Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 13., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Sajtótájékoztató a bér- és kereset szabályozási rendszerről 1980-ban olyan bér- és ke­resetszabályozási rendszert vezetnek be, amely a válla­lati munka valamennyi terü­letén követelményekhez köti a bérek növekedését — mon­dotta hétfői sajtótájékoztató­ján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A jelenleg érvényes bér- szabályozás nem ösztönöz kellőképpen a munka haté­konyságának növelésére, eb­ben az is közrejátszik, hogy annak idején, amikor a je­lenlegi szabályozó rendszert kidolgozták, még a munka­erő növekedésével számoltak. Mivel a munkaerő-tartalé­kok kimerültek, azokon a helyeken is a bérek növelé­sére fordítottak jelentős ösz- szegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a munka sem javult kellőképpen. A szabályozás formájában, konkrét módszereiben alap­vető válto?ás nem lesz ugyan, de változnak a mér­tékek és néhány új módszert is alkalmaznak. Az átlagbér­gazdálkodás helyett a bértö­meg-gazdálkodás kerül elő­térbe, amely fokozottan ösz­tönöz a helyes létszámgaz­dálkodásra. A korábbi 6 szá­zalék helyett a jövőben a bérszínvonal 9 százalékon felüli növekedése esetén kell csak adózni, mégpedig az ed­digiektől eltérően nem prog- resszíven, hanem egységesen a 9 százálékon felüli bérek 150 százalékát. A többlet­nyereségnek nem egyedüli, sőt nem is legfontosabb módja a létszámmegtakarí­tás, sokkal inkább a munka hatékonyságának növelése. Ezért a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítást legfeljebb a bérszínvonal 3 százalékos emeléséig hasz­nálhatják fel a vállalatok a befizetési kötelezettség, vagyis adózás nélkül. Ezzel veszik elejét annak, hogy előnyös helyzetbe kerüljenek azok a vállalatok, amelyek felduzzasztották létszámukat, s így egyszerűen létszám­csökkentéssel, a munka ja­vítása nélkül akarnak na­gyobb mértékben bért emel­ni. Hátrányba kerülnének vi­szont ott, ahol ,a munka ha­tékonyságát növelik, de nincs többletlétszám. A népgazda­ságnak vannak olyan terüle­tei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágazatokban továbbra is fenntartják a bérszínvonal­gazdálkodást. Előfordulhat, hogy egyes vállalatok a munka haté­konyságának növelésére ha­tásos intézkedéseket tesznek, ezek eredményei azonban nem születnek meg azonnal és átmenetileg nem, vagy alig tudják emelni a bére­ket. Ilyen esetekre lehetővé te­szik, hogy a következő évre várható magasabb bérfej­lesztést megelőlegezzék. Ilyen előlegre azonban két egy­mást követő évben kerülhet sor, így a vállalatoknak ezt alaposan meg kell gondolni­uk. Ilyen lehetőséget vezet­nek be 1980-b.an az építő­iparban, 1981-től pedig más területeken is. Némi béreme­lést végrehajthatnak azok a vállalatok is, amelyek egy­előre nem tesznek eleget a követelményeknek. Ezeken a helyeken a bérszínvonal 2 százalékos növelése lehetsé­ges. A főosztályvezető elmond­ta, hogy a vállalatoknak ez év elején hárommilliárd fo­rintos bértartalékuk volt, amit azért nem használtak fel emelésre, hogy így men­tesüljenek az emeléssel járó befizetések alól. Az 1980-ig képződött ilyen tartalékból évente 1 százalékot vehetnek majd igénybe a bérszínvonal emelésére, az így felhasznált összegen felül azonban an­nak kétszeresével is csökken­teni kell »' tartalék összegét. A módosított bérszabályo­zással szoros kapcsolatban megváltozik a részesedési alap képzésének rendszere is. A részesedési alap adóját to­vábbra is progresszív kul­csok szerint kell fizetni, a részesedés és a bér aránya alapján. Változást jelent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százalé­kának megfelelő részesedési alap képzéséig adókedvez­ményben részesül a vállalat. Ez a szabály előnyt biztosít a magasabb hatékonysággal dolgozó üzemekben. (MTI) Magyar­csehszlovák tanácskozás Aczél Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn csehszlovák küldöttség érke­zett hazánkba Matej Luc an­nak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnök-helyettesének vezeté­sével. Az Országházban megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok. A tárgyaló partnerek tájékoztatták egymást a két ország kulturális, oktatási, tudományos és egészségügyi helyzetéről, véleményt cse­réltek e területek irányításá­nak tapasztalatairól, időszerű kérdéseiről. A Dunai Vasműben épülő konverter acélmű egyik fontos ki­szolgálóegysége lesz a Copex francia cégtől vásárolt hulla- dékvásprés és -daraboló olló. A konverter technológiájának megfelelően préseli, vágja a vashulladékot, és kirostálja be­lőle a szemetet. A nagy teljesítményű gép szeptember 20-tól már két műszakban, üzemszerűen termel, egyelőre az acél­mű számára (MTI-fotó: Bárándi István felvétele — KS) Jövőre világifjúsági leszerelési konferenciát hívnak össze Helsinkiben Az európai ifjúság szé­les körű együttműködésének politikai elveit és e kapcso­latok fejlesztését szolgáló do­kumentum egyhangú elfoga­dásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsá­gi és diákszervezetek há­romnapos konzultatív talál­kozója. A részt vevő közel 60 nem­zetközi regionális és nemzeti ifjúsági szervezet 140 kül­dötte jó légkörű, a meglevő nézetkülönbségeket sem lep­lező, de kézzel fogható eredményekre törekvő — esetenként a késő éjszakába nyúló — viták után fogadta el a közös törekvéseket tar­talmazó okmányt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ifjúsági szer­vezetek együttműködése a helsinki záróokmány elvein, azok szellemében fejlődjön. Minden részt vevő szervezet közös érdeke, hogy a béke. a biztonság, az enyhülési fo­lyamat és az ettől egyre ke­vésbé elválasztható lesze­relés a további együttműkö­dés legfontosabb területe legyen. Ennek támogatására fel kell használni az egyes ifjúsági szövetségek hazai és nemzetközi befolyását, és az együttes fellépés erejét — emelték ki a vitában. Elha­tározták, hogy a jelen idő­szak egyik legfontosabb fel­adata az Európában állomá- soztatott fegyverrendszerek csökkentése — az enyhülés katonai területre való kiter­jesztése — érdekében 1980- ban Európa-szerte akcióna­pot szerveznek, az „Ifjúság a leszerelésért” jelszó je­gyében. További lényeges eredmény, hogy jövőre Hél- sinkiben világifjúsági lesze­relési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a köz­vélemény mozgósítása a po­zitív nemzetközi politikai folyamatok támogatására. Kapacitást keresnek, anyagot kínálnak Ipari szövetkezetek börzéje Szolnokon Tegnap délelőtt Szolno­kon megnyílt Békés, Heves és Szolnok megye ipari szö­vetkezeteinek háromnapos anyag- és kapacitásbörzéje. Az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalata által kezdeményezett ren­dezvény előkészítésében az érdekelt megyék ipari szö­vetkezeteinek szövetségei és az OKISZ SZSZV megyei ki- rendeltségei vettek részt. Mivel az országban ez az első ilyen rendezvény, a szervezők érthető izgalommal várták az első nap tapaszta­latait. Az előzetes reménye­ket is felülmúló . számban jöttek érdeklődők, nemcsak a szövetkezetek, hanem ipa­ri nagyvállalatok és külke­reskedelmi vállalatok részé­Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat kiemelt beruházásaként 3,2 milliárd forintos költséggel épül az üzem harmadik nagy kőolaj-feldolgozó üzemrésze, a DKV III. Elké­szülte és termelésbe állítása után a vállalat évente tízmillió tonna kőolajból gyárt mo­torhajtó anyagokat, kenőolajat és egyéb olajipari termékeket. A beruházás megvalósítása a tervek szerint halad — á szocialista brigádok felajánlásai alapján még idén határidő előtt elkészül a százhúszezer köbméteres tárolótér (MTI-fotó: Branstetter Sándor felvétele — KS) ről is. Megyénkből 15 ipari szövetkezet jelentkezett a börzére, és mint Nővé Zol­tán, a KISZÖV képviselője elmondotta, többségük ala­posan felkészült a háromna­pos találkozóra. összesen több mint 30 szövetkezet képviselői várták, hogy meg­kezdhessék a tárgyalásokat. Már az első órákban ki­derült, hogy a szövetkezetek inkább eladni akarnak anya­got, semmint vásárolni. Az ajánlatok listáján olyan, nemrég még nagyon keresett anyagok szerepelnek száz­ezerszámra, mint facsavarok, különféle kötőelemek, hen­gerelt lemezek és húzott acélidomok. Az eladásra fel­kínált komoly mennyiség azt jelzi, hogy a szövetke­zetek alaposan „bespájzol­tak”, félve az anyagellátás egyenetlenségeitől. Most azonban, hogy közeledik az év vége, szívesen megszaba­dulnának azoktól a készle­tektől, melyek beszerzéséért néhány hónapja még min­den követ megmozgattak. Általános vélemény a bör­zén, hogy mindez jórészt a termelőeszköz-kereskedel­mi és készletező vállalatok bűne, melyek nem hajlandók készletezni és raktárról ki­elégíteni az év közben je­lentkező igényeket. Ennek szinte természetszerű kö­vetkezménye azután a túl­biztosítás, a felesleges kész­letek felhalmozása. Nagy a kereslet viszont kapacitásra. Néhány nagy- vállalat — mint például az Orion — tőkés exporttermé­keihez keres partnereket kedvező feltételekkel. Több megyei szövetkezetünkkel is tárgyalásokat kezdtek, kü­lönféle lakatosmunkák, illet­ve betanított munkát igénylő szerelések elvégzéséről. Konkrét megállapodások egyelőre még nem születtek, mert mindenki igyekszik ki­várni a legkedvezőbb aján­latot. A háromnapos börze vég­ső tapasztalatait csak be­fejezése után összegezhet­jük majd, és ezt meg is tesszük. Annyi azonban már az első nap után is látszik, hogy eléri célját: a szövet­kezetek kooperációs kapcso­latainak bővítését és a feles­leges készletek felszámolásá­nak elősegítését. L. L. Megkezdődött a Patentinform ’79 konferencia A műszaki szellemi alko­tások hasznosításáról kezdő­dött hétfőn, Patentinform ’79 névvel háromnapos tanács­kozás a TIT Bocskai úti stú­diójában, a Kg-Informatik rendezésében 11 ország szak­embereinek részvételével. A most ötödik alkalommal megrendezésre kerülő konfe­rencia és kiállítás lehetősé­get ad a vállalatok vezetői­nek, hogy megismerhessék egymás fejlesztési eredmé­nyeit. Ez azért is hasznos, mert nálunk — amint Rabi Béla kohó- és gépipari ál­lamtitkár bevezető előadásá­ból is kitűnt — igen lassú az úgynevezett innovációs folyamat, ami a kutatási­fejlesztési eredmények gya­korlati megvalósításáig ter­jedő tevékenységet jelenti. A gyorsítás egyik módja, hogy a már bevált, kifejlesztett gyártási eljárásokat, techno­lógiai újításokat a vállala­tok átvegyék, megvásárol­ják egymástól, s ezzel a ku­tatás több éves időszaka is lerövidül. Ez azonban még nem vált nálunk általános gyakorlattá. A konferencia éppen ahhoz nyújt segítsé­get, hogy a külföldi és a már e témában előrébb járó ha­zai vállalatok licencvásárlási tapasztalatainál széles körű tájékoztatást adjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents