Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
Ezért érdemes volt dolgozni! i:HUUKTl!cj-------------------o 1 979. október 28., vasárnap Felavatták Sarkadon a BEKÖT új üzemét Ünnepélyes alkalom miatt csendesedtek el egy napra a varrógépek Sarkadon, a BÜKÖT üzemében: felavatták a békéscsabai gyár már termelő egységét. Ezelőtt 10 évvel, 1969-ben indította meg részlegét Sarkadon a kötöttáru- gyár, hogy munkát biztosítsanak a nőknek. A kezdeti körülmények — melyek egészen az átköltözésig tartottak — nagyon rosszak voltak. Egy régi tűzoltólaktanyából és egy munkára szinte alkalmatlan istállóból állt a gyár sarkadi telepe, itt dolgozott három műszakban 130 ember. A különböző hatóságok már régen alkalmatlannak minősítették ezt a telepet, de jó ideig nem volt pénz újra. Másfél évvel ezelőtt viszont a Tiszamenti Regionális Vízmű Vállalat építői hozzákezdhettek a korszerű, minden igényt kielégítő üzem építéséhez. Mintegy 22 millió forintba került a beruházás. Elsősorban konfekcionáló gépek kerültek az üzembe, és ezeken főleg angol, holland, svéd és NSZK exportra termelnek. A létszámot is növelték, most 200-an dolgoznak az új üzemben, mégis elhagyhatták a harmadik műszakot. Szeptember óta, ahogy megkezdték az átköltözést, és elterjedt az üzem korszerűségének híre, hirtelen nagyon sok lett a munkára jelentkező. Nem is vesznek fel egyelőre új dolgozókat, de már vizsgálják, miként lehetne bővíteni a kapacitást, hogy ne kelljen senkit sem elküldeni, aki kopogtat az ajtón. Tegnap, szombaton délelőtt az ünnepélyes avatáson először Szajbély Mihály, a BÉKÖT igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnök- helyettesét. Az igazgató ünnepi beszédében nemcsak a jelenről, hanem a közeledő ünnep, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója kapcsán a múltról is szólt. Kesztyűs Lajos, a nagy községi pártbizottság első titkára pedig már a jövőről is beszélt, arról, hogy szeretnék, ha rövidesen felépülne ennek az üzemnek a testvére is. Végezetül kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a termelőmunkában, a beruházás kivitelezésében és beindításában kiemelkedő részt vállalt dolgozóknak. L. L. 0 cukorrépa több mint egyharmadát dolgozták fel eddig Október közepétől a megye mindkét cukorgyárában zökkenőmentes volt a répa feldolgozása. A nyersanyag szedése különösen a hideg idő beállta után a tervezettnek megfelelően gyors ütemben halad. A Mezőhegyesi Cukorgyárban a szeptember végi, október eleji műszaki meghibásodás miatt a tervezettnél kevesebb répát dolgoztak fel. Október közepétől azonban már a tervezettnek megfelelően, naponta 290 vagon répából gyártanak cukrot. A gyár körzetében megtermelt nyersanyagból a hét végéig a 13 átvevőhelyen, ösz- szesen 18 ezer vagon répát vettek át. A feldolgozásra váró mennyiség, 30 ezer vagon répa, csaknem egyhar- madából nyerték ki eddig a cukrot. A cukortartalom 15 százalék, vagyis a tavalyinál valamivel jobb. A répa szedését és átvételét várhatóan a hónap végére fejezik be. Naponta 400—500 vagon répát szednek fel a mezőgazdasági üzemek, s az átvétel üteme is ehhez igazodik. A nyersanyag nagyobb részét, mintegy 65 százalékát közúton szállítják a gyárba. Ebben a munkában a korábbi évekhez hasonlóan honvédségi tehergépkocsik is részt vesznek. A Sarkadi Cukorgyárban az elmúlt év azonos időszakához képest a kampány eltelt 41 napja alatt a tervezettnél több répából gyártottak cukrot. A körzetben 8400 hektárról 30 ezer vagon cukorrépa átvételére számítanak. A termésátlag jobb a tavalyinál, s a cukortartalom is magasabb, csaknem két százalékkal. A hét végéig 17 ezer vagon répát vettek át a mező- gazdasági üzemektől, a sze- detlen terület mintegy 2800 hektár. A gazdaságok a rendelkezésükre álló eszközökkel egy nap alatt 240 hektárról takaríthatják be a répát. Így jó idő esetén a szedést 12 nap alatt fejezhetik be. Mintegy ezer vagonnyit szántóföldi prizmában tárolnak majd. A feldolgozás eddig eltelt 41 napjában 760 vagonnal több répából gyártottak cukrot, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A beraktározott cukor mennyisége 1490 tonna, 270 tonnával több a tavalyinál. A napi 290 vagonos átlagos feldolgozás azt bizonyítja, hogy a gyártásban eddig nem voltak nehézségek, a karbantartott berendezések jól vizsgáztak. Hangos írógép Japán kutatók olyan készüléket szerkesztettek süketnémák számára, amelynek segítségével érthető hangon közölhetik mondanivalójukat. Az új készülék elektronikus megoldású emberi hangszimulátor, amely az emberi hangképzőszervek mintájára állítja elő a hangot. Hozzátartozik egy áramkört szabályozó rendszer, továbbá egy írógép —ez a jeladó berendezés — amely- lyel a szavakat betáplálják a gépbe. Ha a süketnéma az írógéppel leírja a szót, amelyet mondani akar, a szimulátor a jeleket emberi hangokká alakítja át. Az írógépnek 23 billentyűje van: öt a magánhangzók, 14 a mássalhangzók számára, kettő a japán beszédre jellemző magas és alacsony hanglejtés kifejezésére, további kettő pedig a mondatközi szünetek és a mondat végének jelzésére. Ezenkívül használója három gomb segítségével utasítást adhat a szótagok összeállítására, a beszéd előkészítésére és megkezdésére. Aki a gép útján egy mondatot kíván „elmondani”, a következőket kell tennie: megnyomni a beszéd előkészítésére utasítást adó gombot, leírni a szótagokat, és a magas és alacsony hanglejtésre való utasítást. A szünetek és a mondat végének jelét akkor kell leütni, amikor arra a szöveg közben szükség van, végül lenyomni a beszéd megkezdésére utasítást adó gombot. Ezek után a betáplált mondat egy hangszórón keresztül emberi hangon, hallhatóvá válik. A „jó” munkához idő kell Ez év május 20-án a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben egy épülőfélben levő juhhodály két főtartója a rajta dolgozó szerelőkkel leszakadt. Személyi sérülés nem történt, az építési kár mintegy 50 ezer forint. — Szövetkezetünk nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkezik, a 700 hektár ősgyepen kívül 170 hektár műrétet is' telepítettünk. Ezek együttesen igen kedvezők a juhá- szatra. Ahhoz viszont, hogy lépni tudjunk, épületek kellenek — kezdi Tárnok Lajos, a tsz elnöke. — Az elemzések után 1975 elején kezdtük az 5,4 millió forintos beruházás előkészítését, melyet saját erőből, hitelből és állami támogatásból kívántunk megvalósítani. A beruházási program keretében három, egyenként 620 férőhelyes hodály építése mellett döntöttünk — sorolja Puskás József, a tsz főkönyvelője. — Úgy terveztük, hogy korszerű szerkezetből, 1976- ban hozzálátunk a kivitelezéshez, amit 1978 végéig be is fejezünk. Ehhez sikerült az anyagi fedezetet is előkerítenünk — összegzi az elnök. Életveszélyessé nyilvánították Miközben gépkocsival az építkezésre igyekszünk, megtudom, hogy a sarkadkeresztúri közös gazdaság a beruházás gyorsítására már korábban megrendelte Nyék- ládházáról a MEZŐPANEL- elemeket, amikor még nem volt kivitelező. Időközben a tsz az AGROBER Békés megyei kirendeltségének adott megbízást a beruházás megoldására, műszaki ellenőrzésére. . A termelőszövetkezet az AGROBER segítségével több kivitelezőnél kopogtatott. Eredménytelenül. Végül is a Sarkadi Építőipari Szövetkezet vállalta, hogy megépíti a három hodályt. Az első épület el is készült, a másik kettő pedig ... — Ez a beruházás úgy indult, hogy a termelőszövetkezet saját maga lesz a kivitelező. Nekünk nem hiányzott ez a munka, de ránk erőltették. Mi örülnénk a legjobban, ha nem kellene csinálnunk. De tud jobbat? — kérdezi Mocsári Zoitán, a Sarkadi Építőipari Szövetkezet elnöke. A termelőszövetkezet 1977. január 21-én rendelte meg csak az épület elemeit; amit február 4-én szerződésben erősítettek meg, mely szerint május 30-ra Nyékládházáról megérkeznek az elemek. Még ez év július 28-án a tsz levélben kereste az építőipari szövetkezetei, s a következő hónap 24-én megkötötték a kivitelezői szerződést az első épületre. 1977. november 24-én újabb kiviteli szerződést köt a beruházó és a kivitelező a másik két juhhodályra. Közben az új évben hetek, hónapok teltek el, de csak nem jöttek az elemek. Végül is ez év február 2-án a kivitelező újból sürgette a vasbeton elemeket, melyek április végére aztán meg is érkeztek. Közben az AGROBER április 26-án keltezett levelében a következőt közölte a kivitelezővel: „A munkák vontatottan haladnak, holott a szerződéses határidő a késedelmes szerkezetszállítást is figyelembe véve már lejártak.” . Kártyavárként összedőlt S elérkeztünk május 20-ra. A második épület szerkezetének szerelése befejezéséhez közeledett. A szerelők az utolsó főtartót csavarozták össze, amikor egy csavaranya lepattant. Kora János csoportvezető: — Délután háromnegyed három tájban a tartókon hárman dolgoztak. Éppen kiléptem alóluk; amikor egy pattanást hallottam, s már abban a pillanatban zuhantak is a tartók. Két fiatal megkapaszkodott, a harmadik pedig leesett. Szerencsére neki sem történt komolyabb baja. Az AGROBER másnap, vagyis május 21-én leállította a munkákat, sőt az első, vagyis a már átadott épületet is életveszélyessé nyilvánította. Ez év június 4-én helyszíni szakértői szemlevételezésre és felülvizsgálatra került sor, mely során az első épületet feloldották. A másik két szerkezet pedig továbbra is életveszélyes. Mint a képen látható, aládúcolva áll. — A szerkezet anyaghibás — jelenti ki egyértelműen Mocsári Zoltán, az építőipari szövetkezet elnöke. — Mi értesítettük a gyártóművet, de az úgymond, füle botját sem mozdította. Hogy hibás-e az anyag? Azt most még valójában senki sem tudja eldönteni. A „bűnös anyagot” ma még a Budapesti Műszaki Egyetem Mechanikai Tanszéke „vallatja”, vizsgálja. Az eredményt nyár végére ígérték, ami a mai napig nem érkezett meg. — Az anyaghiba nem egyértelmű — mondja Fenyvesi Pál műszaki ellenőr. — Az épület kitűzésénél vannak ugyan eltérések, de ezek el- enyészőek. A nagyobb baj viszont az, hogy a kehely- alapokban a pillérek nincsenek függőben, a párkány pedig nem vízszintes. Észrevételeimet naplóztam, éppúgy, mint azt, hogy a kivitelezés során nem tartották be a technológiai utasításokat. Erdei László építésvezető így fogalmaz: — Az eltérések adódhatnak a hanyagságból, no és a körülmények sem voltak ideálisak: sárban, vizes talajban kellett dolgoznunk. Kovács Györgynek, az AGROBER igazgatójának a véleménye: — Alapvető hiba az, hogy a kivitelezők nem tartották be a technológiai szerelési utasításokat. A MEZÖPA- NEL-szerkezet milliméter tűréseket enged csak, állításuk speciális munkát igényel. A Sarkadi Építőipari Szövetkezet nincs az ilyen jellegű szerkezetek szerelésére felkészülve, nincsenek ehhez szakemberei és segédeszközei. Kinn a bárány Több mint egy éve be kellett volna fejezni a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz beruházását, aminek eddig alig egyharmada valósult meg. A tsz évekkel ezelőtt hitelben vásárolta meg az anyajuhokat, most már ezeknek az árát is törleszteni kell. Aztán — mivel nem épültek meg a hodályok — már tavaly sem tudták beteleltetni a kétezres anyalétszámot, tovább romlottak a tenyésztési, a tartási feltételek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 5 százalékos elhullás erősen közelíti a 20 százalékot. Az épületek? Azok pedig szépen, komótosan épülget- nek. Hogy mikor lesznek készen? Azt ma még senki sem tudja. Majd, ha megjön a szakértői végeredmény, s ha az időjárás is engedi a szabadtéri betonozást. Talán majd jövőre ... S még valamit. Igaz, hogy országszerte több helyen gyártanak korszerű, könnyen szerelhető elemeket, paneleket Ezeknek viszont háttériparát a kivitelezésben még nem sikerült megteremteni. Sarkadkeresztúron az építési kár viszonylag alacsony, ennél jóval nagyobb az a gazdasági kár, ami a termelőszövetkezetet érte. Hogy ki, vagy kik mennyiben hibásak ebben, annak kiderítése, eldöntése nem az újságíró feladata. Erre a bíróság hivatott. Szekeres András Nódus és zászló Építőelemek, háztetők és egyéb ipari termékek alapanyagáról, a nádról lépett hatályba nemrég új szabvány. A hazánkban termett nád határainkon belül és azon kívül is népszerű termék, nem mindegy tehát, hogy az aratás és a feldolgozás után milyen lesz a minősége. A nádszálak minősítése még az aratás előtt megkezdődik. A zöld színű növény még éretlen — a világos, sárgásbarna, belül fehér színű érett. Előfordulhat, hogy a nád elszíneződött, szürke, ilyenkor két- vagy több idejűnek nevezik, egyébként a minősítés: egyidejű. A szálak akkor egészségesek, ha keresztirányú nyomásra nem törnek el, legfeljebb az új- junk alatt jellegzetes hanggal összeroppannak, és hosszirányú repedések keletkeznek rajta. Ha a nád két végénél fogva még feltörés nélkül egyenesbe hozható, akkor egyenesnek minősül. A görbe nádszál nem egyenesíthető ki törés nélkül, és a szárat ízekre tagoló szárcsomóknál — a nódusoknál — legalább három -centiméteres görbület marad. A szabvány a továbbiakban lexikonszerűen sorolja fel a szakterülethez tartozó alapfogalmakat a gyökeres száltól a csúcson kifejlődött bugavirágzatig, a zászlóig. Libagaliba Paradox helyzet magaslatára jutott a libatenyésztés és -hizlalás megyénkben. Az a baromfiipar, amely immár a második éve visszafogta a tartáskedvet, most libát keres minden mennyiségben. Kutatja a kapcsolatot az ÁFÉSZ-ekkel, a hajdani tömőszakcsoportokkal, melyeket nagy anyagi és szellemi ráfordításokkal hoztak létre a fogyasztási szövetkezetek és a tsz-ek. De ezek jó részét — korábbi baromfitermék-értékesítési gondok miatt — szétoszlatták. Ennek eredményeként ez év tavaszán több tízezer naposlibá^ nylonzsákokban lefojtottak. Mindez a napokban került felszínre egy megbeszélésen. Következménye volt ez annak, hogy tavasszal a magyar piackutató üzletemberek úgy látták, hogy őszre a kutyának sem kell a libamáj. Most viszont nem a kutya keresi, hanem a nyugati tőkés világ! Érdekes, hogy külföldön tudják, milyen számú az ország- libatörzse, benne a Békés megyei, s azt is tudják, hogy szokásos keltető és nevelő technológiánkkal — egy-egy évben — mennyi utódra számolhatunk. Csakhogy kereskedelmi partnereink nem tudták: a piaci érzéketlenség miatt mennyi liba kerül napos korban a hullafeldolgozóba. Így azután hiába sürgetnek, a korábbinál több liba nem lesz, legalábbis az idén nem. A libamájért kemény valutával fizetnek a külkereskedelemnek. A népgazdaság tehát a lefojtott naposlibák miatt jelentős dollárbevételtől esik el most. Ugyanakkor a naposlibák költsége veszteségként jelentkezett, rontotta a vele foglalkozó szövetkezetek anyagi pozícióját. Pedig ennek gyarapítására az 1979. évi zárszámadásoknál, az elvonások növekedése miatt nagyon nagy szükség lenne. Mégis megtörtént az, aminek nem lett volna szabad. Egy jól termelő ágazatot lerontottak. Ez az egész libaügy szolgálhat tanulságként! Kérdés csupán, hogy azok, akik befolyásolják a termelést, hajlandók-e az érdekeltek számára elfogadható, a szerződésekkel szabályozott kapcsolatok további tiszteletben tartására, s maguk a pénzügyi hatóságok pedig képesek lesznek-e megyén belül egységesen értelmezni a liba utáni adóztatással kapcsolatos rendeleteket. A libatartás és -hizlalás tehát a termelőket ért kétoldalú igazságtalanság miatt feneklett meg! Az orvoslás helyei adottak, de ebből az idén már nem lesz több libamáj, de jövőre talán igen, ha most a termelőkkel tisztességesen számolnak el, és erre a jövőre nézve garanciát adnak. A csomagolt — kévébe kötött — nád felhasználását tekintve többféle külsőt ölthet. A természetes állapotában és hosszúságában learatott, és még a termelő helyen összekötött „csomag” termelői, a belőlük méretosztályok és minőségi követelmények szerint kiválogatott szálakból összeállított pedig az osztályozott ipari nádkéve. A harmadik fajta a száraz, levél- és hulladék- mentes, egyöntetűen vékony szálú, egyenes, méret szerint osztályozott vagy különböző méretű zászlós kéve használatos tetőfedésre. E fontos termék minőségi követelményeinek, vizsgálatához külön szabványelőírások készültek.
