Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 7., SZERDA Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM n Nagy Október óta a szocializmus gondolata eleven valóság Fock Jenő rádió- és televízióbeszéde Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából november 6-án, kedden a Kossuth rádióban 17.20 órakor, illetve a televízióban 19.20 órakor mondott ünnepi beszédet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöttük a Magyar Népköztársaság szocializmust építő állampolgárainak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, hanem tettek is feszülnek, akik a Nagy Október példáján tudatosan küzdenek a világ olyan átalakításáért, amelynek eredményeként nemcsak joga van mindenkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a szabad munka létrehozhat a földön. A győztes szocialista forradalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség, nem kelet-európai ügy, hanem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. Ennek az útnak a kezdetén ott van a cári Oroszország elnyomott, harcos proletariátusa, amely végrehajtotta a XX. század legnagyobb történelmi tettét. Ezt a tettet olyan páratlanul hatékony és tudatos szervezet vezetésével hajtották végre, mint a kommunista párt, és amelynek élén olyan géniusz állt, mint Lenin, aki alkalmazva és továbbfejlesztve a marxizmust, Oroszországot a világfejlődés élvonalába emelte. Nyomában és hatására, példáját követve indultak el a század forradalmi, nagy társadalmi átalakulásai és váltak sokszínű, de irányát tekintve egységes folyamattá. Élő folyamat ez, amelyben szinte lehetetlen kategó- rikusan osztályozni úgy, hogy melyik nép hol tart, és mikor hová ér. Beszélünk szocialista országokról, számon tartunk szocialista orientációjú nemzeteket, köszöntünk új forradalmakat, amelyek programjában szocialista tartalmú jelszavak is vannak. A tőkés országokban a munkás- osztályok, a népek tántoríthatatlanra munkálják az új élethez vezető utat. A Nagy Október óta a szocializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven valóság, amelynek nőttön nő tiszta fénye, eligazító jelentősége. Nem lehet azt állítani, hogy a népek, amelyek már a szocializmus útján járnak, bajok és gyötrelmek nélkül, ajándékba kapják a sikereket. A társadalom átalakításának gondját magára vállaló embernek önmagának kell kikínlódnia a közösség és saját maga igazságait és vállalni az átmeneti kudarcot is. A marxizmus—leninizmus- nak, a Nagy Október eszméjének sok millió elkötelezett híve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek vele, mások egyszerű rokon- szenwel közelednek hozzá. Vannak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta semlegesek, közömbösek lennének. Ez azért van, mert a marxizmus—le- ninizmus nélkülözhetetlen a kor valamennyi társadalmilag lényeges, új problémájának értékeléséhez, megválaszolásához. Nem volt és nincs a világban egyetlen olyan ösz- szefüggő eszmerendszer a mienken kívül, amely a világot akár megismerni, akár megváltoztatni képes volna, vagy ilyen történelmi feladatot és felelősséget magára vállalna. Nem egyszer mondjuk, hogy a mai Európa — melynek területéről két világháború indult ki — történelmének leghosszabb békeidejét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az állapot mindenekelőtt a létező szocialista világrend- szernek köszönhető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió erejének példátlan mértékű növekedése nyomán alakulhatott ki. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az emberiség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. Ezek az erőfeszítések ösz- szetalálkoznak az emberek száz és százmillióknak aktív cselekedetekben is megnyilvánuló békeakaratával, az egész emberiség legelemibb érdekével, a békés élet vágyával. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételeinek biztosításához járul hozzá. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés a legfontosabbat biztosítja az emberiség számára, a világméretű atomkonfliktus veszélyének elhárítását. Bízhatunk a világ különböző veszélygócainak fokozatos felszámolásában a Közel-Keleten és a föld más térségeiben. Bízhatunk abban, hogy viseljen bármilyen álarcot, nevezze magát bárminek is egy ag- resszor, próbálkozásai végső soron kudarcba fulladnak. A szocializmus világának nemcsak létérdekből, lényegéből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatározó befolyása is van a világhelyzet ilyen irányú alakulására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulója a beteljesedés, egyszersmind a soha meg nem elégedés ünnepe is. A forradalmak — amint Marx mondta — a történelem ünnepnapjai, az emberek tömegeinek igazi ünnepei. A forradalom felemeli és megtisztítja az embereket, megnyitja az utat, megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a dolgozó nép a rajta uralkodó viszonyok fölé kerekedve önmaga életének szerzője és rendezője legyen. A forradalmak nehéz, kemény szavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka napjainak. Nagy hibát követnénk el, ha forradalmunkat romantizálnánk, ha elfeledkeznénk arról, hogy a szocialista forradalom hatalmat teremtő győzelme után következik a nehezebb, a bonyolultabb munka, az építés, a forradalmi józanság, a forradalmi türelem korszaka. Ezzel a tartalommal, és ezzel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat legbensőbb nemzeti (Folytatás a 3. oldalon) Koszorúzás Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából kedden ko^orúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített téren több száz fővárosi lakos gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Trautmann Rezső helyettes elnök és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; a kormány koszorúját Aczél György és Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, Valerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, a katonai és légügyi attasé koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Sarlós István főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula elnök és Szentistványi Gyulá- né titkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjá és Földvári Aladár elnök helyezett el koszorút. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszzászlóalj elvonulásával ért véget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából kedden reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját. Díszünnepség a Jókai Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából dísziin- nepség volt november 6-án, tegnap este Békéscsabán, a Jókai Színházban, az MSZMP békéscsabai városi bizottsága és a Jókai Színház igazgatósága szervezésében, amelyen megjelentek a megye, a város párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői, a szovjet vendégek, a város üzemeinek, intézményeinek dolgozói. Az Internacionálé elhangzása után Sasala János, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta az 1917-es pétervári forradalom jelentőségét, amely megnyitotta a munkásság, valamennyi dolgozó számára a kizsákmányolásmentes társadalom korszakát. Eljött az elnyomott, gyarmati és félgyarmati sorban élő népek felszabadulásának az időszaka, véget ért a kapitalizmus világot átfogó uralma, megnyílt az út a szocializmus felé. Az új rend egyre szilárdabb és hatalmasabb lett. Az októberi forradalom minden évfordulója újabb lépcsőfoka a szovjet nép szüntelen előrehaladásának, fejlődésének. Ez az esztendő is továbbvivő lépés a kom- (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, november 6-án délelőtt a zászlódíszbe öltözött megyeszékhelyen, a Lenin-szobornál rendezték meg a hagyományos koszorúzási ünnepséget. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után elsőként az MSZMP megyei bizottságának képviseletében Frank Ferenc első titkár és Nagy Jenő titkár helyezett el koszorút a szobor talapzatán. A megyei tanács képviseletében dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes és Nagy János elnökhelyettes rótták le kegyeletüket. A Hazafias Népfront megyei bizottságának koszorúját dr. Horváth Éva elnök és Szikszai Ferenc titkár helyezte el. Rajtuk kívül szovjet vendégek, a fegyveres erők képviselői, a városi párt-, állami és társadalmi szervek vezetői koszorúztak, majd a legkisebbek, az óvodások is virágokat helyeztek el a szobornál. Képünkön: a párt megyei bizottságának képviseletében Frank Ferenc és Nagy Jenő helyez el koszorút Fotó: Béla Ottó Ünnepi eIOadás az Operában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából kedden ünnepi előadáson mutatták be a Magyar Állami Operaházban Glazunov: Ray- monda-szvit, Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, Ellington: A folyó című balettjét. Az előadáson megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Schult- heisz Emil egészségügyi miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint a politikai és a társadalmi élet több más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, köztük Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából — eredményes munkájuk elismeréséül — kitüntetéseket adományozott a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek tisztségviselőinek, aktivistáinak, a termelésben élenjáró dolgozóknak. A kitüntetettek egy csoportjának Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Jelen voltak: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (A Békés megyei kitüntetettek névsorát lapunk 3. oldalán közöljük.) Sasala János ünnepi beszédét mondja Kitüntetések november 7-e alkalmából
