Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. DECEMBER 21., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ♦ Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az országgyűlés. Az erről szóló törvényjavaslatot csütörtökön megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történelmünk eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. Faluvégi Lajos expozéja Az 1979-es esztendő fő gazdaságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk helyreállításának folyamata. A belföldi felhasználás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A lakossági fogyasztás körülbelül két százalékkal nő. Felére csökkent a készlet- felhalmozás. A beruházások — évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózisnak. hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egymásfél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, külkereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980-ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért élet- színvonalunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980-ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — százalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással 3—3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak valamivel az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakosság fogyasztása mérsékeltebben, 1 —1,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gazdaság- politikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönöz és kényszerítő gazdasági hatások, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői árszínvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb, serkentendő a takarékosságot. A feldolgozóipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mező- gazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emelkednek, ellenben az építésiszerelési tevékenység árai — a költségekhez igazodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezet átalakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreket és a «kereseteket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a jövedelem szabályozása azonos elvekre épül. Országos érvényű törekvés; a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőteljesebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költségvetési törvényjavaslat előirányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyettesíteni. Az általános nyereségadó 40-ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most következő években az állami bevételek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Űj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre, összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell lenniük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésüsgyapjú szövetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átlagosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15—25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak -t- most változatlanok maradnak — közölte a pénzügymin iszter: törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésre jut; a lakáscserék pénzügyi feltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális—egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékos- sági intézkedések hatása 2—2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános — szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel, átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt, néhol 20 százalékos létszám- csökkentést kell végrehajtani; a felszabadult munkaerővel csökkenthető a szak- emberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosz- szabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és hosz- szabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Felszólalások Novák Béla (Pest m., 16. vk.) a terv- és költségvetési bizottság képviseletében elmondta : úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom professzív erőitől, vezetőktől, dolgozóktól, valamennyi magyar állampolgártól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk" az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyre, a szocialista demokrácia fórumain a dolgozók kezdeményező készségére. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun, 11. vk.), a megyei ÁFÉSZ elnöke arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok kiaknázásávál nem egy esetben 3—4 forint értékű társadalmi munka járult a tanács minden forintjához. Á megyében ez az összefogás a fejlődés egyik mozgató rugója. A társadalmi munka értéke az idén már megközelíti a 60 millió forintot Javasolta;-az (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János és Biszku Béla az ülésteremben (Telefotó) Hídavatás Körösladányban Szép karácsonyi ajándékot kaptak a körösladányiak: tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepélyesen felavatták a Sebes-Körös felett átívelő új közúti hidat. Az ünnepséget megelőző órában a ladányiak százai gyülekeztek a híd feljárójánál. Az ünnepségen részt vett Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, Írházi Lajos- né, az SZMT vezető titkára, ott voltak a járás, a nagyközség párt-, állami szerveinek képviselői, és természetesen az építésben részt vevő munkások. A kivitelezők nevében dr. Medved Gábor, a Hídépítő Vállalat igazgatója tett jelentést Kiss Dezső miniszter- helyettesnek. Az igazgató jelentette, hogy az új közúti híd a hozzátartozó útkorrekcióval az előirányzott százmillió forintos költségszinten belül határidő előtt, első osztályú minőségben elkészült« s a próbaterhelés során a 270 tonna alatt jól vizsgázott. Ez egyben azt is jelenti: a Hídépítő Vállalat körösvidéki építésvezetőségének kollektívája a XII. kongresszusra tett munkaverseny-felajánlá- sát teljesítette. Alig másfél esztendővel ezelőtt láttak hozzá az építők a ladányi híd alapozásához. A kivitelezők dolgát az építés során nehezítette, sőt, négy hónapra teljesen megbénította a Sebes-Körös magas vízállása. Ennek ellenére rekordidő alatt — a tényleges kivitelezés 13 hónapig tartott — készült el a 147 méter hosszú és 11,5 méter széles pályaszerkezetű, szabadon szerelt híd. Kiss Dezső ünnepi beszédében hangsúlyozta: a 47-es számú főközlekedési út nagy fontosságú az ország életében, hiszen Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyén halad át. A KPM kiemelt fontosságúnak tekinti ezen útszakasz korszerűsítését. Ennek során már korábban megépült az algyői Tisza- híd, a köröstarcsai Kettős- Körös-híd, s most a körös- ladányi Sebes-Körös-híd. A miniszterhelyettes elmondta még, hogy az ország első, állvány nélküli, szabadon szerelt technológiájú hídja két éve Kunszentmártonban készült el, s.annak 70 százaléka, ezzel szemben a ladányi hídnak 91 százaléka készült előregyártással. A miniszterhelyettes ezután Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtott át Kovács József művezetőnek, Somogyi Imre vasbetonszerelőnek és Süli György gépész brigádvezetőnek. Miniszteri dicséretben részesült Bihari Elek nehézgépkezelő, négyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, 120-an pedig pénzjutalmat. Az ünnepség végén Kovács József művezető, a miniszterhelyettes felkérésére átvágta a nemzetiszínű szalagot, majd a jelenlevők százai haladtak át az új hídon. Röviddel később pedig már megindult rajta a forgalom, s az alig kőhajításra levő csaknem százéves, keskeny, kis teherbírású közúti híd most már nyugdíjasként „szemléli”, hogy utódja, a Sárrét egyik gyöngyszeme hogyan is felel meg korunk megnövekedett forgalmának. — szekeres — Képünkön: az ünnepség után a résztvevők átsétálnak az új hídon. Fotó: Veress Erzsi Bajcsy-Zsilinszky Endrére emlékeztek Szarvason Harmincöt éve, 1944. december 24-én halt mártírhalált Bajcsy-Zsilinszky Endre. Erre az évfordulóra emlékezve koszorúzták meg tegnap, december 20-án délután Szarvason, a Vajda Péter u. 22. számú ház, a mártír szülőházának falán az emléktáblát a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a városi KISZ-bizottság képviselői. Az emléktábla előtt dr. Tóth Lajos, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke méltatta Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját, politikai pályáját. Fotó: Veress Erzsi
