Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-10 / 263. szám
1979. november 10., szombat 0 IJHilUKflTd—-------------------K itüntetések a vasútnál A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából a MÁV Szegedi Igazgatóság dolgozói közül több Békés megyei vasutas részesült kitüntetésben. Kiváló Vasutas kitüntetést kapott Balogh Sándor, a békéscsabai üzemfőnökség, Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Magyar Antal, a békéscsabai üzemfőnökség vasutasa. Miniszteri dicséretben részesült Csüllög Károly, a vésztői vontatási főnökség, vezérigazgatói dicséretet kapott Miklya György, a békéscsabai üzemfőnökség vasutasa. A közelmúltban több Békés megyei vasutas vonult nyugdíjba. Ebből az alkalomból Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Kruchió Lajos, a békéscsabai üzemfőnökség és Nagy Benő, a békéscsabai szertárfőnökség vasutasa. Miniszteri dicséretben részesült Fekete Tamás, a békéscsabai pályafenntartási főnökség dolgozója. Vezérigazgatói dicséretet kapott Szász László, a békéscsabai üzemfőnökség vasutasa. A világtakarékossági nap jegyében Oláh Julianna kapta a 2 ezer forintról szóló OTP-nyeremériybetétköny- vet, amelyet az újszülött édesanyja, Oláh Bálin tné endrődi lakos vett át az Országos Takarékpénztár gyulai fiókjának képviselőjétől. Munkavédelem az endrődi Lenin Tsz-ben A termelőszövetkezetekben, így az endrődi közös gazdaságban is 5 évre szóló munkavédelmi intézkedési tervet dolgoztak ki. A program részeként ebben az évben szintén elsődleges feladatként szerepel a dolgozók testi épségének védelme, a munka- körülmények javítása. Mindenütt lehetőséget kell teremteni a tisztálkodásra. így például az idén a varjasi üzemegységben mosdót, zuhanyozót létesítettek. A pe- resi üzemegységben a már meglevő szociális épületeket kellett kijavítani, ami csaknem 40 ezer forintba került. Minden munkahelyen működnek az elsősegélynyújtók, akik a szocialista brigádok tagjai. fremkiállitás Békéscsabán November 11-én, vasárnap délelőtt 10 órától délután 3 óráig tart nyitva Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a pénz- és éremgyűjtők klubjának kiállítása. A megnyitó vendégeit dr. Weinhardt Mihály, a klub elnöke köszönti, majd dr. Káplár László, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének vezetőségi tagja mond megnyitó beszédet. Békéscsabán első alkalommal rendeznek pénz- és éremkiállítást, melyen a gyűjtők kérésére Mla- donyiczky Béla szobrászművész is részt vesz alkotásaival. Nem egy érdekességet is láthatnak az érdeklődők, így vándorgyűlések emlékérmeit, felszabadulás utáni magyar emlékpénzeket. Pinka Sándor klubtitkár 1848—49-es szabadságharc idejéből állít ki pénzeket, de bemutatásra kerülnek inflációs pénzek, s a Vörös Hadsereg-sor is. A klub tagjai emellett bemutatnak érmehamisítványokat, egyfilléreseket, a világ különböző területeiről szükségpénzeket és zsetonokat, különös alakú és méretű és süllyesztett lapú pénzeket, Lenin-emlékrubeleket, s sorolhatnánk még tovább a 12 éve megalakult klub szerzeményeit. Ebben az évben 57 ezer forintot költöttek az állattenyésztésben dolgozók munkaruháira. Igen nagy gondot kell fordítani a vegyszerrel dolgozók egészségvédelmére. Számukra olyan védőruházatot kell beszerezni, amely ellenáll a vegyszer okozta káros hatásoknak. A munkaruháknak és védőeszközöknek a kihordási ideje változó, és ezt a brigádvezetők, valamint a munkavédelmi előadó segítségével ellenőrzik. De nemcsak ilyen jellegű vizsgálatokra kerül sor, hanem ügyelnek az érvényben levő munkavédelmi előírások megtartására is. Azok megtartása rendszerint a munkakörülményektől függ, de igen sok múlik azon, hogy a dolgozók ismerik-e, alkalmazzák-e az érvényben levő szabályokat. Ez a termelőszövetkezet is igyekszik a munka utáni találkozók, brigádgyűlések számára megfelelő helyet kialakítani. Ezért ebben az évben újították fel csaknem 100 ezer forintos költséggel a Lenin úti kultúrházat. Korszerűsítették á munkásokat szállító buszokat is. Ez csaknem 90 ezer forintba került. A sokrétű kiadásokra az idén 1 millió 308 ezer forintot fordított a termelőszövetkezet. Sz. J. Meghalt Germanus Gyula Életének 96. esztendejében elhunyt Germanus Gyula, a világhírű orientalista, számos európai és ázsiai ország vezető tudományos testületének tagja. 1884-ben Budapesten született. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Konstantinápolyban, Bécsben és Lipcsében végezte: történelmet, latin, keleti nyelveket, arab és török irodalmat tanult. 1907- től Londonban, a British Múzeum könyvtárában dolgozott, 1911-től a Budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia, 1921-től a közgazdasági egyetem keleti intézetének tanára, illetve igazgatója. 1948-tól 1964-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem arab tanszékének tanszékvezető tanára. 1958 és 1966 között országgyűlési képviselő volt. Tevékenységét egyebek mellett a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ismerték el. Kiemelkedő eredményeket ért el a mohamedán népek művelődéstörténetének és az arab irodalomnak a kutatásában. Számos utazást tett a Közel- és Távol-Keleten, a tízes években részt vett Törökországban az „új törökök” reformmozgalmaiban. A húszas évektől kezdve rendszeresen tartott előadásokat török, egyiptomi, indiai egyetemeken. Az - első európai volt, aki Mekkába zarándokolt, a mohamedánok szent Kába-kövéhez. Tanulmányait a század elejétől hazai és külföldi tudományos folyóiratok és számos tudományos és népszerűsítő könyve jelent meg. Nemzetközi szívgyógyászati kongresszus Magyarországon a legtöbb ember szívbetegségek, illetőleg szív- és érbetegségek szövődményei következtében hal meg. így különösen nagy jelentősége van minden olyan orvostudományi kutatásnak, eredménynek, amelyet a szívgyógyászatban végeznek, érnek el. Ilyen témákkal és kutatási eredményekkel foglalkozik az a mintegy 50 előadás, amely a Budapesten péntek délelőtt megkezdődött nemzetközi szívgyógyász kongresszuson hangzik el. Kétnapos az esemény, amelyet — a Margitszigeti Thermál Szállóban — a Magyar Kardiológiai Társaság hívott össze, mintegy kétszáz hazai és külföldi szakorvos részvételével. Elsősorban az ismeretlen okú szívizombetegségek kóroktani vizsgálatai, kutatási irányai szerepelnek a programban. Kenyér, tej, üdítő ital Manapság senki sem csodálkozik azon, ha egy sütőipari vállalat szakboltjában a kenyéren kívül tejet, üdítő italt és többféle alapvető élelmiszert, lehet kapni. így van ez a megyei tanács 4. számú sütőipari vállalatánál is, ahol 19 hagyományos, két tartós és édesipari üzem, valamint 47 szaküzlet működik. Mindent megtesznek azért, hogy a várost, az orosházi és a mezőkovácsházi járás községeit megfelelő minőségű kenyérrel, péksüteménnyel lássák el. Úgy tervezték: ebben az évben 210 millió forint bevételre tesznek szert. A XII. pártkongresszus tiszteletére pótvállalást tettek, miszerint ezt 5 millióval megtoldják. Állandóan figyelemmel kísérik a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A fejlesztés az 1960-as években indult meg, amikor Orosházán, a Csorvási úton női, férfi öltözőket, zuhanyozókat alakítottak ki. A Nádasdy utcai süteményt előállító üzemet 1967-ben avatták, 1971-ben pedig felépült a korszerű kenyérgyár. Mindhárom telep jól felszerelt szociális létesítményekkel van ellátva. A városban dolgozók 80 százalékának lehetősége nyílik a helybeli kedvezményes étkezésre, s nyolc éve rendelkezésre áll Gyopárosfürdőn a hétvégi üdülő. Az orosházi járás községeiben — a csa- nádapácai kivételével — minden sütőüzemet újjáépítettek. Nagy gondot fordítanak a gépesítésre, a kereskedelmi egységek bővítésére. Ebben az évben az ipartelepen elkezdték a 45 millió forintos beruházást. A modern gépek, kemencék lehetővé teszik, hogy 1981-től bővüljön a kenyérválaszték, hiszen a két- és a háromkilós kenyéren kívül egykilósokat is sütnek. Záborszky Viola festőművésznő kiállítását nyitotta meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály teremben csütörtökön délután dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztályának vezetőhelyettese. A művésznő festményein a természet megújuló szépségét tárja fel. A kiállítás november 22-ig tekinthető meg Fotó; Gál Edit Magyar filmek külföldön öt nemzetközi fesztiválon szerepelnek november végéig magyar filmek. A november 10-e és 20-a közötti chicagói fesztiválra Jancsó Miklós Allegro Barbaro és Gábor Pál Angi Vera című alkotását hívták meg a szervezők. Londonban Jancsó Miklós Magyar rapszódia és Allegro Barbaro, valamint Kézdi Kovács György A kedves szomszéd című produkciója képviseli november 15. és 30. között a magyar filmgyártást. A november 19-ig tartó frankfurti gyermekfesztiválon Bácskai Lauró István Keménykalap és krumpliorr, valamint Kende Márta Az utolsó padban című filmjeit vetítik. A portugáliai Espinhóban az animációs filmek vetélkedőjén 12 magyar alkotást mutatnak be. A spanyolországi Cartagenában Kézdi Kovács Zsolt Ha megjön József című műve szerepel a fesztivál programján. Négy magyar filmhétre is sor kerül külföldön az év utolsó előtti hónapjában. Hamburgban, Rómában, Salzburgban és Oslóban. Egységes betegellátás issza térő téma az egészségügyi intézmények integrációja, összevonása, egyesítése. Néhány évvel ezelőtt a kormány kezdeményezte: az egészségügyi ellátásban részt vevő egységek, szolgálatok ne legyenek elkülönült „várak”: a helyi, a területi sajátosságoktól függően kerüljenek szorosabb kapcsolatba egymással. Azóta országszerte megvalósulóban van az azonos tanács felügyelete alá tartozó kórházak, rendelő- és gondozóintézetek, orvosi körzetek szervezeti összekapcsolása ; természetesen az erősebb, a felkészültebb intézmény, azaz valamely nagyobb kórház irányításával. Mi minden tette szükségessé ezt az intézkedést? Az egyik ok az egészségügyi ellátás széttagoltságában keresendő. A körzeti orvosok, a rendelőintézeti és a kórházi szakorvosok sok éven át egymástól függetlenül tevékenykedtek. Az új, nagyobb egészségügyi bázisok azonban egyre inkább azt a feladatot kapták, hogy ne csak településükön, hanem tágabb környezetüket tekintve is a gyógyítás központjai legyenek. Ezt azonban akadályozta, hogy a centrumban kevéssé ismerték a vonzáskörzet betegeit, orvosait, esetlegesek voltak a kapcsolatok. így magától értetődő követelmény lett az egyes láncszemek közötti szervezeti összetartozás. Aztán megoldást sürgettek a gyakorlat egyéb gondjai, például az ellátás egyes fokozataiban — mindenekelőtt a rendelőintézetekben — mutatkozó már-már „krónikus” orvoshiány. A szakemberek főként a megbecsültebb munkát kínáló kórházakban tömörültek, a rendelőintézetekben viszont egyre gyakrabban függesztették ki a táblát; szabadság, betegség, vagy átmeneti munkaerőhiány miatt szünetelt a betegek fogadása egyik-másik orvosi szakterületen. A fúzióval megoldható a szakemberek jobb elosztása: az orvosok munkaidejüket felváltva a rendelőintézetben és a kórházban tölthetik. Az integráció természetesen a gyógyítás színvonalára is hat, mert hiszen orvos és orvos között is lehet különbség; ám a szervezeti kapcsolat híd az egységes szemlélet, az azonos gyógyászati elvek-mód- szerek megteremtéséhez. A szervezeti változtatás gazdasági, takarékossági jelentősége nyilvánvaló. így lehet többet nyújtani a kevésből, az ország, s ezen belül a " tanácsok pénztárcájából, így használhatók ki szélesebb körben a meglevő műszerek, és más eszközök, így hozhatók létre olcsóbban közös, korszerű bázisok, például laboratóriumok. De vizsgáljuk meg, milyen is az integráció a gyakorlatban. Menjünk például Vácra — bár megnevezhettünk volna számos hasonló adottságú települést. Vácott előbb a tanácsnál zajlott le az egyesítő folyamat; egy kézbe került a városra és az egész járásra kiterjedő egészség- ügyi irányítás, aztán 1975 óta fokozatosan a váci kórházhoz csatolták a helyi és a szobi rendelőintézetet, a ze- begényi utókezelő szanatóriumot, az ideggondozót, a városi orvosi körzeteket és nagyobb részt a járásban levőket is. A kórházi főorvosok a maguk szakterületén felelnek a rendelőintézeti, sőt a körzeti orvosok munkájáért is. A belgyógyászatban kialakították a sávos rendszert, azaz, minden egyes belorvos négy-öt orvosi körzetet felügyel, figyelemmel kíséri az ottani betegeket. A váci rendelőintézet lényegében a kórház szerves része: az orvosok többsége itt is> ^ is tevékenykedik, három-, négyhónaponként Váltják egymást, s ha szükséges, a szobi rendelőintézetben is helyettesítenek, az egyesített szervezet ugyanis köteles gondoskodni a hiányzók pótlásáról. És ez a módszer nem váci specialitás, a többi között Szombathelyen, az egyesített kórház ég rendelőintézet orvosainak nyolcvan százaléka váltópárban dolgozik. Hasonló a helyzet Hajdú, Csongrád és Baranya megye egyesített egészségügyi bázisaiban. De térjünk vissza még egy gondolatra a váci példához: korábban sok volt a párhuzamos vizsgálat, a rendelőintézetben is és — további gyógykezelés szükségessége esetén — a kórházban is sort kerítettek az alapvető vizsgálatokra. Most a betegek, amennyiben kórházba utalják őket, magukkal viszik a laboratóriumi és a röntgen- leleteik másolatát, vagy igazolását. Nemcsak a röntgen- felvétel költségét, és a beteg fáradságát takarítják meg, hanem a kórház igen szűkös idejét is. Tavaly ezért egy- egy beteg átlagosan 4,7 nappal kevesebbet töltött az intézményben, ezzel csökkenhetett a műtétre várakozók száma is. Ilyen törekvések országszerte tapasztalhatók. Hajdú megyében például, zömmel a párhuzamos vizsgálatok megszüntetése folytán, a megyei kórház-rendelőintézetnél tavaly a megtakarított röntgenfilmek és vegyszerek értéke 250 ezer forint volt. Az integrált intézményhálózatban könnyebb a körzeti orvosok munkája, akik most úgy érzik, tartoznak valahová. A központi bázis beszerzi a gyógyászati anyagokat, eszközöket, s általában egy évre előre mindent megrendelnek számukra, méghozzá nagykereskedelmi áron, tehát olcsóbban. Jellemző még a közös mosoda, varroda, a műszerek, berendezések karbantartásának központosított megszervezése. jelek szerint a koriig many két évvel ezelőtti döntése — miszerint mindazok a teendők kerüljenek helyi hatáskörbe, amelyek a városi, kerületi, községi „kézben” jobban szolgálhatják a lakosság ellátását — megkönnyíti az intézmények irányítását. Az in. tegráció lehetővé teszi a tanácsok számára az egységes létszámgazdálkodást, a mozgó szakorvosi szolgálatok megszervezését, a szakemberek egységes továbbképzését. Vagyis az alapintézmények közötti szorosabb kötelék jól szolgálja a kitűzött célt: a lakosság egészségügyi ellátásának javítását, kiszélesítését. Palkó Sándor Megállapodás a földcseréről November 9-én, pénteken a dé- vaványai Lenin Termelőszövetkezet és a Szeghalmi Állami Gazdaság vezetői megállapodást írtak alá az egymás területébe ékelődött földek cseréjéről. Ezzel úgy tűnik, a majd két évtizedes, ma már tarthatatlan állapot megszűnik. A földcsere a megyei földhivatal kezdeményezését követően a két gazdaság kölcsönös érdekeit figyelembe véve több lépcsőben valósul meg. A területek tagoltsága miatt különösen az utóbbi években a szállítási költségek, a nagy teljesítményű gépek nagy távolságra történő mozgatása kedvezőtlenül befolyásolta a termelés gazdaságosságát, és nehézséget okozott a munka szervezése is. A két mezőgazdasági üzem értékarányos cserében állapodott meg, mintegy 4000 hektár földterület cserél gazdát. A pénteken aláírt megállapodás értelmében a tényleges használatbavételre a következő évben a betakarítások befejezését követően kerül sor. A megállapodást egyébként előzetesen jóváhagyta a termelőszövetkezet és az állami gazdaság vezetősége. Hozzájárult a földcseréhez a gazdaság felügyeleti szerve, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Erdőfelügyelőség is.
