Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. DECEMBER 19., SZERDA Ara: 1,20 forint Kádár János fogadta Florakiszt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délelőtt a KB székházában fogadta a Görög Kommunista Párt küldöttségét, amely Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az MSZMP és a GKP közötti kapcsolatok további erősítéséről. A megbeszélés során széles körű egyetértés nyilvánult meg valamennyi érintett kérdésben. A találkozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Fogadás a KB székhazában. Jobb szélen Harilaosz Florakisz főtitkár (Telefotó) Az országgyűlés téli ülésszaka elé A Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan a Magyar Népköztársaság 1980-as költségvetési törvényjavaslatának a megvitatására ül ösz- sze csütörtökön az ország- gyűlés. A parlamenti állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok az elmúlt napokban már megvitatták az állami bevételek és kiadások tervezetét, amelyet a plenáris ülésnek elfogadásra ajánlottak. Az 1979-es eredményeket is elemző alapos vitában kristályosodott ki a vélemény, miszerint a népgazdaság további fejlődésének elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi helyzet idén megkezdett javításának a határozott folytatása. De mi az, amit — az erőket összpontosítva — tovább kell vinni? A január elsején életbe lépő ár- és szabályozómódosítással a haladási -irányhoz már pontos tájoló áll rendelkezésre. Igazodni a világpiachoz — erre ösztökélnek az eddiginél jóval nagyobb erővel és következetességgel a termelésben oly meghatároII gazdaságosság alapfeltétele további munkánknak A Dél-Békés megyei Tsz Szövetség küldöttközgyűlése Tegnap, december 18-án Orosházán küldöttközgyűlésen beszélték meg az 1980. évi teendőket a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének taggazdaságai és szövetkezeti közös vállalatai. Báli István elnök indítványára Horváth Pál, a szövetség titkára a korábban közzétett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítőt mondott. Előadása két részből állt. Elemezte a január 1-én életbe lépő közgazdasági szabályzók várható hatását a tagszövetkezetekre és közös vállalatokra, majd a nyilvánosságra hozott gazdasági feladatokról a megye déli részére adaptálva mondta el a szövetség elnökségének véleményét. Előadásában kiemelte az exporttervek teljesítésének fontosságát, melyet a nép- gazdasági egyensúly javítására valamennyi szövetkezetben a tervezésnél indokolt figyelembe venni. Ezt követően részletesen beszélt arról, hogy a termelőszövetkezeteknek nem megismételniük kell az 1979-es termelési eredményeket, hanem az 1978. évben elérteket szükséges és kell produkálniuk. Hangoztatta, hogy az országos előirányzat a mező- gazdasági termeléssel szemben átlagosan 6-7 százalékos növekedés elérése 1980-ban! Ezen belül á növénytermesztésben 7-8 százalékkal, az állattenyésztésben pedig 2-3 százalékkal szükséges elért eredményeinket javítani. Megvannak-e ehhez a feltételek? A válasz egyértelmű igen volt. Ebben az évben ugyanis a hosszú kedvező ősz hatására valamennyi szövetkezetben minden eddiginél jobb eredményeket értek el a betakarításban, az őszi vetésben és a mélyszántásban. Az őszi búzák fejlettsége jóval felette áll az eddigi legjobbaknak is. Ezt követően részletesen beszélt a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes ágazatainak munkájáról, a kijelölt tervcélok elérésének tükrében. A szóbeli kiegészítő elhangzása után vita következett. Felszólalt Bozó József újkígyósi küldött. Megtisztelő, hogy a népgazdaság 6-7 százalékos bruttó termelési érték növekedést vár —változatlan árakon számolva — 1980-ban a mezőgazdaságtól. Ez egyben nagy felelősséget is jelent, mert a népgazdaság az országban csak ettől az ágazattól kér ilyen helytállást. A többi ágazat termelésében a szinten tartás a fő feladat. A január 1-ével megváltozó közgazdasági szabályozók jelentős feladat elé állítják az üzemi vezetőket, mert az egyes ágazatokból származó, elérhető jövedelemért az eddigieknél keményebben kell megdolgozni. Újkígyóson erre a munkára úgy készülnek, hogy 1200 hektáros