Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TBNflCS LAPJA 1979. NOVEMBER 30., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM A pedagógus KISZ-szervezetek munkája és az ifjúság művelődése a KISZ megyei bizottságának napirendjén Körösiad ánynál, a Sebes-Körösön épült közúti híd befejező szakaszához érkezett. Az építők a próbaterhelést követően a befejező munkálatokon dolgoznak. A próbaterhelésről szól írásunk, lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Országgyűlési bizottságok tanácskozásai A KISZ az utóbbi évek­ben megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a fiatal peda­gógusokra, akik személyes példamutatásukkal, munká­jukkal sokat tehetnek a ta­nulóifjúság kommunista ne­veléséért, a tartalmas moz­galmi élet kialakításáért. A KISZ KB 1976. februári ha­tározata külön szorgalmazta a pedagógus KlSZ-alapszer- vezetek létrehozását. S hogy mi a tapasztalat ma me­gyénkben a pedagógus KISZ- szervezetek tevékenységéről? Elsőként ezt vitatta meg Du­na Mihály első titkár elnök­letével a KISZ Békés me­gyei bizottsága november 29- én, tegnap délelőtt Békéscsa­bán megtartott ülésén. A jelentés szerint — me­lyet Balogh László, a KISZ megyei bizottság politikai munkatársa terjesztett a tes­tület elé — a KISZ KB em­lített határozata után sorra alakultak a pedagógus KISZ- alapszervezetek, és jelenleg a megye oktatási intézmé­nyeiben dolgozó 30 év alatti pedagógusok 45,6 százaléka, pontosan 868 fiatal tagja az ifjúsági szövetségnek. A leg­több alapszervezet az általá­nos és középiskolában, vala­mint a szakmunkásképzőben működik. Ahol kevés a lét­szám egy intézményi szintű alapszervezet létrehozására, ott a községi területi KISZ- alapszervezét munkájába kapcsolódnak be a fiatal pe­dagógusok, ha bekapcsolód­nak. Mert sok esetben nem jut ideje, energiája a pálya­kezdőnek a KISZ-hez köze­ledni, éppen a beilleszkedés nehézségei miatt. Sajátos helyzetükből faka­dóan a pedagógus KISZ- esek tevékenysége, megbíza­tásai zömmel a tanulók moz­galmi — úttörő- vagy KISZ- es — munkájához kapcsolód­nak, azt segítik, irányítják. A KISZ érdekképviselete a fiatal pedagógusok körében gyenge, és ennek egyik oka, az intézményvezetők szemlé­lete. A testületi ülésen kibonta­kozott élénk vitában nyol­cán kértek szót, testületi ta­gok és meghívott vendégek. Karaba György egyebek kö­zött szóvá tette, hogy szüksé­ges lenne megfelelő megbí­zatásokkal kamatoztatni azoknak a megyénkben elhe­lyezkedő pályakezdő pedagó­gusoknak a mozgalmi isme­reteit, tapasztalatait, akik az egyetemen, főiskolán KÍSZ- vezetők voltak. Elmondta to­vábbá, hogy a felsőfokú ok­tatási intézményekben nem készítik fel megfelelően a KISZ mozgalmi munkára a leendő pedagógusokat. Így indokolt lenne tehát a KISZ keretében a felkészítés. Ez utóbbit erősítette meg Pata­ki József is, aki szerint a pe­dagógus KISZ-szervezetek helyi szerepe és feladata el­sősorban az, hogy a pálya kezdetén levő pedagógusokat segítsék a nevelési problé­mák, a beilleszkedés megol­dásában. Lovas Julianna és Varga Imre a pedagógus KISZ-szervezetek pártirányí­tásának erősítését hangsú­lyozta. Kocsis Ilona azt tet­te szóvá egyebek között, hogy az iskolába érkező fia­tal pedagógusokat általában az első hónapokban már any- nyiféle megbízatással terhe­lik, hogy ez visszaveti őket a mozgalmi munkában. Dan- kó Pál megyei ifjúsági titkár az érdekvédelemmel kapcso­latosan elmondta, hogy a fia­tal pedagógusok érdekei alapvetően azonosak idősebb kollégáik érdekeivel. Balázs Imréné, a pedagógus szak- szervezet ifjúsági és nőfele­lőse úgy vélekedett, hogy a pályakezdő pedagógus elő­ször találja meg helyét a szakmában, utána adjanak neki megbízatásokat. Szabó Dusza, a KISZ KB munka­társa a pedagógus KISZ- szervezetek szerepét, felada­tát vázolta. A KISZ megyei bizottsága, úgy foglalt állást, hogy mun­kájukért elismerését fejezi ki a pedagógus KISZ-tagoknak, és valamennyi, az ifjúság nevelésében, az ifjúsági moz­galom segítésében részt vevő pedagógusnak. A következő napirend, amelyet Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottság poli­tikai munkatársa terjesztett elő, szintén megkülönbözte­tett fontosságú: a KISZ KB intéző bizottságának 1975 februárjában, a közművelő­désről hozott határozatának megyei tapasztalatairól szá­molt be. E témáról lapunk­ban a közeljövőben külön beszámolunk majd. A KISZ megyei bizottsága e beszá­molót azzal fogadta el, hogy elismerését fejezi ki az írá­sos jelentés, valamint a szó­beli kiegészítő összeállítá­sért. Végül a KISZ MB 1980 —81-es komplex munkaprog­ram elő ütemének tervét, va­lamint a 30 éven aluliak párttagfelvételének idei har­madik negyedévi tapasztala­tait tárgyalta meg a testü­let. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a .Minisz­tertanács elnöke tájékoztat­ta a kormányt a Francia Köztársaságban tett hivata­los látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatást jóvá­hagyólag tudomásul vette. Borbándi János minisz­terelnök-helyettes beszámolt a magyar—mongol gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság, Szekér Gyu­la miniszterelnök-helyettes a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a beszámolókat. A kormány — Marjai Jó­Meliorációs megbeszélés Békéscsabán Békéscsabán tartották meg november 29-én a Békés megyében « folyó melioráció ez évi beruházásainak befe­jezésével, átcsoportosításával és gyorsításával foglalkozó tanácskozást. Az ülésen be­számoltak azok a megyei termelőszövetkezetek, ahol a komplex meliorációs terve­zés és kivitelezés folyamat­ban van, így a felügyeleti . szervek pontos információ­kat kaptak a munkáról. Részt vettek még a megbe­szélésen vízgazdálkodási tár­sulatok, mint a közcélú vízi létesítmények beruházói és kivitelezői, a vízügyi igazga­tóságok társulati osztályai, az AGROBER Körös-vidéki Társulati Egyesülése, a Ti­szántúli Meliorációs Vállalat és területi főmérnökségei, a meliorációs munkák fő kivi­telezői. A tanácskozás fő célja az volt, hogy az 1979- es munkák megvalósításához biztosítsák a szükséges for­rásokat, és ennek arányában rendezzék a hátralevő fel­adatokat. zsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentése alapján — jóváhagyólag tu­domásul vette Braniszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi végrehajtó ta­nácsa elnökhelyettesének magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól szóló tájé­koztatást. A Minisztertanács a pénz­ügyi és a munkaügyi mi­niszter előterjesztése alapján intézkedési programot foga­dott el az igazgatási, irá­nyítási és egyéb, költségve­tésből gazdálkodó intézmé­nyek és szervezetek munka­erő-gazdálkodásának javí­tására. A program célja: e területeken is növelni a munka hatékonyságát. A feladatok ésszerűbb meg­osztásával, az adminisztráció csökkentésével és mindenek­előtt a jobb szervezéssel el kell érni, hogy csak a fel­tétlenül szükséges munka­erőt foglalkoztassák. Határo­zatot hozott a másodállások és mellékfoglalkozások kor­látozására, kivéve a fizikai munkaterületeket, ahol a fő­álláson kívüli foglalkozta­tás korlátozásának enyhíté­sére kerül sor. A kormány ezután egyéb ; ügyeket tárgyalt. Üj szerződés A Bajai Kukoricatermelé­si Rendszer békési termelési körzetének eredményeit ér­tékelték tegnap, november 29-én délelőtt Muronyban, a Hidasháti Állami Gazdaság központjában. Ezen a körze­ti gazdaságpolitikai konzul­táción ,a BKR vezetői ismer­tették a körzethez tartozó Békés és Csongrád megyei gazdaságok szakemberei előtt I azt az új szerződésterveze­tet, amely a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket te­remt a rendszer tagjainak, nagyobb hangsúlyt fektet a jövedelmezőség kérdéseire. Együttes ülést tartott csü­törtökön a Parlamentben az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint kül­ügyi bizottsága. A Gajdócsi Istvánnak, a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökének vezeté­sével megtartott tanácskozá­son Timmer József, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára tájékoztatta a képviselőket a Szakszerveze­ti Világszövetség IX. kong­resszusán elfogadott szak- szervezeti jogok egyetemes nyilatkozatáról. A beszámoló vitáját köve­tően az országgyűlés állandó bizottsága nyilatkozatot fo­gadott el. A magyar országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi, valamint külügyi állandó bi­zottsága üdvözli és nagyra értékeli a szakszervezeti jo­gok egyetemes nyilatkozatát — hangsúlyozza az állásfog­lalás. Ez a dokumentum le­szögezi a fizikai és szellemi dolgozók érdekeinek megfe­lelő álláspontot a szakszer­vezeti jogokról és azok gya­korlásáról. A világon ma számos or­szágban folyik küzdelem a szakszervezeti jogok kivívá­sáért, érvényesítéséért. A harc minden sikere, az em­beri jogok érvényesítésében elért eredmények — bármely országban érik el azokat — nemzetközi jelentőségűek. Megállapítjuk, hogy a szak- szervezeti jogok egyetemes nyilatkozata kifejezi a szer­vezett magyar dolgozók ér­dekeit, és összhangban van a fejlett szocialista társadal­mat építő egész magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Alkotmányunk értelmében a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A szakszervezetek jo­gait a Magyar Népköztársa­ság alkotmánya biztosítja. E jogokat az állam törvényei védik, a munka törvény- könyv elsődlegesen rögzíti. Ez lehetővé teszi a szakszerve­zetek befolyásának érvénye­sítését, a politikai, a gazda­sági, a társadalmi, a kultu­rális élet minden területén. Szocialista államunk tiszte­letben tartja a szakszerveze­tek önállóságát. Messzeme­nőkig biztosítja, hogy a szak- szervezetek korlátozás nélkül gyakorolhassák jogaikat, s él­jenek mindazokkal az eszkö­zökkel, amelyek _ szervezeti működésüket, akadálytalan napi tevékenységüket szol­gálják. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy a szakszervezeték feladatai a szooializmus épí­tése során növekednek. Tár­sadalmi jelentőségük és sze­repük állandóan bővül. A szocialista állam ezért a szak- szervezeti jogok folyamatos kiterjesztését természetesnek tartja, és társadalmunk lé­nyegéből fakadónak tekinti. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, vala­mint külügyi bizottsága együttesen üdvözli a szak- szervezeti jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot azért is, mert úgy értékeli, hogy az a Helsinkiben aláírt záró­okmány szellemében fogant, s egybeesik a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai és nemzetközi törekvéseivel. Reményünket fejezzük ki, hogy a világ dolgozói és szakszervezetei továbbra is tevékenyen részt vesznek a népeknek a társadalmi hala­dásért, a béke védelméért, a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, a faji megkü­lönböztetés és az imperializ­mus ellen vívott állhatatos küzdelmében — emeli ki a nyilatkozat. Szünet után — Darvasi Istvánnak, a bizottság titká­rának elnökletével — ülést tartott az országgyűlés kül­ügyi bizottsága. A képvise­lők megvitatták Gergely Ist­ván államtitkárnak, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének az OVH nemzetközi vízügyi tevékenységéről szó­ló írásos beszámolóját és szó­beli kiegészítését. A téma fontosságát támasztja alá, hogy Magyarország — sajá­tos természetföldrajzi hely­zetéből következően — fel­színi vízkészletének 96 szá­zaléka más országok terüle­téről érkezik. Ennek megfe­lelő súllyal tekintette át a bi­zottság a közös vízgyűjtő- terület országaival való együttműködés, a vízkészlet­gazdálkodás, a vízminőség, az árvíz elleni küzdelem kér­déseit. Az országgyűlés külügyi bizottsága a beszámolót el­fogadta. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett és felszólalt Rácz Pál külügyi államtitkár — a napirendhez hozzászólt Sebesi Lászlóné Békés me­gyei képviselő is. WWWWWWMMWMWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWtWWWWWWJWWWWWWWW Budapesten a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központban évente mintegy ezer­kétszáz hallgató szerez képesítést. Két nyelven, angolul és oroszul oktatják a világ negy­vennégy országából az odaérkezőket. Számítógépek és zártláncú televíziós rendszer is se­gíti a leendő számítástechnikai szakemberek képzését (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents