Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

1979. december 16., vasárnap (Fotó: Orbis—KS) kitüntetést az idén vehette át. A Na zábradli (Korláton) Színházat — ahol Ladislav Fialka pantomimegyüttese fellép — gyakran keresik fel Prága látogatói. Bizony, igen kevesen tudják, hogy a cseh pantomimnak csupán húsz­éves hagyománya van. E művészeti ág meghonosítá­sában, felvirágoztatásában jelentős szerepe volt Fial­kának. A 48 éves művész a fran­cia Marcel Marceaut tekin­ti példaképének. Nagyra tartja a francia pantomim­iskolát, csakúgy, mint Char­lie Chaplin és Buster Kea­ton tevékenységét. Sokszínű művészi munkájához ter­mészetesen merített a cseh népi színház hagyományai­ból is. Ladislav Fialka 1959-ben egyike volt a Na zábradli Színház megalapítóinak. Már az együttes első műso­rát több mint háromszáz- szor játszották. Erőfeszítései eredményeként a cseh pan­tomim lassan-lassan „világ­márka ” lett. Pantomim­együttese sok országban fel­lépett már, s bemutatkozá­sának mindenütt nagy vissz­hangja és jó kritikája volt. A gyógyító tevetej Kazahsztánban nagy múlt­ja van a tevetenyésztésnek. Régen a sivatagi homokon keresztül ez volt az egyet­len közlekedési eszköz. Nap­jainkban a tevéket — húsu­kért, szőrükért és tejükért —, mint haszonállatokat te­nyésztik. A köztársaságnak több mint 120 ezer tevéje van. A fő cél a gyógyító ha­tású tevetej előállítása. A fejés gépesítésével jelentősen nő e munka termelékenysé­ge és emelkedik a tejhozam. Képünkön: géppel fejik a tevéket. (Fotó: APN—KS) Barátaink életéből A magyar turisták is jól ismerik Lipcsét. Itt a híres vásárvárosban épül az NDK második legnagyobb lakóte­lepe. A város nyugati ré­szén, Grünau kerületben nem kevesebb, mint 33 ezer össz­komfortos lakás várja majd a beköltözőket. Eddig több mint 3 ezer lakást vettek bir­tokba a boldog tulajdonosok. Az elkészült új lakóne­gyedben alig egy éve még feldúlt pusztaság volt a tér helyén, ahol ma ápolt par­kot, fiatal fákat, játszóteret és ruhaszárító területet ta­lálunk. A Griinai 1. telep lakói eddig 16 ezer önkéntes munkaórát dolgoztak, hogy szépítsék a környezetet. A lipcsei szakemberek így számolnak be a nagy mun­kálatokról : Egy várost tulajdonképpen háromszor építenek; először a tervezők és építészek vetik papírra, másodszor az építő­munkások valósítják meg, és végül harmadszor — maguk a' lakók. Ezt bizonyítja Lip­cse—Grünau példája. Az elkészült első lakóne­gyedben mór minden a he­lyén van, a lakásoktól kezd­ve az iskoláig, tornacsarno­kig, óvodáig, bölcsődéig, vá­sárcsarnokig, orvosi rendelő­ig és postahivatalig, az öt­száz hektárnyi terület más részén még földgépek mar­ják a talajt. Odébb szerelő­daruk mozognak. Egy ideiglenes fahídon át­haladunk az S-Bahn (gyors­vasút) vágányai felett és máris a 2. és 3. számú la­kónegyed építkezéseihez ju­tunk. Itt találjuk az NDK talán legnagyobb „fazekát”, ahol nem kevesebb, mint 13 ezer építőmunkás és diák számára készül az ebéd. Itt találkozunk Günter Waltherrel, a grünaui épít­kezés vezető tervezőjével és helyettesével. Magukkal hozták a terület beépítési tervét. . A tervből mindenekelőtt a méretek ragadnak meg: 100 ezer ember él majd ezen a területen, annyi, mint egy közepes városban. A nyolc­vanas évek közepére nyolc lakónegyed áll majd itt, a hozzájuk' tartozó épületekkel a kereskedelem, a kultúra, a sport céljára, továbbá étter­mek és közhivatalok. Nem kevesebb, mint 28 iskola, 22 bölcsőde-óvoda, 14 üzletköz­pont, két rendelőintézet, gyógyszertárakkal és 8 kör­zeti orvosi rendelő tartozik még az új építményekhez. A generáltervező elmond­ja, hogy a legnagyobb válto­zatosságra törekszenek az egyes lakónegyedek építésé­nél. Az épületek között az öt- és hatemeletesek 11 és 16 emeletesekkel váltják egy­mást. Tovább haladunk a 4. la­kónegyed irányában, ami­kor egy nagy gödör állja el utunkat. Mint mondják, ez Grünau Achilles-sarka: az útépítés itt elmaradt a ház-« építkezésektől. A kivitelezők most — a berlini építők példája alapján — a lakók segítségét kérik. Az új lakótömbök színe elüt a korábbiakétól. Az 1. és 2. lakónegyed homok- és elefántcsontszínű oszlopai­val szemben itt vörösbarna és fehér oszlopokat találunk. A lakások háromnegyede er- kélyes. A képzőművészek különböző elemekkel, dom­borművekkel, szobrokkal ké­szülnek az utcák és terek szépítéséhez. Beszélgetésünk közben gyakran kell kitérnünk, hogy helyet adjunk az épületele­meket szállító gépkocsiknak. Vendéglátóink azonban a szállítás tempójára panasz­kodnak: nem elegendő az egy napra tervezett 300 panel beszerelése. Winfried Grau ifjúsági brigádvezető el­mondja, hogy az elmúlt években sikerült az egyes lakótömbök szerelési idejét 2000 órára leszorítaniuk. A sürgősség azonban ennél is nagyobb teljesítményt dik­tál — mondja az ifjú bri­gádvezető. A 4. lakónegyed elkészült épületeibe már költöznek az első lakók. S nem messze in­nen, ott, ahol a „Népek csa­tájában” annak idején Na­póleon seregeit szétverték, megkezdődtek az előkészü­letek a Lipcse ötödik új la­kónegyedének építéséhez. Gáti István Bulgária Poliamid háló — sérvre Üj bolgár találmány — a szófiai vegyészeti főiskola kollektívájának munkája — a biológiailag aktív polia- midháló, amelyet az orvosok lágyéksérv- és • hasi műté­teknél, valamint hashártya- gyulladás esetén eredmé­nyesen alkalmaznak. Kétszáz hazai műtétnél bizonyosodott be a poliamid háló haszna. Több külföldi országban — többek között Kubában, Finnországban —> végzett bemutató műtétet ennek a hálónak a segítségével Niko- láj Vaszilev professzor. A hálót Bulgáriában egyéb­ként már üzemi méretekben gyártják. Az új anyagot és eljárást sok országban sza­badalmaztatták, így többek között Magyarországon, a Szovjetunióban, Romániá­ban, Finnországban, Fran­ciaországban, Nagy-Britan- niában, az NSZK-ban, Ausztriában, az USA-ban és Japánban is. Jugoszlávia Új üzemek A Zágráb környéki Kon- juscina nagyarányú építke­zés színhelye: itt épül meg — 800 millió dináros beru­házással — az a. szürkevas­öntöde, amelynek kezdeti kapacitása évi 30 000 tonna lesz. Az üzemszerű terme­lést előreláthatólag 1982-ben kezdik meg itt. * * * A Kosovo megyei Prizren- ben (Dél-Jugoszlávia) a Fa- mipa fém- és műanyaggyár részeként új üzem épül, ahol a villamosiparban szükséges drótokat, ezüstforraszokat, finomított ezüstöt, ezüstport állítanak majd elő. II pantomim mestere Ladislav Fialka A magas állami kitünte­tések odaítélése az egyik módja a tisztelet kifejezésé­nek, amellyel a csehszlovák társadalom adózik művé­szeinek. Az elismerések kö­zül is a legjelentősebb a „Nemzeti Művész” cím. Ezt általában olyan művészek kapják, akik jelentős mér­tékben gazdagították a cseh­szlovák kultúrát. Ilyen La­dislav Fialka, a csehszlovák pantomimművészet kiemel­kedő alakja, aki a magas Építik a gyorsvasút első állomását Grünauban Miről írnak a Penza megyeiek? A Penzenszkaja Pravdá­ban nagy terjedelmű cikk jelent meg arról: hogyan in­tézi a dolgozók szóbeli és írásbeli bejelentéseivel kap­csolatos ügyeket a basmako- vói járási tanács végrehajtó bizottsága. Néhány számadat: 1978 el­ső három hónapjában 23, és 1979 hasonló időszakában pedig 27 levél érkezett. (A szerző egyébként megjegyzi, hogy valamennyi beadvány­ra, kérésre válaszoltak az il­letékesek.) De hát miről írnak a já­rás lakosai, és mi izgatia őket? A kérelmek jelentős része a lakáshelyzetet és a kommunális ellátást érinti. „Segítsenek lakást kapni, mert nincs hol élni!”, „A ház rozoga állapotban van, javítsák ki.”, „Mikor lesz már az utcánkban rádió?”, „Meddig kell még szenved­nünk azért, hogy nincs vi­zünk?” — íme, ezek alkotják a panaszok, a bejelentések gerincét. S hogyan orvosol­ják őket? Vajon, teljesül­nek-e a levélírók kívánsá­gai? * * * Az írás szerzője Jó néhány esetet is felsorol. Például, február 15-én K. A. Szitnyi- kova pominajevkai lakos egy kérelemmel fordult a megyei szervekhez. A nyug­díjas tanárnő a háztető ki­javításához és a tüzelő be­szerzéséhez szeretett volna segítséget kapni. Noha, ezt megelőzően a járási tanács vb igyekezett közbenjárni azért, hogy eleget tegyenek az asszony kérésének. Pon­tosan 5 nap múlva az el­nökhelyettes biztosította a levélírót és a felettes szervet arról, hogy májusban kija­vítják a tetőt, ám a tüzelő­ről valami miatt mégis hall­gatott . Eltelt a május, a június, majd a következő hónapban a vb K. A. Szitnyikovától is­mét kap egy levelet, amely­ben arról van szó, hogy ké­rését nem teljesítették. Egy hónapra rá a járási vb el­nöke válaszolt az asszony levelére: „Jelenleg folyik a javítási munka. Teljesen be­fejeződött a tetőcsere. A tü­zelőt is házhoz szállítot­ták ... ” be még meg sem száradt a tinta a hivatalos papíron, amikor a nyugdíjas tanárnő megint érdeklődik afelől: „Mikor lesz már vége a le- velezgetésünknek ? Az, amit ön közölt, nem igaz. Nem cserélték ki a tetőt ' és a tüzelőmet sem szállították le.” Továbbra is folytatódott a levelezgetés, és az idős asz- szony egyre szigorúbb meg­jegyzéseket tett: „Ki a hi­bás ?’i- vagy: „Ki a bűnös a semmitmondó válaszok kül­dözgetéséért?” Nem tudni, hogyan végző­dött volna az ügy, ha októ­ber végén a járási vb elnö­ke — kizárólag a saját fe­lelősségére — nem intézke­dett volna. Novemberben kijavították a tetőt és Szit- nyikova megkapta a tüzelő­anyagot. A cikkíró egyébként ami­att dohog, hogy gyakran ne­héz eligazodni a bürokratiz­mus útvesztőiben, és nem könnyű „nevükön nevezni a felelősöket”. * * * Egy másik eset: A múlt év novemberében a Gle- bovszkij szovhoz vezetősége és szakszervezeti bizottsága a Kobilinszkij házaspárnak kiutalt egy lakást. A boldog tulajdonosok el is mentek, hogy megnézzék azt a he­lyet, ahol ezentúl lakni fog­nak. — Hová loholnak olyan szaporán? — kérdezte hirte­len A. V. Szentyarev, az üzemegység vezetője. — Átköltözünk abba a la­kásba — mondta az asszony, és felmutatta a kiutalást. — Fütyülök a papírjukra — felelte az ittas részlegve­zető. — Ezt a lakást ai én fiam fogja megkapni... Erre a megsértett házas­pár különféle felelős szemé­lyekhez, hivatalokhoz for­dult segítségért. Elkezdődött a kanosszajárás, amelynek végül is az ügyészség vetett véget. Nos, íme a finálé: a járási megbízott és a végre­hajtó bizottság megállapí­totta, hogy a fiatalasszony levelében közölt tények — igazak! — A lakást, amelyet az üzemegység vezetőjének fia önkényesen lefoglalt — ol­vashatjuk a határozatban, — ki kell üríteni... Egyébként a részlegvezetőt letartóztat­ták, mert élettársát koráb­ban súlyosan megsebesítet­te... Győzött az igazság! * * * A cikk további részében arról olvashatunk: milyen módszerekkel lehetne javí­tani a lakosság bejelentései­vel, az esetek kivizsgálásá­val kapcsolatos ügyintézést. Akadnak olyan helyek, ahol az SZKP XXV. kongresszu­sán elfogadott határozat szellemében cselekednek. Ez éppen a dolgozók kérelmei­nek, panaszainak pontos nyilvántartásba vételére, a fogadónapok és fogadóórák kitűzésére, és nem utolsó­sorban a körültekintő és fe­lelősségteljesebb hivatali munkára vonatkozik. A dol­gozók csakis úgy azonosul­hatnak a közösség javát szolgáló célokkal, ha tud­ják, látják, és nap mint nap maguk is tapasztalják, hogy figyelembe veszik észrevéte­leiket, komolyan kezelik ké­relmeiket, s segítséget kap­nak ügyük elintézéséhez; és kisebb-nagyobb jelentőségű határozatok megfogalmazá­sakor órájuk is számítanak a felettes szervek ... —y —n Oj yátosnegyed Lipcsében

Next

/
Thumbnails
Contents