Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG- ­------------------------------------------ - ­0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1979. DECEMBER 18., KEDD Ára: 1.20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Tovább kell javítani az áruellátást és a gazdálkodást Küldöttközgyűlés a MESZÜV-nél Tegnap, december 17-én 77 küldött gyűlt össze Bé­késcsabán, az SZMT-székházban, hogy a megye Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeteit, a takarék- és lakásszövetkezetek tagjait képviselje a küldöttközgyűlé­sen. Bagi Sándor MÉSZÖV-elnökhelyettes üdvözlő sza­vai és a napirendek elfogadása után Sarkadi István, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Az Újkígyós környékén lakó asszonyoknak új munkalehe­tőség nyílt nemrégiben, mivel a helyi ÁFÉSZ tojásfeldolgo­zó üzemet létesített a község szélén. A szép és modern üzemcsarnokban vidáman dolgoznak az asszonyok, akik elő­zőleg a Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai üzemében gyakorolták be a munkafolyamatokat Fotó: Veress Erzsi «■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Megalakult a Magyar Népművelők Egyesülete Beszédének első részében részletesen ismertette a fo­gyasztási szövetkezetek or­szágos tanácsának a múlt év végén kiadott irányelveit. Ezek nagyban hozzájárultak az 1979-es népgazdasági ter­vek sikeres megvalósításá­hoz. A javaslatok fontos fel­adatként határozták meg a gazdálkodás javítását, a ki­egyensúlyozott alapellátást, a hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodást, az anyagi, pénz­ügyi eszközökkel való taka­rékosságot, a belső tartalé­kok feltárását, az építési ha­táridők lerövidítését. Ele­mezte: hogyan hajtották végre a fogyasztási, a taka­rék- és a lakásszövetkezetek az V. ötéves tervben meg­fogalmazottakat, amelyről a Minisztertanács a SZÖ- VOSZ-t nemrégen beszámol­tatta. Megállapította, hogy a szövetkezetek időarányosan teljesítették vállalásaikat, te­vékenységük megfelelt a gazdaságpolitikai igények­nek. Fejlődött az önkor­mányzati rendszer, elősegí­tették a háztáji gazdaságok termelését, az export növe­lését. Év végéhez közeledve a szövetkezetek megyénkben is megtartották küldöttgyűlé­seiket. Beszámoltak arról, hogy a helyi feladatokat igyekeztek minél jobban megoldani, a határozatoknak érvényt szerezni. Néhány szövetkezetnél azonban a küldöttek egy része nem mozgósított eléggé a cselek­vésre. Hangsúlyozta: a kül­dött nemcsak bizalmija a ta­goknak, hanem megvalósító­ja, cselekvő részese kell hogy legyen a céloknak. A testületek munkáját jónak értékelte. Ugyanakkor rá­mutatott: az intéző, az el­lenőrző bizottságokba több, arra érdemes fiatalt szüksé­ges a jövőben beválasztani. Elismeréssel szólt a lakás- szövetkezetekben tevékeny­kedő társadalmi munkások­ról, akik az eddigieknél több segítséget igényelnek. A munkaversenyt értékelve megjegyezte: ebben az év­ben a mezőkovácsházi, a gyomai fogyasztási és az endrődi takarékszövetkezet elnyerte a Kiváló címet, a kevermesi takarékszövetke­zet pedig dicsérő oklevelet kapott. Mindezekhez hozzá­járult a szocialista munka- verseny, hiszen a tagok 38 százaléka, 5 szövetkezetnél a fele vesz részt a mozgalom­ban. A kongresszus és a fel- szabadulási évforduló tiszte­letére tett vállalások előse­gítik a helyi és a népgazda­sági célok megvalósítását. Ezután az 1979-es év gaz­dálkodását elemezte. Fontos feladatuknak tekintették az árualapok, az üzlethálózat bővítését, a gyermek- és di­ákétkeztetés javítását, akis­gazdaságok és a szakcsopor­tok segítését, a szerződéses fegyelem megtartását, a veszteségek csökkentését, az átgondolt takarékosságot. A gazdálkodás hatékonysága sajnos az országos átlag alatt van, ezért kell nagy gondot fordítani — többek között — a szállítás jobb megszerve­zésére. Az esztendő 9 hó­napjának áruforgalmi adatai biztatóak. A kiskereskedelmi értékesítés 10,8 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A fejlődés egyenlő az országos szövetkezeti átlaggal. Az élelmiszer- és a vegyesipar- cikk-szakmában volt a leg­számottevőbb az előrehala­dás. Az élelmiszerforgalom 12,7, a vegyes iparcikkeké 10 százalékkal nőtt. Ruházati termékekből csökkent a ke­reslet, de még így is 16 szá­zalékos volt a növekedés. Építőanyagokból 20 száza­lékkal adtak el többet, mint tavaly, a beszerzési nehéz­ségek ellenére. Az ÁFÉSZ-ek ellátási területén 875 ház újjáépítéséhez, 502 helyreál­lításához biztosítottak anya­got. Nem kis gonddal járt a vendéglátás fejlesztése sem. Az ételforgalom növekedése az első félévben mérsékelt volt. Csupán az előfizetéses ételekből adtak el többet az elmúlt évinél. A nagykereskedelmi vál­Békéscsabán három és vidéken két kereskedelmi egységben érdeklődtünk az aranyvasárnapi forgalom iránt. A megyeszékhelyen levő Univerzál Áruház 40 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le, mint ta­valy ugyanezen a napon. Az eladott áruk értéke elérte a 2 millió 200 ezer forintot. A ruházati szakmához tartozó cipőosztály és kötöttáru­osztály például 100-100 ezer forinttal több terméket adott el, mint az előző, évi arany- vasárnapon. A műszaki osz­tály szintén többet forgal­mazott, még annak ellenére is, hogy a színes tévé, a magnó, á lemezjátszó stb. továbbra is a hiánycikkek listáján szerepel. Nem tar­tozik szorosan a témához, mégis megemlítjük: nem kis gondot okozott a parko­lás. A Centrum Áruház igaz­gatójának tájékoztatója sze­rint a 9—15 óráig való nyit­lalatok szállítási készségét alapvetően a gyártók befo­lyásolják. Ruházatnál, vas­műszaki cikkeknél szerve­zett az áruterítés. Nem mondható el ez az élelmisze­rekre. Különösen a FÜ- SZÉRT békéscsabai fiókja .. késett 2-3 napot a szállí­tással. A felvásárlás három­negyedéves bevétele elérte a 850 millió forintot, amely 10 százalékkal csökkent, ösz- szességében a megye fo­gyasztási szövetkezetei ez évben 8,3 milliárd forint be­vételre tettek szert, 8,2 szá­zalékkal többre, mint ta­valy. Az áruforgalmi mun­kát serkentette a hálózatfej­lesztés, hiszen a kiskereske­delmi és vendéglátóipari üz­letek alapterülete 3300 négy­zetméterrel nőtt. A beruhá­zásokat jövőre is folytatják. Megvalósult Orosházán a szálloda és az étterem, késik viszont a békési iparcikk- és a gyulai ABC-áruház építé­se. Nem készül el Békéscsa­bán a szövetkezeti áruház és Mezőhegyesen a bevá­sárlóközpont helyett ABC- áruházat hoznak létre. Benkó Imrének, a felügye­lő bizottság elnökének be­számolója után megkezdő­dött a vita. Tanai Ferenc, a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a gazdálko­dás hatékonyságának a szük­ségességét, az áruellátás ja­vítását sürgette. Bakos Já­nos, a Békéscsabai Lakás- szövetkezet elnöke az építő­ipari kapacitás nehézségeit taglalta. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára az üzemi demokrácia lehetősé­geiről, a jövedelempolitikai irányelvekről szólt. A küldöttközgyűlés Sarka­di István összefoglalójával ért véget. va tartás nem reális, mert délután fél egytől már cse­kély számú vásárló akadt. Jobb lenne, ha a jövőben 10-től 17 óráig lehetne fo­gadni a vevőket, hiszen a késő délutáni órákban is a szokásosnál többen keresnék fel az áruházat. A csaknem 600 ezer forintos bevételt alapul véve még így is ma­gasabb volt a forgalom, mint tavaly. A cipőosztályon — az előző év aranyvasár­napjához képest — 50 szá­zalékkal több lábbeli kelt el. Egyébként a Centrum Áruház jelenlegi árukészle­tének értéke 23 millió fo­rint fölött van. A csabai 148-as óra- és ék­szerbolt aranyvasárnapi for­galma elérte a 125 ezer fo­rintot. Az aranyból, ezüst­ből készült ékszerekkel és egyéb ajándéktárgyakkal az eladók ki tudták elégíteni az igényeket, de karikgyűrűk- kel és nyakláncokkal nem. Természetesen, ha a boltba Sajtó­tájékoztató a nép­számlálásról Január 2-a és 15-e kö­zött a számlálóbiztosok az ország valamennyi lakását felkeresik, hogy összeírják a lakosság személyi adatait, továbbá a lakások és a ma­gánüdülők, illetve beépített üdülőtelkek adatait — közöl­te hétfői sajtótájékoztatóján Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke. Az 1980. évi népszámlálás eszmei idő­pontja január 1. nulla óra, a kérdőíveket ennek megfele­lően kell majd kitölteni, összeírnak tehát mindenkit, aki 1979. december 31-én 24 órakor életben volt, így azt is, aki például január 1-én vagy később meghalt. De nem írják össze azokat, akik az eszmei időpont után szü­lettek. összeírnak minden állan­dó vagy ideiglenes beje­lentővel rendelkező személyt és azokat is, akik bejelentés nélkül huzamosabb ideig a lakásban tartózkodnak, füg­getlenül attól, hogy január 1-én 0 órakor a lakásban voltak-e vagy sem. • Így a lakosságnak egy részét ál­landó és ideiglenes lakóhe­lyén is összeírják, a statisz­tikákban azonban ők sem szerepelnek kétszer, mert ilyen esetekben mindkét he­lyen ellenőrző lapot állíta­nak ki és ezeket egyeztetik. Nagy súlyt helyeznek a hazánkban élő nemzetiségi­ek számának pontos meg­állapítására, ezért minden­kitől megkérdezik, hogy mi­lyen nemzetiségűnek vall­ja magát, mi az anyanyelve, és az anyanyelvén kívül mi­lyen nyelvet beszél. A pon­tos adatok birtokában mér­hetik fel a nemzetiségi sa­játosságok megőrzését előse­gítő oktatási és művelődési intézmények iránti tényleges igényeket és tervezhetik meg a létesítendő nemzetiségi óvodák, iskolák, művelődési házak stb. számát és helyét. aranyáru érkezik, akkor na­gyobb a forgalom. Például december 10-én több mint 250 ezer forint bevétele volt az óra- és ékszerboltnak. Orosházán az Univerzál Áruházban is nagyobb volt a forgalom, mint tavaly, összesen 952 ezer forint ér­tékű árut adtak el. A kész­ruha, a méteráru és a cipő volt a legkeresettebb. Ezek­ből 694 ezer forint értékű terméket értékesítettek. Ajándékokból, játékokból, illatszerekből 258 ezer forint értékű áru kelt el az arany­vasárnapon. Sokan meglátogatták teg­napelőtt Mezőkovácsházán a Mozaik Áruházat. A tavalyi­nál lényegesen nagyobb volt itt is a forgalom, s mintegy 400 ezer forint értékű áru talált gazdára. Leginkább ru­házati cikkeket és aján­déktárgyakat vásároltak. A műszaki cikkek iránti igényt az áruház nem tudta kielé­gíteni. Az alapszabály és a prog­ram elfogadásával, a 35-tagú elnökség, valamint az ellen­őrző bizottság megválasztá­sával vasárnap befejezte munkáját a Magyar Népmű­velők Egyesületének alakuló közgyűlése. A Budapesti Ker­tészeti Egyetemen szombaton megkezdődött tanácskozás második napján a részvevők plenáris ülésen folytatták az egész társadalmat átfogó köz- művelődési program végre­hajtásán munkálkodó szak­emberek tennivalóinak