Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
1979. december 15., szombat ► Zsíros kenyér — hagymával? őse felejtem azt a délelőttöt. Ültünk a pálmákkal övezett nappaliban. A bárszekrény metszett üvege mögött márkás italok címkéit böngésztem, miközben a házigazda kaviárral kínált. Egyik kezével a francia konyakkal teli poharat nyújtotta, a másikkal pedig a saját főzésű szilvóriumos fiaskóból kortyolgatott. Komótosan leült a csipkékkel díszített bőrfotelba és jóízűen ette a zsíros kenyeret — hagymával. Egy pillanatra megdöbbentem, és régi emlékképek tolultak elém. A barna, nyúlós kenyér, amely megpirítva sem ízlett. Anyám arcára gondoltam, amint sajnálkozva, szomorúan tárta szét a karját: unszolásomra vett egy fogkefét, de krémre már nem futotta. Ekkor a világ legtermészetesebb cselekedeteként sóval mostam meg a fogaimat. Ki hitte volna: ragyogó fehérek lettek. Néztem az ember házipapucsba bújtatott lábát, tömött bajuszát, amelyen kövér morzsák billegtek. Miért hozakodom elő a régmúlttal? Amikor a szülői ház is megváltozott. Eltűnt a búboskemence, a meleggel bélelt kuckóval. Csempekályha ontja a meleget, a konyhában a gáztűzhely sárgás lángja vibrál, s a fából készült máktörőt felváltotta a kávéőrlő. De elválasztható-e az életmód a történelemtől, amikor mindkettő együtt formálja, meghatározza létezésünk, nemcsak a külső jegyeket, hanem lényegi, tartalmi elemeit is. Az ember történeti voltáról írta Gramsci: ......nem elég ismer ni e viszonyok összességét úgy, ahogyan egy időpontban létezik.... hanem az a lényeges, hogy genetikusán ismerjük, kialakulási mozgásában ismerjük; mivel minden egyes egyén nemcsak a meglevő viszonyok, hanem e viszonyok történeti folyamatainak szintézise, vagyis az egész múlt összefoglalása.” Első csodálkozásomból felocsúdva már megértettem alkalmi ismerősömet, hogy kedveli a lila hagymát, kacsazsírral megkent kenyérrel. A terméskővel körülbástyázott házában eszébe sem jut, hogy nemrégen elragadtatva bámulta a tovasuhanó „luxuskocsit”, a műszaki bolt kirakatában a Tavasz televíziót. Ne tagadjuk: olyan tárgyakat, járműveket kezelünk biztonságosan, amelyeknek a megszerzése egykét évtizede szinte elérhetetlennek tűnt. Kérdés: kiala- kítottuk-e ezekhez az eszközökhöz való viszonyunkat, a mindenképpen reális értékrendet? Mindezt azért vetem fel, mert az utóbbi években a társadalomtudományban és a közvéleményben egyre több szó esik a szocialista életmódról, amely fejlődésünk fontos kulcskérdése. Persze, az életmód fogalma nem azonos az életszínvonallal. Leegyszerűsítve: nemcsak arra kell felelnünk, hogy miből, hanem arra is: hogyan élünk. Ismertem egy idős embert. Távoli tanyán élt, magányosan. Senkije nem volt, egyetlen bátyja akkoriban halt meg külföldön. A háza döbbenetesen nézett ki. Kívül, belül málló falak, kétes tisztaságú ágyneműjéből csak úgy szálltak a pihék. Azt beszélték: több százezer forintja van a takarékban, s ki tudja mennyi a szalmazsákban. Pénz beszél, kutya ugat, mondogatta az öreg, miközben kivillantak sárga fogai. Minden idegenre ráuszította a kutyát. Á közelmúltban találtak rá: négy napja nem élt. A szociológusoknak bizonyára erre is van tudományos tézisük. Az, hogy a szocializmusban az életmód legfontosabb vonása a kollektivizmus, a humanizmus, a tudatosság. s itt meg kell állnunk egy pillanatra. A marxista—leninista társadalomszemlélet ugyanis az alkotó ember képességeinek kibontakoztatását csak a munka révén tudja elképzelni. Ez az életmód alakításának alapvető kérdése. Néhány évvel ezelőtt gyakran találkoztam munkáscsaládokkal. Az ötgyermekes segédmunkás lakásában nem volt pompa, ragyogás. Mégis meghitt melegséget árasztottak a falak, a saját maga készítette virágtartó, az akvárium. Nem jutott minden napra hús, sör a paprikáskrumpli után. A gyerekek fanyalgás nélkül fogyasztották a tejet, a kenyeret, s örültek, ha a takarítónő édesanyjuk évente egyszer szerezni tudott néhány szem narancsot. Minden sajnálatot visszautasítva tudomásomra hozták: láttam volna őket két esztendeje! Lakás, megtakarított pénz nélkül. Valóban, az életmódváltozások — hasonlóan a tudathoz — bizonyos időeltolódással követik az anyagi feltételek változásait. A lakáskörülmények javulása nem feltétlenül jár közvetlenül a lakáskultúra fejlődésével. A nagyobb jövedelem sem vezet azonnal a fogyasztási szokások lényeges megváltozásához. Két esztendeje az életmód torzulásait kutatva jutottam el egy falusi temetőbe. Két fiatalember szorgoskodott, keverte a sódert, alig akartak velem szóba állni. A kiparcellázott sírhelyek úgy sorakoztak, mint egykor a levert karók a földben. A föld alatti kripta 10—15 ezer forintba kerül, carrarai márvánnyal természetesen még többe. A töpörödött öregasszony csak úgy maga elé motyogta: megbeszéltük az urammal, hogy így a gyerekeknek is jobb lesz. Ha jönnek az autóval megállnak a kövesúton és elhelyezik a virágokat. így csinálja ezt mindenki, nehogy megszóljanak: -nekünk erre sem telik. Ügy látszik, nem volt igaza a görög bölcselőnek, aki azt mondta: „Mindenhonnan egyforma az alvilágba való lemenet.” így válik szinte semmivé elesett emberek megspórolt, . évtizedekig gyűjtögetett pénze. Az értelmes, takarékos élethez pedig hozzá kell szoktatni magunkat. Egyik ismerősöm mesélte. A házaspár évekig járta Nyugat- Európa nagyvárosait. Amikor élményeikről kérdezték őket, csupán a bazársoron eltöltött kellemes emlékeket elevenítették fel. Mennyit si- . került lealkudni az aranyláncból, s elragadtatással beszéltek a szexboltok kínálatáról. A Louvre, Róma és Velence nevezetességeiről lekicsinylőén nyilatkoztak. Pénzük volt, s közben hamis ideákban, ideálokban gondolkodtak. Kétségtelen, hiába a kritika, az elmarasztalás a kispolgárinak bélyegzett viselkedési formák ellen, miközben ennek az életformának külső anyagi, és belső egyensúlyi állapota él, létezik társadalmunkban. ; Mindez a múltban gyökerezik, hiszen a létbizonytalanság közepettte világos, hogy ez az életvitel volt a földi boldogság netovábbja. A gesztusokban megmaradtak a habzsolás, a szerzés, az ezzel járó hajlongás tünetei. Losonczi Ágnes szociológus írja egyik munkájában: „Miközben az emberi természet bámulatos módon képes a legszélsőségesebb és legszokatlanabb helyzethez is alkalmazkodni — más kérdés, hogy ez mibe kerül az embereknek és a társadalomnak —, ugyanakkor az új helyzetekhez való alkalmazkodásban is mindig kialakítja azokat a támasztékokat, amelyekkel valamilyen módon fenntarthatja azt, amit megszokott.” És most éppen erről a magatartásról van szó! A párt Központi Bizottságának decemberi határozata egyértelműen leszögezi: az előttünk álló esztendőkben az életszínvonal megőrzése, a reáljövedelem szinten tartása a cél. De mindezeknek az a feltétele, hogy a termelés hatékonyabb legyen, a bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez. Egyértelmű: ebben a helyzetben az életmód eddigi menete is némiképp megváltozik. Lesz aki, munkája és rátermettsége szerint sokkal többet keres, mint a lazsá- lók. A jól dolgozóknak jut kocsira, hétvégi házra, mandarinillatú szappanra, ha igénylik. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, amiről alig-alig beszélünk. n evezetesen annak az elvnek a hirdetéséről van szó, miszerint dolgozni, alkotni jó, mert a munka nemcsak a megélhetés forrása, hanem az életörömé, az értelmes emberi életmódé is. S akkor az se lesz baj, ha a zsíros kenyér és a hagyma mellé olykor kaviárt teszünk az asztalra. Seres Sándor IHMHHMtMMMHUHMIHWHMMHtMnmHMmWMMMMHUHMUMMMMHMV Hírek az új békéscsabai postáról Az új épületbe költözést ünnepelték a békéscsabai 1- es számú megyei postahivatal dolgozói december 8-án, egy házi ünnepségen. Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője és Szántó István megyei hivatalvezető az új létesítmény berendezésében és átköltöztetésében kimagasló munkát végzőknek pénzjutalmat adott át. A hivatal vezetője köszönetét mondott a városi pártbizottság és a tanács támogatásáért, amelyet a postahivatal felépítéséhez nyújtottak. Az új békéscsabai megyei postahivatal felépülése igen nagy jelentőségű az ott dolgozók életében is, hiszen itt korszerű berendezések, tiszta és szép munkahelyek, szociális létesítmények biztosítják a zavartalan munkavégzést. Az itt eltöltött egy hónap bizonyítja, milyen nagy jelentősége van ennek a jó munkahelyi közérzet, s a minőségi munka végzése szempontjából. Mint köztudott, a régi postahivatal több mint fél évszázaddal ezelőtt épült, s az utóbbi évtizedekben már a zsúfoltság volt rá jellemző. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Maradjanak a nagyszülőknél? Amikor a házastársak elváltak, két kiskorú gyermekük bírósági határozattal az anyai nagyszülőkhöz került. Az apa négy évvel később, arra hivatkozva, hogy újból megházasodott, rendes lakása, jövedelme van, a gyerekek gondozását felesége vállalja, nála történő elhelyezésükért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság, helyt adott a keresetnek. Törvényességi óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és az apa kérelmét elutasította. — A családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermekek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődése jelenlegi környezetükben már nincs biztosítva, és érdekük a másik szülőnél vagy más helyen történő elhelyezésüket teszi szükségessé — hangzik a határozat. — A nagyszülők ragaszkodtak unokáikhoz. Egyebek között arra is hivatkoztak, hogy az apa rendszertelenül, néha évekig sem látogatja a gyermekeket. Az apa ezt tagadta, s kijelentette: legalább évente kétszer fölkereste őket. A tárgyaláson azonban beismerte, hogy egy éve nem találkozott velük. Az is kiderült, hogy a nagyszülők unokáikat hosszabb időre, nyaralásra szívesen átengedték volna apjuknak, az azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Viszont az apa sem vitatta, hogy a nagyszülők a kicsinyekről minden tekintetben megfelelően gondoskodtak, az idős házaspár lakáskörülményei pedig az övénél jobbak. — Mindezekből nyilvánEgy súlyosan beteg asz- szony a kórházban látogatóban nála tartózkodó férfit megkérte: hívjon tanúkat, mert végrendelkezni akar. A tanúk megjelenése után pedig kijelentette: minden vagyonát a szóban forgó férfira hagyja. Másnap meghalt. A szóbeli végrendelkezés érvénytelenségének kimondásáért az elhunyt testvére pert indított. A beperelt férfi viszontkeresettel élt, amelyben örökösi minőségének megállapítását kérte. Az alsófokú bíróság a keresetnek helyt adott, és a viszontkeresetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a férfi gondoskodott a tanúkról, és a végrendelkezésnél a nagybeteg ágyánál is jelen volt. Ezért közreműködőnek minősül, ami a javaló, hogy megfelelő szülő—gyermeki kapcsolat nem alakult ki — hangzik tovább a határozat. — A gyermekeknél az anyai és az apai szerepet a nagyszülők töltik be, és biztosítják azt a családi környezetet, amelyből való kiemelésük a kicsinyek érdekével ellentétes volna. vára történt szóbeli végrendeletet érvénytelenné teszi. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett, és a végrendeletet érvényesnek mondta ki. — Közreműködő az, akinek a végrendelet tartalma kialakításában meghatározó szerepe volt — hangzik a határozat. — Ez esetben az örökösül kijelölt férfi mindössze küldönc szerepet töltött be, amikor a beteg kérésére végrendeleti tanúkat hívott. Hogy az aktusnál jelen volt, csupán passzív magatartás, ami a végrendelet megalkotására nem hatott ki. A szóbeli végrendelet tartalma kialakításában az illetőnek semmi szerepe sem volt, ezért őt nem lehet közreműködőnek minősíteni. Végrendelkezés szóban, betegágyban A Fővárosi Cipőbolt Vállalat gyermekcipő-szakboltot nyitott a fővárosban, Múzeum krt. 21. sz- Blat‘ (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) flz üzletek ünnepi nyitvatartása A Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint az üzletek ünnepi nyitva tartása a következőképpen alakul: December 22-én, szombaton minden nyíltárusítású üzlet hétköznapi, a vendéglátóipari egységek szombati rend szerint tartanak nyitva. December 23-án, vasárnap minden élelmiszerbolt, csarnok és piac 7—13 óráig nyitva tart. Az iparcikküzletek és áruházak egész nap zárva lesznek. A vendéglátóipari, édesség- és virágüzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 24-én, hétfőn a tejet, kenyeret és halat árusító élelmiszerüzletek, csarnokok és piacok 7—13 óráig tartanak nyitva. A tejet, kenyeret és halat nem árusító élelmiszerboltok, az iparcikküzletek és áruházak egész nap zárva lesznek. A vendéglátóipari, az édesség-, dohány- és virágboltok 15 óráig fogadják a vásárlókat. A szállodával rendelkező éttermek, valamint az utasellátó éttermek 20 óráig tartanak nyitva. December 25-én, kedden minden nyíltárusítású üzlet egész nap zárva lesz. A virágüzletek vasárnapi, a vendéglátóipari egységek szombati rend szerint tartanak nyitva. December 26-án, szerdán minden nyíltárusítású üzlet egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari, az édesség-, dohány- és virágboltok vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. December 29-én, szombaton, minden nyíltárusítású üzlet, csarnok és piac rendes hétköznapi, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 30-án, vasárnap, minden élelmiszerüzlet, csarnok és piac 7—13 óráig tart nyitva. Az iparcikkboltok és áruházak egész nap zárva lesznek. Az édesség- és virágüzletek, a dohányboltok vasárnapi, a vendéglátóipari üzletek szombati rend szerint tartanak nyitva. December 31-én, hétfőn, minden nyíltárusítású üzlet egész nap zárva lesz. Az édesség-, dohány- és virágüzletek vasárnapi, a vendéglátóipari üzletek a szokásos szilveszteri rend szerint tartanak nyitva. Január 1-én, kedden minden nyíltárusítású üzlet egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari, az édesség-, a dohány- és virágüzletek vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. Téli esték hasznos elfoglaltsága Fotó: Gál Edit
