik a két szobából semmi, ami az otthonosságot, kényelmet biztosítja. Modem, világosra pácolt bútorok, süppedő, szép szőnyegek, rend, tisztaság, s a gyerekvilág jelenléte mindenhol. A vakáció idején nagyobb a rajcsúr a lakásban, j mint máskor. Ferkó és Zsu- p zsi akarata nem mindenben 3 egyezik. „No, majd a két 3 fiú jobban megérti egymást” jj — bizakodik az apukájuk. A szilveszterre nem készülnek különösebben,,.'. Csak úgy, í mint a többi lakótelepen élő, 3 ők is otthon ünnepelnek a tévé előtt. Az ünnep ürügyén most a nagylány is fennmaradhat kicsit tovább. Éjfélkor átjönnek majd a szomszédból a barátaik, hogy együtt köszöntsék az új esztendőt. Régebben meghívták a rokonságot az óév utolsó estéjére, de mostanában kicsinek bizonyul a lakás, nem fér össze a hangos szó a gyerekek nyugalmával. — Szeretünk itt élni a lakótelepen — meséli Homokiné —, hat év alatt megszoktuk, csak a bevásárlás nehézkes, de már épül a mi boltunk is. A szomszédokkal jóban vagyunk, ismerjük, segítjük, de soha nem zaklatjuk egymást. Odalent séta közben, a gyerekek közös játéka során sok ismerőst szerez az ember. Jólesik megbeszélni a közös gondjainkat is. Nagylánykoromig Sarkadon éltem, de itt hat év alatt több ismerősöm akadt, mint a faluban. Mikor a Homoki család újévi vágyait kérdezzük, szinte egyszerre válaszolnak: „Nagyobb lakást szeretnénk, ugyanitt!” A kis Zsuzska azért halkan felsóhajt: „De jó lenne egy színes televízió is!” Bede Zsóka A med gyesegyházi művelődési ház gyakran szervez ismeretterjesztő rendezvényeket a nagyközség lakosságának. Januárban is gazdag programmal várják az ér-, deklődőket, így 13-án délelőtt 10 órakor a nyugdíjasok baráti körében Gál László csillagász tart előadást „Az élet megjelenése a földön” címmel. Két nap múlva, 15- én, délután 3 órakor dr. Kincses László, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója a vezetői funkció pszichológiai jellemzőiről beszélget mindazokkal, akik ebben az időpontban felkeresik az emeleti klubot. Ugyancsak itt találkoznak január 23-án, este 6 órától azok az érdeklődők, akik szívesen meghallgatják a „Fontosabb zöldségfélék hajtatása üveg és fólia alatt” című előadást. A januári ismeretterjesztő programok január 27-én 10 órától ugyancsak a nyugdíjasok baráti körében fejeződnek be, ahol „Az ünnepek kialakulása és hatása a társadalmi élet alakulására” címmel hangzik el előadás. Nyugdíjasklub Nagyszénáson Nagyszénáson a Czabán Samu Művelődési Házban működik a nyugdíjasklub. A sokféle szórakozást, tv, rádió, lemezjátszó és biliárdasztal szolgálja. A klubhelyiségben naponta 10-től 18 óráig gyűlhetnek össze az idős emberek, hol kötött, hol kötetlen programokra. A klubnak összesen 76 tagja van, melyből a kötött foglalkozásokra mintegy 45—50 ember jön össze. A programban szerepelt az elmúlt évben nőnapi rendezvény, diavetítéses előadás, s előfordult, hogy a nagyközségi tanács, illetve az Október 6. Termelőszövetkezet vezetőit hívták meg klubestjeikre. Kirándulásokat is szerveztek, Szentesre, Tótkomlósra és Szegedre. Ellátogattak a fábiánsebestyéni öregek napközi otthonába is, máskor ők viszonozták a vendéglátást. Egy alkalommal találkozón látták vendégül a megye nyugdíjasklubjainak küldötteit. Az idős emberek a napokban rendezték meg évzáró ünnepségüket. nxxvxax\ixxxxxracaaamv«v\UH»omm>oa.xxxMxra» A Somogy megyei Zala községben kibővítették és felújították Zichy Mihály szülőházát, amelyet már korábban múzeumnak rendeztek be. Az 1847-től 1906-ig — a haláláig — kisebb- nagyobb megszakításokkal a cári udvar festőjeként Oroszországban élő művész festményei, használati tárgyai mellett grúziai népművészeti és iparművészeti tárgyakat is kiállítottak. Képünkön a Zichy-kastély egy részlete (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS)
