Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
1979. december 13.. csütörtök o \mmmBékés megyei városok fóruma Hagyomány már, hogy minden évben megyénk 5 városának vezetői — mindig más-más helyszínen — találkoznak a megye vezetőivel, hogy amolyan fórumszerű megbeszélésen megvitassanak egy-egy olyan témát, amely valamennyi várost érdekel. Legutóbb Gyulán került sor ilyen megbeszélésre, amelyen részt vett Nagy János és Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettesei, és Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Vitaindítót Dér Lajos, Gyula város tanácselnök-helyettese mondott az idegenforgalom helyzetéről és a fejlesztési feladatokról. — ............ N em véletlen, hogy ez a téma szerepelt a napirenden és itt, hiszen Gyula Békés megye legfontosabb idegen- forgalmi központja. Természeti adottságai, üdülési lehetőségei, kulturális és sport- eseményei miatt nemcsak a közvetlen környék lakosságát vonzza, hanem hazánk más vidékéről, sőt a határokon túlról is egyre nagyobb az érdeklődés a város iránt. Elhelyezési gondok Persze ez az előnyös helyzet nemcsak rangot kölcsönöz Gyulának, de komoly kötelezettséget is ró a városra. Fokozottabb ütemben szükséges a közműhálózat korszerűsítésével, az utak, parkok, zöldterületek tervszerű növelésével, színvonalas szolgáltatásokkal az üdülőhely rangot biztosítani. Az idegenforgalom nemcsak sajátosan tanácsi feladat. Ezzel foglalkozik az Idegen- forgalmi Hivatal gyulai ki- rendeltsége, amelynek gondoskodni kellene a vendégek elszállásolásáról, a város bemutatásáról, a propagandáról, jegyek biztosításáról a különböző rendezvényekre, de sajnos a kirendeltség sem tárgyi, sem személyi adottsága nem felel meg ennek az elvárásnak. Ígéret van arra, hogy ez a jelenleg áldatlan helyzet talán a következő tervciklusban némileg javul. Sokat tesz az idegenforgalomért a tanács idegenforgalmi bizottsága, de a város tanácsi vezetése kezdettől fogva aktív tagja a Dél-alföldi Idegen- forgalmi Intéző Bizottságnak. A Magyar Urbanisztikai Társaság társszerveként megrendezték az üdülőhelyi városok ankétját — Keszthely után — Gyulán is. Van a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak is Gyulán egy munkabizottsága, amely az idegenforgalommal foglalkozik. Ugyancsak jelentős szerepet tölt be ebben a munkában az IBUSZ is. Ami örvendetes — és remélhetően sokat tud majd segíteni —, egyre inkább bekapcsolódik ebbe a munkába' a Volán és az Expressz Utazási Iroda is. A vendég- és idegenforgalom fejlődését nagymértékben korlátozzák az elhelyezési gondok. A jelenlegi szállodák minimális vendéget tudnak fogadni. A két szálloda még a bővített kempinggel együtt sem képes az igények kielégítésére. Igaz, megépült a 400 személyes SZOT—MEDOSZ üdülőszálló, és befejezés előtt áll a 360 személyes SZOT—Csepel üdülő építése, de ez lényegében nem szolgálja a tranzitforgalmat. Valamit enyhít a helyzeten, az idegen- forgalmi hivatal által szervezett fizetővendég-szolgálat. 1980. január 1-én lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi a szálláshelyek díjainak méltányos rendezését. Fejlesztés, de átgondoltan A város üdülőhelyi, gyógyhelyi fejlődése reálisan gondolkozva csak az általános fejlesztés keretein belül képzelhető el. Aligha lenne célszerű kifejezetten és csak idegenforgalmi célokat szolgáló terveket kovácsolni, hiszen — amint az bebizonyosodott —, az eddigi eredményeket is a város fejlődésének egészében lehetett elérni. Hogy mi várható a jövőben? A mostani 5 éves tervben sem volt elégséges az erre a célra rendelkezésre álló összeg, és a jövőben sem lehet számítani látványosabb fordulatra. Az elképzeléseket 5 pontban lehet összefoglalni. A Várfürdő belső rekonstrukciója, ezzel egy időben a közművesítés, kereskedelem, vendéglátás fejlesztésének gyorsítása, a közvetlen környék és egyéb területek fejlesztése, illetve ezek összhangjának megteremtése, a kulturális, sport- és egyéb szórakozási lehetőségek bővítése. A Várfürdő belső rekonstrukciós terve elkészült. Hasznos lenne, ha a kastélypark, a kastéllyal együtt az idegenforgalom célját szolgálná. Ezzel mindenki egyetért, az anyagi fedezet viszont hiányzik. Nagy jelentőségűnek ígérkezik a Várfürdő II. kialakítása. Elkészültek az erre vonatkozó tervek, programok, sőt már bizonyos előmunkálatok is megkezdődtek. Nagy előnye ennek a területnek, hógy szinte közvetlenül kapcsolódik a jelenlegi fürdőövezethez, lényegében szanálásmentes és a Fehér-Körös közvetlen bekapcsolását, illetve hasznosítását jelentené az idegen- forgalomban. Hasznos tapasztalatok Szó volt még a tanácskozáson Szanazug és környéke alapellátásának megszervezéséről, a pósteleki park és kastélyrom fejlesztéséről, valamint arról, hogy a határ- átkelőhelyen az egyre nagyobb forgalom megköveteli, hogy legalább a 44-es út mellett kulturált pihenőket, ivókutakat, szeméttárolókat helyezzenek el. Persze Gyula város Tanácsa erre egyedül képtelen, ehhez már az országos idegenforgalmi szervek és a megye támogatása kellene. A jelenlevők elismerték a város idegenforgalmi szerepét és fejlesztését az elhangzott érvek alapján indokoltnak tartották. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy fejleszteni kell a városok középfokú funkcióiból eredő alapellátásokat. A vitában felszólalt Mihály András Orosháza, Araczki János Békéscsaba tanácselnöke, dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára. Megállapodtak abban, hogy a fórumot jövőre Orosházán tartják, ahol megvitatják Békés megye településhálózatának fejlesztési tervét. Béla Ottó Egy évvel korábban, tizenkét millióval olcsóbban készült el a szarvasi Dózsa Tsz tehenészete Év végéhez közeledve Ütemes termelés, értékesítési gondok Félautomata, programvezérlésű szerszámgépek is segítik a munkát a FORCON csabai gyárában A FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárát sem kerülte el az a sok gond és probléma, amely a magyar gazdasági életet sújtotta az idén. Ennek ellenére, sokáig úgy tűnt, náluk mindez kevésbé érezteti majd hatását. Az ország szerszámigénye ugyanis igen nagy, a keresletet hazai termelésből nem lehet kielégíteni, ezért az eredetileg 326 millió forintra tervezett termelési tervüket felemelték 355 millió forintra. Ez három fő termékből állt össze. A zégergyűrűk- ből 33 millió forint értékben 26 millió darabot gyártanak az idén, a kompresszorszelepből 14 millió forintért, a fennmaradó több mint 300 millió forintot pedig a szerszámok teszik ki. A piaci igények alapján főleg hagyományos, forrasztott kivitelű szerszámokat gyártottak ebben az évben, de már jelentős volt az új típusú korszerű szerszámok részaránya is. A szerelt kések, a keményfémlapkás marók és a többi hasonló termék világviszonylatban is korszerűnek mondható. Segítségükkel jelentős megmunkálási időmegtakarítás érhető el, és egyben költségcsökkentés is, mert ha elkopik a vágóéi, csak azt kell cserélni, a szerszám többi része tovább használható. kor lehetett, átprogramozták a termelést, de még így is mintegy 7—8 millió forint értékű eladatlan készlet marad várhatóan az év végén raktáron. Ez meglehetősen sok, ha figyelembe vesszük, hogy a forgácsoló engedélyezett készárukészlete 4 millió forint. A készárutöbbletet szervezési és anyaggazdálkodási intézkedéssel ellensúlyozzák az alap- és segédanyagok készletezésénél, és az is bizonyos, hogy az év elején átveszik tőlük ami most a raktárakban van. Mindezek ellenére a forgácsoló nem panaszkodhat az eredményességre. A tervezett 54,5 millió forint helyett 60 millió forint lesz nyereségük az év végén. Ezt annak köszönhetik, hogy több területen is jelentős költségmegtakarításokat értek el. Élőmunkánál mintegy 60 ezer normaóra lesz a megtakarítás. Jelentősen kevesebbet használnak fel az értékes acélfajtákból azáltal, hogy csökkentik a megmunkálási veszteségeket. Elősegítette a hatékony gazdálkodást a műszaki fejlesztés és a szocialista munkaverseny is. A nehézségek ellenére tehát jó alapról indul neki az 1980-as esztendőnek a békéscsabai forgácsoló. Termelésük várhatóan mintegy 5-6 százalékkal növekszik a következő esztendőben. Azért ilyen sokkal, mert fokozottan törekszenek a jelenleg még magas szerszámimport minél nagyobb részének hazai termékkel való kiváltására. Növelik az új gyártmányok volumenét, közöttük az olyan importpótlókét, mint a fém körfűrész és az NC-szerszámtartók. Ezekből mintegy ötszörösére emelik a termelést. Jelentős gépi beruházást is végrehajtanak jövőre. Ehhez a hitelt úgy kapták meg, hogy valamennyi megrendelt gépet az év végéig üzembe helyezik. Ezért tervükben a korszerű szerszámok évköz- beni egyre fokozódó gyártása szerepel a korszerű gépek beérkezésének ütemében. Fokozza a gyár a következő évben a munka hatékonyságát is. Meggyorsítják a tartalékok feltárását, és további erőfeszítéseket tesznek a takarékos gazdálkodás érdekében. L. L. Küldöttgyűlés Szeghalmon (Folytatás 1. oldalról) munka előzte meg 1977. október 20-át, amikor elkezdték a telep építését. Az előzetes tervek a kivitelezés költségeiről 65 millió forintról szóltak, s az országos elfogadott gyakorlatot — a 3 évet egy ilyen telep felépítésében — egy évvel lerövidítve 53 és fél millió forintba került a megvalósulás. A telepet tegnap adták át, de már 77 óta üzemel, jelenleg a folyamátos feltöltéssel 455 tehénnel. Az állattenyésztők gondos, munkáját, szakmai hozzáértését jelzi az egy tehénre jutó tejhozam, 4450 liter, amelyet egy építkezés alatt álló telepen, többségében magyar-tarka fajtával értek el. Külön szót érdemel a termelőszövetkezet saját építőbrigádja, az a 38 fős kollektíva, melynek munkáját dicsérő szavak helyett egyetlen számmal lehet kifejezni, a két év átlagában egy fő 500 ezer forintos termelési értéket termelt. Ez a beruházás mérföldkő volt a termelőszövetkezet életében, s akik figyelték a tsz életét, most egy 14 millió forintos nyereséget váró gazdaságot látnak, melyben az eredmények felét az állattenyésztési ágazat adja. Az ALFA—LAVAL típusú fejöberendezéssei működő fejőházban egyszerre csak két embernek kell dolgoznia a húsz tehén fejesénél Fotó: Veress Erzsi Ipardikkiizlet, vendéglátó-kombinát épül A korszerű gyártás feltételeinek megteremtéséhez új gépeket vásárolt a vállalat. Megkezdte a munkát a gyár első számjegyvezérlésű szerszámgépe, és ezt követi majd a többi NC-gép is. Üzembe helyezték az új festősort, mellyel nemcsak gyorsabb, hanem minőségileg is jobb lett a szerszámok felületének bevonása. Még az év utolsó napjaiban is dolgoznak a gépszerelők, hogy napok alatt üzembe helyezzék az újonnan érkezett megmunkáló« gépeket. Az ütemes termelés és a beruházás gyorsasága mindenképpen örvendetes, nem mondható viszont annak, hogy az év vége felé értékesítési gondjaik támadnak. Legnagyobb partnerük, a Szerszám- és Kisgép-értékesítő Vállalat mintegy 20 millió forint értékű szerszámot sztornírozott, illetve módosította az átvételi határidőket. Feltételezhetően a vállalat e lépésében készletgazdálkodási okok játszottak szerepet, nyilvánvalóan szeretné az SZKV az évet minimális készlettel zárni. Ez azonban nagy gondot okozott a forgácsolónak. Több mint 10 millió forint értékű visszamondott szerszámot eladtak másnak, amiA közelmúltban tartotta küldöttgyűlését a 4600 tagot számláló Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ. Szebelédi János, elnök adott számot az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről. Elmondotta, hogy a négy év alatt 1,8 milliárd forint bevételre tettek szert, a nyereség 1975-höz képest 66 százalékkal nőtt, s ebben az évben eléri a 16 millió forintot. Mindehhez hozzájárult a jobb eszköz- és költséggazdálkodás. Ezután a négy fogyasztási szövetkezet egyesülése óta eltelt 4 esztendő tapasztalatairól szólt. Bebizonyosodott: az erők egyesítése időszerű és szükséges volt. Javult a lakosság áruellátása, a testületi és a mozgalmi munka. Az elkövetkezendő időkben bővül az üzlethálózat. Jövőre elkészül Füzesgyarmaton az iparcikküzlet, Körösla- dányban a ruházati bolt és az eszpresszó, ugyanitt kqr- szerűsítik a vendéglő konyháját. Szeghalom 900 négyzetméter alapterületű üzletsorral gazdagszik, ahol bútorbolt, könyv- és zenemű- szaküzlet, cipő- és húsbolt kap helyet. A VI. ötéves tervben főleg a vendéglátóipart fejlesztik. A járási székhelyen vendéglátó-kombinátot építenek, étteremmel, presszóval, cukrászüzemmel és 25 szobás szállodával, A beszámoló további részében az 1979. évi feladatok végrehajtását taglalta. Az összes bevétel meghaladta a tervezettet. Ezen belül az OTP-hitellevélre történő vásárlás figyelemre méltó. Az év kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 13,6, a vendéglátásé 16,9, a felvásárlás 12 százalékkal nőtt. A takarékossági intézkedések hatására a nyereség 34 százalékkal emelkedett, a harmadik negyedévi adatok szerint elérte a 12,2 forintot. A célrészjegyekkel és a tagsági kölcsönökkel együtt egy szövetkezeti tag átlagosan 800 forinttal segíti a gazdálkodást. Megerősödött a szövetkezeti mozgalom. A választott testületekben 160-an dolgoznak, évente 200—220 tagot vesznek fel. Végül Kele Józsefné a nőbizottság, Szili Zoltán az ifjúsági bizottság elnöke számolt be az eddigi munkáról.