meg­vitatását. Az alakuló közgyűlésen ki­alakult élénk vitában a hoz­zászólók gyakorlati tapaszta­lataik alapján az eredmé­nyek mellett a továbblépést akadályozó gondokat is érzé­keltették, a többi között rá­mutattak: sok helyütt még nem is mérték fel a közmű­velődésnek az élet minden területére ható fontos szere­pét, s ezért a népművelők egy részének — főként a ki­sebb településeken — az elő­ítéletekkel, a közömbösség­gel is meg kell küzdeniük. Az anyagi javak esetenként túlburjánzó hajszolása sem szolgálja a tudás, a művelt­ség társadalmi presztízsének erősítését. Az egyesület mind a népművelők körében, mind az egész társadalomban to­vább kívánja erősíteni az egységes közművelődési szem­Hétfőn Gyenes András el­nökletével ülést tartott az or­szággyűlés külügyi bizottsá­ga. A parlamenti tanácsko­záson — amelyen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke — Ros- ka István külügyminiszter- helyettes tájékoztatta a kép­viselőket a Külügyminiszté­rium jövő évi költségvetési tervéről. Az 1979. évi gazdasági éredményeket és az 1980. évi állami költségvetési terveze­tet vitatta meg hétfői ülésén az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. A képviselőknek adott tá­jékoztató megállapítja, hogy a népgazdaság 1979. évi fej­lődése fő vonalaiban meg­egyezett a tervvel, pedig a mezőgazdaságra kedvezőtlen időjárás és a cserearányok számítottnál nagyobb romlá­sa hátrányosan hatott. Még­is, a tervben foglalt és az évközi intézkedések hatásá­ra 1979-ben elindult a gaz­léletet. Ennek érdekében szorgalmazza, az anyagi és szellemi energiák összehan­golását, a közművelődési, az oktatási és sportintézmények együttműködésének javítását. Tagjainak fórumot teremt szakmai álláspontjuk ismer­tetésére, s felkarolja az új kezdeményezéseket, az or­szágosan is hasznosítható ta­pasztalatokat, javaslatokat, kísérleteket. Ezzel is hozzá kíván járulni a közművelő­dést érintő állami és társa­dalmi intézkedések előkészí­téséhez. A Magyar Népművelők Egyesülete első elnökévé Gyarmati Kálmánt, a debre­ceni művelődési központ ál­lami díjas igazgatóját vá­lasztották. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, aki az alakuló közgyűlés be­fejezése után rövid nyilatko­zatot adott az MTI tudósí­tójának: — A következő időszakban a közművelődési tevékeny­ségben még tovább nő a tár­sadalmi erők összefogásának szerepe. Ennek egyik jele a magyar népművelők egyesü­letének megalakulása, s az elfogadott program, amely a közművelődést szolgáló ter­vezői, végrehajtói tevékeny­séget még szélesebb alapra kívánja helyezni. dasági egyensúly helyreállí­tásának folyamata. A nép- gazdasági terv céljainak megfelelően differenciálódott az ipari termelés, a beruhá­zások összege nem haladta meg az 1978. évit, s ugyan­akkor számos fontos építke­zésre koncentrálva új, nagy létesítmények kezdték meg a nemzeti jövedelmet gyarapí­tó munkát. Az 1980-as esztendőre a termelés szerkezetének és a hatékonyságnak további ja­vítására alapozva határozták meg a népgazdasági terv fő céljait, a gazdasági növeke­dés ütemét, a termelés és a felhasználás arányait. Az eredményes gazdaságfejlesz­tő munkát, valamint a tár­sadalmi életben, az egészség­ügyben, az oktatásban, a közművelődésben, a szociális gondoskodásban eddig elért vívmányok megőrzését, a to­vábbi előrelépés megalapo­zását szolgálja a jövő évre biztosított költségvetés. S. S. Nagyobb volt az aranyvasárnapi forgalom Országgyűlési bizottságok ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents