Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1979. november 7.. szerda Barátaink életéből Szobor, amit az egész világ ismer A munkás és kolhozparasztnő (Fotó: SZP—APN—KS) NÉPÚJSÁG »I „Célom az olimpiai dobogó... fl suhli sportlövész Thomas Pfeffer agyaggalamblövő világcsúcstartó és kétsze­res Európa-bajnok (Fotó: ADN/ZB — KS) Még a legnagyobb művé­szeknek sem mindig adatik meg, hogy olyan művet al­kossanak, amelyet a világ hazájuk, népük jelképének tekint. Vera Muhina kétala- kos szobrát, A munkás és kolhozparasztnőt, amelyet a párizsi világkiállítás szovjet pavilonjához készített, s amelynek képe a Moszfilm bevezető képsora, valóban mindenütt ismerik. Szerepel a szobor képzőművészeti könyvekben és képeslapokon, folyóiratokban, bélyegeken és emlékérmeken. Egész Párizs erről a mű­ről beszélt, amikor 1937. má­jus 1-én a francia főváros fölé magasodott a sarló és kalapács a két szoboralak kezében. Romain Rolland arról írt, hogy „a Szajna partján két fiatal szovjet óriás megállíthatatlan lendü­lettel emeli a sarlót és a kalapácsot, s szinte halljuk, amint kebelükből az égre tör a hősi himnusz, hogy szabad­ságra és egységre hívja, győ­zelemre vigye a népeket”. Még azok is elragadtatással nézték, akiket nem számít­hattunk a Szovjetunió bará­tai közé. A lapok közölték a szobor fényképét, megjelent sokféle ajándéktárgyon. A Spanyol Köztársaság külön bélyegsort szentelt ennek a műnek. Muhina hírnevét ez a szo­bor alapozta meg, noha már korábban is ismert volt te­hetsége. Rigában, 1889-ben született. Apja Ignat Muhin kereskedő korán felfigyelt leányának rajzkészségére, ösztönözte művészi ambíció­it. Muhina olyan neves fes­tőművészeknél tanult, mint Konsztantyin Juona, Ilja Markov. Azután Párizs kö­vetkezett: E. Bourdelle isko­lája. Abban az időben a fran­cia fővárosban éles harc folyt a modernek és a ko­rábbi stílusok hívei között. Muhina soha nem vetette el az újkeresést, a kísérlete­zést, de nem fogadta be a francia formalisták látás­módját. „Csak a negatív je­lenség ismeretében lehet té­vedés nélkül tagadni azt — írta önmagáról. — A nega­tív jelenség ismeretében kristályosodott ki állandó törekvésem a realista meg­formálásra.” A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 10. évfor­dulójára rendezett jubileumi tárlaton első díjat nyert a Parasztasszony című szobra. Ez a mű nagy sikert aratott a velencei biennálén. A szobrot ott a trieszti múzeum vásárolta meg, majd a má­sodik világháború után a vi­lág leggazdagabb műgyűjte­ményébe, a vatikáni múze­umba került. A szoborról 1935-ben készült bronzmáso­lat a moszkvai Tretyakov- képtárat ékesíti. Muhina legjobb munkái között tartják számon példá­ul két síremlékét. Rendkívül érdekes az Ikarusz című szobra, amellyel Valerij Cskalov emlékének adózott, annak a bátor pilótának, aki elsőként repült leszállás nél­kül az Északi-sarkon át az Egyesült Államokba. A háború után Franciaor­szágba utazott, majd Jugo­szláviában, Bulgáriában, Ro­mániában járt. Franciaor­szágban felkereste Picasso műtermét és sokat beszélge­tett a művésszel. ... Vera Muhinát jól is­mertem. Érdekes ember volt. Sokszor találkoztunk és gyakran beszélgettünk. El­mondta, hogy az igazi mű­vészetet a feltétlen őszinte­ség jellemzi, ö maga végte­len őszinte volt a művészet­ben és az életben egyaránt. Nagy művész és nagy ember volt. Natalia Szokolova, a Szovjet Művészeti Akadémia levelező tagja Vietnam Újdonság az isi agrotechnikában A vietnami rizsföldeken az évszázadok, évezredek folya­mán óriási öntözőberendezé­sek hálózatát hozták létre. Az itteni termékeny föld évente háromszor is bő ter­mést ad. Az idén több mint 450 ezer hektárt, a tavalyi­nál 100 ezer hektárral na­gyobb területet új módszer­rel öntöztek. Az új módszer lényege: az elárasztott terü­leten a víz szintje a rizs be- érésének fokától függ. Az így kezelt parcellákon egy- egy hektáron a réginél 15— 20 százalékkal, majdnem öt tonnával nagyobb volt a szemtermés minden aratás­kor. Ezt a módszert a jövő­ben valamennyi rizsföldön alkalmazzák. Öntözőrendszer 500 hektáron Haisombun járásban átad­ták a terület első öntöző- rendszerét. A 2900, illetve 1200 méter hosszúságú csa­tornák több mint 500 hektár öntözését teszik lehetővé. Mongólia Munkára fogják a napot Mongóliában évente 2600— 3400 órán át ragyogóan süt a nap. A termelésben és a mindennapi életben egyaránt mind aktívabban felhasznál­ják a napenergiát. Az egyik eszköz erre a helio-berende- zés, amely 65 fokra tudja felmelegíteni a vizet. Ebből kétféle — hordozható és helyhez kötött — változat készült, s ezt többek között eredményesen alkalmazzák a juhászok a rideg állattartás­ra alkalmas területeken, a brigádok mezei szállásain. A Közép-Góbi ajmakban levő „Szumhuh” szanatóriumban üdülők körében is népszerű a napenergiával működő nap­fürdő. Sikeresen kísérleteznek a melegházak napenergiás hő­ellátásával. A számítások szerint minden napenergiá­val fűtött melegházzal éven­te több mint 800 tonna sze­net takarítanak meg. A mongol tudósok bővítik ku­tatásaik területét. Újabban napenergiával „fűtött” lakó­házak tervein dolgoznak. Koreai NDK Erdei gyógyszertár A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság legésza­kibb tartománya, Csagando, messze földön híres termé­szeti szépségéről és nyers- anyaglelőhelyeinek gazdagsá­gáról. Kevesen tudják, de ez a terület az ország egyik leg­nagyobb természetes gyógy­szertára is. A tartomány er­deiben, mezőin több mint 300-féle különböző hatású gyógyfű és gyógynövény ta­lálható. A gyógynövények és -fü­vek gyűjtése, felhasználása csak az elmúlt években vált tömegméretűvé az országban. Megkezdődött a gyógynövé­nyek termesztése is, így ma már az öt évvel ezelőtti mennyiség kétszerese kerül­het felhasználásra. Ez év májusában már több mint 1500 hektáron ültettek gyógy­növényeket. Kialakult a gyógynövé­nyek, -füvek ipari felhasz­nálásának műszaki bázisa is. A nagy teljesítményű, mo­dem gépeken 200 különféle gyógyszert gyártanak, ame­lyek alapanyaga az „erdei patikákból” származik. A „kínzókamrában” keres­tük fel Thomas Pfeffer két­szeres Európa-bajnok, világ­csúcstartó sportlövészt. Így nevezik a sportolók Sulii­ban az erőnléti edzéseket szolgáló termet. Ha nem tud­nánk, hogy céllövés a mes­tersége, legalábbis súlylökő- nek néznénk a 20 esztendős fiatalembert. Szinte játszva emelgeti a nehéz súlyzókat. Az agyaggalamb-lövészet- ben érte el világra szóló eredményeit. Szinte ez a sportlövészet egyik legérde­kesebb ága. Kiskaliberű fegy­verrel 50 méter távolságból kell eltalálni a 6 cm átmé­rőjű mozgó korongot, ösz- szesen 60 lövést adnak le: ebből harmincat öt másod­perces, ún. lassú menetű, harmincat pedig két és fél másodperces, gyorsmenetű célra. A korong egy tíz mé­teres röppályán mozog, vál­takozó irányban. Vajon miért van szükség egy ilyen aprólékos pontos­ságot követelő sporthoz erőn­léti edzésre? „Az őszi és téli szezonban az erőnlét megőr­zésével és fokozásával ké­szülünk fel a nyári verse­nyekre — mondja Thomas. — Eleinte bizony alig értet­tem, hogy - az én nehéz sú­lyommal miért kell például futóedzéseket tartanom. Ké­sőbb azonban rájöttem, hogy a távfutó edzések nélkül nem lenne kitartásom az idegfeszítő versenyekhez.” • Az ifjú fegyver-technikus Románia Barátság házgyár Ebben az évben Bukarest­ben mintegy 45 000 új lakást kell építeni a tervek szerint. E feladat megvalósításához nyújt segítséget a „Barátság házgyár”, amelyet a Szov­jetunió ajándékozott Romá­niának az 1977-es földrengés okozta károk helyreállításá­ra. A szovjet emberek, akik átélték az ashabadi, a tas- kenti, a tbiliszi földrengést, tudják, mint jelent ez a ma még kivédhetetlen természe­ti csapás. A „Barátság ház­gyár” tervezése a márciusi földrengés után azonnal meg­kezdődött, és szeptemberben már a kész terveket adták át a szovjet mérnökök. Az építkezéssel egyidőben láttak hozzá Kujbisevben, Cselja- binszkban és más gépgyárak­ban a berendezések gyártásá­hoz Természetesen a szere­lésben is tevékenyen részt vettek a szovjet szakembe­rek. A kivitelezési munka is szigorú menetrend szerint alakult. Ez tette lehetővé, hogy a gyár egy része idén szeptemberben már termel­hessen. A részlegesen auto­matizált technológiai folya­matok eredményeképpen öt­szintes házak készülnek, és a tervek lehetővé teszik a kapacitás későbbi bővítését. A házak — a múlt szo­morú tapasztalatai alapján — természetesen földrengésbiz­tosak. 5 éves sportpályafutásának kiemelkedő sikerét hozta a hazai pályán megszerzett Európa-bajnokság. 591 körös eredménye egyben világcsú­csot jelentett. Thomas Pfeffert eddigi si­kerei — két Európa-bajnok­ság és egy olimpiai negye­dik hely — nem tették elbi- zakodottá. Tudja, hogy ve- télytársai is mindent elkö­vetnek a siker érdekében és a pillanatnyi forma, erőnlét és idegállapot döntő lehet a versenyen. Első sikerét 1974-ben arat­ta a berlini spartakiádon el­ért győzelmével. „Eredmé­nyeimet nagy részben ed­zőmnek, Hans-Jürgen Sebőm­nak köszönhetem” — mond­ja. Az edző dicséri tanítvá­nyát, bár nem tartja köny- nyen kezelhetőnek: „Csak azt fogadja el, amit a maga számára helyesnek tart” — jegyzi meg, de hozzáteszi: hogy Thomas nagyon becsü­letes, és erős az önkritiká­ja. „Nagy erénye a rendsze­retet. Sporteszközeit maga kezeli, tisztítja és végtelenül pedáns. Ügyessége és pon­tossága mellett kiegyensúlyo­zott és nyugodt természete biztosítja számára a sikert.” Ami a jövőt illeti, Thomas Pfeffer bizakodó. „Moszkvá­ban, 1980-ban szeretnék elő­re lépni. Mindent elkövetek, hogy dobogóra kerüljek” — mondja a szimpatikus fia­talember. Bulgária Baromfi­tenyésztés világszínvonalon A legfőbb tojásexportálók között tartják számon hosz- szú ideje a világpiacon Bul­gáriát. A baromfi- és tojás­termelés a második világhá­ború éveiben jelentősen visz- sza esett. Később, a hatva­nas években országos prog­ramot dolgoztak ki a tojás és a baromfihús termelésének fokozására. Az első eredmé­nyeket 1965. és 1976. között érték el: a tojástermelés 27 százalékkal, a baromfihús­termelés pedig csaknem há­romszorosára növekedett. Je­lenleg Bulgária az egy főre jutó baromfihús-termelés és -fogyasztás terén a világ el­ső tíz országa között foglal helyet. Nagy szerepe van a fejlő­désben a Szófia megyei Kosz- tinbrod hibridközpontjának. Itt többéves kutatómunká­val olyan baromfi hibride­ket sikerült kialakítani, ame­lyek — előnyös takarmány- gazdálkodás mellett — 56 nap alatt érik el az 1800—2000 gramm súlyt. A keltetőgé­pekben évente 6 millió csi­be kel ki. A tenyésztési, il­letve felhasználási célnak megfelelően tartják és ne­velik a húscsirkéket, a ka­kasnak vagy tojótyúknak va­ló állományt. Évente 260— 280 darab 60 grammos to­jást adó tyúkokkal látják el az agráripari központokat, sőt ma már exportálnak is. Parasztasszony A kenyér g- i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents