Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
1979. december 20., csütörtök Délután a vésztői nyugdíjasférfi-klubban A program ... dúl. Szokatlan itt a női betolakodó. A nyugdíjasférfi- klub tagjai tartják itt ösz- szejövetelüket. Csongrádi Imre 1969 óta vezeti a klubot, amely azelőtt egy évvel alakult. — Bizony nemegyszer gondoltam rá, hogy abba kéne hagyni. Rengeteg időmet elveszi mindez — mutat maga köré. — Ma is fél 4-kor már itt voltam, hogy kinyissak, meg előkészítsem a termet, hát képzelje, már vártak. Általában 10—11-ig itt kell lennem, mert bizony addig nemigen mennek el. Pénteken ugyanígy, vasárnap pedig 2-től 11-ig tartom itt a frontot. Soha nem vagyok egyedül, hiszen látja, most is itt vagyunk vagy 15- en, s ez még csak a kezdet... Van, aki 8-kor állít be ... A klubtagok A terem pazarnak éppen nem mondható berendezése: székek, asztalok, csak úgy terítő nélkül — a kártyázok talán úgyis leszednék? — s középen, a főhelyen a biliárdasztal. Körötte néhány játékos, no meg az elmaradhatatlan kibicek. Az asztalon verik a kártyát. Néha apró viták — elvégre pénzre megy a játék, még ha fillérekről is van szó —, aztán minden megy tovább. Bencze Ferenc mellénk áll, hallgatja a beszélgetést. Aztán gondol egyet, odahúz egy széket, s már mondja is a magáét: — Én már vagy öt éve eljárok ide. így társaságom is van, és biliárdozni is szeretek. Klubnapokon iparkodom napközben, hogy időben ideérjek. Fél 8-ra meg a tévéhíradóra haza kell mennem. Az asszony így is sok- káor mondja, már megint mész? Néha előadás van itt a művelődési házban, esetleg oda is átmegyünk. Legutóbb a békéscsabai és a vésztői Röpülj páva kör műsorát néztük meg a nagyteremben. Egész jó volt... Papp Károly 1972 óta nyi- togatja a klub ajtaját. Akkor 70 éves volt. Egy ismerőse beszélte rá, hogy nem rossz itt. _— Ügy szerették a dohányosok, ha már nem láttuk egymást a füsttől. Fél óra is elég volt, s aztán nem győztünk szellőztetni. Haj, volt morgás, mikor megtiltottam, pedig én is dohányos ember vagyok. De gondolnunk kellett a többiekre is. Van itt egy másik szoba, ott rágyújthat akárki kedvére. Parti közben A másik szobában valóban ott „füstöl” Tóth József ... ö alapító tag. — Nagyon jól emlékszem, Imre napján jöttünk össze először. Az ember tartozzon valahová, ha, már nyugdíjas. Én a vasútnál dolgoztam, hozzászoktam az emberekhez, a közösséghez. Nem is tudnék mit csinálni, ha nem járhatnék ide a klubba. Csak az a baj, hogy nincs elég előadás, no meg legyünk őszinték, ha nagy ritkán jön is valaki, hogy erről, vagy arról beszéljen, többen felállnak és szép csendben eltűnnek ... Pedig, ha jó az előadó, érdemes meghallgatni. Egyszer jött hozzánk Csabáról egy jó kedélyű orvos. Volt ott szó komoly témáról, de emellett megfért a nóta, a közös éneklés is. Akkorákat nevettem, hogy majd leestem a székről! Az egy szép este volt, ilyen kellene több is. A kártyások asztalánál egy hely még szabadon van. Ultiznak. Szajkó István, Balogh Sándor és Csurai János elnézően tekintgetnek rám, a hívatlan bámészkodóra, érzem, nem látnak túl szívesen. Csurai János nemrég került a klubba. — Egy ismerősöm ajánlotta, hogy itt jókat játszanak az emberek. Passz — mondja közben, figyelve a játékra is. — Azért van, aki sakkozni szokott — mondja Balogh Sanyi bácsi —, meg eljárunk kirándulni' is. Hogy merre? Legutóbb Debrecenben voltunk fürödni, mert Gyulán már csak állhat az ember a vízben, annyian vannak. Közben a játék megy tovább, a fillérek jönnek, mennek, nem zavarok tovább. „Én nem bánnám, ha összejönnénk .. Fotó: Gál Édit ... S talán valóban jobb lenne, a közös program, hiszen az asszonyok sok mindenre megtaníthatnák a férfiakat. Többek közt arra, hogy nem elég mindaz, amit számukra a mostani klub programja nyújt. Igaz, így is vagy 80-an eljárnak, ki rendszeresen, ki csak hébe-hóba, ám a hosszúra nyújtott ösz- szejövetelek csak pillanatnyi felüdülést, nem napokra szóló élményt jelentenek. Meg kellene próbálni együtt, még ha Csongrádi Imre, a klubvezető így is beszél: — Nehéz velük boldogulni. Hiába, ők nem szeretik a kötöttséget, az újdonságokat. Az előadók elől többen szabályosan megszöknek, sőt Kereki bácsi, az egyik klubtagunk, mikor felajánlotta a régi televízióját, egyszerűen lehurrogták: hogy „minek az nekünk, meg vagyunk mi így is”. Hát megvagyunk így is, nem vitás ... Nagy Ágnes Csend van és hűvös félhomály a vésztői művelődési ház előcsarnokában. Kihaltnak látszik minden. Ilyenkor szerdán délutánonként nem sokan fordulnak meg itt. Vagy mégis? Az egyik ajtó mögül hangok szűrődnek ki. „Szabás-varrás tanfolyam” — ez van kiírva, ám belülről férfiak beszélgetése hallik. Mi lehet itt? Az ajtónyitásra mindenki a vendég felé for— A fontos az, hogy otthon megcsináljam a munkám. Ma is ástam egy jó darabot. így aztán jólesik itt egy kis lazítás, terefere. Otthon pihenni? Majd a „fü- sü partnál” — így mondják Vésztőn a temetőt. A klubhelyiségben nem lehet dohányozni. A klubvezető mosolyogva emlékezik a „háborúra”, amelyet a rendelkezés okozott. Párái László 1972-ben a tsz-től ment rokkantsági nyugdíjba. — A család is elkerült már, a kisunoka is, egyedül maradtunk az asszonnyal, így aztán nagyon üres volt a ház. Nem messzi lakok ide, gondoltam egyet — annak idején —, s átjöttem. Azóta eljárok, mit is csinálnék otthon? Jócskán belementünk már a télbe, fél 5-kor sötét este van. A tévé meg csak 8-kor kezdődik... Az asz- szony kikészíti a ruhámat, nem szól a kiruccanásokért, hiszen ő is klubtag. Mert van ám Vésztőnek egy nyugdíjas női klubja is. Gondoltunk már rá, hogy össze kellene vonni a kettőt, de valahogy nem megy ... A konkurrencia... Farkas Zsuzsa néni az irodában várakozik, nem jön be a férfiak közé. A női nyugdíjasklub 7 éves, mégis több mindennel dicsekedhetnek. Minderről Zsuzsa néni számol be: — Vasárnaponként tartjuk foglalkozásainkat, ám nem úgy, mint ők — int a férfiklub irányába. — Társasjátékkal játszunk, elbeszélgetünk, nyáron szalónnasütést rendezünk, ilyenkor, ha jó a kedvünk, elénekelgetünk, még citerazene is akad hozzá. Sokszor olyan a hangulat, mintha lakodalom lenne. Van úgy, hogy bár van tagdíjunk, de kirándulásra, er- re-arra kell a pénz. Ilyenkor tombolatárgyakat dobunk össze, s kihúzzuk, csak úgy egymás között. A férfiak szeretnék, ha összejönnénk velük. Van, aki benne van, van, aki nem. Ezek az utóbbiak úgy mondják, így szokták meg, hogy nekik nincs tagdíjuk... Én nem bánnám, ha együtt lennénk. Minden más községben így van, csak mi vagyunk ilyen különcök. Talán egyszer megszületik ez a kiegyezés ... ? Jövőre: dolgozók iskolája Telekgerendáson Telekgerendás alig 2 ezer lakosával a kis községek közé tartozik megyénkben. Lakóinak élete mégsem hasonlítható a többiekéhez, hiszen városkörnyéki községként Békéscsaba tőszomszédságában, a város jó és rossz hatását egyaránt megérzi. Erről beszélgettek kedden délután a községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai is, amikor Nagy János vb- titkár beszámolóját hallgatták a közművelődési életről. Két évvel ezelőtt tárgyalták már ézt a témát, s az akkor javasoltak mai megvalósulását vizsgálták. Többek között a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben még ma is gond az iskolázatlanság kérdése a munkások körében. A Békéscsabai Állami Gazdasággal közösen sem tudtak összehozni egy csoportot * a dolgozók esti iskolájának megindítására. A tsz szocialista brigádjai munkaidő-beosztásuk miatt a jövőben sem tudják a művelődési ház szocialista brigádklubját látogatni. Az aradi majorban létesítendő fiókkönyvtárnak tárgyi és személyi feltételeit mind ez idáig nem tudták biztosítani. A szövetkezetben közművelődési bizottság irányítja a kulturális munkát, Mint mindig karácsony előtt, gond és fejtörés az ajándékozás, de az utóbbi időben szinte alig van olyan karácsonyfa vagy gyerekeknek készült ajándékcsomag, ahol legalább egy könyv ne lenne. A legkisebbeknek leporellók és lapozgatok, melyek szétrágásra, no meg vár, alagút, kisautópálya építésére is valók. Vannak mesekönyvek, amelyek nélkül felnőni ma már szinte lehetetlen : a Kis gyermekek nagy mesekönyve, a Mindennapra egy mese, az Illyés válogatta Hétszer hét vagy a Hetvenkét magyar népmese. A Móra Kiadó alig pár év alatt már ötödik kiadásban „kénytelen” kiadni a Cini- cini muzsika című kötetet, egyre növekvő példányszámban. Az óvodásoknak készült verseskönyv nemcsak a ma már klasszikussá vált Weöres, Zelk, Tamkó Sirató Károly verseit, hanem népi mondókákat, kiszámolókat is tartalmaz. Ugyanakkor segítséget ad e nagyszerű összeállítás az óvodai foglalkozásokhoz, s az utószó útbaigazítást ad a szülőknek is. Régi igazság, hogy az igazán nagy írók nem csupán a „felnőtteknek” tudnak maradandót alkotni, hanem a gyerekek számára is. A számtalan példa közül most Mórát említjük meg, kinek Sétálni mégy Panka című kötete verseinek, illetve verses meséinek gyűjteménye. A népszerű összeállítást Reich Károly finom, s az író szelleméhez mindig hű, lírai rajzai díszítik. De vonatkozik ez a megállapítás arra a Lakatos Menyhértre is, aki a Füstös képek című könyvével robbant be a magyar irodalomba. A hét szakállas farkas című új kötete cigánymeséket tartalmaz. Rendkívül okos, szemléletes, s nem utolsósorban játékosan oktató könyvet jelentetett meg a Minerva Kiadó a már olvasni tudó gyerekek számára: Stop. Közlekedj okosan! — két részben, sok-sok színes képpel. A Bölcs bagoly sorozat a Móra Kiadó legkisebbeknek szóló ismeretterjesztő könyv- sorozata. A legutóbbi kötet az Ezer mesterség címet viseli, s jó néhány olyan régi s újabb mesterséggel ismerteti meg az ifjú olvasót, melyet lassan már csak a nagypapák láthattak eredetiben. Csukás Istvánt sem kell különösképpen bemutatni a a téli hónapokban TIT-elő- adásokat szerveznek, tanulmányi és kulturális programokra indítanak kiránduló csoportokat. A Békéscsabai Állami Gazdaságban szintén sok dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége a 40 éven aluliak közül. Szakmunkásképzésben, politikai tanfolyamokon, középiskolai oktatásban, továbbképzéseken és tömegszervezeti oktatásban sokan vesznek részt. Tizenhét szocialista brigád kulturális vállalásként nevezett be a közművelődési vetélkedőbe. Telekgerendás közművelődésének központja a közös fenntartású MEDOSZ művelődési ház és könyvtár. Itt klubfoglalkozások, TIT-elő- adások, filmvetítések, táncos rendezvények, műsoros estek zajlanak le. Ez év első felében 207 eseményükön 11 ezer 207 látogató fordult meg. A közművelődés-irányítás állami feladatainak megvitatása után határozatot hozott a vb-ülés arról, hogy 1980- ban meg kell kezdeni az oktatást Telekgerendáson a dolgozók iskolájában. B. Zs. már olvasó gyerekeknek, ő írta a Keménykalap és krumpliorr című nagy sikerű gyermekregényt. A téli könyvvásárra jelent meg Pom Pom meséi — Szegény Gombóc Artúr című kötete, mely ugyancsak nem nélkülözi a humort. Milne csodálatos alkotását, a Micimackót a Móra ki tudja hányadszor, ismét megjelentette Karinthy Frigyes utolérhetetlen fordításában, s bizonyára sok felnőtt nemcsak a gyerekekre, magára is gondol majd, amikor a könyveskosárba ezt a kötetet is belehelyezi. Török Sándort, akit a mai kisiskolások szülei még a rádióban oly szívesen hallgatót Csili - csala csodái írójaként, majd a mai gyerekek Kököjszi és Bobojsza alkotójaként ismertek meg, új történettel örvendezteti meg rajongóit. A Kököjszi és Bobojsza oly sikeres olvasmány lett, hogy Török Sándor olvasói nyomásra folytatta a történetet, s a Móra Kiadó jóvoltából karácsonyi ajándékként átnyújtotta Gilikoti címmel. Ez évben is — szerencsére megfelelő időben — megjelent a Fiúk, lányok évkönyve című összeállítás, Rigó Béla szerkesztésében. Ez évben először egy témát jár körül: vezérmotívuma a sport, a közelgő moszkvai olimpiai játékok jegyében. A Móra Kiadó két nagyszerű sorozatot indított útjára. Az egyik a külföldi népek, kultúrák, országok megismertetésére született Hétszínvilág címmel. Ennek legújabb kötete: Barátom, Szerjózsa. A Szovjetunió — gyermekszemmel — ez is lehetne a kötet címe, bájosan, humorosan mutatja be a szovjet tájakat, embereket, a moszkvai, s a legtávolabbi városok hétköznapjait. Á másik sorozat hazánkat, szű- kebb tájegységenként van hivatva bemutatni: Ezerszí- nű Magyarország sorozat megjelöléssel. A legutóbbi két kötet a Velencei-tavat és környékét, illetve a Bala- ton-felvidéket és a Bakonyt mutatja be. Ide kívánkozik legalább még két sorozat, a Képes történelem és a Képes földrajz, melyekből mindig van jó néhány kapható kötet a könyvesboltokban. A karácsonyi könyvajándékozás jó alkalom arra, hogy kiegészítsük a gyerekek házi könyvtárát a még hiányzó kötetekkel. Zéef Az öreg halász és a Bodrog Az oly sokat emlegetett „háttérrádiózás”, azaz ebédfőzés közben akaratlanul is felfigyeltem egy mondatra: „Szerkesztő uram, van nekem egy nagyon jó műsor...” S aztán a cím: Arcok mik- rofonközelben; Az öreg halász és a Bodrog. S attól kezdve csak arra tudtam figyelni. Talán a rántás is odaég, ha nem zárom el a gáztűzhely lángját. Elzártam. szerencsére, megérte... A műsor készítője, Zoltán Péter véletlenül találkozott Szabó Józseffel, az öreg halásszal ... A különös irodalmi összecsengés — mellyel az idős ember önmagát jellemezte — ragadta meg a riporter fantáziáját. Nem telt el sok idő az első találkozás után, s a szíves invitálásnak eleget tett a műsor készítője... A 10 órától fél 11-ig tartó — a Petőfi adón elhangzott — műsor alatt egy ember alakja, élete elevenedett meg előttünk, a hallgatók előtt. Egy emberé, akinek arcát a Bodrog szele cserzette, haját a víztükörről visszaverődő nap szíttá. Egy emberé, aki a sok megpróbáltatás után is tud vallani az élet, s munkája szépségéről.... A víz, amely kenyeret adott neki, olykor kegyetlen hozzá. A „reménység szigete” — kis háza — siralmas látvány, februárban árvíz pusztított erre... Mintha mi is ott ringatóznánk a halászbárkán, melyen az öreg tempósan evez a táborhely felé, ahol majd a bográcsban halászlé gőzölög. Beszélgetés közben tesz-vesz az öreg halász, s minthogy a riporter megbarátkozik alanyával, megbarátkozunk vele mi is, — mert csak azt kínálja meg innivalójával, akit szívébe fogad — még pertut is iszik a maga természetességével, hogy jobban menjen a beszélgetés... Minden benne volt abban a fél órában, ami kellett. Az, hogy bár szerb iskolába járt, „szín magyarnak” vallja magát, az, hogy annak idején német fogságban volt, s az hogy a hal legtöbbször felfelé úszik, s hogy a kecse- ge rejtve marad a halász szeme elől, ha ívik. Aki a természetben él — mondja — nem látnia, de hallania, éreznie kell környezetét. A családjáról is beszél, meg a nagy harcsáról, mely soká csak álom volt számára, aztán találkoztak, s az öregember bizonyult erősebbnek... S itt került szóba „Hemingway úr”, a különös műsorcím sugalmazó ja. Kiderül, hogy a könyvek által hogyan válik az öreg halász élete még teljesebbé, gazdagabbá: „Nem sok könyvem van, úgy 40— 50... Ez nekem elég is.” Kedvenceit ismerőseiként sorolja, a magyar és az orosz klasszikusokat. „Valahol a Tisza partján, ott születtem én,/ Szegény ember volt az apám, a halászlegény...” — énekel befejezésül, s még mindig szépen zengő hangját a parti fűzfák susogása viszi tova a víztükrön... Nagy Agnes SZÍNHÁZ, MOZI 1979. december 20-án, csütörtökön, Békéscsabán, este 19.00 órakor: MANDRAGORA Sarkadi-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: Iskolai valcer — 6 órakor: Huszadik század. I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Fantozzi — 7 órakor: Az utolsó vérbosszú. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor és du. 4-kor: Az állatok válaszolnak — 6 és 8 órakor: NADA csoport. Békéscsabai Terv: A kétéltű ember. Gyulai rErkel: íL -*kkal a bástyák ellen. -Gyulai Petőfi: 3 órakor: Az emír kincse - 5 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf. 1., n. rész. Orosházi Béke: Gázolás. Orosházi Partizán: Ajándék ez a nap. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Fekete fülű fehér Bim. 1., H. rész. Gyermekkönyvek karácsonyra Együtt vagy külön-?
