Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

1979. november 11., vasárnap JEN^JEriTn Munkalehetőségek és foglalkoztatási gondok Battonyán Beszélgetés Borka Sándor tanácselnökkel Az illyési „Puszták népe” életéből, a Mezőföld történetéről nyílt kiállítás a székesfehérvári István király Múzeumban. A kiállításon bemutatják az egykori gazdasági használati esz­közöket, az egyes szakmák szerszámait, írásos emlékeit, a Mezőföld természeti tájait (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) A Vöröskereszt enyhíti a szenvedést Megyénk településhálózatá­ban kiemelt alsó fokú köz­pontként szerepel Battonya. Most készülő rendezési ter­vében helyet kapott — ha nem is súlyának megfelelő arányban — a nagyközség ipari helyzete, a fejlesztési ehetőségek. Lényegében az utóbbi években volt megfi­gyelhető az ipartelepítés di­namikája, gondolunk itt el­sősorban a MOM-ra és az MCI-re. Korábban itt is íy gondot jelentett a nagy­ja 4g vezetőinek a szabad munkaerő lekötése, amely san most már visszájára rdul. Ezekről beszélgettünk :öbbek között Borka Sándor tanácselnökkel. — Ha jól tudom a tanács vizsgálatot folytatott, hogy a jelenleg itt működő ipa­ri üzemek közül melyek­nek van hosszabb távon életképessége. — Valóban így van, hi­szen szükségünk volt egy át­tekintésre, figyelembe véve a fejlesztési lehetőségeket, ame­lyet jól lehet hasznosítani és szükséges is a nagyközség ál­talános rendezési tervéhez, így a jelenleg ismert fejlesz­tési elképzelések alapján az ipari telephelyeket négy ka­tegóriába soroltuk. Az első­be azok az üzemek kerültek, amelyek helyben fejleszthe­tők, korszerűsíthetők, illetve elhelyezésük alapján még szabad területek állnak ren­delkezésünkre bővítésükhöz. Ide tartozik a MOM gyár­egysége, a földgázüzem, a Petőfi Termelőszövetkezet vasipari üzeme, az ENCI üzemegysége, a Békéscsabai Kötöttárugyár konfekció be­dolgozó telepe, a Csaba Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet, valamint a Békés me­gyei Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat raktára. — És a második kate­góriába? — Ide osztottuk be a tég­lagyárat, a sütőüzemet, az asztalosipari szövetkezetei, az ÁFOR battonyai kirendeltsé­gét és az Állati Fehérje Ta­karmányokat Előállító Válla­latot. — Ezekre az üzemekre mik a jellemzők? — Lényegében ezek előtt is megvan a továbbfejlesztés le­hetősége és területük is bő­víthető. — Vannak további kate­góriák? — Igen, a harmadik kate­góriába azokat osztottuk, amelyek, bár fejleszthetők, korszerűsíthetők, de terüle­tileg már nem bővíthetők. A negyedik kategóriában azok kerültek, amelyek átépítésé­re csak hosszabb távon lehet számítani, vagy megszűné­sükkel kell számolni. — Akkor lényegéiben az első két kategóriába tarto­zó ipari létesítmények azok, amelyekkel hosszabb távra keli számítani a nagyköz­ség vezetőinek. — Tulajdonképpen így van, és az első két kategó­riába tartozó ipari üzemek közül vitatta meg néhánynak a helyzetét a tanács végre­hajtó bizottsága. Elsőként az Endrődi Cipészipari Szövet­kezet üzemegységével foglal­koztunk. A battonyai telep­hely ugyanis jelentős részt vállal a szövetkezet terme­léséből. Ugyanis az összter­melés 13 százaléka itt reali­zálódik. A cipők felsőrészei készülnek itt, és már olyan színvonalon, hogy elérik az exportminőséget. Most már az a gond, hogy még több dolgozót kellene biztosítani a termelés növeléséhez. — Azt hiszem, a batto- nyaiak még a legnagyobb munkahelyínség idején is szívesen lemondtak volna az Állati Fehérje Takarmá­nyokat Előállító Vállalat­ról. — Nem mondom, nem ra­jongtak érte, hiszen az el­avult, korszerűtlen technoló­gia miatt az egész községben időnként „érezhető” a válla­lat működése. Sajnos, ez az üzem még az 1950-es évek elején készült, és azóta kü­lönösebb műszaki átalakítás, fejlesztés még nem volt. Ezért az épület, a technoló­gia, egyszóval a teljes üzem elavulttá és korszerűtlenné vált. Mostohák voltak itt a munkakörülmények, nagy mértékű a légszennyeződés, és a szennyvíztisztítás sem volt megoldott. Ezért ha­laszthatatlanul meg kell kez­deni a műszaki változtatáso­kat. Szükség van -az üzemre, hiszen évente 1800 tonna hús­liszt készül, ami elengedhe­tetlen alapanyaga a takar­mánygyártásnak. Arról nem is szólva, hogy az itt készült egy tonna húsliszttel 300 dollárt tudunk megtakaríta­ni. — Kapnak ide dolgozó­kat? — Bármennyire is hihetet­len, itt nincs gond a mun­kaerővel. Igaz, a keresetek sem rosszak. Hogy csak az utóbbi évek átlagkeresetét mondjam, 1977-ben 49, ta­valy 53, az idén pedig már 55 ezer felett van az egy dolgozóra jutó éves átlagke­reset. — Szó volt már arról, hogy elodázhatatlan itt a korszerűsítés. — Az idén kezdődött meg az üzem fejlesztése, amelyre 21 millió forint van. Ebből az összegből az idén 9, jö­vőre pedig 12 millió forintot használnak fel. A rekons­trukcióban új üzemház épül, új technológiát vezetnek be, és a jövő év végéig megkez­Ezerkilencszázhetvennyolc- hoz képest csaknem százzal csökkent a kunágotai lako­sok száma. Ez év január 1-én mintegy 4 ezer százan laktak a községben, és a nők ará­nya meghaladta az 50 száza­lékot. A 711 nődolgozó kö­zül több mint ötvenen a kör­nyező településekre járnak el dolgozni. Az idén a tanács egyik testületi ülésén arról tárgyaltak, hogyan hajtják végre a nőpolitikái határo­zatokat a községben. A be­számolóból kitűnt: az asszo­nyok nagy része nem szíve­sen vállal munkát vidéken, mert nem tudják elhelyezni gyermekeiket. Egyesek a gyes letelte után nem men­nek vissza dolgozni, mások pedig lakóhelyet változtat­nak. Főként a középkorúak körében akadnak olyanok, akik nem végezték el a nyolc általánost és szakképzettsé­gük sincs... E feltételek hiá­nya miatt nehéz megfelelő munkakörben alkalmazni őket. Például a helyi Bercsé­nyi Tsz-ben úgy szervezték meg a baromfitenyésztő tan­folyamot, hogy a kisgyerme­kes anyák is részt vehesse­nek a foglalkozásokon. Az adminisztrátív munkakörben dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy elvégezzék a köz- gazdasági szakközépiskolát, vagy mérlegképesítői stb. tanfolyamokra járhassanak. A továbbtanuló nők is meg­kapják az ehhez szükséges támogatást és az egyéb ked­vezményeket. Ha meg lehetne oldani a teljes foglalkoztatást, s a folyamatos kereset biztosítá­sával kapcsolatos feladato­kat, akkor bizonyára több fiatal ott maradna a tsz-ben. A szocialista brigádokban dolgozó asszonyok mind a dődik a csontlisztgyártás, és megoldódik a szennyvíztisz­títás is. — Keresettek a tégla­gyár termékei, tervezik fej­lesztését? — A hagyományos tégla­gyárak között foglal helyet, ahol kis méretű tégla ké­szül. A gyár termelésére még hosszú időn át számítani kell. Sajnos, itt már korántsem olyan rózsás a helyzet — ami a munkaerőt jelenti — mint máshol. Bár az elmúlt évek során a fizikai dolgo­zók átlagkeresete jelentősen növekedett, az emberek nem tolongnak munkáért. A VI. ötéves tervidőszakra nincse­nek fejlesztési elképzelések, azonban a következő év so­rán a már elhasználódott ke­mencét rendbe kell hozni. — És a szőnyegszövő? — A szövetkezet részlege 1970-ben alakult. Többszöri átalakítás és felújítás után sikerült a dolgozóknak a le­hetőségekhez képest megfe­lelő munkakörülményt bizto­sítani. Nem sikerült azonban még a mai napig sem meg­nyugtató módon megoldani a szennyvíz elvezetését. A fű­tés sem ideális. Széntüzelésű kályhák vannak, pedig itt a földgáz, csak a bevezetésé­hez pénz kellene, erre azon­ban nincs a szövetkezetnek. Pedig megérdemelnék az itt dolgozó lányok és asszonyok a nagyobb törődést, hiszen az itt gyártott ötféle szőnyeg je­lentős részét exportra szál­lítják. Bár szükség lenne az üzem fejlesztésére — ezt in­dokolja a termékeik iránti kereslet —, azonban a szű­kös anyagi lehetőségek mi­att úgy tűnik, erre a közel­jövőben nemigen kerül sor. B. O. munkában, mind a szellemi vetélkedőkön már eddig is szép eredményeket értek el. Az ÁFÉSZ-nél 170—180 asszony és lány dolgozik. Az igazgatásban tevékenykedők megfelelő iskolai végzettség­gel rendelkeznek. Innen is többen járnak szakközépis­kolába, és vannak olyanok, akik a szakmunkásvizsga­előkészítő tanfolyamaira irat­koztak be. Nemcsak a szo­cialista brigádmozgalomban, hanem az egyéni munka­versenyben is több jó ered­mény született. Ez utóbbiban részt vevők közül hárman oklevelet, öten Kiváló Dol­gozó jelvényt kaptak. Az említett két gazdasági egységben, de más munkahe­lyeken is (tanács, posta, gyermekintézmények stb.) a szociális körülményekkel nincs különösebb probléma, de a kereskedelemmel igen. Ugyanis az élelmiszerboltok korszerűtlensége, zsúfoltsága sok gondot okoz. (Például a kézmosásra csak mosdótála­kat használnak.) Az ÁFÉSZ-nél inkább, a tsz-ben már kevésbé adód­nak olyan munkakörök, amelyekben a terhes asszo­nyokat foglalkoztatni lehet­ne. A nők üdültetéséről, utaztatásáról a termelőegy­ségek megfelelően gondos­kodnak. A kulturális progra­mot főként a televízió bizto­sítja. Noha a mozielőadások­ra a tsz megveszi a jegyeket, ám ezekkel a szülők több­nyire gyermekeiket küldikel. A bölcsőde épületét is fel kellene újítani. Az óvodák felszerelésében sokat segítet­tek a szocialista brigádok. Az intézmények vezetői, dolgo­Ebben az évben előtérbe került a veszélyeztetett gyer­mekekkel való foglalkozás. Igen magas Békésben az ál­lami gondozottak száma. Több mint ötszázan kapnak rendszeres segélyt, de a leg­magasabb szám ezek közül a veszélyeztetett fiataloké, akik több mint háromezren él­nek megyénkben. A Vörös- kereszt alapszervezetei a zói megfelelően látják el és gondozzák a gyermekeket. A tsz üzemi konyhája és az ÁFÉSZ étterme nagy ter­het vett le az asszonyok vál­láról. A kereskedelmi és a szolgáltatóegységek szintén ki tudják elégíteni az igé­nyeket, viszont nagy szükség lenne egy új ABC-áruházra. Rendszerint hétvégeken aka­dozik a kenyér- és húsellá­tás. A patyolat szolgáltatásai közül inkább csak a felsőru­házat tisztítására van igény, a szokásos nagymosást a há­ziasszonyok továbbra is ott­hon csinálják. A nőpolitikái határozatok végrehajtásában aktívan köz­reműködnek a nőbizottságok, amelyek egyúttal betöltik a nők érdekképviseletével és érdekvédelmével összefüggő szerepköröket. A tsz-ben és az ÁFÉSZ-nél működő tes­tületek tagjai ellátogatnak a nőket foglalkoztató gazdasá­gi egységekbe, és az ott dol­gozók észrevételeit, javasla­tait összegyűjtve igyekeznek segíteni gondjukon. Felkere­sik a nyugdíjasokat és talál­kozókat rendeznek a gyesen levő édesanyákkal is. A más munkahelyeken dolgozó nők érdekeit a Hazafias Népfront helyi nőbizottsága képviseli. Tevékenységük nemcsak a kapcsolattartásra, hanem a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek felkutatására, az egyedülállók támogatásá­ra, a véradónapok, a külön­böző tanfolyamok, szakkö­rök és a társadalmi ünnep­ségek megszervezésére is ki­terjed. A Kunágotáról na­ponta eljáró dolgozó nőkkel való törődés, gondoskodás, viszont az utazások és a vál­tott műszakok miatt már ne­hézségekbe ütközik. — y— n családpolitikai, családvédel­mi feladatok megoldásakor elsősorban arra fordítanak nagy figyelmet, hogy jelez­zék a gyámhatóságoknak, az állami és társadalmi szervek­nek a nehéz körülmények között élő gyerekeket. Ezért igyekeztek a járási és városi Vöröskeresztek ak­tív segítséget nyújtani a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok munkájához. A tájékozódás lényege az, hogy az idejében felfedezett veszélyeztető körülményeket különösebb intézkedés nél­kül meg lehet szüntetni, ha azokról tudunk. Ez nem je­lenti azt, hogy ezt nem kell jelezni, de bizonyos, hogy az odafigyelés elegendő az ilyen esetekben. A korábban már jól mű­ködött gondozási formát ma is alkalmazzák a családok­ban, hiszen az elmúlt évben csaknem 450 családot láto­gattak meg az aktívák. Ez nemcsak anyagi segítségnyúj­tásból áll, hanem egészség- ügyi ellátást, nevelő munkát is folytattak az aktívák. Részt vesz ebben a munká­ban az alkoholellenes bi­zottságok klubja is, amely rendszeresen foglalkozik az alkoholista szülőkkel, illet­ve a környezetükben levő veszélyeztetett gyerekekkel. A családvédelmi szerepet megyénkben is ki szeretnék terjeszteni a középiskolai vö­röskeresztes alapszervezetek­re. Már működnek a nevelő- otthonok mellett kialakult patronáló rendszerek. Ennek legelőnyösebb formája az „Egy gyermek — egy csa­lád” mozgalom. Igen sok tapasztalatot sze­rezhetnek az aktívák egy-egy családlátogatáskor, amelyek alapján az elmúlt évben is 208 előadást szerveztek, és ezeken összesen 6400-an vet­tek részt. Az alkholozimusról elhangzott előadásoknak is népes közönsége volt, hiszen a 182 előadást csaknem 4400-an hallgatták meg. Az aktívák mind jobb felké­szültségének érdekében tan­folyamokat szerveznek a vöröskeresztes alapszerveze­tek, és ezeket eddig 360-an végezték el. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége eddig tapasztalatai­ra építve határozatot, fel­adattervet dolgozott ki. En­nek az a lényege, hogy mind körültekintőbben, még na­gyobb figyelmet fordítsanak a családokban a harmonikus életfeltételek kialakítására, segítésére. Sz. J. Csehszlovák és magyar ételek vetélkedője Három évvel ezelőtt hatá­rozták el a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat Kö­rös éttermének, valamint a csehszlovákiai Tátra Inter­hotel eperjesi Dukla Szálló éttermének vezetői, hogy évente egyszer közös gaszt­ronómiai napokat rendeznek. Az eddig lezajlott rendezvé­nyek kölcsönösen nagy sikert arattak az ínyencek köré­ben. ' Most legutóbb október 10—21-ig Eperjesen került sor a Körös étterem szaká­csai által. készített ételek „vendégszereplésére”. A .Kö­rös éttereme hat szakácsa, hat felszolgálója és öt népi zenésze — Andó Mihály szólistával — nagy sikerrel vett részt a gasztronómiai napokon. A megnyitón ott volt Békéscsaba város kép­viseltében Araczki János ta­nácselnök, Steigerwald György, a megyei tanács osz­tályvezetője és Bezzegh Lász­ló, a Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat igazgató- helyettese. A csabai szaká­csok alaposan kitettek ma­gukért, a speciális magyar ételek készítésével nagy tet­szést arattak a vendégek kö­rében. A legkeresettebbek közé tartozott a tyúkhúsle­ves csigatésztával, a körösi halászlé, a palócpecsenye, a csabai szűzérmék, a Körös­tál, a viharsarki sertésborda, a bélszínlángos és az édes­ségeket kedvelők körében a somlói galuska. A sikerre jellemző, hogy az eperjesi étterem ebben az időszak­ban a szokásos átlagforga­lomnál 70 százalékkal töb­bet produkált. Tíz nap alatt 300 ezer forint értékű forgalmat bonyolítottak le. A csehszlovák szakácsok rövidesen újra ellátogatnak a Körös étterembe. Ugyanis november 16—25-ig itt ren­dezik meg a csehszlovák gasztronómiai napokat. A rendezők biztosak abban, hogy Békéscsabán is hasonló eredménnyel fognak szere­pelni a csehszlovák speciális ételek. Az itteni szakácsok már jó néhányat átvettek a kollégák étlapjairól, például a vihorlat göngyölt húst, az eperjesi rózsát a, sarisi sa­látát, a tátrai előlevest, és a sonkatekercset tejszínes tor­mával, valamint a sztrapacs- kát. Az idén is sok ínycsik­landozó ételből választhat­nak majd a vendégek. Lesz kocsonyázott sonkagöngyö­leg citrommal, szószos mar­hahús vörösáfonyával és zsemlegombóccal, foghagy- maleves tojással és szalonná­val, sonkával töltött rántott sajt tartármártással, sült kacsa vöröskáposztával és zsemlegombóccal, vodkával pálcán égetett ínyenc hús­szeletek, szlovák sertésolda­las körítéssel, vadászszelet pergamentben, tarkedli vö­rösáfonyával és tejszínhab­bal, sárosi saláta paradicsom­kivonattal. A sikereken felbuzdulva a vendéglátóipari vállalat ve­zetői azt tervezik, hogy ha­sonló gasztronómaii napo­kat rendeznek Békéscsaba jugoszláv testvérvárosában, Zrenjaninban is, de előszóra jugoszláv szakácsok látogat­nak el tavasszal a Körös Ho­telba. B. O. Konzultáció a felnőttnevelési stúdióban A dolgozók középiskoláiba já­ró tanulóknak november 19-től konzultációs foglalkozásokat szervez a Megyei Művelődési Központ felnőttoktatási stúdiója, a dolgozók középiskolája, és a TIT békéscsabai városi szerve­zete a Kemény Gábor Szakkö­zépiskolában. A tapasztalatok szerint a fel­nőttek középiskolai tanulmánya­ik során a legtöbb gondot a közismereti tárgyak közül a ma­tematika és a nyelvtan okozza. Ezekből a tárgyakból lesz ezen­túl konzultáció minden hónap harmadik hétfőjén, délután 3- tól 6 óráig. A foglalkozásokon nyelvtani, helyesírási, stilisztikai kérdésekkel foglalkoznak majd a részvevők. n nőpolitikái határozatok végrehajtása Kunágotán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents