Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
o iZI4:l»Jl»TiTt! Az okos szó kevés... Gondolatok a népművelők egyesületének alakuló üléséről Váry Ferenc szerzői estje Gyulán Súlyos gondokkal küszködnek a szabadkígyósi általános iskolában 1907-ben Népművelő Társaság, 1938-ban Magyar Népművelők Társasága, 1979- bes Magyar Népművelők Egyesülete alakult országos szövetségként hazánkban. A hasonló célú összefogás végigkíséri történelmünket, a kultúra munkásainak „összeesküvése” volt és lesz ez mindig ,a köz művelődésének javára. Régi hagyományokra épül hát a múlt hét végén, Budapesten megalakított Magyar Népművelők Egyesülete. Ezerhatszázhuszonnégyen jelentkeztünk az ország különböző vidékeiről az új közösségbe és igen sokan ott voltunk az alakuláskor is. Hogyha valami csoda segítségével érzékelhettük volna az ülés részvevőinek ki nem mondott gondolatait, felmérhetetlen mennyiségű tudás, tapasztalás, keserűség és sikerélmény birtokosai lehetnénk. Mert ott és akkor egy teremben ült a pályakezdő fiatal a népművelés „öreg rókáival”, az üzemi közművelő a kultúrházival, a szakszervezetivel, s különböző eszme és gondolatvilágukkal megkíséreltek egyet akarni. Hallottuk az igaz, de mégis félrevezető számokat, az 1,8 milliárd forintnyi könyvvásárlásokról, a művelődési házak 56 millió látogatójáról. ,a közelmúltban átadott 18 új járási, városi művelődési házról. Nagy dolog mindez és mégis kevés. Hiszen jórészt ugyanazok vesznek még több könyvet és ugyanazok járnak a különböző kulturális programokra, és több a rozoga ház, mint a korszerű, sőt jó, ha egyáltalán egy-egy helységben használható régi épület van legalább. Az olvasásra, művelődésre újabban késztetett rétegeknek sehogyan sem akaródzik „bekapcsolódni”. Van már közművelődési párthatározatunk és törvényünk, yannak üzemi művelődési bizottságaink, de a kultúrára fordítható pénz sok helyütt mégis mellékutak- ra csordogál, vagy szétforgá- csolódik. Óriási különbségek vannak az ország más és más vidékén a kultúra igénylése, és a nyújtott szolgáltatások színvonala között. Negyvenezer főhivatású népművelő dolgozik a kultúrházakban, a szakkörök, klubok, kiscsoportok élén, de elismerésük .és megbecsülésük nagyon különböző. „Az Egyesület nem lehet csodaszer!” — mondta valaki a tanácskozáson, „de sokat. segíthet a népművelésnek, a közművelőknek”. A felszólalások, a szünetekben, a folyosón zajló viták, beszélgetések a legellentétesebb véleményeket ütközHárom évvel ezelőtt Led- zényi Jánosnét, a Gyulai Húskombinát nyilvántartóját pártfeladatként azzal bízták meg, hogy a Kossuth könyvkiadványokat terjessze a dolgozók körében. Ezt a feladatot örömmel vállalta, hiszen mindig szeretett olvasni. Otthon szép könyvtára van a Kossuth-kiadvá- nyokból, de a szépirodalmi műveket is szívesen forgatja. — Hogyan csinálja a könyvterjesztés szép, de nem könnyű munkáját? — kérdeztük Ledzényi Jánosnétól. — Amikor elkezdtem a könyvek népszerűsítését, jó munkakapcsolat alakult ki közöttem és a pártalapszertették. Védték és megkérdőjelezték az alapszabályjavaslat pontjait, például azt; szakma, vagy hivatás-e a népművelés? Majd így beszélt. az egyik hozzászóló; — „Attól, hogy most okosakat mondunk egymásnak, semmi sem változik, erősebbek sem leszünk tőle. Védje ez a szervezet jóratörekvő érdekeinket!” Mások szerint már sokan elismerik, hogy közművelődési tevékenység nélkül nincs társadalmi haladás és a népművelőt semmi más nem védheti meg, csak a szakma, s önnön munkájának nagykorúsága! Ezen az .alakuló gyűlésen nem kellett kínos, néma perceket átélnünk, mert felszólaló akadt. Rövid volt az idő, s a vélemények, az indulatok szikráztak a levegőben. A szekcióüléseken, ahol több megye szerint csoportosultak, 47-en mondták el gondolataikat. Mindezek hatására a szervező bizottságnak éjszaka is dolgoznia kellett. Ez a testület, ez az ülés ugyanis nem fogadta el egyhangú szavazással, gondolkodás nélkül az alapszabálytervezetet, s ,azt, a javaslatok alapján át is írták! Az eredmény nyilvánvaló, hiszen a második napon rugalmasabb, egy-két gondolatában átfogalmazódott alapszabály született. Ügy tűnik, így jobban megfelel az egyesület céljainak, feladatának. Fóruma lehet a szakmai képzéseknek, továbbképzéseknek, a közművelődési ■ kísérleteknek, az új módszerek kidolgozásának. A szakmák érdekképviseleti szerveivel is tárgyalhat vitás népművelési kérdések eldöntésében. Összejöveteleket, konferenciákat, vándorgyűléseket szervez, kiadványokat szerkeszt. Pályázatokat hirdet, ösztöndíjat, kitüntetést javasolhat az arra érdemeseknek. Tevékenységének beláthatatlan területei vannak. Elfogadtuk az alapszabályt, amely a Kulturális Minisztérium jóváhagyása után életbe lép. Megalakult a Magyar Népművelők Egyesülete 1235 vidéki, 333 budapesti és 57 országos irányító szervnél dolgozó taggal. Ügy mondják, megyénkből is sokan jelentkeztek az egyesületbe, bár az alakuláskor vidékünket alig 10-en képviseltük, A harmincöttagú elnökség soraiba megyénkbeli népművelőt is beválasztottunk. Reméljük, hogy a sok okos szó után most már az okos cselekvés korszaka érkezett el, ha az ülésezés objektív harci kedvét a gyakorlatban is tudjuk majd alkalmazni. Bede Zsóka vezetek propagandistái között. Most már rendszeresen átadom nekik a legújabb kiadványok jegyzékét, s ennek alapján sokszor előre megrendelik a könyveket. Egyik kolléganőmmel, Dobókői Lászlónéval, aki a Művelt Nép Könyvkiadó megbízottja, úgy határoztunk, hogy a két kiadó gondozásában megjelent kiadványokat közösen terjesztjük. Ez a jó „egyezség” eredményezte azt, hogy amíg három esztendővel ezelőtt a Kossuth-kiad- ványokból 10 ezer forintos volt az évi forgalom, az idén 40 ezerre emelkedett a bevétel. Ebben az esztendőben összesen 110 ezer forint értékű könyvet adtunk el. A gyulaiak hálásak az Országos Filharmóniának, hogy a bérleti sorozatban szerzői estet biztosított a gyulai származású Váry Ferenc zeneszerzőnek, a budapesti Bartók Béla Szakiskola tanárának, • éppen szülővárosában. Ezt a hálát nem csorbítja, hogy a műveket nem mindig azok a szólisták szólaltatják meg, akiket a műsortervben beígértek. A műsort úgy állították össze, hogy Váry Ferenc 33 évi zeneszerzői működésének sokoldalúságát felvillantsa, és minden műfajból adjon ízelítőt. Első számként a gyulai Erkel vegyes kar, Rázga József karnagy vezetésével négy tételt szólaltatott meg a Kórus-szvitből. A dalok szövegét Weöres Sándor verseiből válogatta a szerző. Kiemelésre érdemes a Pettyes Kata című dal. Váry Ferenc két volt tanítványa mutatta be a két trombitára írt „Mu- sica ironica”-t. A négy tétel derűt és zenei humort árasztott, éppen a kitűnő tolmácsolás folytán. Nagy érdeklődés kísérte a Weöres Sándor verseire komponált Bóbita-dalok bemutatását, mert többen már hallottak részleteket e dalsorozatból. Kertész Lajos zongoraművész, a Bartók Szakiskola tanára — aki a gyulaiak másik büszkesége — művészi zongorakísérete mellett Belohorszki Sarolta tolmácsolta a Bóbita-dalokat. Váry Ferenc sok kísérőzenét komponált kamaraegyüttesre kisfilmekhez, mesejátékokhoz. Igen szellemes és érdekes kamarazenét hallhattunk hangszerének három díjnyertesétől, a kitűnő zongorista. Baranyai László — a nemzetközi brácsaverseny győztese; Nagy Sándor és egy korábbi klarinétverseny első helyezettje; Horváth László együttes muzsikálásá— Hogyan propagálják a legújabb könyveket? — Vállalatunknál két vitrinben mutatjuk be a legújabb kiadványokat, hetenként meghatározott napokon pedig könyvvásárt rendezünk. Nagy olvasótábora van a Népszerű történelem című sorozatnak, az ifjúsági lexikonoknak — főleg az ipari tanulók körében —, de a szabás-varrás- és szakács- könyvek, a kézimunkakönyvek is hamar gazdára találnak. A munkásmozgalmi kiadványokat is nagy haszonnal forgatják az olvasók, s ez politikai képzésüket szolgálja. —■' Hétköznapjai sorából tud-e valami érdekességet elmondani olvasóinknak? ban. A háromtételes mű harmadik táncos része volt a leghatásosabb. Weöres Sándor a tatár, a mordvin és a baskír népek népi költészetét idézte verseiben, amelyekhez Váry Ferenc olyan zenét írt, mely ezeknek a népeknek népzenéjét tükrözi. A „Dalok messzi tájakról” című dalciklust — ismét Kertész Lajos zongorakísérete mellett — Bercelli István, az Állami Operaház népszerű baritonistája olyan sikeresen tolmácsolta, hogy az egyik dalt a lelkes tapsok után meg kellett ismételnie. A részeg tatárról, az öreg szekeres mordvináról és a lányokkal cicázó baskírról szóló dalok a hangverseny fénypontjai voltak. A Gyulai kamarazenekar Herbály András vezényletével a híres hegedűs, Bihari János emlékét és műveit idéző zenekari számmal zárta be a szerzői hangversenyt. A hangverseny befejezése után előbb a műsort konferáló id. Fasang Árpád, a Bartók Szakiskola volt igazgatója, majd Herbály András, a gyulai Erkel Zeneiskola igazgatója meleg szavakkal köszöntötte a szerzői estjén megjelent Váry Ferencet, akinek egy szép virágkosarat nyújtottak át. Váry Ferenc első szerzői estje minden szereplőjét hálás köszönetével jutalmazta és meleg szeretettel üdvözölte a megjelent gyulai barátait és a lelkes zenebarátokat. A forró hangulatú szerzői est méltó volt a sokoldalú zeneszerző életművéhez, amelyhez hasonlókkal a jövőben is szívesen találkoznánk. A szerzői estet követően Gyula város tanácsa vezetői fogadáson köszöntötték Váry Ferencet. dr. Márai György — Az egyik munkásnő körülbelül két esztendővel ezelőtt megállt mellettem, s kérte, hogy ajánljak könyvet a számára, ajándékba szeretné vinni. Néhány nap múlva visszajött, és elárulta, hogy beleolvasott, s nagyon megtetszett neki. Megvette hát magának is, azóta pedig rendszeres könyvvásárló lett ebből a munkásnőből. Ledzényi Jánosné munkája mellett lelkiismeretesen teljesíti a reá bízott pártfeladatot. Továbbra is azért dolgozik, hogy a jövőben még több könyv gazdára találjon. Méltán kapta meg november 7-én a Kiváló Könyvterjesztő kitüntetést a politikai irodalom népszerűsítéséért. Ormosi Péter Évek óta komoly és visz- szatérő gondokkal küszködik a szabadkígyósi általános iskola. Egyik visszatérő problémájuk a tanteremhiányból adódik. Egy előzetes felmérés szerint ugyanis az elkövetkezendő öt esztendőben Szabadkígyóson csak nőni fog az iskoláskorba lépő gyermekek száma. Márpedig most is szűkiben vannak a tantermeknek. Éppen ezért három esztendő óta kénytelen az alsó tagozat váltó tanításban dolgozni. Idén — pedig ezt rendelet tiltja! — még az első osztályok is hol délelőtt, hol délután járnak iskolába. A következő tanévben annyiban módosul a jelenlegi állapot, hogy akkor a felső tagozat is váltani fog, kivéve a két első osztályt. A kisiskolások örökké visszatérő munkaerőgondja sem kerüli el a szabadkígyósi iskolát. Ahogyan az szokott lenni, a nagyobb városok árnyékában élő kis településeken a tantestületben sorra „taníttatják” ki a képesítés nélküli nevelőket, s azok, miután megszerezték diplomájukat, tovább állnak. Most két pedagógus hiányzik a szabadkígyósi tantestületből. Éppen ez ügyben telefonálgatnak, szaladgálnak az iskola vezetői. Az is gondot jelent, hogy Békéscsabáról és Gyuláról jár be a 19 személyes tantestületből 7 pedagógus. Egy részük nyilván addig, amíg lakóhelyükön nem kapnak állást... A négy képesítés nélküli pedagógus közül ketten most szerzik meg diplomájukat. A vezetés reménykedik, hogy ők legalább maradnak. A személyi feltételek gondjai mellett más is súlyosbítja a helyzetet. Tornaterem nincs, s az iskola folyosóin szinte mozdulni sem lehet, amikor rossz időben mind a háromszáz gyerek ott nyüzsög. Négy tanuló- csoportnak tud helyet biztosítani a napközi otthon. S ez valamivel jobb arány, mint amit a nagyközség óvodájában el tudtak érni. Ott ugyanis az idén is 30 igényjogosult gyermeket kellett elutasítani, s mindezt az óvoda 140 százalékos fel- töltöttsége mellett! Az meg csak növeli a gondokat, hogy eredeti óvodai épület nincs is. Az egyik csoport az iskola napközis foglalkoztató termében kapott helyet, a másik az egykori pedagógus szolgálati lakásban, a harmadik pedig a Békéscsabai Állami Gazdaság szabadkígyósi kerületétől kapott bérbe a munkásszállásból átalakított néhány helyiséget. Szükség van az óvodára, de szükség lenne a szolgálati lakásra is. Hiszen talán ezzel az egy lehetőséggel lehetne a gyorsan váltakozó tantestületből néhány pedagógust odakötni! Sajnos a lakosság zöme a környező városokban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy kevésbé lehet — munkahelyük máshol lévén — társadalmi munkájukra számítani. Az egyetlen lehetőség, a helyi tsz pedig mindössze néhány dolgozójuk gyermekének nyújtott eddig üdülési hozzájárulást. Ilyen nehéz körülmények között kell helytállnia tehát a szabadkígyósi általános iskola tantestületének. Szaktantermi rendszer kialakításáról az adott körülmények között nem is álmodhatnak. Az oktatás tartalmi színvonala pedig egyre nagyobb követelményeket állít a pedagógusok elé. Éppen ezért a tanárhiány, a váltó tanítás, s a tárgyi feltételek szűkössége mellett elismerésre méltó a szabadkígyósi pedagógusok helytállása. B. S. E. színhíz, mozi 1979. december 21-én, pénteken, Békéscsabán, 19.00 órakor: MANDRAGORA Katona-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Iskolai valcer — 6 órakor: Huszadik század. I„ II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Fantozzi — 7 órakor: Az utolsó vérbosszú. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor és du. 4-kor: Az állatok válaszolnak — 6 és 8 órakor: NADA csoport. Békéscsabai Terv: A kétéltű ember. Gyulai Erkel: Hajókkal a bástyák ellen. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Az emír kincse — 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf. I., II. "rész. Orosházi Béke: Gázolás. Orosházi Partizán: Ajándék ez a nap. A koncert végén Herbály András, a gyulai zeneiskola igazgatója iköszöntötte a kép közepén álló Váry Ferencet Fotó: Béla Ottó Kiváló könyvterjesztő a húskombinátnál Szünetben mozogni is alig lehet a zsúfolt folyosókon Fotó: Gál Edit