kukoricaterületükről átlagosan 100 mázsa termést szeretnének betakarítani. Ehhez megteremtették a feltételeket. Bencsik László, a BARTÖV igazgatója a rekonstrukció első ütemének befejezéséről tájékoztatta a küldöttközgyűlést. Elmondotta, hogy a közös vállalat a baromfitenyésztéssel szemben támasztott igen magas követelmények teljesítésére felkészült. Fülöp Sándor dombegyházi küldött felszólalásában bírálta azokat a tsz-vezetőket, akik a termelés szinten tartására törekszenek 1980-ban. Ezek az emberek a takarékosságra hivatkoznak, s ezért a termelés kockázatvállalásától eltekintenek. Pedig erre, ha valaha szükség volt, most igen. Talán a legfontosabb, hogy a népgazdasági egyensúly javítására a tsz-ek merjenek okos kockázatot vállalni. Dr. Dávid Csaba, a TOT tanácsosa a tájtermelésben rejlő szerkezeti változások szükségességét tette szóvá, és arra kérte az üzemeket: a különböző ágazatok optimális ráfordítási szintjét munkálják ki, hogy a gazdaságosság alaptételében jól tudjanak eligazodni. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével, a gazdasági feladatok eredményes megoldásával és a népgazdasági követelmények teljesítésével foglalkozott. A közgazdasági szabályzók életbe lépésével nincs okunk pesszimista hangra — hangsúlyozta —, hiszen az 1980-ra tervezett termelésnél, mennyiségében a megye szövetkezetei már jobb eredményeket is elértek, de most a minőségen is szükséges javítani. A küldöttgyűlés elfogadta az előterjesztett írásos jelentést és a szóbeli kiegészítést, melyek gyakorlati megvalósítását a tag tsz-ek figyelmébe ajánlották. D. K. XXXIV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM zó új alapanyag- és energiahordozó árak. Ezekre alapozva emelték ki például a terv- és költségvetési bizottság ülésén, hogy a vállalatok és szövetkezetek tevékenységének jó mederbe tereléséhez jövőre már meglesznek a megfelelő eszközök. Népgazdasági egyensúlyi helyzetünk javítása követeli meg a termelés és a felhasználás közötti jobb összhang megteremtését is. E cél érdekében a jövő évi költség- vetési törvényjavaslat a korábbinál kisebb beruházással számol, az építő- és szerelőiparban rejlő erőket mindenekelőtt a már megkezdett építkezések befejezésére, a felújításokra, s a minőségibb munkára mozgósítva. Gazdasági helyzetünk reális értékelését, a képviselők döntési felelősségét példázza, hogy a szélesebb érdekeket szem előtt tartva egyetértettek a tárcák, a költségvetési szervek jövő évi kiadásainak az igényektől elmaradó, ám a lehetőségekkel összhangban álló mérsékeltebb ütemű növekedésével. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nem termelő területeken is az ésszerűen takarékos gazdálkodást szorgalmazták, körvonalazva egyebek között az egészségügyben, a kereskedelemben, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közművelődésben, a tanácsi gazdálkodásban kiaknázásra váró belső tartalékokat. A hozzászólók támogatták a közületi személygépkocsik, kiadványok, rendezvények, luxus kivitelű irodabútorok, mellékállások költségeinek újabb csökkentési tervét is. Optimisták avagy pesszimisták legyünk az 1979-es esztendő tapasztalatai alapján? — fogalmazódott mega kérdés a terv- és költségvetési bizottság ülésén. A válasz egy harmadik, reálisabb alapot jelentő megközelítést körvonalazott: a gazdálkodás főbb területein kibontakozott idei folyamatok biztatóak, de csak több éves következetes munkával vezetnek meghatározó eredményekhez. Sarkadon, az Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskolában 1972-ben megnyílt Ady Múzeum igen gazdag gyűjteményes anyaggal, régi folyóiratokkal, könyvekkel rendelkezik. E kiállítást nap mint nap gyarapítják a diákok és a tanárok Fotó: Gál Edit Helyzetkép a szociálpolitikai tervek teljesítéséről A vállalatok a nehezebb gazdasági feltételek ellenére az idén is tovább javították a dolgozók szociális ellátását: jó 10 milliárd forintra becsülhető az az összeg, amelyet szociális-kulturális, fejlesztési és részesedési alapjukból a dolgozók étkeztetésére, munkásszállításra, a gyermekintézmények bővítésére, korszerűsítésére, a dolgozók lakáshoz juttatására és egyéb munkásjóléti célokra fordítottak. Néhány vállalatnál az alábbiakban tájékoztatták az MTI munkatársait az idei szociálpolitikai tervek teljesítéséről. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban megoldották a nagy családosok lakásgondját: 1976-bari még 64 három- és több gyermekes család igényelt lakást, részükre folyamatosan bérlakást adtak át, másokat minőségi lakáscseréhez segítettek, s a közelmúltban a hatvannegyedik család is megfelelő otthonhoz jutott. A száz évnél is öregebb cselédlakásokból is fokozatosan összkomfortos lakásba költöztetik át dolgozóikat. Az idén 180 család vette birtokába új öröklakását, vagy a korszerű vállalati szolgálati lakást, a közeli napokban pedig további 70 család számára lesz lakásavatás. Az öröklakások vásárlásához a gazdaság a vételár 20 százalékára kölcsönt ad, ennek 60 százalékát azonban nem kell megtéríteni annak, aki legalább tizenöt évet a vállalatnál dolgozik. Az átlagosnál jóval nagyobb kedvezményes kölcsönt kapnak azok, akiknek kiskorú gyermekük, alacsony nyugdíjú családtagjuk vagy gyesen levő feleségük van. A kislakásépítést 60 ezer forint kamatmentes kölcsönnel, ezenkívül bontási anyaggal és kedvezményes fuvarral segíti a gazdaság. A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárban három és fél ezer nődolgozó helyzetének javítására tettek nagy erőfeszítéseket. A vállalat központi gyárában hárommillió forintos költséggel 80 személyes óvodát adtak át, modern konyhával, foglalkoztatótermekkel, és korszerűsítik a régi 60 személyes óvodát. A vállalatnak két dél-alföldi faluban is működik kisébb- nagyobb gyáregysége, ahol hasonlóan gondoskodnak a nődolgozók helyzetének javításáról. A Békés megyei Csorvás községben 20 millió forintot költöttek a munka- feltételek korszerűsítésére: öltözőt, fürdőt, konyhát és éttermet, pihenő- és betegszobát létesítettek. Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok összességében dinamikus, a gazdaságpolitikai célokkal összhangban alakult fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy megalapozottabb feltételek között oldják meg 1980. évi megnövekedett feladataikat. Az életszínvonal-politikai célok megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok valamennyi ■ településen továbbra is folyamatos, színvonalas alapellátást biztosítsanak, zökkenőmentes ellátást nyújtsanak az alacsonyabb jövedelmű rétegek által keresett olcsóbb és rögzített áras kategóriába tartozó cikkekből, s egyidejűleg törekedjenek a választékigényes termékek kínálatának ésszerű koncentrálására — mutatott rá keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége, megtárgyalva az országos tanácsnak a jövő évi feladatokra vonatkozó irányelvtervezetét. Az elnökség szerint: hatékonyabb árubeszerző, piaci munkára, a vevőpozíció erősítésére, a fogyasztói érdek- védelem fokozására, a takarékosság szigorítására, és a szerződéses fegyelem megszilárdítására van szükség. A belföldi ellátás mellett fokozott erőfeszítéseket kell tenni — a felvásárlási tevékenység szervezettebbé tételével — az exportárualapok növelésére. A gazdaságos export, annak lehetséges növelése szükségessé teszi a mezőgazdasági termékforgalmazásban és az ipari termelésben rejlő lehetőségek még jobb kihasználását, a tartalékok feltárását. Ezért a felhasználók igényeinek és az árualapok fokozottabb összhangjának megteremtésére, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására kell törekedni. A lakásszövetkezetek legfontosabb tennivalói közé tartozik a szervezett lakáskarbantartás anyagi-technikai feltételeinek megteremtése. A SZÖVOSZ elnöksége elemezte a Békés megyei ÁFÉSZ-ek vezetőinek munkáját, és az irányítás továbbfejlesztésének időszerű feladatait. Megállapította, hogy az utóbbi három-négy esztendőben a vizsgált ÁFÉSZ-eknél javult a vezetés színvonala, de a jövőben hatékonyabbá kell tenni a választott testületek és a szövetkezetek új, belső igazgatási szervezeteinek tevékenységét. A gazdálkodás lényeges javítása érdekében a magasabb szintű vezetők anyagi és erkölcsi elismerését úgy irányítják, hogy az a teljesítmények nagyobb arányú javulására ösztönözzön.
