Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

1979. december 16., vasárnap ■MUsiHMTd KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Kelj fel kacsa!” és társai Lajosházi Éva: Neved Két könnyű, elpattanó szótag. Ha leírom: súlyossá válik. Ha leírom: tapad. Ha kell, tenyeremből veszem elő, Ujjaimbái nyílik ki. Rálehelek: körbeszikrázik. Hozzábújok: megsimogat. Röppen, pattan, cikázik, Fehér és kék, mint a hab. Játékok karácsonyra Változás van a játékfron­ton. Egyelőre némi változás. Az eredmények persze jövő­re, s még később mutatkoz­nak majd. De már az idei nagy téli szezonra is több tetszetős, jobban használha­tó, tartós, esztétikus, logikai készséget és ügyességet egy­aránt fejlesztő játék került a boltokba, mint tavaly. Gépvásárlásra, kapacitás- bővítésre néhány szövetke­zet és vállalat között 100 millió forint állami támoga­tást osztottak ki. Azzal kell „fizetniük”, hogy korszerű játékokkal állnak a magyar gyerekek rendelkezésére. A Könnyűipari Minisztérium­ban állandó játékipari bi­zottságot hoztak létre. Az első INTERPLAYEXPO-ki- állítás után megalakult a Játékstúdió. Formatervezők, iparművészek, pszichológu­sok és pedagógusok közre­működésével új játékok fej­lesztésével foglalkozik. Csak olyan játékok kapnak zöld utat, melyek eredménnyel versenyezhetnek a hasonló importgyártmányokkal. — Az idei forgalom vár­hatóan eléri az 1 milliárd 100 millió forintot — mond­ja Pető György, a TRIÁL Sport-, Játék- és Hangszer­kereskedelmi Vállalat keres­kedelmi főosztályának he­lyettes vezetője. — Az utol­só negyedévben 100 millió forint értékű játékkal többet kínálunk, mint tavaly, ösz- szesen 2500—3000 féle ter­mék került a boltokba. A modellautók gyűjtőit 260 ezer Match-box kocsi várja a karácsonyi szezonban. Ta­valy szinte teljesen hiány­zott a választékból a képes játékkocka. Szovjet, cseh­szlovák és kínai exportból most 267 ezer készletet si­került beszerezni. Egymillió baba találhat vevőre. 100 ezerrel több, mint egy éve. Társasjátékból és játékkár­tyákból együtt szintén egy­millió a készlet. A nagy számok megté­vesztők lehetnek, ha nem vetjük össze a kínálatot a kereslettel. Mert bizony, ha a szülő bemegy a boltba, a 3000-féle játék közül né- hánnyal csak akkor találko­zik, ha a szerencsével sem áll hadilábon. Számos já­tékból ma még megközelítő­leg sem sikerül annyit gyár- ' tani, importálni, amennyi el­kelne. Egyetlen példa: a népszerű LEGO-játékokból lényegesen többet sikerült beszerezni, mint tavaly, mert a gyermekévre való tekin­tettel nagyobb volt a valu­takeret. Ez a lényegesen több építő viszont annyira kevés, hogy árusítását csak novem­berben kezdték meg. így szinte az egész évi behoza­tal a karácsonyfák alá ke­rül. — A hazai gyártókkal szemben a kereskedelem eddig kényszerhelyzetben volt — mondja Korom Fe- rencné, a játékosztály veze­tője. — Szinte kivétel nél­kül mindent megvásárol­tunk. Az idén válogatni is lehetett. Kétszáz elavult já­tékot, mondjuk ki: bóvlit, nem vásárolt meg a keres­kedelem, és további termé­kek megszüntetésére szava­zunk. A játékellátásban ma 55 vállalat és szövetkezet vesz részt. Egy év alatt tízzel csökkent a számuk, de a ke­reskedők még így is soknak tartják. Csak nagy soroza­tokkal lehet megteremteni a gazdaságos gyártás feltétele­it. A lassacskán éleződő ver­seny eredményeként például a tsz-melléküzemágak, s más kezdetleges módszerrel termelők eltűntek a hazai piacról. Tágabb értelemben véve, mert a vásárokon, pia­cokon a kisiparosok mfl- anyagkacat-kínálata még nőtt is. A hatósági rendelke­zéseket gyakran kijátsszák. Az előírásoktól eltérő, oly­kor egészségre ártalmas, sőt balesetveszélyes játékok zö­me fővárosi kisiparos-műhe­borítókat, grafikákat is ké­szített. A Politechnika Ipari Szö­vetkezettel a Triál ötéves együttműködési szerződést kötött. A fejlődés gyorsabb a vártnál. Idén 45 millió fo­rint értékű játékot ad a szövetkezet a kereskedelem­nek, jövőre 20 millió forint­tal növelik a játéktermelést. Szintén ÁIB-díjas a Deb­A békéscsabai Univerzál nagyáruház játékosztályának kíná­lata; kirakós logikai játékokból. Itt is sűrűn elhangzik a vevők kérdéseire: „Sajnos, nincs...” Fotó: Gál Edit lyekből kerül ki, de vidéken értékesítik jókora haszonnal. A selejtáradat visszaszorí­tására egyedül az ellenőrzé­sek szigorítása nem elegen­dő. Egyszerűbb és hatáso­sabb módszer, ha az állami boltok játékkészlete mellett nem tudnak megélni a bizsu­árusok, a játékkínálat isme­retében, vagy javul a kis­ipari termékek minősége, vagy versenyképtelenné vá­lik. Ez azonban csak vágy. A BNV-n nagy meglepe­tést keltett, hogy a Politech­nika Ipari Szövetkezet egy­szerre 17 új játékot muta­tott be. Az Állami Ifjúsági Bizottság játékfejlesztési pá­lyázatán díjat is nyertek, s több közülük viselheti a Ki­váló Áruk Fóruma emblé­mát. Például a térbeli mo­zaik. Hasonló, térlátást fej­lesztő játékokból több kel­lene. Sikert aratott a „bű­vös dominó”, a „kelj fel ka­csa”, a négyféle játéknyom­da és az új ABC-játék. A termékek szép megformálá­sa Sziksznian Wanda ipar­művészt dicséri, aki játékos Bartók Józef: Erza ládája Képeink „Az anyaföld szeretete az, ami pályámat és ké­peim témavilágát meg­szabja. Minden más eb­ből következik, ide gyö­kerezik, ebből indul ki" — írja egy korábbi ki­állítási katalógusban ön­magáról, hitvallásként Bartóki József. Mezőberényben szüle­tett, e nagyközségben él ma is. Tanári diplomá­ját Szegeden szerezte meg. Jelenleg az egyik általános iskola tanára. Egy héttel ezelőtt nyílt meg szülőfalujában „ju­bileumi” kiállítása, öt­venedik születésnapjára, festői munkásságának harmincadik évforduló­jára rendezték. Szinte valamennyi me­gyei képzőművészeti tár­lat résztvevője. Kiállítá­sa volt Zrenjaninban is. Most néhányat mutatunk be a legutóbbi évek ter­méséből. receni Műanyagipari Szö­vetkezet „U”-építője. A vár­ható nagy kereslet miatt még csak halkan mondják, hogy elkezdték a műanyag hintalovak gyártását. A hin­taló évtizede hiánycikk. Ka­rácsonyra ötezer kerül a boltokba, jövőre igény sze­rinti mennyiséget szállíta­nak. A Dunaplaszt Szövetkezet „Kody” elnevezésű, új logi­kai játéka a 3-7 éves gye­rekeknek nyújt hasznos szó­rakozást. A komplex mate­matika tanuláshoz, alapmű­veletek elsajátításához ad se­gítséget. Senkit se riasszon el a fantáziátlan elnevezés! A Kody akár az év játéka címet is megpályázhatná, s megkapta az Á1B különdí- ját. ‘A boltokból qr&k alatt elkapkodják. 20 ezer készül a szövetkezetben karácso­nyig. A Műanyag és Fémfeldol­gozó Szövetkezet több új műanyag játékkal rukkolt ki, legötletesebb az Allatkert elnevezésű építő-kirakójáték. A játékoknak közel fele importból érkezik. A tőkés országokból 50 millió forint értékben sikerült vásárolni. A többit a szocialista orszá­gok szállítják. A Szovjetunióból 1 millió rubel értékű játékot vásá­roltunk. Legnagyobb játék­szállító az NDK, 3,5 millió rubel értékben. A kereskedelem novem­berben egyeztette a gyárak­kal a jövő évi terveket, igé­nyeket. Bevallott cél, hogy öt-hat évenként szeretnék teljesen megújítani, kicse­rélni a kínált játékkészle­tet. Kádár Péter TÉKA Borisz Pilnyak: Meztelen év Kevés szuggesztívebb, sod­róbb lendületű regényt ír­ták a forradalomról,' mint Borisz Pilnyak. A téma iro­dalma szinte áttekinthetet­len, mert hiszen még ma is gyarapodik. Az olvasó azon­ban — érthetően — első­sorban a kortárs szemtanú élményeire kíváncsi. Ez ma­gyarázza Iszaak Babel és Vszerolod Ivanov népszerű­ségét, olvasottságát. Borisz Pilnyak azonban egészen másfajta élményt ígér. 1921- ben megjelent regényében az akkori jelen: 1919. történe­tét írja meg, a forradalmat és a polgárháborút, amit ő „hóviharnak” nevez. A ha­talmas, tektonikus erejű mozgás, amely 1917. őszén megrázta Oroszországot, éle­teket, sorsokat mozdított ki addigi pályájukról, nem kis szenvedést is okozva. A há­borúban kimerült országot szinte az elviselhetetlensé- gig meggyötri a több évig tartó polgárháború, az éhín­ség, a járványok és a fron­tok ide-oda hullámzása mi­att keletkezett anarchia. Ma már mindez a történelem­tankönyvekben olvasható. Csakhogy a tankönyvek szá­raz mondatai mögött nem látjuk magukat a sorsokat, s — természetükből következő­en — nem szólhatnak róluk az ünnepi megemlékezések sem. Holott ezeknek az ese­ményeknek valóban megvolt a maguk történelmi pátosza, sőt romantikája is. Pilnyak regényében azt mondja az egyik szereplő, hogy az orosz népnek nem volt történelme. Arra utal ezzel, hogy a nép csupán el­viselte azt, ami történt vele, amit .döntöttek róla, bele­szólása nem volt. 1917-et azért érezte döntő fordulat­nak minden résztvevő — bármelyik oldalon is állt —, mert rá kellett döbbennie, hogy a muzsik- és a mun­kástömegek mozgása ezúttal feltartóztathatatlanul egy irányba halad. Ez után a forradalom után már más módon kell élni és gondolkodni a történe­lemről, a tömegekről, a poliflkáról. Pilnyak termé­szetesen ábrázolja az elmon­dottakat. Nagyon izgalmas és hatásos módon. Mozaikkoc­kákat rak egymás mellé, sorsokat és jellemeket, aho­gyan az idő nagy kihívására felelnek, illetve megfelelnek. A cselekmény színhelye az orosz vidék: a kisváros és a falu. Ma már hajlamosak vagyunk a lezárt történelmi eseményeket, megoldódott konfliktusokat leegyszerűsí­teni. Pilnyak minden hőse drámaként éli meg 1919-et. Regényének kompozíciós el­ve igen egyszerű: a négy évszak a keret, s ebben a ke­retben mutatja be, ütközteti a különböző nézőpontokat. Először Ordinyin városét, azon belül az Ordinyin her­cegi családét, majd egyszerre tágítva is, szűkítve is a kört a környék parasztjait, sőt a távoli Moszkváét is bemu­tatja. Ordinyin városát pél­dául többször elfoglalják a vörösök is, a fehérek is. Nincs élelem, tüzelő, ivóvíz, leáll a termelés az üzemek­ben. De nem áll meg maga az élet, a mozgás. Ezt su­gallja maga az említett ke­ret is: a természet, az évsza­kok ciklusai. Pilnyak mód­szere a látszólagos szenvte- lenség. Kommentár nélkül montírozza egymás mellé a különböző sorsokat, életsze­leteket, véleményeket: a her­cegi családét, a polgárokét, a szektás muzsikokét, a kom­munában élő anarchistákét, a fehérekét és bolsevikokét. Szerelmek szövődnek, há­zasságok köttetnek, ölnek és megöletnek emberek a félel­metes kavargásban, mint kint a természetben: a hóvihar­ban. De ahogy előrehalad a sok-sok egymás mellett futó cselekményszál, úgy egysze­rűsödik és világosodik meg a kép. a kompozíció. Egy­szersmind tudatosodik az ol­vasóban is, hogy a forrada­lom, az azt követő polgár- háborúval, a tengernyi vér­rel és szenvedéssel együtt is a rend irányába halad. A regény'utolsó oldalain mára termelés Megindulásáról ol­vashatunk: szenet adnak a bányák, gabonát visznek a vonatok, szerelik a szétron­csolt gépeket, mert a „mun­kásoknak nincs mit tenni, nem bírják elviselni a tét­lenséget”. Több mint szimbolikus je­lentésű az egyik főhős, Ar­hip Arhipov töprengése, aki nem találja az idegen sza­vak szótárában az „idilli” szó jelentését. A forradalom nem idill, nem idilli: önzé­sek, akaratok, ősi butaság és az eszmélő öntudat csapnak össze, emberek, csoportok, sőt osztályok tűnnek el a történelem süllyesztőjében, s minden vérrel, tengernyi emberi vérrel járt. Olykor elmegy egész a szentimenta- lizmus határáig is, amikor egy egyéni vágyakról, vá­gyak beteljesüléséről beszél (lásd falusi lakodalom. Ar­hipov és Natalia házassága), míg más részekben vad cres- cendóként is a halál (éhín­ség, járvány, fagy, háború) tombolását mutatja be. Ne feledjük a regény megjele­nésének dátumát: 1921. A mai magyar olvasó úgy ol­vashatja — Klántor Péter ízes fordításában —, mint egy tudósítást, amelynek a hitele éppen a művészi ere­jében van. Az esztétikum a jelen frissességét adja a tör­ténelemnek. • Horpácsi Sándor Bartók József: Őszi táj

Next

/
Thumbnails
Contents