Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

1979. november 4„ vasárnap o IgUslIJflgcl Koszorúzások az ellenforradalom áldozatainak emlékére Az 1956-os ellenforrada­lom áldozatairól tegnap ke­gyelettel emlékeztek meg Budapesten. Koszorúzási ün­nepséget tartottak a Köz­társaság téren, a budapesti pártszékház védelmében el­esettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevé­ben Méhes Lajos első titkár, az MSZMP KB tagja, So­mogyi Sándor titkár és Mé­száros József, a fővárosi pártbizottság apparátusa pártvezetőségének megbízott titkára rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyez­ték a megemlékezés virága­it, a pártbizottság munka­társai, a VIII. kerületi párt- bizottság, a tömegszervezetek képviselői, a pártház védel­mében részt vett harcosok, a mártírok hozzátartozói. A Mező Imre úti teme­tőben, a munkásmozgalmi panteonnál nyugvó hősi ha­lottak sírjainál, valamint a temetőben levő emlékműnél a budapesti pártbizottság, a fővárosi fegyveres testületek és a KISZ budapesti bizott­sága képviseletében helyez­ték el a hála és a megemlé­kezés virágait. Ifjúsági delegáció utazik Penzába Miként évek óta mindig, az idén novemberben is uta­zik Penzába egy ifjúsági de­legáció, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bé­kés megyei kirendeltségének szervezésében. A csoport, melynek tagjai KlSZ-veze- tők, a gazdasági munkában élenjáró ifjúmunkások, no­vember 5-én, holnap dél­előtt indul a Ferihegyi re­pülőtérről a Szovjetunióba. A 32 tagú csoport, Tóth Ká- rolynak, a megyei KISZ-ve- zetőképző iskola tanárának vezetésével Penzában részt vesz a november 7-i ünnep­ségeken, találkozik Komszo- mol-fiatalokkal, ellátogat üzemekbe. Ugyanakkor a hét elején a hazánkba érkező Komszo- mol-delegáció egy csoportja megyénkbe látogat; itt gyu­lai programokon vesznek részt. Magyar—francia film a Gerbeaud-ról Magyar—francia kopro- dukciós játékfilm készítésé­ről született megállapodás. Mészáros Márta rendezi a „Café Gerbeaud”-t, amely­nek a forgatókönyvét Koró- dy Ildikóval közösen írta. A 30-as, 40-es években játszó­dó történet főbb szerepeit Monori Lili és Jan Nowicki alakítja. Partnereik között lesz az 1977-es cannes-i fesz­tivál legjobb női alakításá­nak díjával kitüntetett Isa­belle Huppert. Jelentős sze­rep vár Perczel Zitára és Szabó Sándorra is. Az első jeleneteket novem­ber végén veszik filmszalag­ra a Vörösmarty téri Ger­beaud -cukrászdában. A for­gatást a tervek szerint ja­nuárban befejezik. Pest megyei ünnepség a Nagy Október 62. évfordulója alkalmából Pest megye dolgozói, párt-, állami és tömegszervezeti vezetői ünnepi gyűlésen em­lékeztek meg szombaton a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójá­ról. A nagykátai járási párt- bizottság székházában meg­tartott ünnepségen Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára mondott beszédet. Méltatta 1917 októ­berének világtörténelmi je­lentőségét, s a többi között elmondotta: — Munkásosz­tályunk, népünk méltán büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tanulságaira alapozva elsőként követte a példát, s vívta ki 1919-ben a Tanács- köztársaságot. A magyar munkásokat, parasztokat, a dolgozó népet azóta a test­véri szolidaritás erős szálai fűzik október emlékéhez, eszméihez. A történelmi múlt, az eszmei-politikai azo­nosság erős vonzásán túl ösz- szeköt bennünket az a köl­csönös érdek is, hogy újabb sikerekkel gyarapítsuk szo­cialista építőmunkánkat, ösz- szeköt bennünket közös fe­lelősségünk a szocializmu­sért, a békéért, a társadalmi haladás ügyéért. Ez az esz­mei és érdekazonosság mind­máig társadalmunk megha­tározó vonása, s az marad ezután is. Az ünnepséget követően a párt, a tanácsi szervek, a társadalmi és a tömegszer­vezetek, valamint a fegyve­res testületek képviselői el­helyezték a kegyelet, a hála koszorúit a szovjet hősök emlékművén. Közgyűlés a múzeumban Tegnap, november 3-án délután a Békés megyei Mú­zeumok Igazgatósága és a Múzeumbaráti Kör vezetősé­ge rendezésében tartották meg Békéscsabán, a Munká­csy Mihály Múzeum közmű­velődési termében a megyei Múzeumbaráti Kör évi köz­gyűlését. Az 1974 óta már hagyományos rendezvényen ezúttal több mint harmincán vettek részt. A vendégeket Sz. Kozák Mária, a baráti kör titkára köszöntötte, majd átadta a szót Réthy Zsig- mondnak, a természettudo­mányi szekció titkárának, aki rövid áttekintést adott a múzeumban folyó természet- tudományos kutatások törté­netéről és jelenlegi helyze­téről. Beszélt emellett a gyűjtőtáborokról, az e téren végzett közművelődési tevé­kenységről, a tudományos kutatások eredményeiről, s azok publikálásáról. Dr. Do­mokos Tamás és dr. Kovács Gyula muzeológusok a ma- lakológia, azaz a puhatestü-­ek tudományos vizsgálatá­ról számoltak be. Ezt követően került sor a néprajzi és helytörténeti pá­lyamunkák díjainak kiosztá­sára. Néprajzi és nyelvjárá­si témában 9 szerzőtől 12 munka, helytörténeti témák­ban pedig 14 munka érke­zett. A közgyűlés végén Sz. Ko­zák Mária tájékoztatta a résztvevőket a baráti kör 1979. évi tevékenységéről, szervezeti életéről és gazda­sági helyzetéről. Van régi újság? Idős néni a hírlapárus bódénál. Megkérdezi: — Van régi újság? — Nincs, csak friss — válaszol az árusító. — Mennyi? — Vagy 80. — Adja ide! — Mind? — Mind. — Minek kell az ma­gának nénike? Talán a szociális otthonba vagy valamelyik iskolába vi­szi? — Nem, aranyoskám. Elromlott az idő, kezd penészedni a paprikám. Az újsággal kibélelem a tepsiket. paprikája — Mennyi van? — Vagy 60 kiló. — Azért ne vigye el az összes újságot! Ma­radjon másoknak is. — Jó, akkor adjon hat­vanöt! Előveszi a pénztárcá­ját, 5OO-assal fizet. — Legalább egy színes lapot is vegyen! — biz­tatja a hírlapárusító. — Jó, kérek egy Nők Lapját! Kap. Hogy ezt mire használja majd... Ki tud­ja? A Volán tájékoztatója A Volán 8. sz. Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója tiszteletére 1979. novem­ber 6-án rendezendő koszo­rúzási ünnepség miatt Békés­csabán a Szabadság tér 9.30 órától 10.45 óráig lezárásra kerül. Ezért az autóbusz-köz­lekedésben változások lesz­nek. A 3, 7, 10, 17A, 17 jelzésű autóbuszok Szabadság téri végállomása a Munkácsy ut­cába kerül áthelyezésre. A 3, 10, 17 jelzésű autóbuszok nem érintik a Jókai Színház el­nevezésű megállóhelyet sem. A 17A, 17 jelzésű autóbuszok megállnak a Bartók Béla úton a rendőrség épülete előtt, illetve a Dózsa György úton a bank előtt is. A 8, 14 jelzésű autóbuszok a Szabad­ság téren kívül nem érintik a Körös Hotel elnevezésű megállóhelyet sem. Megáll­nak viszont a Bánszki utcá­ban a toronyház mellett, il­letve a rendőrség épülete előtt. Új MHSZ-bizottság Orosházán Még az év elején létrehoz­ták Orosházán az MHSZ honvédelmi, oktatási és ne­velő , bizottságát. A közel­múltban ülést tartott a 12 tagú munkabizottság, ame­lyet most megerősítettek és kiegészítettek, hiszen az ed­dig eltelt idő alatt bebizo­nyosodott, hogy munkáját, tevékenységét eredményesen szervezi és látja el. Felada­tuk a honvédelmi képzés ve­zetésének társadalmasítása és megosztása, a honvédelmi tömegsportok szervezése és rendezése, valamint a klu­bok tevékenységének és ma­gának a szövetségnek nép­szerűsítése. A bizottság tag­jainak többsége kiszolgált katona — hivatásos és nyug­díjas honvédtisztek —, vala­mint társadalmi aktívák. Elfogták a kaposvári postarablát Pénteken Kaposváron, a 3- as számú postahivatalban 17.20-kor Biró László 25 éves szolnoki lakos az arcára ál­arcot húzva kényszerítette az ott szolgálatot teljesítő dolgozókat, hogy az egyik pénzeszsákot,, amelyben 270 ezer forint volt adják át neki. A rabló a kezelőaszta­lon lévő zsákot magához vet­te, és a közelben parkírozó személygépkocsival elmene­kült. A rendőrség Biró Lász­lót széles körű nyomozás eredményeként egy óra le­forgása alatt elfogta, előze­tes letartóztatásba helyezte, és ügyében a vizsgálatot meg­indította. Az elrabolt pénz hiánytalanul megkerült. Éremlelet Gerlén Nem mindennapos sárga­répaszedésben volt része ok­tóber első hetében a gerlai Nagy családnak. Tizenhat éves István fiuk érmékre bukkant munka közben: 16 ezüst tallért és 2 arany du- kátot talált a föld alatt, 10 centiméteres mélységben. A szerencsés felfedezés annak köszönhető, hogy tavasszal e területen mélylazítás volt, s így történhetett, hogy most napvilágra került a gazdag éremlelet. Nagy István édesanyja azonnal felkereste a „zsák­mánnyal” a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeu­mot. A szakemberek még to­vább ástak a környéken, és fémkereső műszerrel is vé­gigpásztázták a területet. Az eredmény még egy — a har­madik — arany dukát. Goldman György a múze­um régészeti osztályának ve­zetője elmondta, hogy a nagy történeti értéket az adja, hogy egységes lelet, s így az elrejtés időpontjára is kö­vetkeztethettek. Valószínűleg 1683 körül, Buda visszavéte­le után a törökök kiűzésére indított hadjárat idején rej­tette el valaki, bőr- vagy textilzacskóban. Az érmék a maguk idejében körülbelül. egy gulyát érhettek. A szerencsés megtaláló ok­tóber 31-én vette át a me­gyei tanács által biztosított jelentős pénzjutalmat, dr. Csende Bélától, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának osztályvezető-helyet­tesétől. Goldman György az érmék meg­határozásán dolgozik Fotó: Gál Edit Pillantás a világra á munkánkról és fel­adatainkról szólunk, I előbb-utóbb óhatat­lanul megemlítjük a külső feltételeket, azt a világpoli­tikai és világgazdasági kör­nyezetet is, amelyben élünk. Ez a körülmény, valamint a következetesen internaciona­lista elveket valló Magyar Szocialista Munkáspárt fe­lelősségvállalása a világ dol­gaiban, tevékeny, külpoliti­kája érthetővé és természe­tessé teszi, hogy a Központi Bizottság ülései időről időre áttekintik a nemzetközi hely­zetet, tömör összegzését ad­ják a párt és a kormány nemzetközi tevékenységének. Ez különösen időszerű nap­jainkban: amikor nemcsak kedvező, hanem aggodalom­ra is okot adó hírek érkez­nek a négy égtáj felől. A SALT—II. ratifikálásának el­húzódása az amerikai szená­tusban, a fegyverkezési ver­seny újabb szakaszával fe­nyegető „Eurorakéták” ügye, a mesterségesen felszított kubai álválság, a délkelet­ázsiai feszültség, a közel-ke­leti holtpont, a pekingi poli­tika kapcsolatkeresése bizo­nyos nyugat-európai hideg- háborús erőkkel — önma­gukért beszélnek. Jogosnak tűnik a kérdés: mi a helyzet az enyhüléssel, hogyan látjuk a biztatónak indult, de kétségkívül lefé­keződött folyamatot ? A Központi Bizottság, elemzése során, arra a reális következtetésre jutott, hogy napjainkban az enyhülés bo­nyolultabb és nehezebb kö­rülmények között halad elő­re. A kulcsmondat tehát egyszerre két megállapítást tartalmaz, amelyek így ösz- szességükben adják a teljes képet. Nincs igazuk azoknak a NATO-köröknek, amelyek már temetni próbálják az enyhülést, hiszen a feszült­ség csökkentése nem egysze­rűen óhaj és igény volt (az már korábban is meg lett volna), hanem közrejátszot­tak a megváltozott erőviszo­nyok, az új világhelyzet. Ugyanakkor az enyhülés nem valamilyen automatikus, zavartalan folyamat, amely egyszer megindul és aka­dálytalanul gördül tovább. Úgy tűnik, a jövőben is szá­molni kell a nehezebb és bo­nyolultabb viszonyokkal, amelyeket egyféleképpen le­het kiegyenlíteni: még hatá­rozottabb és aktívabb küz­delmekkel a béke, a bizton­ság, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. Ezért hangsúlyozza a Köz­ponti Bizottság üléséről ki­adott közlemény, hogy „a Magyar Népköztársaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országai­val, minden haladó, békesze­rető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, és elő­relépés történjék a fegyver­kezés korlátozása, a leszere­lés irányába”. Az enyhülés folytatódásának és elmélyíté­sének alapvető feltétele ma kétségkívül a katonai eny­hülés területén történő elő­relépés. A lehetőségek adottak, szá­mos jelentős szocialista kez­deményezés született, elég Leonyid Brezsnyev berlini beszédére, s a Varsói Szer­ződés különböző testületéi által nyilvánosságra hozott javaslatokra utalni. A közös cél, hogy a kölcsönös érde­kek alapján változatlanul megmaradjon az országok és népek egyenlő biztonsága, de a sokat emlegetett straté­giai egyensúly lehetőleg mi­nél alacsonyabb fegyverke­zési szinten — az eddigiek­nél kevesebb költséggel — valósuljon meg. Ez megvalósítható és reá­lis, de kettőn áll a vásár: a nyugati oldalon is szükség van a pozitív, felelősségtel­jes hozzájárulásra, az egy­oldalú előnyökre való — egyébként irreális törekvés feladására. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya természetesen nemcsak érté­kelését adja a világhelyzet­nek, hanem lehetőségeihez és eszközeihez mérten, cse­lekvőén bekapcsolódik for­málásába is. A közleményben szereplő rendkívül fontos látogatá­sok, tárgyalások felsorakoz­tatása is mutatja, hogy szo­ros szövetségben cselek­szünk a szocialista közös­séggel : szolidaritást válla­lunk minden antiimperialista erővel és korrekt partneri együttműködést igyekszünk kialakítani a más társadalmi berendezkedésű országok ve­zetőivel, s különböző politi­kai irányzataival, az európai biztonság és a világbéke ja­vára. □ külső feltételek erő­teljesen befolyásol­ják építőmunkánkat itthon, de fennáll a kölcsön­hatás' is: kül- és belpolitikai tevékenységünk hozzájárul­hat a világ, s ezzel együtt a sokat emlegetett külső kö­rülmények alakításához. Ez pedig változatlanul nem ke­vésbé fontos feladata hét­köznapjainknak ma, holnap és holnapután egyaránt. Az SZVT jövő évi feladataiból Pénteken délután a gyulai tanács vendégházában kibő­vített elnökségi ülést tartott a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Békés megyei csoportjának vezető­sége. Az előzetes terv szerint az 1979. évi célkitűzések megva­lósítása fölött nyitottak vol­na vitát, azonban aktuálisabb napirendi pont megtárgyalá­sa került a kiírt téma helyé­re. Ennek értelmében a jö­vő esztendei feladatokat vi­tatták meg — a központi irányelveknek megfelelően. Ebből megtudhattuk, hogy 1980-ban egy országos ren­dezvényt tartanak, s számos — szintén az egész országot érintő — nagy rendezvény­be társulnak be, mint szer­vezők, amelyek természete­sen megyénkben lesznek megtartva. Ilyen például az idegen­forgalommal, környezetvé­delemmel foglalkozó ese­mény, amelynek Gyula ad otthont, vagy a vendéglátás^ ról szóló szimpozion, ame­lyet egy kiállítással egybe­kötve rendeznek. A további megyei esemé­nyekből, szinte kivétel nélkül minden szakcsoport három­négy rendezvény, előadás- sorozat megtartását vállalta. Ugyancsak érdekesnek ígér­kezik a megye településhá" lózatának fejlesztéséről és Gyula város rendezési ter­véről megtartandó beszámo­ló. Végezetül az SZVT legré­gebbi, legtöbbet dolgozó tár­sadalmi aktivistáit dr. Ta­kács János, a megyei tanács építési, közlekedési, víz­ügyi oszatályának veztője, az SZVT elnöke tiszteletdíjjal jutalmazta.

Next

/
Thumbnails
Contents