Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
1979. december 28., péntek Tervek — tartalékok — hatékonyság Aggódó szemek figyelik nap mint nap Békéscsabán a Kinizsi utcában folyó építkezést, lesik hogyan kerülnek egymás után helyére a szerkezeti elemek. Azon a helyen épül, a Központi Statisztikai Hivatal Számítás- technikai és Ügyvitelszervező Vállalatának megyei számítóközpontja. A tervezett elkészülésig még csaknem egy év van hátra, de a SZÜV Békés megyei gárdája már egy év óta együtt van. Kétszáz jelentkező közül választották ki azokat, akiket elsőként vettek fel az új intézménybe. A 60 dolgozó mindegyike fiatal, sőt valamennyien tanfolyammal kezdték a munkát. Ez volt az ismerkedés a számítás- technikával, mely után további tanulás következett. A Számítástechnikai Oktatási Központ által szervezett tanfolyamok már speciális képzést nyújtottak, és napjainkra már a diplomamunkáikon dolgoznak a hallgatók. Ezek a diplomamunkák konkrét gyakorlati feladatok megoldásából állnak. Olyanokból, melyekkel a számítóközpont beindulása után is találkozhatnak majd a szakemberek. A tervek szerint 1981 első negyedévében kezdi meg a munkát a Békéscsabai Számítóközpont, ahová a KGST egységes számítógéprendszerének egyik legkorszerűbb egységét, egy szovjet gyártmányú R—35-öst telepítenek. Ez a gép másodpercenként 120—150 ezer művelet elvégzésére lesz képes, és alkalmas távadat-feldolgozásra is. Ez a jövő útja, a postai hírközlő hálózaton keresztül a felhasználók közvetlen kapcsolatot teremthetnek a számítógéppel. Persze nem a jelenlegi telefonvonalakon, hiszen azokon még beszélni sem nagyon lehet, hanem majd az új Crossbar-központon keresztül. És persze a telefonvonalakon kívül megfelelően felkészült felhasználók is kellenek a távadatfeldolgozáshoz. Az első időkben erre nem is kerül sor, hanem a számítóközpontba viszik a megrendelők az adatokat, és ott más központi irányító szervben befejeződött a gazdasági szabályozórendszer módosításának rendeletekbe foglalása, s ez meg is jelent november első hetében — majdnem háromszáz oldal terjedelemben. Főtt is a vállalati vezetők feje, hiszen még sok mindent maguk sem tudtak 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tudtak, hogy 1980-ban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mértéke az előző évhez képest nem csökken. A lakossági fogyasztás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bérek — az úgynevezett reálbérek — az 1979. év második felének szintjén maradtak. A beruházásra fordított nemzeti jövedelem némileg csökken. Igen nehéz volt a mező- gazdasági termelés emelkedésének megtervezése, hiszen az alapul vett év — 1979. — igen furcsa év volt. A nagy szárazság ellenére a mező- gazdasági termelés nem esett vissza. Több termékből rekordtermésünk volt. Ki tudja megjósolni, hogy mi lesz jövőre? Becslések lehetnek, de tervszámot kidolgozni nehéz. Egyelőre az időjárást nem tudjuk tervezni, az esőnek nem tudunk parancsolni. Több évtized tapasztalata alapján úgy döntöttek, hogy nagyjából két évi növekedésnek megfelelő termelésnövekedést tervezve, és feltételezve, hogy kapják meg a kész eredményeket is. A feldolgozások átfutási ideje négy—öt nap lesz, és ez nem mondható soknak a legtöbb feladat esetén. Lesznek azonban olyan azonnali választ igénylő kérdések is, melyek nem tűrnek halasztást, ezekre mindennap meghatározott meny- nyiségű gépidőt tartanak majd fenn. Bár még több, mint egy év van hátra a számítóközpont tényleges működésének kezdetéig, kapacitásukat máris jelentős mértékben lekötötték. Több megrendelőjüknél beindították a szervezési munkákat és rövidesen a programozóknak is lesz már dolguk megyei feladatokkal. így biztosítottnak látszik, hogy az indulás első percétől kezdve megfelelő kiA mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet termelésével jelentősen hozzájárul megyénk mezőgazda- sági termeléséhez. A növény- termesztés mellett szép sikereket ért el az idén is -az állattenyésztés. A termelőszövetkezet hagyományos, korszerűsített szerfás sertésteleppel rendelkezik, ahonnan mintegy 5600 hízósertést szállítottak a feldolgozóiparnak. A telepről elszállított sertésállomány viszont alig több, mint fele annák, amit a község kis- és háztáji gazdaságaiban tartanak, hizlalnak. Kovácsházán ugyanis hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek, ezt a hagyományt a szövetkezet felismerte és segíti is. Két tápboltot üzemeltetnek, melyek elsősorban a sertéstenyésztőket hivatottak ellátni az év minden szakában megfelelő minőségű és összetételű táppal és szemes terménnyel. A boltok ellátásáról a tsz saját takarmánykeverő üzeme gondoskodik, amelyik az idén 1980-ban nem lesz sem nagy szárazság, sem túl sok és rosszkor jövő eső. Néhányszor már előfordult, hogy 3—4 százalék helyett 7—8 százalékos emelkedést terveztek egy rossz év után, és „bejött”. Ez most is elképzelhető. És mennyi lesz a vállalatok nyeresége, az állami , költségvetés bevétele? Hiszen ettől függ, hogy az államnak mire lesz pénze! Január elsejétől új termelői árrendszer lép életbe. Megváltozik az árkalkuláció rendje. Nagyon sok terméknél az árat a külföldi beszerzési, illetve eladási árhoz kell igazítani, és ezek jelentősebb és tartósabb változásait a hazai termelői — gyári eladási — árakban folyamatosan követni. A becslések azt mutatták, hogy — bár egy-egy vállalatnál a nyereség jelentősen változni fog, a népgazdaság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Reméljük, a vállalatok majd rácáfolnak a tervhivatalnak erre a józan tervszámára, és tovább növelik nyereségüket a termékek korszerűsítésével, a berendezések és a munkaidő jobb kihasználásával. Szükség is lesz erre, hiszen a terv feltételezi, hogy a munka termelékenysége az iparban gs az építőiparban gyorsabban nő majd, mint maga a termelés. Húsz-har- mincezer ember felszabadul olyan gazdasági és más terühasználtsággal dolgozzon a drága gép. Az első időkben természetesen még nem lesz maximálisan kihasználva a számítógép, a tervezők mégis gondoltak a fejlődésre is. Az épületet eleve úgy tervezték, hogy két nagy gépterem lesz benne. Az egyik tartalék lesz, melyet akkor telepítenek be számítógéppel, ha a megye igényei azt szükségessé teszik. Remélhető, hogy erre nem kell túl sokat várni, mert a gazdálkodó szervek és intézmények hamar felismerik a számítógép előnyeit, nemcsak az adatfeldolgozásban, hanem a komplex gazdaság- irányításban is, és azért szűk lesz az egy R—35-ös kapacitása. malac-, süldő-, hízó és kocatáppal együttesen 150 vagonnal adott a két üzletnek. Ezenkívül mintegy 700 vagon szemes kukoricát, 42 vagon árpát és búzát forgalmazott az állattartóknak. Ezenfelül a tápboltok bizományi szerződésben állnak a gabonaforgalmi és malomipari vállalattal, kukorica, takarmánygabona és ipari eredetű takarmányok — lucernaliszt, korpa — értékesítésére. A takarmánykeverő üzem évente mintegy 1500 vagon takarmányt kever, melyből mintegy 600 vagont a szövetkezet saját állatállományával etet fel. A többit a két tápboltnak, valamint több ÁFÉSZ-nek adják át további értékesítésre. így aztán érthető, hogy Mezőkovácsházán nem csökken a sertéshizlalási kedv, mindezek együttes eredményeként az idén a község kis- és háztáji gazdaságai mintegy 8000 vágósertést adtak a népgazdaságnak, a feldolgozóiparnak. letekre, ahol égető a munkaerőhiány. Egyébként az Országos Tervhivatal szakemberei azt mondják, hogy jövőre a munkaerőhiány már nem lesz olyan elviselhetetlen, mint az utóbbi években volt. Munkanélküliség persze nem lesz, bár előfordulhat, hogy egy-egy megyében, járásban kisebb foglalkoztatottsági gondok jelentkeznek. Bíznak abban, hogy a termelésüket felfuttató vállalatok, ágazatok a felszabaduló munkaerőt gyorsan és zavarmentesen foglalkoztatják. Rengeteg számítás készült az elmúlt hónapokban, zakatoltak a számológépek. Amikor valamelyik feltétel megváltozott, mindent újra kellett számolni. Mert bizony a gazdaság olyan, mint a pókháló: egyetlen pontot elmozdítok — elmozdul az Összes szál és az összes többi pont. A vállalatok, a családok, az egyének is számolgatnak: mi lesz jövőre, hogyan osz- szák be a pénzüket; mit tegyenek, hogy helyzetük, élet- színvonaluk a nehéz körülmények között is valamit nőjön. Számolgatják, hol mit lehet megtakarítani, a pénzt hogyan lehet jobban beosztani. A matematika az egész ország számára főtantárggyá vált. Dr. Pirityi Ottó O ár a jövő évi tervcélok nyilvánosságra hozatala előtt egyértelmű volt, hogy a népgazdaság fontosabb ágazatai közül 1980-ban ismét a mező- gazdasági termelésben levő lehetőségekre, tartalékokra mennyire számít az ország. Jogosan, hiszen a belső ellátáshoz szükséges árualapon túli mennyiség biztosan és jól értékesíthető minden piacon. A mezőgazdaság termékeiből nem halmozódnak fel eladatlan készletek, bár időnként a nagy árukínálat következtében értékesítési nehézségek támadnak külkereskedőinknek. Éves átlagban vagy méginkább középtávon ,a mezőgazdaság hozzájárulása az ország pénzügyi egyensúlyához egyértelmű. Érthető, hogy az országos szervek vezetői ennek hangot adtak. Erre utalt dr. Romány Pál MÉM-miniszter. a tv műsorában, vagy ugyancsak a tv-ben szervezett Kockázat kerek,asztal megbeszélésen dr. Márton János, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet igazgatója. A decemberi országgyűlésen miniszterek és képviselők kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a mezőgazdasági termelés, fejlesztés szükségessége mellett, meg egy kicsit arról, hogy termelési lehetőségeinket a szocialista elvek gyakorlatának megfelelően ne engedjük- lanyhulni a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Mindezt csak alátámasztják az 1980-ra beütemezett országos és megyei termelés- fejlesztési célok. Ezek tulajdonképpen az 1978-as termelési eredményekre alapozódnak. Az említett év nem volt különösen kiemelkedő, mégis jelentősnek mondható, mert a tsz-ek vezetőinek többsége ekkor kezdett igazán először számolni a szerkezetváltozással, a hatékonysággal: ,a mi, mibe kerül, meg hogy egyáltalán, hogyan is kellene az eddigieknél jobban felkarolni a hazai és a nemzetközi piac keresett élelmiszer-termékeinek termelését. Vonzóak és elismerésre méltók a megye mezőgazdaságának 1979. évi eredményei. Becsült adatok alapján valamelyest elmaradtak a tsz-ek és állami gazdaságok a kitűzött céltól, mégis dicséretükre legyen mondva, jól éltek a lehetőségekkel. Gondoljunk csak arra. hogy a megye déli részén ,a 35—40 aranykoronás földből majd 10 ezer hektár a víz miatt jóformán semmit sem termett, s ugyanennyi területen pedig a belvíz késői elvonulása következtében csak csökkent mennyiségű napraforgó és kukorica ért be. sem volt kedvezőbb a helyzet. A kora tavaszi belvíz, a hosszan tartó tavaszi szárazság megtépázta a kenyérgabona-hozamhoz fűzött bevételi reményeket. Mindez folytatódott a nyári és az őszi szárazsággal, így a kapások — a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó továbbá a rizs — sem úgy járult hozzá a bevételi tervekhez, mint azt helyenként remélték. Közben felülről egy bizonyos fokú kapkodás kezdett ránehezedni az állattenyésztésre, olyan értelemben, hogy termékei iránt megcsappant az érdeklődés. Szerencse, hogy a megye politikai vezetése nem adott teret ennek, s védte a jó közhangulatot, a termelési kedvet. A sertéstartási kedv nem csökkent. 1979-ben minden eddiginél nagyobb létszámú a megye sertés törzsállománya, ebből következik, hogy a hízott sertés termelésben az előző évekhez képest javult a megye pozíciója. A baromfitartás és -nevelés körülményeiben is pozitív irányú változások tapasztalhatók. BARTÖV rekonstrukciója és a füzesgyarmati TETRA- program beindítása, szorgalmazása azt tanúsítja, hogy az ügyben érdekelt gazdasági vezetők Magyarbánhe- gyesről és Füzesgyarmatról távolabb láttak, egyben nagy kockázatot is vállaltak az ágazat 100 millió forintnál is nagyobb beruházásért. Ma már ezek a vállalkozások is a sikeresek közé íródnak, mert, olyan termékeket állítanak elő, mely az igényes nyugati piacon is jól eladható. Jövő évi terveink teljesíthetőségének megítélésében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a növénytermesztés 1980-at jól megalapozó munkáit. Az őszi vetések állapota minden eddigit felülmúl, hasonló időszakot alapul véve Az őszi mélyszántás befejezése, az úgynevezett alapműtrágya kiszórása a jövő évi kapások alá, meg az 1978. évinél jelentősen nagyobb istállótrágyázott terület mind, mind záloga a nem alaptalan reményeknek. Várhat-e jobb évet a megye mezőgazdasága az 1979- esnél? Erre a kérdésre a változó közgazdasági szabályzók, a megemelt követelmények tudatában azzal válaszolhatunk, hogy igen. várhat és bizakodhat is eljövetelében. Mire lehet ezt alapozni? Arra a szemléletváltozásra, melynek a gazdaságosság megítélésében tanúi vagyunk. A közelmúltban mindkét tsz-szövetség testületi ülésen tekintette át az 1979. évi eredményeket és a jövő évi feladatokat. A vitára bocsátott anyagok a termelés fejlesztés lehetőségeinek eredményes kihasználására mozgósítottak, a felszólalások pedig optimista hangvételű- ek voltak. Senki sem zsörtölődött úgy, mint sokan fél évvel, egy évvel ezelőtt, amikor a romlott piaci helyzet miatt egyesek megkockáztatták a törzsállomány vágóra küldését. Most mintha derű ült volna az arcokra, mert azért nem akármilyen tény az, hogy a népgazdaság a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól még az 1979. évinél is nagyobb mértékben várja a termelés ütemének növelését, az ország külkereskedelmi mérlegének javítását, a gazdasági egyensúlyhoz való hozzájárulását. Igaz, nem lesz könnyű év 1980. A közgazdasági szabályzók megnyergelése, a tavalyinál több és olcsóbb, még gazdaságosabban előállítható termékekkel nagyon feladja a leckét mindenkinek. Éppen ezért most, ezekben a napokban fontos számítások készülnek a tavasziak megválasztására, egy optimális költségszint kimunkálására, hogy legyen mihez viszonyítani, technológiai előírások adaptálására, s egyáltalán mindenre, ami az okos kockázatvállalás megalapozásához szükséges. Sok termelési tartalék van a gazdaságokban úgy is, ha az elért eredményeket állítjuk egymás mellé mennyiségben és minőségben üzemenként, de úgy is, ha egy adott gazdaságon belül táblánként vizsgálják az eltérő adatok okát. Az állattenyésztésben is hasonló a helyzet. Az egyik testületi ülésen valaki indítványozta, hogy a vezetés ágazatonként vizsgálja meg a kiemelkedő és az ettől elmaradó hozamokat és a nettó jövedelmet. A még jobb munkára ösztönözve így is találjon meggyőző érvet ,a jókhoz való felzárkózásra. Vannak már erre is példák. Állattenyésztő-telepeken az elhullások, a kényszervágások csökkentése, a takarmányfelhasználás javítása, az állat számára legtermészetesebb tartás körülményeinek biztosítása különösebb ráfordítás nélkül emelné a jövedelmet. Tehát, szépen vannak jövedelemnövelő tartalékai ,a mezőgazdaságnak. Ö lyan korban élünk, amikor ezekhez az eddigieknél nagyobb bátorsággal kellene nyúlni. A munka minőségi irányba történő változása az előbbre- lépés lényege, mert beruházás nélkül, meglevő lehetőségeink még jobb kihasználására építjük az 1980-ra tervezett hozam, bevételi és tiszta jövedelmet tartalmazó terveink teljesítését. Dupsi Károly A megye északi részén A Taurus Gumiipari Vállalat budapesti gyárában 1975 óta gyártanak acélradiál szerkezetű teherautó-abroncsokat. Évről évre egyre többet állítanak elő korszerű autógumi-fajtából, a diagonálabroncsok gyártását pedig visszafejlesztik. Az új típusú acélradiál tehergépkocsiköpenyből az idén százhúszezer darabot gyártanak, nagy részét — exportra. A világ húsz országába szállítanak belőle (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) L. L. Hús Mezőkovácsházáról R—35 Békéscsabán?
