Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÓCS LflPJQ 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ev végéhez közeledve Nagyszerű esztendűt zár Napirenden a Balaton fejlesztése a MEZŐGÉP Egy hónappal az új esz­tendő kezdete előtt már biztosan állíthatjuk, hogy fennállásának legjobb évét zárja a békéscsabai MEZŐ­GÉP Vállalat. Sikerült túl­haladniuk az egymilliárd forintos „álomhatárt”, több mint 60 millió forinttal. Ennyi lesz éves árbevételük, ez már biztos, mert az idei szállítások gyakorlatilag befejeződtek, most már elő- regyártás folyik a jövő év­re. Ez az árbevétel 8 szá­zalékkal haladta meg az el­múlt évit, de a tervet csak 2 százalékkal teljesítik túl. Minden azt bizonyítja, hogy alaposan átgondolt, feszí­tett tervvel vágtak neki en­nek az évnek. A vállalat egészét jellem­ző dinamikus fejlődésen be­lül is kiugróan növekedett a tőkés export. Több mint 180 millió forint értékben .szállítottak nem rubelelszá­molású piacokra, és ez 5,1 millió dolláros bevételt je­lentett. A tavalyi értékhez képest 240 százalékos a nö­vekedés, és nagyon jó a fo­rintmutató is: 27 forintból termeltek ki egy dollárt. Az exportteljesítésekről szólva el kell mondani azt is, hogy emögött a kiugró szám mögött egy jelentős egyszeri üzlet is volt, Ango­lának szállítottak nagy da­rabszámban és terven felül adaptereket. A szocialista export 332 millió forint ér­tékű volt ebben az évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy eleget tett a MEZŐGÉP az államközi szerződések által reá rótt feladatoknak. A ha­zai mezőgazdaság 547 mil­lió forint értékben vásárolt betakarító adaptereket. Egy vállalat gazdálkodásá­nak talán legfontosabb mu­tatószáma az eredmény ala­kulása. Itt sincs szégyellni- valója a MEZŐGÉP-nek, mert a tervezett 145 millió forinttal szemben 165 milli­ós eredményt realizáltak. A forgási sebességet 80 napra szorították le és ez gépipari üzemről lévén szó, nagyon jónak mondható. Nem pa­naszkodhattak a dolgozók sem az idén, az eredmé­nyekből bőven részesültek. Több mint 9 százalékos bér- fejlesztést hajtott végre a vállalat és az éves átlagke­reset 41 700 forintra emel­kedett. A piaci sikerekhez nagy­ban hozzájárult, hogy több új termékkel is jelentkezett az idén a vállalat. A mel­léktermék-hasznosítás foko­zódó jelentőségét felismerve kidolgozták a csőzúzalék- készítő, a szármaradvány-. betakarító és a rendrerakó adaptereket. Ezek a kukori­ca betakarításával egy idő­ben teszik hasznosításra al­kalmassá a kukoricaszárat. Más jellegű új termékük a soros napraforgó-betakarító adapter, mely új rendszeré­vel minimálisra csökkenti a szemveszteséget. Az idei év tehát jó ala­pot teremt az 1980-ashoz, mely sokkal nehezebbnek ígérkezik, mint a mostani. Előre látható, hogy az új szabályzórendszer hatásaként erősen visszaesik majd a bel­földi kereslet, ezért a vál­lalat alapvető célkitűzése a szintentartás lesz, de számol­nak azzal a lehetőséggel is, hogy esetleg valamelyest csökken az árbevétel. A belföldi forgalom csökkené­sét tőkés exporttal kívánják pótolni, erről már is sikerrel kecsegtető előtárgyalásokat folytatnak. A hatékonyság fokozása érdekében racioná­lisabb munkaerő-gazdálko­dásra térnek át, és tovább folytatják a már megkezdett munka- és üzemszervezést. Mindezek mellett természe­tesen néhány új típusú be­takarító adaptert is piacra kívánnak dobni. L. L. Milyen lesz a Balaton vi­ze és partjainak képe a kö­vetkező évtizedekben — er­ről tárgyalt pénteken dél­előtt a Parlamentben meg­kezdődött ülésén az ország- gyűlés építési és közlekedé­si bizottsága. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter a képviselőknek egyebek között elmondotta: a Balaton fejlesztését kör­vonalazó új regionális terv 1978-ban készült el. Maga az intézkedési program — amelynek végrehajtásában 30 minisztérium és országos hatáskörű szerv érdekelt — ugyancsak elkészült, s a VI. ötéves tervidőszakra szó­ló elképzelések 1980, a hosszú távú fejlesztési prog­ram pedig 1982 végéig szin­tén kialakul. Az üdülési kör­nyezet javításának érdeké­ben a vízellátás, a csatorná­zás és a partszabályozás áll a teendők középpontjá­ban. 1980—85 között a Bala­ton egészének, s különösen a Keszthelyi-öbölnek vízmeg­óvása, illetve a fürdőzési feltételek javítása kíván nagy erőfeszítéseket. Hely­reállítják a Balaton „szűrő­jét”, a Kis-Balatont. Megfelelni a követelményeknek! Küldöttközgyűlés a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségében Tegnap, november 30-án nagy jelentőségű tanácsko­zás színhelye volt Szarvas. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége az Árpád Szálló dísztermében tartotta küldöttközgyűlését. Napiren­den szerepelt a szövetkezeti gazdálkodás elemzése, haté­konysága, az 1979-ben vár­ható jövedelem alakulása, a következő évek legfontosabb tennivalói közül az ágazati nettó jövedelemnek a ter­melésszervezés központjába állítása. Mindezekre a teen­dőkre párt- és kormányha­tározatok figyelmeztetnek és az a munkaprogram, melyet a tsz-ek küldöttei elfogadtak a mozgalom harmadik kong­resszusán. A legfontosabbak közül, melyek gyakorlati megvalósítására a tsz-szövet- ség a tag tsz-ek részére aján­lást készített a helyi adap­táció sikeres elvégzésére, dr. Oláh József, a tsz-szövetség titkára a következőket hang­súlyozta : — A tag tsz-ek egy ré­szében, a jövedelemmel gaz­dálkodók, már konkrétan számot vetettek az 1980-tól életbe lépő közgazdasági sza­bályozással. Számvetésük a gazdálkodás további haté­konyságának fenntartását cé­lozta. Több tsz-ben, a mí­nusz jövedelemmel gazdálko­dók közül, hasonló törekvést nem tapasztaltunk. Ezekben a gazdaságokban nem elég erős ütemű a termelés meny- nyiségi szemléletének válto­zása a minőség, a jövedel­mezőség irányába. Nagy vo­nalakban „megsaccolják”, hogy a jelenlegi hatékonyság szintjén jövőre mekkora jö­vedelmet várhatnak. Nem tesznek konkrét lépéseket az ágazati jövedelmezőség biz­tosítására, nem mérlegelik a termelésre fordított kiadáso­kat, ennek ésszerűségét, s nem vonnak le mindezekből olyan következtetést; hogyan tudnák érdekeltté tenni a tagságot az eredményből. A tsz-szövetség választott testületéi eddig is azon mun­kálkodtak, hogy' a_ szövetke­zeti vezetőket felkészítsék a magasabb követelményeknek megfelelő gazdaságszervező munkára. Hogy még köze­lebb kerüljünk a legfonto­sabbhoz, a szemléletváltozás­hoz, december 13—14-én szót váltunk a tsz-ek termelés­irányítóival az új közgazda- sági szabályozásról. Szeret­nénk figyelmükbe ajánlani újból és újból, hogy milyen tematikusán szükséges felké­szülniük a követelmények teljesítésére, a jövedelmező­ség biztosítására. A küldöttközgyűlés vita utón elfogadta az előterjesz­tett napirendet, majd az el­lenőrzési iroda 1979. évi mun­kájáról szóló jelentést erősí­tette meg. D. K. Az Egyesült Izzó Budapesti Elektroncső Gyárában hatvan éve gyártanak vevőkészülékekhez elektroncsöveket. Manap­ság mintegy ötven típust gyártanak hazai és külföldi készü­lékekhez. A budapesti gyárban a különleges, nagyobb gyár­tási tapasztalatokat igénylő fajták készülnek. A TUNGSRAM- elektroncsövek kétharmadát exportálják. Képünkön: színes televíziós képernyő segítségével ellenőrzik az elektron-vevő­csövek minőségét (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) MMMMNMHMtlIMIMMINWHIMMMMHMMIHHIH Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács — a társadalmi fejlődés követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendel­kezések elősegítik a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsí­tik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet által elfogadott nem­zetközi egyezményekben fog­lalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvé­nyesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek ha­tályba. A törvényerejű ren­delettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabá­lyozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rende­leteket. Az Elnöki Tanács Szikszói Sándor ezredest vezérőrnagy- gyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtat­ta. A belügyminiszter dr. Csi­ba István vezérőrnagyot ki­nevezte a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyéttesévé. II munkaerő-gazdálkodás az SZMT elnöksége napirendjén Tegnap, november 30-án délelőtt Békéscsabán, a Szak- szervezetek Békés megyei székházában ülést tartott az SZMT elnöksége. Az ülésen az elnökség tagjai meghall­gatták és megvitatták az élelmiszeripari vállalatok munkaerő-gazdálkodásának helyzetéről szóló jelentést. Ez a jelentés többek között megállapítja, hogy ellentét­ben a megye iparára általá­ban jellemzőkkel, az élelme­zési iparban az utóbbi esz­tendőkben is nőtt a foglal­koztatottak száma. Kivált­képp igaz ez a Gyulai Hús­kombinátra, illetve a tanácsi sütőipari vállalatokra. A dol­gozók száma csupán a Me- zőhegyesi Cukorgyárban, il­letve a Békéscsabai Hűtőház­ban csökkent, a műszaki, technikai fejlesztéssel össze­függésben. Az iparágban foglalkozta­tottak létszámának növeke­dése ugyanakkor nem a munkaerő-gazdálkodás hiá­nyosságaira vezethető visz- sza, hiszen ezzel egy időben az ágazati termelési érték 1975-ről 1978-ra több. mint 40 százalékkal emelkedett, s ez mindenképpen a termelé­kenység növekedését jelzi, örvendetes tény az is, hogy a teljesítménybérben foglal­koztatottak száma is gyara­podott ez alatt az időszak alatt. Természetesen az utób­biban a lehetőségek még ko­ránt sincsenek teljesen kiak­názva, nem beszélve arról, hogy van mit tenni még az élelmezésipari vállalatoknál dolgozó munkások szakkép­zettségének fokozásában, és a munkahelyi szociális körül­mények javításában is. Az SZMT elnöksége pén­teki ülésén a .továbbiakban az 1980-as - szakszervezeti üdültetésekről, az SZMT jö­vő évi költségvetéséről, va­lamint a kulturális alap- és céltámogatásokról tárgyalt. K. E. P. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Dorogi Hanglemezgyárában az idén több mint hét­millió lemez és műsoros kazetta készül. A gyár a negyedik negyedévben a forgalom miatt fokozza a termelést, ötven százalékkal gyártanak többet, mint máskor ugyanennyi idő alatt (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) S

Next

/
Thumbnails
Contents