Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
1979. november 11., vasárnar „Tömören, okosan tájékoztat” Bemutatunk egy újszülöttet Hz Opel-lány esete Az új hetilap június elején jelent meg az újságárusoknál. Első számát és aztán a többit nem kísérte nagy hírverés. Gazdái-szerkesztői okkal-joggal számítottak arra, hogy a Heti Világgazdaság magától is könnyen megtalálja az utat az olvasókhoz, szakemberekhez és laikusokhoz egyaránt. Ez a számítás — úgy tűnik — bevált: öt hónap múltán, beszélgetésünkkor Vince Mátyás főszerkesztő emlegetett egy fogadást, amely nyolcezer példány eléréséről, illetve túlszárnyalásáról szólt még erre az évre, s ma már majdnem a duplájánál tartanak. — A szkeptikusok annakidején azzal ijesztgettek bennünket, hogy Magyarországon nincs hagyománya a gazdasági ismeretterjesztésnek, tehát nehéz dolgunk lesz. Akik a lapot életre hívták, másként vélekedtek. A megváltozott világ- és hazai gazdasági körülmények között hihetetlenül megnőtt az igény és az érdeklődés a gazdasági témák iránt. A hetilap elődje, a napi Világgazdaság azonban kizárólag a szakmai köröknek készült. Másrészt valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy a világpolitikai események mögött megannyi gazdasági ok húzódik meg, a háttér megvilágítása nélkül a nagypolitika fejleményei csak nehezen érthetők meg. Még egy lényeges indíték: riport- készítés közben magunk is tapasztaltuk, hogy az olvasók gyakran panaszkodnak a gazdasági cikkek körülményes, nehezen emészthető nyelvezetére. A Heti Világ- gazdaság azt a feladatot vállalta magára, hogy bizonyítsa: gazdasági témákról is lehet hétről hétre érdekesen, olvasmányosan, a szakmai követelményeket kielégítve írni. — Az egyik olvasói levélben ezt találtam: „Az utóbbi két évben megjelent hetilapok közül a Heti Világgazdaság az egyetlen, amelynek létjogosultsága van. Tömören, okosan, aktualitásokról tájékoztat. Hiányzott.” Bevallom, közgazdász szemmel különösen örülök ennek az értékelésnek. Tegyünk most próbát: ezt a véleményt szem előtt tartva nézzük végig a november 1-i számot! — Két cikk is olvasható a Heti Világgazdaságban, amely a hazánkban még gyerekcipőben járó üzemszervezésről szól. Tim Gummer angol üzemszervező, aki most a debreceni Biogál Gyógyszer- gyárat tanslmányozza, nyilatkozik lapunknak, és a következő megállapításával, úgy érzem, nagyon fején találta a szöget: „Feltűnt, hogy a magyar középvezetők milyen briliáns érveléssel tudják egy-egy változtatási tervről kapásból bizonyítani, hogy végrehajthatatlan.” Azt hiszem, ehhez különösebb magyarázat nem szükséges. A Heti Világgazdaság ugyanakkor hasznos tippeket is ad a svéd vállalatszervezés bemutatásával. Egy olyan gazdasági „mágussal” ismertetjük meg az olvasókat, akinek tanácsaira akkor figyeltek fel hazájában, amikor Svédország bajba került a világpiacon. Részletesen szólunk a nyugat-európai acélválságról, nem mulasztva el természetesen a hazai termelés helyzetének bemutatását sem. S végül, egy mindennap időtéma : az energiatakarékosság. Nyugat-Európában október energiahónap volt. Ennek kapcsán közlünk egy összefoglaló írást a fejlett tőkésországok energiagondjairól és -pazarlásáról. Hogy tömörek, okosak-e ezek a cikkek, azt döntsék el az olvasók, hogy aktuálisak, az nézetem szerint aligha vitatható. — Azért valljuk be azt Is, bármilyen sajnálatos, „szerencséje” volt ennek a hetilapnak, hiszen olyan időpontban Jelent meg, amikor nehéz gazdasági helyzetünkben kötelességünk odafigyelni a világgazdaságra, saját munkánkra. — Így igaz. Mind többen ismerik fel, hogy a világ- gazdasági változások megszabják a magyar gazdaság manőverezési lehetőségeit, közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre. Rovataink — a Fókuszban, a Nemzetközi gazdaság, Magyarország, Monitor stb. — mind-mind friss, színes, közérthető és érdekes cikkeket szándékoznak közölni, amelyeket szívesen forgat a nem közgazdász érdeklődő, de amelyek tény- és szak- szerűségükkel, információgazdagságukkal a gazdasági vezetőknek is hasznos iránytűt jelentenek mindennapi munkájukhoz és a jövő feladataihoz. Ennek érdekében tekintélyes szerzők, szakemberek, a helyszíneken leginkább jártas tudósítók, s külföldi újságírók egyaránt szóhoz jutnak lapunkban. — Már jó néhány csütörtökön volt alkalmam forgatni a Heti Világgazdaságot. Minden alkalommal feltűnt, milyen szellemesek — néha túl szellemesek —, találóak a címek, milyen gonddal készül minden egyes címlap, s egyáltalán, hogy az egész lapnak milyen fiatalos a „lelke”. — Szerkesztőségünk 16 munkatársa szinte mind fiatal, de új lapot létrehozni az újságíróknak, azt hiszem, egyébként is lelkesítő vállalkozás. Ez az újszülött — a Heti Világgazdaság — három hónap alatt született meg, és most öt hónapos: szüksége van a lelkesedésre, hogy komoly, megbízható „felnőtt” legyen belőle... Kocsi Margit Lovag Ostman von der Leye bonni vállalkozó, szenvedélyes tengeri vitorlázónak nincs szerencséje hajóival. Az utolsó előttit eladta ugyan egy düsseldorfi hentesmesternek. A „Sarkcsillag IV.” ezt követően, utasaival együtt titokzatos módon eltűnt a Karib-tengeren. Az utolsó Ostman-yacht, a „So- nia” nem követelt ugyan emberéletet, mégis bajba hozta a lovagot. A francia rendőrség gyanúja szerint ugyanis a hajóval tonnaszám fuvaroztak hasist Libanonból a Riviérára. A hajó kapitányát és két nyugatnémet társát kábítószercsempészet vádjával bíróság elé állították. Ostmanon kívül azonban egyik másik előkelőség is gyanúba került: Christina Opel, az autóbirodalom örökösnője. St. Tropezi villájának magánkikötőjébe — a rendőrség szerint — 1977 nyarán 50 mázsa hasis érkezett. Ebből 36 mázsát, 8 millió márka értékben meg is találtak a környező házakban, amelyeket ugyancsak az Opel család bérelt. A vád dossziéjában szerepelt egyebek mellett egy luxus magánrepülőgép bérlete közel- keleti utazásra. A gép útközben hibássá vált, leszállt. A repülőgép átvizsgálásakor kiderült, hogy feledékeny utasai jókora adag hasist is felejtettek a fedélzetén. S hogy a társaság útközben kábítószerrel űzte el unaí- mát, arról az ugyancsak ott talált fotóalbum tanúskodott. A bulvársajtó számára szenzáció: egy Opel a vádlottak padján; az ügyben szereplő többi előkelőségről nem is beszélve! Egyesek azért aggódtak, hogy a vádlottak gazdagsága súlyosbítja az ügyészség eljárását. Günter Sachs, Christina unokatestvére, például már előre így érvelt: „A törvény előtt egyenlőség van: a gazdagokat sem lehet keményebben sújtani, mint a szegényeket !” Hamarosan kiderült azonban, hogy korai volt az aggodalom. A sztárügyvédek rövidesen elérték, hogy Christina Opel a vizsgálati fogházat pszichiáteri kezeléssel cserélhéti fel, és félmillió márka kaució ellenében szabadlábra került. Kevésbé ismert vádlott-társai- val szemben nem volt ilyen elnéző a francia bíróság. A vád azonban nehéz helyzetben van, a lefoglalt hasison kívül nincs megnyugtató bizonyíték a vádlottak ellen. A tanúk egy része maga is kábítószercsempész, vagy olyan, akikről köztudott, hogy a csempészek zsarolására specializálódott. Nincs bizonyíték arra sem, ki vásárolta és ki finanszírozta a sokmilliós üzletet. A gyanúsítottak 27 hónapot töltöttek vizsgálati fogságban, és minden eszközt felhasználtak ártatlanságuk bizonyítására. A sajtó egy része — miként arról a nyugatnémet Spiegel beszámol — amiatt kesereg, hogy túl keményen bánnak a gyanúsítottakkal, és Christina Opel „rideg gyermekkorával” próbál érvelni. Az Opel család azt szeretné bizonyítani, hogy Christina idegbeteg, aki tettéért nem felelős. A védekezés nemcsak a börtönbüntetés elkerülését célozza. Az illegális hasiscsempészés után ugyanis több millió frank vámot is kivetnek, aminek fő terhe elsősorban az Opel-vagyont terhelné. G. I. Spanyol képeslap A Costa Brava —a Vadpart név nem földrajzi, hanem turizmus teremtette fogalom, a francia—spanyol határtól délre eső tengerparti szakaszt foglalja magába. Az idegenforgalmi honfoglalás előtt csak kis halászfalvak sorjáztak a parton és vad, sziklás öblök, homokstrandok választották el őket egymástól. Costa Bravát elsősorban természeti szépségei tették világhírűvé, s alig 20 éve lett a nyaralók kedvelt helye. Ott, ahol 1951 előtt az egész tengerparti szakaszon mindössze 10 szálloda emelkedett, most több ezer, minden kényelemmel felszerelt szálloda és a vendéglők egész sora várja a világ minden tájáról idesereglő turistákat. A környék — Katalónia — nem közigazgatási fogalom, hanem történelmi és nyelvi területegység. Fővárosa Bar- celóna, Madrid vetélytársa, a legnagyobb spanyol iparváros és világkikötő. Az egész ország legmodernebb városa, amerikai arányokban és ízlésben épült szállodákkal, szórakozóhelyekkel, Párizst is szinte felülmúló fantasztikus utcai forgalmával. Ez a spanyol „Európa”, ahol az életmód gyorsabb és elevenebb, több a mozgás és kevesebb a szemlélődés, mint az „igazi” spanyol városokban. Szállodák esti fényben Lloret de Marban A turistakavalkádban a legnagyobb forgalmuk a divatbutikoknak van. A világ minden részéről idegyűlt lányok, asszonyok az üdülés napjai, hetei alatt a Iegbohó- kásabb ruhákat is megvásárolják A Costa Brava, az*» v”<iDart elnevez*' nemcsak a sok helyütt sziklás terep miatt találó, haueu. „„ _ .iu hullámzó tenger sem túl barátságos Kolombusz hajójának, a Santa Mariának hű másolata ring a barcelonai kikötőben A Sagrada Família, azaz teljes nevén a Szent Család bűnbánati temploma Barcelonában. Antónió Gaudi világhírű alkotása kizárólag adományokból épül. A megközelítő becslések szerint 300 év múlva lesz teljesen készen A spanyol tengerpart szimbólumai, a délszaki növények és a hatalmas szállodák Martin Gábor képriportja Christina von Opel unokafivérével, Günter Sachs-szal a tárgyalásra indul (Fotó — KS)
