Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

Rendet, tisztaságot a munkahelyeken! 1979. december 14„ péntek fTTJiHMTd Államigazgatás, főiskolai fokon I SZOT munkavédelmi osztályának ajánlása pokat kezdeményezni a leg­jobb szervezési, műszaki stb. megoldás feltárása érde­kében. Bár az akció május 1-re összpontosítja a munkát, nem tekinthető azonban kampányfeladatnak. Az alapvető cél a folyamatos rend és tisztaság. Minden évben május 1-e alkalmával értékeljék az akciót. Az értékelés önálló formában vagy a szocialista munkaverseny értékelésének keretében történhet. A lé­nyeg, hogy megfelelő er­kölcsi és anyagi elismerés­ben részesüljenek azok, akik többet tettek a rendért, a tisztaságért. Szükséges az akció eseményeit, a verseny eredményeit a helyi sajtó­ban, a faliújságon, hangos­híradóban nyilvánosságra hozni. Az akcióval kapcsolatban alapvető feladat, hogy rend, tisztaság legyen a vállala­tok, a szövetkezetek és az intézmények (hivatalok, is­kolák) területién, esztétiku­sabbá váljék a munkahelyi környezet, növekedjék a munka kulturáltsága. Tart­sák tiszta és jó állapotban a gépeket, berendezéseket, jár­műveket, szerszámokat, egyé­ni védőeszközöket. Ellenőriz­zék a gazdálkodó szerveze­tek járműveinek a állapo­tát, hogy azok műszakilag rendben és esztétikailag megfelelő állapotban legye­nek. Folyamatos karbantar­tásra szorul a munkahelyek útburkolata, felújításra min­den KRESZ-tábla. Szervez­zék a fáradtolaj összegyűj­tését és hasznosítását. Elengedhetetlen, hogy be­tartsák a technológiai előírá­sokat, és semmilyen felesle­ges anyagot ne használjanak, amelyek a munkahelyet és a környezetet szennyezik. Le­gyen követelmény a gépek, berendezések kőiül keletke­zett hulladékok rendszeres gyűjtése, válogatása, elszál­lítása és a hasznosítható hulladékok ismételt fel- használása. Fordítsanak nagy figyelmet a raktárak, pincék, padlások általános rendjére, illetve lomtalanítására. Az udvar, az utak, a folyosók, az átjárók, a lépcsőlejáratok rendje és tisztasága munka- és tűzvédelmi kérdés is. Gondoskodjanak a felesle­gessé vált göngyöleghalma­zok eltüntetéséről, a vízle­vezető árkok tisztításáról, zöldterületek kialakításáról, a virágok ültetéséről, azok folyamatos gondozásáról, ápolásáról. A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága és az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal által meghirdetett országos kör­nyezetvédelmi társadalmi akciósorozat programjához a magyar szakszervezetek is csatlakoztak, és a munkahe­lyek kulturáltabbá tétele ér­dekében ismételten meghir­detik a „Rendet, tisztaságot a munkahélyeken május 1-re” akciót. Ezért a SZOT mun­kavédelmi osztálya felhívja az ágazati-iparági szakszer­vezeteket, hogy hirdessenek tisztasági versenyt a válla­latok, szövetkezetek, intéz­mények között. E társadalmi akciókat el­sősorban a hulladékanya­gok összegyűjtésére, a ha­szonanyagok újrafelhaszná­lására, a munkahelynek és környékének rendezésére, szépítésére, fásítására, par­kosítására szervezzék. Se­gítsék, koordinálják és ellen­őrizzék területükön a tiszta­sági versenyt. Az akciót a gazdálkodó szervezetek és intézmények szakszervezeti bizottságai kezdeményezzék és szervezzék, a munkahelyi vezetés pedig biztosítsa a tisztasági verseny feltételeit (járművek, szerszámok, hul­ladékok elhelyezése stb.). Célszerű a teendőket a munkahelyi vezetés, az szb és a KISZ-szervezet által összeállított közös feladat­tervben rögzíteni. A szak- szervezeti bizottságok e munkában a szocialista bri­gádokra, a munkavédelmi aktivistákra (társadalmi fel­ügyelők, munkavédelmi őrök, KlSZ-aktivisták stb.) az üzemegészségügyi szolgá­latra, a Vöröskereszt segít­ségére támaszkodjanak. Az akció sikerének kulcsa a dolgozók aktivitása. Ennek érdekében célszerű ötletna­Épül Ferihegy Kedvezett az enyhe idő a Ferihegyi repülőtér rekonst­rukcióján dolgozóknak. A munkálatokra az idén mint­egy 840 millió forintot for­dítottak. Befejeződött a 3,7 kilométer hosszú, 60 méter széles leszállópálya, a guru­ló-, valamint az összesen több mint 5,3 kilométeres bekötő- és kitérő-úthálózat alapozása. Megkezdődött az irányítótorony új épületének alapozása, s előrehaladtak az egész műszaki bázis ener­giahálózatának — kazánház, villamosenergia-központ, gázfogadó állomás, 650 mé­ter közműalapút — építői is. Az esős napok kivételével még most is nagy erőkkel dolgoznak a hátralevő föld­munkákon, a vízelvezető csatornák építésén. Érdemes volt ezt a pályát választani A Békés megyei Népújság 1964-ben, 15 évvel ezelőtt megszólaltatta Kovács An- talnét, aki akkor már 21 éve volt körzeti védőnő. Pályá­ját 1943-ban Dombegyházán kezdte. Nagy szeretettel vé­gezte 36 éven át a munká­ját. — Nemcsak az egészség- ügyi nevelés tartozik ide, hanem a terhes anyák, a gyermekes anyák és a cse­csemők gondozása. A negy­venes években Dombegyhá­zán még erősen élt a babo­na. A cigányasszonyok rág­ták gyermekük kezéről a körmöt, nehogy tolvaj le­gyen belőlük. Aztán később, mikor megmutattam nekik, hogyan kell levágni, hálá­sak voltak ezért. A munká­mat 7 év múlva Gyomán folytattam, ahol előbb kör­zeti, majd járási-körzeti vé­dőnő lettem. S ahogyan tel­tek az évek, nekem is meg­született a három gyermek. A lányok nevelése is sokat segített abban, hogy így tud­tam foglalkozni az anyákkal. — Milyen tanácsokat adott? — Mindig olyan tanácsot adtam, amit magam is meg­fogadtam volna. S az évék alatt ért kudarcok mellett az adott erőt a folytatáshoz, hogy a szülők többsége ra­gaszkodott hozzám, igényel­te a segítségadásomat. — Ma is körzetben dolgo­zik? — Amikor a gyomai já­rásból szarvasi járás lett, ugyanabban a beosztásban marad tóim, de továbbra is volt körzetem Gyomán. Az utolsó öt év óta már nem dolgozom védőnői körzetben, a védőnőképzőből jönnek hozzám növendékek, akik­nek a gyakorlati oktatását irányítom a járásban. Az új növendékekkel ma is ugyanúgy járok az anyukák­hoz, és rendszeresen látoga­tok egy-egy községbe, a vé­dőnők munkájának segítésé­re, ellenőrzésére. — Változatosságot is je­lentett ez a hivatás? — Sok változatosságot, s amikor még a gyerekek ki­csik voltak, sok nehézséget is. A gyerekek születése után nemsokára meghalt a fér­jem, édesanyám segített a gyerekek gondozásában. Ké­sőbb a fejlődő egészségne­velés adta a változatosságot, hiszen egyre több ismerettel rendelkeztünk, és ma egyre több ismeretanyag áll a rendelkezésünkre a helyes gyermekneveléshez és a ter­hesgondozáshoz. — Ennyi év tapasztalata után mit tart a hivatás leg­fontosabb részének? — A széles körű tájéko­zottságon kívül úgy kell az anyákkal foglalkozni, hogy azok bizalommal fordulja­nak hozzám, higyjenék, bíz­zanak az én véleményem­ben, megítélésemben. — A Vöröskeresztben vég­zett tevékenysége hogyan függ össze munkájával? — Együvé tartozónak ér­zem a két feladatot, hiszen kezdettől fogva a fiatalok­kal foglalkoztam. Megszer­veztük az anyák iskoláját, ahol a kisgyermekek foga­dására készítettük elő a le­endő szülőket. Most is a csa­ládvédelemmel foglalkozom, az ifjú egészségőrök képzé­sével és a nagylányok isko­lájában a családi életre va­ló felkészítéssel és sok más egészségnevelési témával. A legújabb kezdeményezés kis­dobos egészségügyi tanfo­lyam, amelynek a tematiká­ját a Vöröskereszttel közö­sen készítettük a járásban. Főként gyakorlatiak ezek a foglalkozások, ahol az első­segélynyújtást és a helyes táplálkozást tanítjuk meg a gyerekeknek az ő nyelvü­kön, játékosan. A munka mellett még Gyomán tanácstag is, hosszú évek'•óta, és sok-sok kitün­tetés bizonyítja, mi minden­ben vett részt aktív, segítő­kész munkájával. Többek között megkapta ez évben a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést is. Vé­gezetül még elmondta: — Három lányom van, mindegyik pedagógus. Sze­rettem volna, ha mindany- nyian a védőnői pályát vá­lasztják. Persze, az is igaz, hogy így is foglalkoznak gye­rekekkel, szülőkkel, ha nem is olyan formában mint én, de hasonló nagy szeretettel és ragaszkodással. Számadó Julianna Az utóbbi időben az államigazgatás egységes rend­szerében végbemenő változások — korszerűsödés, egy­szerűsödés — a tanácsi dolgozók körében is szemlélet- változást, nagyobb hivatásbeli felkészültséget követel­nek. Számos munkakör betöltéséhez ma már nem elég az érettségi, a szakismeretek elsajátítása keli hozzá, mégpedig főiskolai fokon. Tavaly ősszel nyilt meg Bu­dapesten az ÁBamigázgatási Főiskola, mely közigazga­tási szakembereket képez az ország minden részébe. Az intézet vezetőjével, dr. Kelemen Ferenc főigazgató­val beszélgettünk a főiskola létrehozásának céljáról, az első év tapasztalatairól: — Mennyiben különbözik a főiskolai oktatás a tanács­akadémiai képzéstől? — Új, a régihez képest jó­val magasabb szintű állam- igazgatási szakemberképzés kezdődött el a főiskolán. Cél­ja, hogy az államigazgatás különböző területeire olyan embereket készítsen fel, akik mint igazgatásszervezők al­kalmasak a középvezetői munkakörök betöltésére, pél­dául a szervezési, igazgatási, jogi osztályokon vagy a he­lyi tanácsoknál. Tehát azok­ban a funkciókban, ahová nem szükséges speciális Vég­zettségű orvos, mérnök, pe­dagógus. Természetesen elő­ször lakásügyi, gyámügyi, ki­sajátítási előadók lesznek, szakigazgatási feladatokat látnak el, dolgoznak a költ­ségvetésgazdálkodás terüle­tén, s majd egy bizonyos gyakorlati idő után kerül­hetnek vezetői beosztásba. Főiskolánkat nemcsak a ma­gasabb színvonal különbözte­ti meg az akadémiától vagy, hogy bővebb ismereteket ad a hallgatóknak, hanem a felvételi rendjétől kezdve a szervezési rendszeréig, mű­ködéséig teljesen más fel­adatot tölt be. Míg az akadé­miákon két év volt a kép­zési idő, nálunk a nappali tagozaton három évig —he­ti kötelező 33 órában — ta­nulnak a főiskolások. — Milyen feltételekkel le­het bejutni a főiskolára? — A felvételi követelmé­nyek: nagykorúság, érettségi bizonyítvány, jó egészségi ál­lapot, egyéves gyakorlat a közigazgatás valamelyik hi­vatali szervezetében. Ez utóbbit az idén töröltük, mi­vel túlságosan leszűkítette a kiválasztás lehetőségét. Az első évben csak a tanácsok gyakornokai jelentkezhettek a főiskolára, most viszont gimnáziumokból, szakisko­lákból is kérhették a tanulók felvételüket. A felvételi vizs­ga tárgyai: magyar, történe­• lem vagy államigazgatási is­meretek. Idén 560 jelentke­zőből 300 volt a tanácsi gya­kornok, összesen 150-en nyer­ték felvételt (62 százalékuk nő.) Az egyéves gyakornoki idő helyett a kötelező ösz­töndíjszerződést vezettük be, amelyet a hallgató valame­lyik államigazgatási szerv­vel köt, elkötelezi magát, hogy tanulmányai elvégzése után ott fog dolgozni. A munkaadó viszont három éven át 700 forint ösztöndí­jat ad havonta a főiskolai hallgatónak. — Szép környezetben Bu­dán, a Ménesi úton épült fel a csupaüveg-falú oktatási in­tézmény. Kollégiuma 300 személy befogadására alkal­mas, szobái kétágyasak. Di­ákálom. — Valóban kevés fővárosi és vidéki egyetem, főiskola van ilyen kedvező helyzet­ben. A fiataloknak jóval na­gyobb a kötődése a választott pályához, jövőbeli munka­adójukkal szoros a kapcsola­tuk: a megyei tanácsok sze­mélyzeti osztálya év közben is figyelemmel kíséri őket; a második és negyedik félév végén egy hónap gyakorlati időt töltenek saját megyé­jükben. A somogyiak már megalakították klubjukat, ál­landó összeköttetésben van­nak a megyei tanácsukkal. — Mit tanulnak a három év alatt? — A világnézeti tárgyak oktatása azonos a többi fő­iskoláéval. A jogi tartalmú tárgyak elsajátítása rendkí­vül fontos. Az államigzgatási jog mondhatni a legterebé- lyesebb ága jogrendszerünk­nek, a társadalmi élet min­den területét szabályozza. Ezenkívül más jogágazatok — például polgári, büntető-, munkajog, szövetkezeti jog — alapvető szabályaival is tisz­tában kell lenniük, külön­ben nem tudnának szabály­sértési eljárásokat indítani. A gyámügyek intézéséhez vi­szont a családjog, a Polgári Törvénykönyv ismerete szük­séges. A közgazdaságtudo­mány köréből: településfej­lesztés, -gazdálkodás, -ellá­tás, gazdasági elemzés, sta­tisztika, költségvetés-gazdál­kodás, adóigazgatás stb. tár­gyak szerepelnek a tanterv­ben. Tanulnak szervezés-ve­Boltok a külterületen A Gyoma—Endréd és Vi­déke ÁFÉSZ működési terü­letén a lakosság egyötöde külterületen él. A 4 és fél ezer ember ellátását 6 kis­kereskedelmi, 4 vendéglátó­ipari üzlet és 3 felvásárló- hely oldja meg. Az áru el­juttatása, elosztása nem kis gond elé állítja a szövetke­zetét. A nagykereskedelmi vál­lalatok csak öregszőlőbe, Nagylaposra és részben a hunyai tanyai boltba szállít­ják ki közvetlenül a porté­kát. A FÜSZÉRT-nek az a gyakorlata, hogy a belterü­leti ABC-áruházakmál teszi le az árut, a további szállí­tás már a szövetkezet fel­adata. Ezek az egységek mintegy másfél millió forintos áru­készlettel rendelkeznek, amely kielégíti az igénye­ket. Alapvető cikkekből azo­nos választékot kínálnak, mint a belterületi üzletek. Hűtőgépeket, vitrineket he­lyeztek el, amely lehetővé tette a tej, a tejtermékek, a felvágottak, a mirelit áruk forgalmazását. Az év első felében a kiskereskedelmi és a ven­déglátó üzletek 8 mil­lió forintot forgalmaztak. Ennek 80 százaléka az élel­miszerek, ételek, italok el­adásából származott, a töb­bit a táp, takarmány és a vegyesiparcikkek értékesíté­séből érték el. Sajnos, a felvásárlási for­galom mindössze 250 ezer forintot tett ki, amely azt jelenti: csökkent a háztáji termelés, illetve a zöldség, zetési ismereteket. Az appa­rátus és a lakosság viszonya fontos téma, hisz a közigaz­gatás szervezetei, intézmé­nyei a lakosság különféle gazdasági-társadalmi szük­ségleteit kell, hogy kielégít­sék. A vezetéselmélet elsajá- tísásával pedagógiai, pszicho­lógiai’ felkészítésben is ré­szesülnek, mely az emberi kapcsolatok megteremtéséhez ad segítséget. Tanulnak re­torikát, stilisztikát is. A jö­vőre nézve: a hatodik fél­évben a korszerű ügyinté­zéssel összefüggő számítás­technikai-szervezési felada­tokkal is foglalkoznak. — A főiskolának három tagozata van: nappali, esti, és levelező. A két utóbbiról még nem beszéltünk... — Szintén tavaly indult az esti tagozat, heti három al­kalommal este 4-től 9-ig tartunk előadásokat. A hall­gatók fővárosiak és Pest me­gyeiek. Veszprémbe helyez­ték ki levelező tagozatunkat. Itt szervezik a konzultáció­kat, itt vizsgáznak, itt vehe­tik át az indexeket is. A ta­nulmányi idő, épp úgy, mint az esti tagozaton, négyéves. Szombathelyen folyik a ki­egészítőképzés. Nagy a jelen­tősége a községi tanácsok el­nökeinek képzésében. Köz­tudomású, hogy az elkövet­kező választásokon sokat szá­mít majd, hogy a tanácsi ve­zető kellő szakértelemmel látja-e el elnöki tisztségét. Még korábban, akik a ta­nácsakadémián 1972. decem­ber 31-e után kaptak okle­velet, most másfél év alatt különbözeti vizsgával főisko­lai végzettséget nyerhetnek. Kétezren jelentkeztek, előre láthatóan öt év alatt vala­mennyien lehetőséget kapnák a főiskolai oklevél megszer­zéséhez. A levelező és kiegé­szítő képzéshez helyet ad Nyíregyházán a megyei ta­nács továbbképző intézete is. A főiskola 57-tagú tanári ka­rából 10—10 vidéki oktató. — Továbbképzéssel nem foglalkozik a főiskola? — De igen. A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének feladatkörébe tartozik a megyei tanácsok tisztség- viselőinek, egyes osztályve­zetőinek továbbképzése, ame­lyet a főiskola szervez. Mód­szertani segítséget is adunk a megyéknek, például temati­kai ajánlásokkal. Koordiná­ló szerepet töltünk be az MT Tanácsi Hivatala és a minisztériumok között. Re­méljük, hogy pár év múlva tanszékeinken elmélyültebb kutatási munkával is foglal­kozhatnak: így az államigaz­gatási oktatás mellett tartal­mi kérdésekben is meghatá­rozó szerephez juthatunk. Horváth Anita gyümölcs, baromfi nagy ré­szét a szabadpiacon értéke­sítették. Az üzletek, a póhalmi és az állami gazdasági vegyes­bolt kivételével, a szövetke­zet saját tulajdonában van­nak. Jó állapotú az öreg- kerti 57-es számú vegyesbolt és a falatozó, megfelelő az 56-os számú vegyesbolt, a gulyásbisztró. Tatarozni kell viszont a nagylaposi vegyes­boltot és a birkacsárdát, va­lamint a hunyai vegyes- és italboltot. Mint már említettük: az üzletek technikai felszerelt­sége az elmúlt években so­kat javult. Jelenleg 24 hű­tőszekrény, két mélyhűtő, elektromos kávéőrlő, fagy­laltgép áll a boltosok, a ve­vők rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents